A felnőtté válás nem egyszerű biológiai folyamat, hanem a lelki, tudati, erkölcsi kibontakozás ideje is. Átmenet a gyermekkorból a felnőttkorba, egyben egy átmeneti státuszt is jelent mind a család, mind a társadalmi környezetben. Napjainkban a gyermekek biológiai fejlődése felgyorsult, a gyermekek korábban érnek, az információs forradalom következtében a kiskorúakat már elég korán elérik a társadalom olyan különféle hatásai, amelyektől a korábbi időkben még védve voltak. Nem adható egzakt válasz arra a kérdésre, hogy egy fiatalkorú miért válik bűnelkövetővé. A tanulmány a fiatalokkal szembeni szankciórendszer sajátosságait, különösen a 14 év alatti elkövetőkre tekintettel vizsgálja. A Szerző bírósági titkár a Fehérgyarmati Járásbíróságon....
Az igazságügyi szakértők jelentősége az állatvédelemben egyes bírósági döntéseken keresztül bemutatva
A tanulmány különböző bírósági eseteken keresztül bemutatja, hogy az állatvédelemmel kapcsolatos ügyekben hogyan alakította az igazságügyi szakértő szakvéleménye a bíróság döntését. Az ítéletek jól mutatják, hogy az egyes szakvélemények ügydöntőek a bíróság döntéseire nézve. A laikusok előtt az igazságügyi szakértők munkája egészen addig rejtve maradt, s nem is érdeklődtek iránta, míg meg nem jelentek a „CSI: A helyszínelők” (Helyszínelők (eredeti nevén CSI: Crime Scene Investigation) és más hasonló bűnügyi sorozatok. Az ún. CSI-effektus kérdésköre is kifejtésre kerül a műben. A Szerző a Dunavarsányi Közös Önkormányzati Hivatal jogásza, a Magyar Birtokvédelmi Szövetség főtitkára, a Bojtár Jogsegélyszolgálat tanácsadója. Letöltés
A polgári jogi igény érvényesítésének egyes sajátosságai a büntetőeljárásban
A jogalkotói szándékok érvényesülése a gyakorlatban.
A koronavírus járvány válságkezelésének áttekintése a helyi adók vonatkozásában
A jelenleg hatályos Alaptörvényünk külön fejezetben rögzíti a helyi önkormányzatok autonómiáját hangsúlyozó rendelkezéseket, kiemelve azt, hogy sarkalatos törvény határozza meg a vonatkozó szabályokat. Emellett az Alaptörvény kimondja, hogy – törvényes keretek között és a közteherviselés alkotmányos garanciájára tekintettel – a helyi önkormányzatok dönthetnek a helyi adók bevezetéséről, valamint azok fajtájáról és mértékéről. A rendszerváltás után harminc évvel a koronavírus világjárvány kihívás elé állította a helyi önkormányzatokat, hiszen a veszélyhelyzet során elfogadott jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök közel negyede kihatással volt a működésükre. A Kormány jelentősen szűkítette az önkormányzatok mozgásterét azáltal, hogy megtiltotta – többek között – új adók bevezetését, miközben...
Az állatkínzás és az emberellenes bűncselekmények kapcsolatának bemutatása bírósági ítéleteken keresztül Magyarországon
„Az állatvédelem végső soron az emberek érdekét is szolgálja. Az állatkínzás ui. az emberek elleni erőszakos bűncselekmények „főpróbájának” szerepét is játszhatja.” (Károlyi Judit – Az állatkínzás szabályozásának fejlődése Magyarországon ) Jelen írás célja olyan jogesetek bemutatása, melyekben az elkövető életében az állatkínzás és az emberellenes erőszakos bűncselekmény ugyanannak az átkozott folyónak a hordaléka, amely folyó nem más, mint az elkövető életútja. Amennyiben elismerjük, hogy lehetséges egy séma felállítása, amely szerint az állatkínzó idővel emberi áldozatot szed, és az emberellenes bűncselekmény elkövetőjének már nincs erkölcsi aggálya, ha állat életének kioltásáról vagy neki szenvedés okozásáról van szó, és ezen tetteket nem egy...
A szociális biztonsághoz való jog az Alkotmánybíróság gyakorlatában
A tanulmány elsődleges célja a szociális biztonsághoz való jog – mint szociális jog – értelmezése az Alkotmánybíróság gyakorlatán keresztül. Illusztrálja a szociális biztonsághoz való jog joggyakorlatban való megjelenését, valamint felvázolja miként változott a szociális biztonsághoz való jog arculata a történelem során nemzetközi szinten, illetve hazánkban. A Szerző többek között olyan kérdéseket boncolgat, hogy mi az a szociális biztonság, mi a tartalma, mértéke, és vajon miként látott hozzá az Alkotmánybíróság ezen jog elemzésének, illetve miként változott a Testület szemlélete az elmúlt évtizedekben. A tanulmány bemutatja, hogy a szociális biztonság és az ahhoz szorosan kapcsolódó szociális ellátáshoz való jog tekintetében az állam,...
