Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

nem tudom ez volt-e KBS célja, de hogy sikerült Ycalt rendesen felizgatnia, az biztos

drb:

Jo reggelt, latom nehezen ebredsz....nem igazan sikerult elkapnod a fonalat.

Jelenleg arrol szol a csevej, hogy jogeros iteletet meg lehet-e utolag valtoztatni egy uj eljarasban jogkovetkezmeny levonas cimszoval.
Mint tettek ezt Szegeden.

Vagy a jogeros itelet koti a birosagot.

wers:

Nem "izgatott" fel , csak unom, hogy semmivel nem tudja alatamasztani az allitasait, Pandacsoki Boborjan hozza kepest egy ervelo muvesz :)

Meg Wellmann es Ursula is veszi a faradtsagot, hogy legalabb valami hulyeseget osszehordjon "erveles" gyanant.....

En mar egy halom pk velemenyt, ptk kodifikaciot, stb.-t vegig olvastam , de valahigy egyikben sem szerepel, hogy ervenytelenseget megallapito jogeros itelet utan ervenyesse lehetne nyilvanitani egy szerzodest jogkovetkezmeny levonas cimszo alatt...

A Kuria megvaltoztathat egy jogeros iteletet, de elotte jatalyon kivul helyezi.

Itt viszont Szeged egy teljesen uj elsofoku eljarast inditott es ervenyesse nyilvanitotta a szerzodest anelkul, higy az elozo jogeros itelettel barmit is kezdett volna.

Ez KBS szerint rendben van , mert a Ptk. 237 (2) szerint lejet ez a jogkovetkezmenye az ervenytelen szerzodesnek.

Az osszes tobbi eljarasjogi szabaly meg le van sz...va.

„Meg Wellmann es Ursula is veszi a faradtsagot, hogy legalabb valami hulyeseget osszehordjon "erveles" gyanant.....”
hmmm, na ilyent Bélától még úgy sem olvastam, hallottam. De nem hiszem, hogy most kezdene rászokni.

Egyébként szerintem megválaszolta a kérdésedet, leírta a véleményét, csak te egymás után kb. 1284-szer teszed fel ugyanazt a kérdést, hátha egyszer majd úgy válaszol, ami neked is tetszik. Ehhez képest elég türelmes veled.

wers:

Nem irt le semmilyen velemenyt.... foleg nem a kerdesrol.

Kizarolag azt fikazta ,amit en irtam, de azt sem velemeny formajaban.

Nem azt irta, hogy szerinte miert tehette meg Szeged, hogy a jogeros iteletet fihyelmen kivul hagyta, hanem kizarolad az en altalam leirtakrol tett negativ kijelenteseket, mindezt ugy, hogy semmivel nem tamasztotta azt ala.

Ezert kerdezem tobbszor, hatha hajlando vegre valamivel alatamasztani a "velemenyet".

De ha szerinted ez a velemeny nyilvanitas elfogadott formaja akkor....

„Nem irt le semmilyen velemenyt.... foleg nem a kerdesrol.

Kizarolag azt fikazta ,amit en irtam, de azt sem velemeny formajaban”

„Ez KBS szerint rendben van , mert a Ptk. 237 (2) szerint lejet ez a jogkovetkezmenye az ervenytelen szerzodesnek.”

Na, akkor leírta a véleményét, vagy nem?
Egyébként nekem el szokta érthetően magyarázni, ha valamit nem értek. Ha még akkor sem értem, beérem azzal, hogy ő érti. Valahogy együtt tudok élni azzal gondolattal is, hogy nem értem a quantum elméletet.

bocs, Ycal, még a tavalyi utolsó hozzászólásodra reagáltam, de mindegy is.

„Na, akkor leírta a véleményét, vagy nem?”

Nem, nem irta le, ezt en hamozom ki a valsszaibol, hogy valoszinuleg erre alapozva mondhatja , amit mond.... :)

„Egyébként nekem el szokta érthetően magyarázni, ha valamit nem értek. Ha még akkor sem értem, beérem azzal, hogy ő érti. ”

Szerintem, ha viszzaolvasnad te sem ertened, hogy mire alapzza amit mond....kb. az jon le a valaszaibol, hogy "CSAK" , meg , hogy "inner partes" . Pedig az "inter partes" pont az ellenkezojet jelenti " res iudicata ius facit inter partes" a jogeros itelet csak a felekre hat ki (koti oket)
Vagyis a magyarazata pont ellentetben all az altala allitottakkal.

Igaz O megprobalta kicsavarni, hogy a felekre kotelezo a dontes , de a birosagra nem...Csakhogy a kesobb eljaro birosagokra is kihat a jogeros dontes....errol AB hatarozat van!

