Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)


Ycal # 2018.05.08. 17:02

Suhanc:

Gondolom Vh. megszüntető pereket olvastál....ott ugye azt eredményezheti, hogy a VH.-t megszüntetik...(juhéjjj....vagy mégsem)

Ha arra hivatkozol, hogy a felmondás nem volt jogszerű, akkor még mindig "élő" a szerződés, ami elvileg köti a feleket, ha az adós azóta már viszont késedelembe esett, akkor indulhat előről az egész eddigi procedúra...

A problémát én ott látom ebben, hogy pl: semmis szerződést sem lehet "érvényesen" felmondani, tehát akkor már inkább semmis legyen a szerződés, mint érvényes....ha ugyanis a szerződés felmondásának jogosságát vitatod , mert nem voltál késedelemben, azzal közvetve azt mondod, hogy köztetek továbbra is érvényesnek tekinted a szerződést.

Ha viszont így van, akkor teljesítened is kell különben újra kezdődik a felmondások történet.....csak most már jogszerű lesz a felmondás...

Ycal # 2018.05.08. 17:07

"A felmondáskor esedékes tartozást a végrehajtási záradékból lehetett megállapítani, amely kevesebb a tisztességtelenül felszámolt összegnél."

Felmondáskor az egész tartozás egyösszegben esedékessé válik.

Ha ez az összeg nagyobb a VH. záradékban szereplőnél, akkor teljesen mindegy, hogy jogszerű-e a felmondás vagy nem, lévén az adós már visszafizette a tartozását csak a bank rosszul számolt.

Tehát nincs fennálló tartozása és így nincs alapja a VH.-nak sem.

Sőt a különbözettel a bank tartozik.

Akkor van bibi, ha tisztességtelenül felszámolt összeg csak az elmaradást fedezte, de több milliós még a tartozás.

Akkor van az amit az előző posztban írtam...

Vadsuhanc # 2018.05.08. 17:55

Kedves Ycal!

A civilisztikai kollégiumvezetők országos értekezletén készült emlékeztetőben ez szerepel:

Érinti-e a felmondás jogszerűségét,ha a felülvizsgált elszámolás alapján az tűnik ki, hogy a fizetési késedelemre alapított felmondás időpontjában az adós nem volt késedelemben?

A felmondás a szerződésben kikötött vagy a törvényben meghatározott felmondási ok fennállta hiányában érvénytelen (mert a felmondás joga a feltételek hiányában nem illette meg a szerződő felet),ezért ha az elszámolás alapján a felmondási ok megdől (pl. az adós nem esett késedelembe késedelme
nem éri el a felmondási okként megjelölt időt stb), akkor a kölcsönszerződés a felmondás érvénytelensége miatt nem szűnik meg.

A Fővárosi Törvényszék ítéletében ezt felhasználta a felmondást érvénytelenítette, pert megszüntette és a követelést idő előttinek nyilvánította.

Ezt szeretném pontosan értelmezni.

Ycal # 2018.05.08. 19:13

A kérdésre a válasz: IGEN

A felmondással megszünik a szerződés és a teljes tartozás egyösszegben lejárttá válik.

Viszont a bank nem mondhat fel kénye-kedve szerint...csak meghatározott okkal. Pl: ha nem fizet az adós.

Ha viszont a tisztességtelenül felszámolt összeg miatt valójában az adós nem volt késedelemben (csak a banki nyilvántartás szerint), akkor nem volt a banknak jogi alapja a felmondásra.

Vagyis ilyenkor nem érvényes a felmondás és a szerződés tovább él.

Emiatt viszont nincs jogalapja a bank által indított pernek,ezért azt megszünteti a bíróság, mert nem kérheti a bank, hogy fizess pl: 5 millát mikor neked havonta a szerződés szerint csak 50 ezret kellett teljesítened. (amit megtettél, sőt még tulfizetésben is voltal)

Vadsuhanc # 2018.05.09. 05:33

Köszönöm Ycal!

Most még az a kérdésem, hogy ezt az álláspontot egy végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtásban lehet-e érvényesíteni a végrehajtás megszüntetése iránt indított perben?

A szerződés felmondása alapja a végrehajtás elrendelésének. Amennyiben a felmondás nem volt megalapozott és nem joghatályos, így a végrehajtás elrendelése ( záradékkal ) megfelel-e a Vht szabályainak?

