Az első fokon eljárt Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság megállapítása szerint az I.r. vádlott (H.P. 29 éves, büntetett előéletű győri férfi), a II.r. vádlott (K.J. 50 éves büntetett előéletű győri nő) és a III.r. vádlott (K.A. 33 éves büntetett előéletű győri nő) 1995 óta saját maguk és családjuk megélhetését üzletszerű kéjelgést folytató személyek által szerzett jövedelemből biztosították.
hír
Adócsalás Kecskeméten- ítélet a Szegedi Ítélőtáblán
Részben megváltoztatta a Bács-Kiskun Megyei Bíróság I. fokon meghozott döntését a Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva büntető tanácsa abban az ügyben, amelyben V.L. I. rendű és Sz.S. II. rendű vádlottat az adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolták meg.
hír
Emberölés Mélykúton
Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla dr. Hegedűs István vezette büntető tanácsa a Bács-Kiskun Megyei Bíróság I. fokon meghozott döntését abban az ügyben, amelyben egy romániai férfit, I.I.-t egy 77 éves idős nő meggyilkolása miatt ítéltek el.
Emberölés bűntettének kísérlete – ítélet a Győri Ítélőtáblán
Az első fokon eljárt Veszprém Megyei Bíróság megállapítása szerint a vádlott (36 éves veszprém-gyulafirátóti férfi) 2001-ben ismerkedett meg a sértettel, majd élettársi kapcsolatot létesítettek.
Életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete – ítélet a Győri Ítélőtáblán
Az első fokon eljárt Komárom-Esztergom Megyei Bíróság megállapítása szerint a vádlott (63 éves fertőbozi férfi) 2002. augusztus 31. napján reggel, gépkocsival feleségét annak soproni munkahelyére, egy hírlap üzletbe szállította, ahová be is kísérte.
hír
14 életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette – ítélet a Győri Ítélőtáblán
Az első fokon eljárt Vas Megyei Bíróság megállapítása szerint a vádlott (32 éves őriszentpéteri nő) az 1990-es évek elején létesített élettársi kapcsolatot, amelyből két gyermeke született.
hír
Életveszélyt okozó testi sértés bűntette – ítélet a Győri Ítélőtáblán
Az első fokon eljáró Komárom-Esztergom Megyei Bíróság megállapítása szerint a vádlott (43 éves gecsei férfi) 2005-ben létesített élettársi kapcsolatot, amely azonban 2006. januárjában megromlott, az élettársak között gyakori volt a veszekedés.
publikáció
A helyszínelhagyásos cselekmények elhatárolásának kérdései és megállapíthatóságának problémái
„Kevés olyan hangsúlyos területe van mindennapi életünknek, mint a közlekedés. Nyugodtan leszögezhetõ, hogy a történelmi fejlõdés folyamán az egyik legalapvetõbb társadalmi szükségletté nõtte ki magát. A motorizáció növekedése azonban olyan eseményeket is hozott magával, amelyekkel szemben a társadalom – különféle lehetõségeit felhasználva – fel kell, hogy lépjen. A dolgozat témájába vont egyes cselekmények is az infrastrukturális fejlõdés közlekedési vetületébe tartozó deviáns magatartásokat hordoznak magukban. Olyan cselekmények ezek, amelyek annullálására a jogrendszer szankciós zárkövéül szolgáló büntetõjog eszköztára is segítségül hívható. A jogirodalom a közlekedés körében elkövetett, társadalmi normákkal konkuráló tényállások jól körülhatárolható részét helyszínelhagyásos cselekményeknek nevezi. E körben a szabályozási szándék...
publikáció
A csõdbûntett
„A rendszerváltás után felértékelõdött a gazdaság szerepe, az egyének fontossága a gazdasági életben, a hitelezõk és a gazdálkodásban résztvevõ egyéb személyek érdekeinek védelme. Az állam a gazdaság rendjét jogszabályokkal és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel védi. Aki az így lefektetett szabályokat megszegi, azzal szemben szankciót alkalmaz. A termelés és elosztás rendjét védeni kell. Nem lehet megengedni azt, hogy ezen rend sérelmét elõidézve egyes személyek – akár jogi, akár természetes személyek – rosszhiszemûen, mások rovására szerezzenek elõnyt a gazdasági életben. Ezért is vált szükségessé a hitelezõk érdekeinek védelme. Hiszen aki mást pénzügyi nehézségeiben kisegít, fontos, hogy bízzon abban, az adós...
Büntetőjogi intézkedésekkel védenék a szellemi tulajdonjogokat a termékhamisítóktól és a „kalózoktól”
Az EP elfogadta az első olyan EU-irányelvet, amely a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén alkalmazandó szankciók kapcsán harmonizálná a nemzeti büntetőjogi intézkedéseket. Az unió és az európai cégek évi sokmilliárd eurós bevételtől esnek el a termékhamisítások miatt. A jövőben akár 300 ezer eurós bírság, vagy négy év börtön is várhat a kalózkodókra.