Az uniós források felhasználásáról - Az Állami Számvevőszék összegzése

2015.11.27. Jogi Fórum / ÁSZ

Az Állami Számvevőszék összegezte az európai uniós források felhasználását, valamint a pénzek elosztásában közreműködő intézményeket érintő ellenőrzések és elemzések tapasztalatait. A tájékoztatót az ÁSZ eljuttatta az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának. Az ÁSZ ellenőrzési és elemzési tapasztalatai alátámasztják a hazai uniós támogatási intézményrendszer átalakításának indokoltságát, valamint felhívják a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása során kiemelten kell kezelni a fenntartható növekedést támogató gazdaságfejlesztést.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) küldetése, hogy ellenőrzési tapasztalataival támogassa a jó kormányzást, valamint a jól működő állam megteremtését. Ennek érdekében az ÁSZ rendszeresen készít tájékoztatókat, szakmai összefoglalókat az Országgyűlés és bizottságai számára. Az elmúlt években az ÁSZ több ellenőrzése is közvetlenül érintette, értékelte az európai uniós források felhasználását, valamint a pénzek elosztásában és ellenőrzésében közreműködő magyarországi intézményrendszert. Ezekről a tapasztalatokról tájékoztatta az ÁSZ az Országgyűlés Európai ügyek bizottságát.

Az ÁSZ rajta tartja a szemét az uniós pénzeken és a 2010 óta lezajlott számvevőszéki ellenőrzések rámutattak, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, ugyanakkor szembetűnő volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása. A pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ez pedig negatívan befolyásolta az eredményességet – áll az ÁSZ tájékoztatójában.

Az ÁSZ folyamatosan megosztotta tapasztalatait a döntéshozókkal és a közvéleménnyel

Az ÁSZ az elmúlt években több alkalommal felhívta a Kormány és a közvélemény figyelmét, hogy a pályázati lehetőségeket 2006-ban nem úgy dolgozták ki, hogy a fejlesztési terv legfontosabb céljait, vagyis a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni. Így a pályázók lényegében arra nyújtottak be igényt, amilyen kiírás rendelkezésre állt, vagyis elsődleges szemponttá a források „elnyerése” vált, nem érvényesült a projektmenedzsment szemlélet, és az uniós forrásokat nem befektetésként kezelték – szögezi le a szakmai összefoglaló. Az ÁSZ ellenőrzései arra is rávilágítottak, hogy a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése eladósodást generált, főként az önkormányzati szektorban.

Az elmúlt években az ÁSZ ellenőrizte a 2007 és 2010 között uniós finanszírozással megvalósuló, kormányzati döntésen alapuló beruházási projektek végrehajtását, a részben uniós forrásból megvalósult munkahelyteremtési programokat, a vidékfejlesztési források 2007 és 2011 közötti időszakra vonatkozó felhasználását és a Regionális Fejlesztési Tanácsok működését. Emellett az ÁSZ a központi költségvetés végrehajtásának (zárszámadás) ellenőrzése során minden évben felhívta a figyelmet az európai uniós források felhasználásában jelentkező kockázatokra, a rendelkezésre álló pénzek lekötésének elmaradására, és hangsúlyosan figyelmeztetett a forrásvesztés veszélyére.

Az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése mellett az Állami Számvevőszék a pénzek elosztásában és ellenőrzésében közreműködő szervezeteket is ellenőrizte az elmúlt években. Így került az ÁSZ látókörébe az EUTAF és az ESZA Nonprofit Kft, valamint ennek keretében végezték el a számvevők a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó rendszerellenőrzését. Az ellenőrzések megállapításait összegzi a most nyilvánosságra hozott tájékoztató.

Tanulmányt is készített az ÁSZ Magyarország európai uniós tagságáról

Az ÁSZ a számvevőszéki jelentések mellett, ellenőrzési tapasztalatai alapján, vagy azokból fakadóan elemzéseket, tanulmányokat is készít. Ezekben az ÁSZ nem megállapításokat tesz, hanem összefüggésekre, hatásokra világít rá és célja, hogy felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutassa az eredményeket. Az ÁSZ 2015. szeptember elején közzétett tanulmányában átfogóan bemutatta a Magyarország részére különböző jogcímeken és céllal juttatott uniós források és az uniós tagsággal járó befizetések pénzügyi egyenlegét és gazdasági hatását.

Befektetésként kell kezelni az uniós forrásokat

Az ÁSZ ellenőrzési és elemzési tapasztalatai alátámasztják a hazai támogatási intézményrendszer átalakításának indokoltságát, valamint azt, hogy a rendelkezésre álló források felhasználása során kiemelten kell kezelni a fenntartható növekedést támogató gazdaságfejlesztést. Ennek érdekében az ÁSZ az elmúlt években többször hangsúlyozta, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra olyan összehangolt stratégiára van szükség, ami javítja a magyar társadalom életszínvonalát, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, segíti a fenntartható fejlődést, élénkíti a beruházásokat és katalizátorként támogatja a gazdasági növekedést.

  • kapcsolódó anyagok
EU
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK