Gyermekek védelme az európai jogrendszerekben

2009.03.30. Jogi Fórum / Országos Bűnmegelőzési Bizottság

Az Európa Tanács nemzetközi konferenciát szervezett annak érdekében, hogy megvizsgálja a tagállamok milyen intézkedéseket tesznek a civil és büntető eljárásokban az áldozattá vált, tanúként részt vevő és bűnelkövető kiskorúak védelmében.

A Toledóban (Spanyolország) 2009. március 12-13-án megrendezett konferencia konklúziója az, hogy a gyermekekkel foglalkozó szakembereket képezni kell; felvilágosító kampányokat kell szervezni; rugalmas, a modern technikákat alkalmazó eljárásokat kell bevezetni; a köz- és magánszféra szoros együttműködését kell megteremteni a gyermekek védelme érdekében.

A konferencián résztvevő magyar delegáció tagjai: Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit európai uniós jogi szakállamtitkár és dr. Ivány Borbála jogi szakreferens.

2009. március 12-én a konferencia ünnepélyes megnyitóját és a köszöntőket követően Branislav Bohacik, a Büntetőjogi Kérdésekkel Foglalkozó Európai Bizottság (CDPC) büntetőjogi együttműködési részlegének elnöke tartott előadást az Európa Tanács gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása elleni védelméről szóló Egyezményének (a továbbiakban: Egyezmény) új elemeiről. Az előadó vázolta az Egyezmény által tilalmazott magatartásokat. Kiemelte, a megelőzésre vonatkozó intézkedések – gyermekekkel foglalkozó szakemberek képzése, a gyerekek felvilágosítása, az elkövetők és potenciális elkövetők figyelemmel kísérése – elsődlegességét. Nagy jelentőségű feladatnak jelölte meg az áldozatok védelmét, a látencia felszámolását, továbbá a segélyvonalak működtetését. Bohacik felhívta a figyelmet az internetes bűnözés súlyos veszélyeire a gyermekek szexuális kizsákmányolásában. Az előadó kiemelte, hogy az elkövetők tényleges felelősségre vonása érdekében határokon átnyúló együttműködésre van szükség.

A következő panelben az Európa Tanács tagállamainak képviselői ismertették a jogrendszerükben található, a gyermekek védelmét szolgáló jogintézményeket, gyakorlatokat.

Juan Caros Camp Moreno, a spanyol Igazságügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a gyermekeknek különleges védelemre van szükségük. Jó eszköznek tartotta, hogy a nyomozó hatóság és a bíróságok eljárásuk során alkalmazzanak modern technológiákat, például zárt láncú videórendszert, vagy rögzítsék a kiskorúak vallomását videófelvételen a másodlagos viktimizáció elkerülése érdekében. Az előadó felhívta a figyelmet a kísérő nélküli kiskorúak különös érzékenységére és a velük való foglalkozás szükségességére.

Szlovákia igazságügy minisztere Stefan Harabin előadásában a bűnelkövető gyermek- és fiatalkorúaknak nyújtott, a büntető igazságszolgáltatás hagyományos válaszaival szembeni alternatívák szükségességét hangsúlyozta. Álláspontja szerint a kizárólag büntetést alkalmazni nem jó megoldás, a komplementaritás jegyében támogatni kell a megelőző intézkedéseket.

Ivan Simonovic, horvát igazságügy miniszter felszólalásában a gyermekekkel foglalkozó szakemberek képzését és a gyermekek igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítását tartotta a legfontosabb feladatnak. A miniszter tájékoztatott arról, hogy a horvát jogrendszer harmonizál az Egyezménnyel, az áldozatok segítő szolgáltatásban részesülhetnek.

Tomas Bocek, a Cseh Köztársaság igazságügy miniszterének helyettese felhívta a figyelmet a közeljövőben, Prágában megrendezendő, hasonló témájú konferenciára. E rendezvény jól szemlélteti, hogy a cseh EU elnökség egyik prioritása a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem. Tomas Bocek felszólalásában a gyermekek védelmének eljárásjogi szempontjait emelte ki. A másodlagos viktimizáció elkerülése érdekében a cseh bírósági eljárásokban a 15 év alatti gyerekek meghallgatásánál pszichológus vagy pedagógus segítségét veszik igénybe, továbbá speciális szobákat alakítottak ki annak érdekében, hogy a gyerekek számára megfelelő körülményeket teremtsenek az eljárások lefolytatására. A miniszterhelyettes jelezte a fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatási rendszere kialakításának szükségességét, felhívta a figyelmet a szakemberek képzésének fontosságára.

