Védi-e az Alaptörvény a társadalombiztosítási befizetések és ellátások egyezőségét? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2020.10.15. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az eredetileg befizetett járulék mértékéből az utóbb folyósításra kerülő ellátás összegére vonatkozó, összegszerűen meghatározható, alkotmányjogi értelemben vett tulajdoni váromány nem alapítható, illetve a korábban folyósított ellátás sem keletkeztethet alkotmányjogi értelemben vett tulajdoni várományt - szögezi le

Az Alkotmánybíróság elutasította a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összegére vonatkozó rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az eljárás alapjául szolgáló üggyel kapcsolatban az indítványozó kifejtette, hogy korábban rokkantsági ellátásban részesült, amikor egy hatósági felülvizsgálat során rokkantsági ellátását megszüntették, és rehabilitációs ellátást állapítottak meg részére. Az indítványozó a döntések felülvizsgálatát kezdeményezte, a bíróság azonban a keresetét elutasította. Az indítványozó az ezt követően beadott alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy szerinte a törvény hivatkozott rendelkezései ellentétesek a jogállamiság követelményével, mert azok a megelőző járulékfizetés mértékétől nagyrészt függetlenül, rendkívül alacsony összegben határozzák meg a rehabilitációs ellátás összegét; az általa korábban befizetett járulékok számára tulajdoni várományt alapoztak meg, ugyanakkor a megállapított rehabilitációs ellátás összege még megközelítőleg sincs arányban a korábbi járulékfizetésével.

Az Alkotmánybíróság korábban már megállapította, hogy a társadalombiztosításban a befizetések és az ellátások pontos egyezőségére nem terjed ki az Alaptörvény védelme. Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben hangsúlyozta, hogy alkotmányjogi értelemben a tulajdoni váromány csak a befizetett járulék és a folyósításra kerülő ellátás összege között értelmezhető, nem pedig az egyes, egyébként is rendszeresen felülvizsgálható és eltérő jogosultsági feltételek alapján folyósításra kerülő ellátási formák között, éppen ezért az indítványozó számára korábban folyósításra kerülő ellátás nem keletkeztethetett alkotmányjogi értelemben vett tulajdoni várományt a felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerülő, a korábbitól eltérő típusú ellátás összegére vonatkozóan. Az eredetileg befizetett járulék és az utóbb folyósításra kerülő ellenszolgáltatás összege pedig automatikusan nem feleltethető meg egymásnak, az eredetileg befizetett járulék mértékéből az utóbb folyósításra kerülő ellátás összegére vonatkozó, összegszerűen meghatározható, alkotmányjogi értelemben vett tulajdoni váromány nem alapítható, így az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS