Jogosult-e a biológiai apa a vélelmezett apaság megtámadására? - Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg

2020.06. 3. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A gyámhivatal a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően a vér szerinti apa, a vélelmezett apa, valamint a gyermek alapvető jogaira, ezen túlmenően a házasságon alapuló stabil családi kapcsolatra is kiterjedő, komplex vizsgálatot és érdekösszemérést folytasson le.

Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a gyámhivatal a származás kiderítésére irányuló per megindítását megelőzően a vér szerinti apa, a vélelmezett apa, valamint a gyermek alapvető jogaira, ezen túlmenően a házasságon alapuló stabil családi kapcsolatra is kiterjedő, komplex vizsgálatot és érdekösszemérést folytasson le.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó apasági vélelem megdöntésére irányuló pert indított, mert apaságát ugyan DNS-vizsgálat bizonyította, az anya új házasságkötése folytán a gyermek születési anyakönyvi kivonatába mégis az anya új férje került bejegyzésre apaként. Az eljáró bíróság az indítványozó keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasította, mivel a Polgári Törvénykönyv taxatív módon felsorolja az apasági vélelem megtámadására jogosultakat, és az abban foglaltak alapján az a férfi, aki magát a gyermek apjának állítja, akkor sem jogosult a más férfira nézve fennálló apasági vélelem megtámadására, ha a gyermek bizonyítottan tőle származik. Az indítványozó szerint ez a szabályozás sérti a nők és férfiak közötti egyenjogúság követelményét; hátrányos megkülönböztetést alkalmaz az apasági vélelem megtámadására nem jogosult vér szerinti apa és az ilyen jogosultsággal rendelkező vélelmezett apa között; nem egyeztethető össze az Alaptörvény jogérvényesítés lehetőségét biztosító cikkével; valamint sérti a gyermek és szülő közötti kapcsolattartást, ebből következően pedig a család mint a társadalom alapegysége integritását.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a vér szerinti apának Alaptörvény által védett joga van a származás kiderítéséhez, de önmagában egyenlőségi alapon nem vezethető le az Alaptörvényből a biológiai apának a más férfi tekintetében fennálló apasági vélelem megdöntésére irányuló közvetlen keresetindítási joga. Az Alkotmánybíróság továbbá kifejtette, hogy a Polgári Törvénykönyv alapján az apaság nem az anya egyoldalú elhatározásán múlik: az apasági vélelmet nem az anya egyoldalú elhatározása, nyilatkozata, hanem a törvény keletkezteti, és az anya az apaság vélelmének a megdöntése céljából is csak a gyámhatóság jóváhagyásával, kiskorú gyermekével együttesen indíthat pert; az indítványba foglalt érvek alapján tehát az apasági vélelem megtámadására jogosultak felsorolása és a férfi-női egyenjogúság kérdése között alkotmányjogi összefüggés nem áll fenn. A gyermeknek a családi viszonyok rendezettségéhez és stabilitásához fűződő érdekére tekintettel a családi jogállás kívülről történő megkérdőjelezhetősége szűk körre kell hogy legyen szorítva; mindaddig, amíg a fennálló apasági vélelem a rendeltetését betölti, és a gyermeknek a védelemhez és gondoskodáshoz való jogát biztosítja, az az észszerű, hogy egy családon kívüli személy egyoldalú elhatározással, a fennálló apasági vélelem megtámadására ne lehessen közvetlenül jogosult.

Az Alkotmánybíróság ezek alapján az alkotmányjogi panaszt elutasította, de a közvetett, eseti gyám útján történő jogérvényesítéshez kapcsolódóan alkotmányos követelményt állapított meg.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
CSALÁDJOG
GYERMEKJOGOK
GYERMEKVÉDELEM