:)) ne bosszankodj

De, hogy lasd wers nem a levegőbe beszélek:

„Az Alkotmánybíróság a 35/2011. (V. 6.) AB határozatában az érdekeltséghez nem kötött, bárki által kezdeményezhető absztrakt normakontroll eljárások és az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő konkrét normakontroll eljárások összehasonlítása kapcsán rámutatott arra, hogy az „ítélt dolog” a római jogból származó olyan jogintézmény, amely a jogbiztonságra tekintettel és összefüggésben a jogerő intézményével azt jelenti, hogy a bíró által ítélettel jogerősen eldöntött igény a továbbiakban, bíró előtt ismételten nem tehető vitássá. Utalt az „ítélt dolog” intézményének ius facit inter partes jellegére, azaz a jogerős bírói döntés csak a konkrét felek vonatkozásában váltja ki ezt a joghatást. Megállapította azt is, hogy a perbíró – egyedüliként az állami szervek között – jogerős döntésével, a továbbiakban vitathatatlanul (res iudicata) jogot keletkeztet, vagy kötelezettséget állapít meg. Az Alkotmánybíróságnak a jogbiztonság megvalósulásának, vagy sérelmének értékeléséhez mai napig is irányadónak tekintett 9/1992. (I. 30.) AB határozat alapján: „A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogerős határozat – az eldöntött kérdés személyi és tárgyi keretei között – irányadóvá váljék mind az eljárásban résztvevőkre, mind a később eljáró bíróságra, illetőleg más hatóságra. Ha a jogerő beálltához előírt feltételek teljesültek, akkor annak hatálya a határozat tartalmi helyességétől függetlenül beáll.””

Mi volt a jogerősen eldöntött dolog egy érvénytelenség megállapítási perben????

Hát az , hogy a "szerződés érvénytelen".

Akkor mi az ami a későbbi bíróságokat is köti?

Az, hogy a szerződés érvénytelen.

Indítható per az érvényessé nyilvánításra, ahogy a bank tette?

Itt a kereseti kérelem:

„III. Kérelem
„A fentiekben előadottak alapján kérjük a Tisztelt Járásbíróságot, hogy a felperes jogelődje és
alperes között 000RS320-8345A2HK számon, 2008. december l0. napján létrejött
kölcsönszerződést a megkötésére visszaható hatállyal szíveskedjék érvényessé nyilvánítani,
olyképpen, hogy a szerződés II. fejezetében ''A kölcsön összege és kondíciói'' szövegrészt
egészítse ki a '' A deviza vételi és eladási árfolyam közötti különbség' mint költség 3.9%
(devizaközé párfolyam +/-1 '95%) szövegrésszel.”
”

A fenti a AB hatartzatban leírtak szerint NEM!

Ellenben indíthat pert a bank, ha követelése áll fenn a féllel szemben?

IGEN.

drb:

„Én márpedig nem látom be, hogy bárkinek is a szájába kellene rágni, hogy mi az az árfolyamváltozás. Aki nem tudja mi az, az ne vegyen fel olyan hitelt, aminek nem ismeri a működését."

Nem is az kell a szájába rágni, hanem megfelelő tájékoztatást kell adni az árfolyamváltozás valós kockázatáról.

Csakhogy a bank azt állította, hogy az árfolyam stabil, max. 10-15%-os árfolyamelmozdulás várható.

Gondolom a bankszövetség súgott nekik:

”
Nem kell félni a devizahitelektől

A bankszövetség szerint nem csak a reálértelemben vett tartós forintgyengülést zárhatjuk ki a lehetséges jövőbeni forgatókönyvek közül, hanem a forint jelentős és tartós nominális gyengülését is.

http://www.origo.hu/…nemkell.html

1. A kereseti kérelmet a bíróság tartalma szerint értékeli.
2. A jogcímhez a bíróság nincs kötve.

1.
A kereset tartalma az nem mas , mint az "ervenyesse nyilvanitasi kerelem".

(Azt irtad KBS meg legeloszor, hogy el kellett volna utasitani a keresetet, ha a bank ervenyesse akarja nyilvanittatni a szerzodest)

2.
Valoban nincs kotve. Viszont a szerzodes ervenytelenseget kimondo jogeros itelethez, mely 2013.december 31.-en jogerore emelkedett, ahoz mar kotve van a birosag a kesobbi perekben.

Most en irok egy velemenyt...inkabb sejtest :)

Szerintem ti nem vettetek a faradtsagot , hogy megnezzetek a videot igy ahoz sem, hogy elolvassatok a videohoz csatolt pdf-et (KBS elmondasa szerint anelkul is tudja mi tortent) abban a PDF-ben benne van az elso jogeros itelet a szerzodes teljes ervenytelensegenek megallapitasarol , a jogerore emelkedesrol szolo birosagi tajekoztatas, es a bank 2014-ben befogadott uj kereseti kerelmenek azon reszlete, amelyben a szerzodes ervenyesse nyilvanitasat keri!)

