Tisztességtelen feltételek biztosítási szerződésekben - A bíróság általános szerződési feltételek érvénytelenségét állapította meg

2021.04. 9. Jogi Fórum / Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség

Az ügyészség egy biztosítótársaság általános szerződési feltételeit támadta eredményesen. A Fővárosi Törvényszék az általános szerződési feltételek számos pontját tisztességtelennek ítélte, majd az ügyészi fellebbezés eredményeként a Fővárosi Ítélőtábla további szerződési feltételek semmisségét állapította meg.

A bíróság álláspontja szerint tisztességtelen a fogyasztó szempontjából az a szerződési feltétel, amely a biztosítási szerződésből eredő igények elévülési idejét a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 1 évre rövidíti le, szemben az irányadó általános 5 éves elévülési határidővel.

Tisztességtelen az is, hogy a biztosító társaság bizonyos káresemények bekövetkeztekor a kártérítés kifizetéséhez a szükséges iratokon túl kérheti a feljelentés, nyomozást megszüntető/felfüggesztő határozat becsatolását, valamint megkövetelheti a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatást.

Tisztességtelen az is, hogy szolgáltatási összeg kifizetésének határidejét a biztosító az utolsó okirat beérkezésétől számított 15 napon belüli időtartamban határozza meg, hiszen a fogyasztó a beérkezés időpontját megállapítani nem tudja.

Tisztességtelen, hogy a biztosítási kikötés szerint a biztosító nem fizet arra a kárra, amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja.

A bíróság a nem érthető és nem egyértelmű megfogalmazás miatt tisztességtelennek ítélt több kikötést, így egyes alulbiztosítottsági kategóriák esetén követendő számítási módszereket, vagy azt, hogy az értékkövetés számítása körében a biztosító javára egyes esetekben a főszabálytól eltérést enged.

A bíróság álláspontja szerint jogszabályba ütközés miatt semmis az a szerződési feltétel, mely szerint a biztosító fizetési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra, amelyek a biztosítás megkötésekor már meglévő, és a biztosított által is ismert hibák, hiányosságok miatt keletkeztek, vagy arra a kárra, amely – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezések avultsága, azok karbantartásának elmulasztása vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartása miatt következett be.

Egyértelműségi hiány miatt ítélte a bíróság tisztességtelennek azt a kikötést, mely szerint a biztosító nem fizet olyan kár miatt, amely a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készletekhez tartozó egyes darabok bizonyos, szerződésben meghatározott károsodásához kötődik.

Egy másik feltételt esetén az egyértelműség hiányát azért állapította meg a bíróság, mert abból nem volt pontosan megállapítható, hogy mit takar a „vagy hasonló természetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll” megfogalmazás.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
POLGÁRI JOG
BIZTOSÍTÁS