Fiatalkorúak szankcionálása a büntetőeljárásban
A jogalkotó a Btk.-ban a fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés vonatkozásában az általánostól eltérő, speciális célt is megfogalmazott, mely a fiatalkorú helyes irányba fejlődése és a társadalom hasznos tagjává válása, melyre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani. Erre tekintettel a törvény az elkövetőkkel szemben kiszabható büntetések és alkalmazható intézkedések majdnem mindegyikénél meghatározott eltérő, a fiatalkorú nevelését és védelmét szolgáló speciális rendelkezéseket, hovatovább egy kifejezetten csak fiatalkorúakkal szemben alkalmazható intézkedést is tartalmaz. A tanulmány a hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szankciórendszerének XI. fejezetében elhelyezett, a fiatalkorúakra vonatkozó...
A jogi személy büntetőjogi felelősségének hazai viszonyai
Lehet-e bűnös egy jogi személy? Vagy bűnösség nélkül is megállapítható a felelőssége bűncselekmény elkövetéséért? A felelősség megállapítása esetén milyen szankcióval sújtható? Szükség van/volt a büntetőjogi felelősség bevezetésére, és valóban nem sérül egyetlen büntetőjogi alapelv sem? A jogi személy büntetőjogi felelőssége uniós szabályainak a magyar jogba való átültetése – valamilyen formában – az uniós csatlakozással és nemzetközi kötelezettségeink nyomán elkerülhetetlen volt. A jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényt 2001. decemberében fogadta el az Országgyűlés. A jogszabály a jogi személlyel szemben alkalmazható szankciót sajátos büntetőjogi intézkedésként szabályozza. A Szerző bírósági titkár. A tanulmány a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kara...
Alternatív szankciók hiánya a szabálysértési törvényben a fiatalkorú elkövetők esetében
A tanulmány részletesen ismerteti a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény fiatalkorú elkövetőket érintő szankciórendszerét. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy 2012. évi II. törvény milyen mértékben ad teret a fiatalkorúak esetében az alternatív szankcióknak, illetve a joghátrány kilátásba helyezése mellett vagy helyett, hogyan valósul meg a nevelési elv. A Szerző bírósági titkár, fiatalkorúak ügyeinek szakjogásza. Letöltés
A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás
A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás olyan, az időszerűség javítását, az eljárás gyorsítását célzó, az egyszerű megítélésű, tömegesen előforduló, legfeljebb kis-közepes tárgyi súlyú ügyek esetén alkalmazandó külön eljárás, mely során a bíróság tárgyalás tartása, bizonyítás felvétele nélkül, kizárólag a nyomozás iratai alapján dönt a vádlott vád tárgyává tett bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősségről, s annak megállapítása esetén a törvényben taxatív meghatározott korlátozott súlyú joghátrányt alkalmaz a vádlottal szemben. A tanulmányban a hatályos büntető eljárási törvény C. fejezetében szabályozott külön eljárás, a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás szabályait mutatja be részletesen, az eljárás specifikumaira helyezve a hangsúlyt. A Szerző bjrósági titkár. Letöltés
Az ügyészség szervezeti kiépítése Magyarországon a dualizmus korában
A királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikk a hazai ügyészségi szabályozás kezdőpontjának tekinthető. Ekkor létrejött egy olyan igazságügyi szervezet, amely Európa és a világ hasonló szervezeteinek élvonalába tartozott, és a törvényesség és igazságosság egyik fő letéteményesévé vált Magyarországon. Az 1871-es ügyészségi törvényjavaslat általános indokolása kifejtette az új szervezet felállításának szükségességét és jogállásának jellemzőit. E szerint Magyarországon „… oly közegnek felállitása, mely a közvádat képviselje, mulhatlanul szükséges” és „a bünvádi perben müködő közegek közt a teendők akként osztassanak fel: hogy a biró, közvádló és védő külön természetü teendői elválasztassanak és egymástól független közegekre bizassanak.” A tanulmány az ügyészségi szervezet létrejöttét...
Bírósági távmeghallgatások tapasztalatai a közvetlenség elvének tükrében
Az utóbbi évek bírósági szervezetfejlesztésének egyik leghangsúlyosabb eleme a bírósági távmeghallgatási rendszer kifejlesztése volt, amely mára az ítélkezés hétköznapi részévé vált. A tanulmány a bírósági távmeghallgatások tárgyalások közvetlenségére gyakorolt hatásait vizsgálta jogpszichológiai szempontból, amelyet egy általa végzett jogi empirikus kutatás alapozott meg. A kutatás során a bírósági távmeghallgatások területén gyakorlatot szerzett szakemberek szakmai tapasztalatait, attitűdjét és véleményét – kérdőíves módszerrel – feltárta, amelyek elemzésével megkísérelt választ adni arra, hogy a telekommunikációs eszköz használata hogyan hat a tárgyalás közvetlenségére, a tárgyalóteremben lezajló megértési és észlelési folyamatokra, ezek érinti-e a jogalkalmazói feladatok ellátását, befolyásolja-e a bizonyítást, áttételesen a döntéshozatalt. A téma aktualitását...