Három új polgári kezdeményezést vett nyilvántartásba a Bizottság - További egy kezdeményezésről megállapította, hogy elfogadhatatlan

2019.07. 9. Jogi Fórum / Európai Bizottság

Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy nyilvántartásba veszi a következő három új európai polgári kezdeményezést: „Szén-dioxid-árazás az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében”, „Fokozzuk a tudományos fejlődést: a szántóföldi növények fontosak!”, valamint „Vessünk véget az európai műanyagkorszaknak!”. Megállapította továbbá, hogy nem tudja nyilvántartásba venni az „Uniós jog, a kisebbségi jogok és a spanyol intézmények demokratizálása” elnevezésű javasolt európai polgári kezdeményezést, mivel az nem szólítja fel a Bizottságot jogi aktusra irányuló javaslat előterjesztésére.

A folyamat jelenlegi szakaszában a Bizottság nem vizsgálta a kezdeményezések érdemi tartalmát, csak jogi elfogadhatóságukat. Amennyiben a három nyilvántartásba vett kezdeményezés bármelyike egy éven belül legalább hét tagállamból egymillió támogató nyilatkozatot kap, a Bizottság megvizsgálja a kezdeményezést, és reagál rá. A Bizottság vagy helyt ad a kérelemnek, vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.

1. „Szén-dioxid-árazás az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében”

A kezdeményezés szervezői felkérik a Bizottságot, hogy „tegyen javaslatot olyan uniós jogszabályokra, amelyek a globális felmelegedés elleni küzdelem és hőmérséklet-emelkedés 1,5°C-ra történő korlátozása érdekében visszafogják a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, valamint ösztönzik az energiatakarékosságot és a megújuló energiaforrások felhasználását”. A kezdeményezés célja minimális széndioxid-kibocsátási ár bevezetése, a kibocsátási egységek uniós szennyezők közötti jelenlegi térítésmentes elosztási rendszerének eltörlése és a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus bevezetése, miközben a szén-dioxid-árazásból származó bevételt „az energiatakarékosságot és a megújuló energiaforrások felhasználását támogató európai politikákhoz rendelnék, valamint az alacsonyabb jövedelmek adóztatásának csökkentésére fordítanák”.

Az uniós Szerződések értelmében az Európai Bizottság jogi lépéseket tehet az éghajlat-politika, a környezetvédelem, az adózás és a közös kereskedelempolitika területén. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítéli a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. július 22-én kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére.

2. „Fokozzuk a tudományos fejlődést: a szántóföldi növények fontosak!”

Az európai polgári kezdeményezés szervezői azt állítják, hogy a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló 2001/18/EK irányelv „elavult”, és kérik az új növénynemesítési technikákra vonatkozóan abban foglalt szabályok felülvizsgálatát „az új növénynemesítési technikákkal létrehozott [...] új termékek engedélyezési eljárásának megkönnyítése” céljából.

Az uniós Szerződések értelmében az Európai Bizottság jogi lépéseket tehet a belső piac és a termékengedélyezés területén. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítéli a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. július 25-én kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére.

3. „Vessünk véget az európai műanyagkorszaknak!”

A kezdeményezés szervezői felszólítják az Európai Bizottságot, hogyaz egyszer használatos műanyagok teljes körű európai betiltása céljából vizsgálja felül az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásáról szóló irányelvet.” A kezdeményezés célja, hogy2027-re tiltsanak be minden műanyag csomagolóanyagot és palackot, hogy megkezdődhessenek az erőforrásaink korlátainak tiszteletben tartására irányuló konkrét intézkedések”.

Az uniós Szerződések értelmében az Európai Bizottság jogi lépéseket tehet a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása céljából. A Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítéli a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. május 26-án került sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére.

4. „Uniós jog, a kisebbségi jogok és a spanyol intézmények demokratizálása”

A kezdeményezés szervezői a katalán függetlenségi mozgalommal kapcsolatos eseményekre hivatkoznak, és céljuk annak biztosítása, hogy „a Bizottság és a Parlament egyaránt teljes mértékben tisztában legyen a jelenlegi spanyolországi helyzettel, […] továbbá annak szükségességével, hogy megindítsák a spanyolországi demokratikus normák javítását elősegítő mechanizmusokat, ezáltal garantálva a kisebbségi csoportok és minden spanyol polgár jogait és szabadságait az uniós jog és eszközök révén”.

Ezen belül a kezdeményezés felszólítja a bizottságot a spanyolországi helyzet megvizsgálására, és lehetséges lépések megtételét kéri „A jogállamiság megerősítésére irányuló új uniós keret” című 2014. évi bizottsági közleménnyel összefüggésben. Az említett keret értelmében a Bizottság párbeszédet kezdeményezhet valamely tagállammal annak érdekében, hogy megelőzze a jogállamiságra vonatkozó rendszerszintű fenyegetés megjelenését. A kezdeményezés azonban nem szólítja fel a Bizottságot jogi aktusra irányuló javaslat előterjesztésére, jóllehet ez az európai polgári kezdeményezés egyetlen célja.

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kezdeményezés nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy a Szerződések végrehajtásához jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, és ezért elfogadhatatlan.

Háttér

Az európai polgári kezdeményezés intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be 2012 áprilisában, az európai polgári kezdeményezésről szóló – a Szerződés rendelkezéseit végrehajtó – rendelet hatálybalépésekor. 2017-ben, az Unió helyzetéről tartott Juncker-beszédben elhangzottaknak megfelelően az Európai Bizottság reformjavaslatokat terjesztett elő az európai polgári kezdeményezésre vonatkozóan annak érdekében, hogy az még inkább felhasználóbarát legyen. Az Európai Parlament és a Tanács 2018 decemberében megállapodott a reformról, és a felülvizsgált szabályok 2020. január 1-jétől lesznek alkalmazandók.

Mindeközben az eljárás egyszerűbb lett, és a szervezőknek együttműködési platform nyújt támogatást. Mindez 30 %-kal több nyilvántartásba vett polgári kezdeményezést (a Juncker elnök vezette Bizottság hivatali ideje alatt 38 nyilvántartásba vétel, szemben az előző Bizottság megbízatása alatti 29-cel) és 80%-kal kevesebb elutasítást eredményezett (a jelenlegi Bizottság mindössze 5 polgári kezdeményezést nem vett nyilvántartásba, szemben az előző Bizottság általi 20-szal).

Hivatalos nyilvántartásba vételét követően bármely európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy egymillió – és legalább hét tagállamból származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot, hogy jogi aktusra vonatkozó javaslatot terjesszen elő a hatáskörébe tartozó területeken.

Az elfogadhatóság feltételei a következők: a javasolt polgári kezdeményezés nem eshet nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet nyilvánvalóan ellentétes az Unió értékeivel.

A javasolt európai polgári kezdeményezések teljes szövege:

Szén-dioxid-árazás az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében (elérhető: 2019. július 22-től)

Fokozzuk a tudományos fejlődést: crops matter! (elérhető: 2019. július 25-től)

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
KÖRNYEZETVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ
JOGALKOTÁS
EURÓPAI POLGÁRI KEZDEMÉNYEZÉS