Kivételes bírósági ritkaság! - 150 éves bírósági tájékoztató került elő Zalában

2017.10.25. Jogi Fórum / MTI

A kiegyezés utáni években készült, a zalai bírósági rendszer akkori felépítését bemutató, illetve bíráit felsoroló plakát került elő nemrég Zalaegerszegen - közölte a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője szerdán.

Beznicza Árpád az igazságszolgáltatás európai napjának apropóján adott tájékoztatást arról, hogy a Zala megyei bíróságok történetének kivételesen ritka dokumentuma került elő nemrég a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárában. A Zalavári Apátság házi levéltárának iratait feldolgozva bukkantak rá a levéltári dolgozók egy 1872-ből származó információs plakátra, amely az önálló bírósági szervezetrendszer működésének kezdetén, "ügyfél-tájékoztatási" céllal készült.

A nagyméretű plakát állami megrendelésre készült Thaly Rozália zalaegerszegi nyomdájában. Az volt a célja, hogy informálja a megye lakosságát az újonnan létrehozott független bírósági szervezetrendszer felállásáról, illetve bemutassa, hogy hol és milyen bíróságok jöttek létre, kik a törvényes bírák, kik dolgoznak a bíróságokon. Arról is tájékoztatást adott, hogy az egyes települések melyik bíróság illetékességébe tartoznak, tételesen felsorolja ugyanis valamennyi, 1872-ben létező zalai települést is.

A bírósági "ügyfél-tájékoztatás" talán legkorábbi dokumentumát a törvényszékek elnökei valamennyi törvényhatóság jegyzőségéhez, az állami és az egyházi hivatalokhoz, illetve intézményekhez is eljuttatták azzal az instrukcióval, hogy azokat nyilvánosan függesszék ki.

A jelenlegi ismeretek szerint csupán egyetlen példány létezik a modernkori zalai bírósági szervezetrendszer létrejöttéhez köthető információs plakátból, amely a Zalavári Apátság házi levéltárában maradt fenn. Feltehető, hogy azt akkoriban mégsem tették közszemlére, hanem egyszerűen irattárba helyezték, így maradhatott fenn mostanáig. 

A szóvivő hozzátette: a kiadvány attól is különleges, hogy olyan megyei bírósági struktúrát mutat be, amely csak nagyon rövid ideig, 1872 januárjától 1875 szeptemberéig létezett. 

A nyomtatvány szerint a jelenleginél akkor még jóval nagyobb területű (a mai Horvátországba, Szlovéniába és Veszprém megyébe átnyúló) Zala megyében Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Csáktornyán működött királyi törvényszék. Az előbbi két városhoz további három-három járásbíróság tartozott, a csáktornyaihoz pedig kettő.

Darák Péter, a Kúria elnöke egy héttel ezelőtt éppen Zalaegerszegen, az 1867-es kiegyezés évfordulójához kapcsolódó emlékülésen idézte fel, hogy Ferenc József császár már 1860-ban kilátásba helyezte, egy évvel később pedig rendeletet is hozott a Magyar Királyi Kúria visszaállítására. A bírósági rendszer átalakítására és korszerűsítésére a kiegyezés után nyílt lehetőség, amikor is 1869-ben a Kúriát újraszervezték, 1881-ben újabb szervezeti reformot hajtottak végre, 1882-ben pedig megtartották az első teljes tanácsülést, amelynek akkori elvei a mai Kúria ars poeticájának is számítanak.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
JOGTÖRTÉNET