Dr. Lévayné dr. Fazekas Judit, a magyar Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium európai uniós jogi szakállamtitkára a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni magyar jogszabályokról és gyakorlati programokról beszélt. Kiemelte a gyermekvédelmi rendszer hatékonysága és a jól működő bűnmegelőzési rendszer jelentőségét.
Hozzászólás →

Philippe Narmino, a monacói Államtanács elnöke a gyermekek védelmének szélesebb aspektusait emelte ki hozzászólásában: a pedofil és pornográf oldalak elleni küzdelmet; a magánszektorral való együttműködést. A gyermekek másodlagos viktimizációjának megelőzésére, Narmino álláspontja szerint a gyors eljárás, az orvosi és pszichiátriai szolgáltatások, és a modern technikák alkalmazása jelenthet megoldást.

Francisco Fonseca Morillo, az Európai Bizottság Jog, Szabadság és Biztonság Főigazgatóságának igazgatója hozzászólásában dicsérte az Európa Tanács és az Európai Unió kiváló együttműködését e stratégiai intézkedéseket igénylő területen. Elmondta, hogy az Alapvető Jogok Chartája jogi alapot, az erre épülő szabályozás pedig pontos hátteret nyújt a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemben. E normák előírják az áldozatoknak nyújtott segítséget, meghatározzák a gyermekek tanúskodására vonatkozó elvárásokat és a büntetendő cselekményeket. Fonseca kiemelte a határokon átnyúló bűnözés elleni fellépés fontosságát. Álláspontja szerint, itt fejlesztésre, szoros együttműködésre, új módszerek alkalmazására lenne szükség. Ezzel kapcsolatban az igazgató kiemelte az Európai Parlament és az Európai Tanács 2008/52/EC (2008. május 21.) direktíváját, amely a polgári ügyekben alkalmazott mediáció határokon átnyúló alkalmazását támogatja.

Tanja Kikerekova, a macedón Igazságügyi Minisztérium Emberi Jogi Főosztályának vezetője elmondta, hogy a hazai jogrendszer az Egyezmény előírásaihoz történő közelítésével szigorították a büntető törvénykönyv rendelkezéseit. A módosítással párhuzamosan az elkövetők számára kezelési programokat kínálnak, alkalmazzák a helyreállító igazságszolgáltatás módszereit, speciális védelmet biztosítanak a fiatalkorúaknak, illetve létrehoztak egy bűnmegelőzési intézetet, továbbá figyelmet fordítanak a jogszabályok megfelelő alkalmazására, megerősítették az áldozatsegítő és jogi segítségnyújtó szolgáltatásokat.

Kamran Balayev, Azerbajdzsán Igazságügyi Minisztériuma Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezető-helyettese beszámolt arról, hogy folyamatban van a büntető eljárási törvény módosítása, annak érdekében, hogy az megfeleljen az alapvető nemzetközi elvárásoknak. A bíróknak és a büntetés-végrehajtásban dolgozó személyzetnek folyamatos képzést biztosítanak.

Vincent Macq, a belga Igazságügyi Minisztérium Stratégiai Csoportjának szakértője leszögezte, hogy az igazságszolgáltatás beavatkozása szükséges, de nem elégséges. Ezért be kell vonni az egészségügyi és pszichológiai szolgáltatásokat a kiskorú elkövetőkkel és áldozatokkal történő eljárásokba. Macq tájékoztatott, hogy a belga alkotmány megfelel a nemzetközi kötelezettségeknek, a gyermek érdekei elsődlegesek, akár áldozat, tanú vagy elkövető a kiskorú. Egy 2000 óta hatályos törvény alapján a gyermekek meghallgatására külön helyiségeket állítottak fel, a meghallgatást rögzítik, valamint lehetőséget adnak annak megszakítására a gyermek szükségletei alapján, illetve biztosítják, hogy segítőt vehessen igénybe. A belga jogrendszerben az eljárások teljes tartama alatt a gyerek segítséget kap. A büntetendő cselekményt elkövetett gyermekek tette megítélésében jelentő szerepet kapnak a személyiségjegyek. A veszélyeztetett kiskorúaknak egészségügyi, szociális támogatást nyújtanak.

Nurgül Albayrak, a holland Igazságügyi Minisztérium szakértője meggyőződését fejezte ki, hogy a gyermekeknek biztonságos körülmények között kell felnőniük, amely kizárólag a szakterületeken dolgozó szakemberek hatékony együttműködésével biztosítható. Albayrak felhívta a figyelmet az internetes bűnözés terjedő veszélyeire. Elmondta, hogy Hollandiában törekednek a meghallgatásra felállított helyiségeket a gyermekek igényeinek megfelelően berendezni (vidám színek, társasjátékok, rajzok), a meghallgatást pedig elektronikus formában rögzíteni annak érdekében, hogy ne kelljen több alkalommal elvégezni. A gyermekeket kihallgató rendőrök speciálisan képzettek. A gyermekek pedig – a szülőn kívüli – tanácsadó segítségét vehetik igénybe az eljárások során.

Alina Plata, a román Igazságügyi Minisztérium szakértője röviden bemutatta a Romániában folyamatban lévő jogszabályi változtatásokat, amelyek a büntető és büntető eljárási törvényt érintik. Kiemelte az intézmények (pl.: ombudsman, pártfogó felügyelői szolgálat) közötti együttműködés jelentőségét.

2009. március 13-án került sor az előző nap tartott szekcióülésekről szóló beszámolókra. Az első workshopról a Marta Santos Pais a UNICEF Innocenti Kutatóintézetének igazgatója tartott előadást. A résztvevők azt vizsgálták, hogy milyen jogszabályi környezet szükséges a gyermekek elleni erőszak hatékony megakadályozásához, visszaszorításához. A szakértők megállapították, hogy széles, átfogó stratégiákban kell gondolkodni, amelyek alapját a nemzetközi szabályok jelentik. A szabályozás alapelve, amelyre minden körülmények között tekintettel kell lenni: a gyermek érdeke. Tehát a diszkrimináció, stigmatizáció minden formáját el kell kerülni. A nemzetközi alapelvek, irányok terjesztésével egy nemzeti ügynökséget, intézményt kell megbízni, amely a gyermekek védelmét az adott ország cselekvésének középpontjában tartja, felhívja a figyelmet a kérdés fontosságára. A szekcióülés résztvevői megállapították, hogy nagyon fontos, hogy valamennyi országban egyértelmű jogszabályi tilalom álljon fenn az erőszakkal szemben büntetőjogi és civiljogi vonatkozásban is. Különös figyelmet kell fordítani a kiskorú tanúk és áldozatok védelmére, valamint az extra-territorialitás elvére. A hatékony cselekvés érdekében információs kampányokat kell indítani, hogy a társadalmi attitűdök fejlődjenek, javuljon a társadalmi érzékenység és tudatosság, a szakembereknek irányelveket kell mutatni, az államoknak pedig legjobb gyakorlataikat kell megosztaniuk egymással.

A második szekcióülés résztvevői a magánszféra szerepét vizsgálták a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemben. Jan Kleijssen, az Európa Tanács Jogi és Emberi Jogi Főigazgatóságának igazgatója beszámolójában kiemelte a köz- és magánszféra együttműködésének jelentőségét. Felhívta a figyelmet az internetes bűnözés veszélyeire (pl.: cyber bullying), amely megakadályozására szűrőprogramok használatát javasolta a szülők és pedagógusok számára. Elmondta, hogy a turizmus szintén jelentős veszélyeket rejt magában, hiszen sokan gyermekek szexuális kizsákmányolása céljából utaznak külföldre. Kilencszáz tagból álló hálózat jött létre olyan utazási irodákból, amelyek részt vesznek az abúzus elleni harcban. Az Europol továbbá létrehozta azoknak az internetes oldalaknak a feketelistáját, amelyek pornográf tartalmakat tesznek közzé a világhálón. A szekcióülésen részt vevők ajánlásai szerint büntetőjogi eljárás alá kell vonni a veszélyes tartalmakat megjelenítő oldalakat, bátorítani kell az informatikai szektort, hogy képezze a szülőket a védekezési lehetőségekre, továbbá mobilizálni kell a turisztikai ipart a fellépés érdekében.