Ycal # 2018.05.09. 11:48

Suhanc:

Mint mondtam, ha a felmondás nem volt jogszerű, akkor az a VH megszüntetés alapja lehet, mert a banki követelés valójában nem állt fenn.

Ha valóban kevesebb a fennálló tartozás, mint a tiszteségtelen összeg, akkor nincs mire VH-zni, mert nincs tartozás... ekkor vége a dalnak és el lehet egymástól köszönni a bankkal.

De ezzel azért vigyázni kell abban az esetben, ha még a tisztességtelenül elszámolt összeg után is tartozás áll fenn.

Mert attól, hogy megszünik a VH. a szerződés élő marad és a bank minden követelése kvázi jogos csak nem egyben , hanem részletekben kell fizetni.

Vagyis a bank most már jogszerűen felmondhat és beperelhet, ha nem fizetsz és igaz nem közvetlenül , de ugyanúgy VH lehet a vége.Ekkor viszont már ott lesz az, hogy az adós egy másik perben (VH megszüntetés) a szerződés érvényességét állította.

Igaz az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás nem megfelelőségét még majd állíthatja a következő perben és ezzel redukálhatja az esetlegesen még fennálló tartozást.

Ycal # 2018.05.09. 12:34

Egy kis ízelítő, hogy milyen mélységekben járnak jelenleg a magyar bíróságok...

Részletek egy bíró ítéletéből, az úrról csak néhány általános adat:

Szervezet: Fővárosi Törvényszék
Kollégium: polgári
Beosztás: tanácselnök

ELTE-ÁJK: Polgári Jogi Tanszék - óraadó

" Ha a nyilatkozat és az akarat nem egybeeső (akarathiba), úgy e tény a szerződés létrejöttét nem érinti, megtámadás esetén azonban érvényességét igen. "

"Ugyanakkor ezen, a Ptk. meghatározta generalis szabályhoz képest a Hpt. mint specialis
normaösszesség eltérő szabályrendszert alkotott, s a lényeges (essentialis) kérdésekben való meg
nem egyezéshez nem a létre nem jöttség, hanem az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzi
. A
felperes mindazon hivatkozása tehát, mely valamely lényegesnek minősített kérdésben való meg
nem egyezést mint létre nem jöttséget okozó körülményt állított, figyelmen kívül hagyandó volt."

Vagyis a fogyasztói szerződés minden esetben létrejön konszenzus hiányában is,mivel a Ptk generális rendelkezései nem alkalmazhatóak, max. majd a Hpt 213. szerint érvénytelen lehet a szerződés :-)

Faxa nem?

Vadsuhanc # 2018.05.09. 14:18

...Megyei Törvényszék

( végrehajtási záradék törlésének elutasítása miatti fellebbezésben a döntése )

.." Amennyiben a szerződésből nem állapítható meg a felmondás esetén történő teljesítés módja az adósnak akkor is lett volna lehetősége ezt a pénzintézettől megtudni és az alapján teljesíteni..."

Hmm?

További fellebbezésnek nincs helye.

Ycal # 2018.05.09. 14:42

Suhanc:

Ez , hogy jön ide?

Ez arról szól, hogy ha a szerződésből nem derül ki, hogy felmondás esetén, miként lehet eleget tenni a fizetési kötelezettségnek, akkor a bank bizonyosan kézségesen tájékoztatta volna az ügyfelet erről.

Vagyis lefordítva:

Ne hivatkozz arra, hogy azért nem teljesítetted a bank követelését, mert a szerződésből nem derül ki hogyan tedd ezt.

Eddig nagyon nem erről beszéltünk...

Vadsuhanc # 2018.05.09. 15:08

Kedves Ycal!

Ezt csak azért írtam mert számomra is vannak furcsa ítéletek egy törvényszéktől, hogy a Vht egyértelműen leírja a 23/C. §.(1) bekezdés d pontjában, hogy ..Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza...d., a teljesítés módját. Nem az adósnak kell megtudnia milyen devizában és milyen módon fizesse meg a tartozást, hanem azt a záradékolt közjegyzői okiratnak kellene tartalmaznia.

Visszatérve az eredeti témához lenne még egy kérdésem:

Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a felmondás jogszerútlen volt és a szerződés nem szűnt meg, de a bank időközben engedményezte egy követeléskezelőre a tartozást ez a követeléskezelő felmondhatja-e a szerződés újra, végezhet-e banki számításokat az eredeti jogosult bank helyett. ?

Tisztelettel köszönöm a válaszod.

