Hatályba lép az audiovizuális előadóművészek vagyoni jogait globálisan rögzítő Pekingi Szerződés. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által 2012-ben elfogadott dokumentum végrehajtásának megkezdéséhez ugyanis arra volt szükség, hogy legalább 30 állam ratifikálja azt. Ez most Indonézia csatlakozásával megvalósult. 2020 április 28-tól kezdve az audiovizuális előadások létrehozásában résztvevő előadóművészek az említett 30 országban jogdíjban részesülnek a produkciókból származó bevételekből és elfogadható jövedelemre tehetnek szert.

Az Oscar- és Golden Globe-díjas Javier Bardem a Pekingi Szerződést a mozi feltalálása óta a legfontosabb vívmánynak tartja a színészek számára. Az egyezményt Magyarország a megszületésének évében aláírta, ratifikálása azonban az EU-n belül megosztott hatáskör, így a tagállamok egyedül nem járhatnak el. Az Unió 2013-óta az aláírók között van, de a ratifikálás ügyében érdemi lépést mindeddig nem tett.

Dr. Gyimesi László, az előadóművészek jogainak képviseletét Magyarországon ellátó Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) elnöke a szerződés végrehajtása megkezdésének jelentőségét a színészek jogai tekintetében a közel hatvan évvel ezelőtt elfogadott ún. Római Egyezményhez hasonlítja, amely akkor a zenészek rádiós játszási jogdíjait alapozta meg. Úgy véli, ez az esemény az előadóművészek jogai szélesítésének nagyon jelentős állomása lehet.

Dr. Tomori Pál, az EJI igazgatója a fejleménnyel kapcsolatban hangsúlyozta: „Az egyesület és jogelődjei közel 25 éve dolgoznak azon, hogy ha egy mozifilmet leadnak a tévében, akkor a színészeknek ezért ugyanúgy járjon a jogdíj, mint ahogy a zenészeknek jár egy hangfelvétel rádiós lejátszása után. A Pekingi Egyezmény hatályba lépése most végre reális esélyt teremt arra, hogy ez a jogdíj nálunk is előírás legyen. Semmi másról nincs szó, mint a legalapvetőbb méltányosságról: ha használják a művész felvételét, közönséget vonzanak vele, reklámidőt adnak el vele, akkor az így szerzett bevételből részesüljön az az előadóművész is.”

Rajkai Zoltán, a Katona József Színház színésze, az EJI Színművészek Jogdíjbizottságának tagja, a Szídosz Szinkron Alapszervezetének elnöke elmondta: „A Pekingi Szerződés hatályba lépése a szinkronszínészek helyzetén is javíthat, hiszen pályafutásuk során több ezer produkcióban kölcsönzik hangjukat az eredeti nyelven megszólaló sztároknak, de alkotómunkájuk elismerése eddig nem volt megfelelő. Véleményem szerint a globális hatályú egyezmény követendő példa és reményeim szerint megfelelő választ ad a digitális világ kihívásaira is, jelentősen javítva az előadóművészi jogok érvényesítését.”

Az EJI 2019-ben közel kétmilliárd forint jogdíjat fizetett ki a hazai és külföldi előadóművészek számára.

A Pekingi szerződésről

A Szellemi Tulajdon Nemzetközi Szervezete (WIPO) által szervezett diplomáciai konferencia résztvevői 2012. június 26-án elfogadták az audiovizuális előadások védelméről szóló Pekingi Szerződést, amely három hónappal azt követően léphet hatályba, hogy 30, a szerződést aláíró fél ratifikálja azt.

Ez az első olyan nemzetközi megállapodás, amely az audiovizuális előadások előadóművészei számára személyhez fűződő, illetve vagyoni jogokat biztosít: erősíti az éritett előadóművészek vagyoni jogait abból a célból, hogy díjazásban részesüljenek a produkciókból származó bevételekből, illetve személyhez fűződő jogokat is biztosít az előadóművészeknek, hogy megakadályozhassák az előadásuk eltorzítását.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületről (EJI)

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület a zenészek, színészek, táncosok, artisták jogait érvényesítő egyesület, amit az előadók hoztak létre. A televíziók, rádiók és más felhasználók jogdíjat fizetnek az előadóknak felvételeik felhasználásáért. Ezt a jogdíjat Magyarországon minden hazai és külföldi előadó nevében az EJI szedi be és fizeti ki részükre. Az EJI-nek közel 2300 tagja van, 2018-ban több mint 52 000 előadóművész számára fizetett ki jogdíjat.