A harmadik szekcióülés eredményeit Philip Jaffé a sioni egyetem Kurt Bösch Intézet igazgatója ismertette. A szekcióülés résztvevői a bíró szerepét és feladatait elemezve megállapították, hogy a bíró minden esetben köteles mérlegelni azt, hogy a gyermek alkalmas-e az eljárásban való részvételre, azaz ez nem lehet csupán az életkor függvénye. Fontos, hogy a meghallgatás fizikai körülményei is alkalmasak legyenek a gyermek eljárásban való részvételére. Ehhez az Emberi Jogok Európai Bírósága megfelelő iránymutatást ad. Az igazságszolgáltatás résztvevőinek a bírósági út helyett alternatív (helyreállító) módszereket kell preferálniuk. A gyermekek védelme érdekében a közreműködő szakértőket képezni kell. A kiskorú áldozatok, a házasság felbontására irányuló eljárásban résztvevő és kísérő nélküli kiskorúak, továbbá a bűnelkövető gyerekeknek lehetővé kell tenni, hogy képviselővel vegyenek részt az eljárásban. Meg kell teremteni a fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi jogi és eljárási rendszereket. Az eljárások keretében a meghallgatások számát a lehető legkevesebbre kell csökkenteni, a vonatkozó szabályoknak rugalmasnak kell lenniük. A meghallgatást elektronikus formában kell rögzíteni a visszakereshetőség érdekében, ugyanakkor minden esetben olyan körülményeket kell teremteni, amelyek segítik a beszédet, meghallgatást, ezzel párhuzamosan annak lehetőségét is biztosítani kell, hogy a gyereknek akarata ellenére ne kelljen vallomást tennie, ebben az esetben más forrásból kell beszerezni a bizonyítékokat. A szakértők hangsúlyozták a proaktív interdiszciplináris együttműködés jelentőségét. A szekció résztvevői kiemelték, hogy a gyermeknek joga van az eljárás minden fázisáról informálódni, továbbá minden esetben meg kell magyarázni a kialakított döntést, annak okait.

A konferencia raportőre, Eric Ruelle, a francia Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi normákkal kapcsolatos egyeztetésért és átültetésért felelős megbízottja foglalta össze a rendezvényen elhangzott előadásokat és ajánlásokat. Elmondta, hogy a szakértők a gyermeket háromféle jogi státusban vizsgálták: (i) áldozat; (ii) tanú; (iii) elkövető. A pozitív jog szempontjából egyértelmű fejlődés figyelhető meg az Európa Tanács tagállamaiban, hiszen új törvényi tényállásokat vezettek be a tagállamok, továbbá törekszenek a másodlagos viktimizáció elkerülésére a büntetőeljárás során. A gyermekek egymással szemben elkövetett erőszakos cselekményeire és a kísérő nélküli gyermekek ügyére való figyelemmel, megállapítható az is, hogy a problémakör sokkal kiterjedtebb. A raportőr pozitív jelenségnek nevezte az Európai Unió és az Európa Tanács közötti összehangolt cselekvést, valamint, hogy a gyermekek védelme mindkét szervezet prioritásai között szerepel. A konferencia résztvevőinek álláspontja szerint fontos feladat az Egyezmény hatályosulásának nyomon követése, amelyet támogat az a tény, hogy a cseh elnökség legfontosabb feladatai között szerepel a gyermekek elleni szexuális kizsákmányolás elleni küzdelem. Ruelle kiemelte, hogy globális, egységes, kiegyensúlyozott választ kell adnunk a jelenség visszaszorítására, amelyben kiemelt helyet kell kapnia a megelőzési szempontoknak. Ezt szem előtt kell tartania a közhatalmi szerveknek, civil szervezeteknek és a médiának is. A tagállamok feladata, hogy multidiszciplináris stratégiát készítsenek, amelyek feladatait cselekvési programokban bontják ki. Fontos, hogy a nemzetállamok specializált hatóságot állítsanak fel az összehangolt cselekvés érdekében, valamint, hogy terjesszék a jó gyakorlatokat. A szakértők és intézményrendszerek (pl.: a civil és a büntető igazságszolgáltatás) specializációja ugyancsak kiemelkedő jelentőségű. A szekcióülések eredményeit összefoglalva a raportőr elmondta, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani a jövőben. A cselekvés során mindenkor tiszteletben kell tartani az Európai Unió és az Európa Tanács által kialakított jogi környezetet. A legfontosabb elv – a gyermek érdekeinek tiszteletben tartása – sértetlenségét meg kell őrizni. A fejlesztés mozgatórugója a jó gyakorlatok cseréje.

A konferenciát Purificacion Morandeira Carreira, a spanyol Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárának előadása zárta a konferenciát, hangsúlyozva a legfontosabb teendőket (jogi környezet megteremtése, szakemberek képzése, internetes és turizmussal összefüggő bűnözés visszaszorítása, modern technikák alkalmazása).

A konferenciát Philippe Boillat az Európa Tanács igazgatója zárta.

További javaslatok: wcd.coe.int

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
GYERMEKJOGOK
BŰNMEGELŐZÉS
EURÓPA TANÁCS