Tehat megegyszer idorendben:

1. Itelet a szerzodes teljes ervenytelensegerol. (Pdf-ben megtalalhato)
2. Az itelet jogerore emelkedese (Pdf-ben megtalahato)
3. Bank altal inditott uj per az ervenyesse nyilvanitasra.(reszlet a PDF-ben)
4. Az uj perben elso foku itelet a szerzodes ervenyesse nyilvanitasarol.
5. Fellebbezes
6. Masodfok helyben hagyja az elso foku dontest. (Ez van a videon.)

wers:

Remélem neked azért a leírásból sikerült megérteni a problémát, még ha KBS-nek nem is :-)

Egy ujabb kerdesben lenne szuksegem segitsegre.

A szituacio masodfoku per szerzodes letre nem jott a biro egy bizonyos Egon keresztnevu szemely.

Megallapitas:

A Hpt. lex. spec. torveny a Ptk.-hoz kepest igy a Ptk. 205 nem alkalmazhato fogyasztoi szerzodes eseten. A Hpt. viszont nem tartalmaz rendelkezest a szerzodes letre nem jotterol, igy a fogyasztoi szerzodesek max. semmisek lehetnek, mert azt szabalyozza a Hpt.

A kerdes:

Ha a lex. cpec. szabaly nem szabalyoz egy bizonyos kerdest, akkor nem a generalis szabalyt kell alkalmazni? :)

De.

Akkor marcsak az a kerdes, hogy ha meglesz az itelet, akkor mit lehet vele kezdeni?

Kuria, AB, EJEB?

Mert ezek szerint eleg jogszabalyserto lesz az itelet....

Nem vagyok benne biztos, hogy nincs kizárva a kúriai felülvizsgálat. Az AB visszautasítja a panaszt, ha nem valamely konkrét alapjog konkrét sérelméről van szó. (Ahogy ők mondják: az AB nem harmadfokú jogorvoslati fórum.) Az EJEB se foglalkozik ilyesmivel. Mert ők sem jogorvoslati fórum.

Szerencsére nem gyakran, de előfordul, hogy a jogszabálysértő ítélet további jogorvoslati lehetőség híján jogerős lesz.
Vigasztaljon, hogy ennek az ítéletnek valószínűleg csak az indoklása hibás, az érdemi döntés helyes. Tudomásul kellene már venni, hogy nem lehet elérni azt, amit szeretnétek.

KBS:

Egy gyors kerdes:

Nem serul-e a tisztesseges eljarashoz valo jog abban azesetben, ha ennyire nyilvanvaloan a "jogserto az itelet"?

Mert, ha igen akkor az AB es az EJEB is jatszhat nem?

Azt mar csak suttogva jegyzem meg, ha valoban " nem lehet azt elerni amit szeretnenk" , akkor a birosag miert kell, hogy ilyen indokkal ignoralja a Ptk 205 szerint vizsgalatot?

Tisztelt Fórumozók!

Rövid kérdésem az lenne, hogy az elszámolás kapcsán megállapított tisztességtelenül felszámolt összeg milyen árfolyamon kell számolni?

Pld. a banki elszámolás azt mondja, hogy 3000 CHF a tisztességtelenül felszámolt összeg.

Ezen összeget 256 forinttal kell forintra átszámolnom ?

Tisztelt Fórumozók!

Hitelszerződés felmondása esetén a jogosultnak meg kell-e határoznia, hogy mekkora az az elmaradással -késedelemmel fizetett - érintett összeg amely a felmondást megalapozta.

suhanc:

Szerintem alapvetoen nem kell meghataroznia semmit, az elmaradas majd esetleg akkor valik erfekesse, ha pl. a masik fel vitatja a felmondas jogossagat.

suhanc:

Miert akarod forintra atszamitani?

Ha azert mert egy forintoszzeget irt jova a bank, akkor a ptk. 231 szerint a teljesiteskori arfolyamon kell amugy atszamitani.Tehat annak a napnak az arfolyaman amikor a bank a tisztessegtelenul felszamolt osszeget "visszafizette".

Kedves Ycal!

Mostanában olvastam egy-két bírósági ítéletet és az ezekben foglaltakkal kapcsolatosan szeretnék tisztábban látni. Ezekben az ítéletekben azt fogalmazták meg, hogy ha a szerződés felmondásakor a tartozás kisebb volt mint a tisztességtelenül felszámolt összeg akkor a felmondásnak nem volt helye.

Mi történik, ha a szerződés felmondása kimondottan csak azért történt mert az adós késedelembe esett más általános felmondási okot a felmondás nem tartalmaz és megállapítható, hogy az adósnak a szerződés felmondásakor az elszámolás szerint túlfizetése volt?

A szerződés felmondása nem tartalmazza a késedelem összegét ( ezt nem értettem én sem miért van az ítéletben ) a felmondás előtti utolsó felszólítás is csak forintban devizában nem. A felmondáskor esedékes tartozást a végrehajtási záradékból lehetett megállapítani, amely kevesebb a tisztességtelenül felszámolt összegnél.

Érdemes-e vagy lehet-e ezzel kezdeni valamit illetve van-e értelme jobban utána nézni a dolgoknak?