Az Országgyűlés hétfőn (október 1.) elfogadta a Szülőföld Alap 2005-2006-os tevékenységéről szóló beszámolót, és megválasztotta a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testülete elnökét és egyik tagját.
Módosulhat a cégtörvény az üzleti kapcsolatok jobb átláthatósága érdekében
Az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottsága keddi ülésén, egyetértve a kormánnyal, támogatta a cégtörvény módosítását amelynek célja, hogy a cégtulajdonosi, képviseleti viszonyok megismerhetők legyenek.
hír
Adó módjára hajthatják be a diákhitelt
Az állam magánjogi tevékenységből eredő mulasztást nem orvosolhat hatósági jogosítvánnyal. Ezért Bonavent Pál alkotmányjogász szerint a közhatalmi jogosítványokkal történő visszaélésnek minősül és alkotmánysértő az a szabályozás, hogy a diákhitel visszafizetését elmulasztókkal szemben az adóhatóság járhat el.
Milliárdos Microsoft-szerződéseket titkolnak minisztériumok
A Társaság a Szabadságjogokért 2006 nyarán közérdekű adatigényléssel fordult a GKM-hez és az IRM-hez, melyben a több milliárd forint értékű Microsoft-szerződések másolatának megküldését kérte.
A parlament őszi ülésszaka ma kezdődik
Sólyom László köztársasági elnök napirend előtti felszólalásával kezdődik hétfő délután a parlament őszi ülésszakának első ülése. A Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi tájékoztatása szerint Sólyom László a demokratikus államszervezet értékeinek megerősítésről kíván beszélni.
Módosítanák a választási jogszabályt
Megóvná magát a komolytalannak tartott kérdésektől az Országos Választási Bizottság, ezért a népszavazási vagy a választási eljárásról szóló törvény módosítását fogja javasolni az Országgyűlésnek – erről Szoboszlai György, a testület MSZP-s delegáltja nyilatkozott a távirati irodának.
Sólyom László megtagadta Horn kitüntetését
A köztársasági elnök döntésének indoklásában kifejti: Horn Gyula mostanáig fenntartott és képviselt nézetei az 1956-os forradalomban játszott szerepéről, és ezen keresztül a forradalomról, összeegyeztethetetlenek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével.
AB előtt a passzív engedetlenség
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány az Alkotmánybírósághoz fordult nemrégiben a 32/2007 (III. 06.) Korm. rendelet 3.§-ának 2007. március 6–i hatállyal történő megsemmisítése érdekében, annak alkotmányellenessége miatt.
publikáció
A hátrányos megkülönböztetés tilalmának értelmezése a nemzetközi dokumentumok és az Alkotmány tükrében
A mû teljes címe: A hátrányos megkülönböztetés tilalmának értelmezése a nemzetközi dokumentumok és az Alkotmány tükrében, különös tekintettel a nemek közötti diszkriminációra Diszkrimináció. Egy mindannyiunk számára ismerõsen csengõ latin eredetû szó. Jelentése hátrányos különbségtétel, az egyenlõ elbánás elvével ellentétes eljárás. Aki diszkriminál, az hátrányos, megkülönböztetõ intézkedéseket alkalmaz. Az egyes emberi tulajdonságok, sajátosságok alapján való hátrányos megkülönböztetés történelme egészen az ókorig nyúlik vissza. Szinte minden társadalmi korban megjelent és létezett, mai világunk sem mentes ettõl a gondolkodásmódtól. Ezért éreztem fontosnak, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, ezen belül is a nemek közötti diszkriminációval foglalkozzak dolgozatomban. Dolgozatom témája, tárgya és egyben célja a...
AB döntés a TB-járuklékfizetési alapok közötti választás lehetőségéről
Az Alkotmánybíróság (Ab) hivatalból eljárva 2007. június 19-én hozott határozatában megállapította: az Országgyűlés az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett el azáltal, hogy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 29. § (7) bekezdésében nem biztosította a kezd egyéni vállalkozók számára a törvényben meghatározott társadalombiztosítási járulékfizetési alapok közötti választás lehetőségét.