Ycal # 2018.05.09. 16:25

suhanc:

Ez a szerződés teljesítésére vonatkozik.

Vagyis ebban az esetben bank folyósítására és a törlesztőrészletek megfizetésére.

Mert, ha nincs benne a szerződésben, hogy kinek mikor és hogyan menniyt kell teljesíteni, akkor nem eshetsz késedelembe és nem lehetne ez pl. a felmondás oka.

Ha a bíróság megállapítja, hogy a felmondás nem volt jogszerű, mert az adósnak nem volt tartozása, akkor nem volt mit "engedményezni" sem.

Szerintem az egész engedményezés is érvénytelen. Így a követeléskezelő kiesik a képből , majd a bankkal max. leboxolja, hogy nem létező követelést adott el neki.

A bank viszont újra felmondhat és azután már jogszerűen újra "engedményezheti" a követelést, de addig a bankkal állsz szerződésben.

De majd az okosok kijavítanak , ha tévedek...

Ycal # 2018.06.06. 16:43

Sziasztok,

Adott a perem , amit a devizas szerzodes letre nem jottenek , ennek hianyaban az ervenytelensegenek megallapitasa miatt inditottam meg 2013-ban. 2017-ben a birosag az ervenytelenseg megallapitasara iranyulo reszet a keresetnek idezes kibocsatasa nelkul elutasitotta a DH. tv.-re hivatkozva, mert nem jeloltem meg jogkovetkezmenyt ervenytelenseg esetere.

Tehat ezen resze a pernek el sem kezdodott.Ha jól gondolom , ez nem ítélt dolog...

A most szuletett C-483/16. szamu EB itelet szerint viszont a DH. tv. nem vonhatja el a megallapitasi kereset inditas jogat, ha mas hasonlo esetben erre lehetoseg van.

az uniós jog főszabály szerint nem harmonizálja a valamely szerződési feltétel állítólag tisztességtelen jellegének vizsgálatára irányuló eljárásokat, ezért pedig az ilyen eljárások az egyes tagállamok belső jogrendjébe tartoznak, azzal a feltétellel azonban, hogy ezek az eljárások nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló jellegű belső jogi esetekre vonatkozókhoz képest

A kerdes, hogy mivel az elsofoku iteletig megvaltoztahatom, kiegeszithetem a keresetem, az EUB iteletre hivatkozva ujra beadhatom-e ezeket az kereseti kerelmeket az ervenytelenseg megallapitasara, leven a birosag az alap kereset ezen reszenek érdemi elbírálását jogellenesen utasitotta el?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.06.06. 17:16

Négy évig tartott az idézés kibocsátása nélküli elutasítás? Hiába, bonyolult ügyek ezek.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.06.06. 17:18

Azt nem mondtam még, hogy le kéne jönnöd erről a dologról, Még mielőtt úgy maradsz.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.06.06. 17:18

Azt nem mondtam még, hogy le kéne jönnöd erről a dologról, Még mielőtt úgy maradsz.

Ycal # 2018.06.06. 20:29

KBS:

A per tárgya szerződés létre nem jöttek,ennek hiányában érvénytelenségének megallapitasa.

Ráckevei Járásbíróság illetékesség hiányában atrakta a PKKB-re.
PKKB egy fél évig hiánypótoltatott,aztán megállapította az illetékességének hiányát és átrakta a Fővárosi Törvényszékre.

A Törvényszék az ő első tárgyalás
a kitűzése a előtt másfél évre felfüggesztett (már ez is megér egy misét) az elszamolas miatt. Majd ezt követően elutasította ,mert közben megszulettek a DH.tv.-ek és a felhívására nem jelöltem meg jogkövetkezménye.

Megfellebbeztem,a másodfok azt mondta,hogy már nem terjeszthetnek elomegallapitasi keresetet az ervenytelensegre, de a szerzodes létre nem jotte iránt igen,így nem utasíthatja volna el teljes egészében a keresetet az elsofok.

Mindezek után újabb fél év hiánypótlás és felhivas jogkövetkezménye megjelölésére a az érvénytelenség koreben. Ezután a kereset érvénytelensége részét a bíróság elutasította idézés kibocsátása nélkül és az első tárgyalást kitűzték a szerződés létre nem jöttek megallapitasa ügyében.

Mindezek után jött a C-483/16 ítélet,mely szerint a DH. törvény előírhat többlet követelményt,de nem vonhat el jogot. (35.pont)

Ezért tettem fel a kérdést.

Ycal # 2018.06.06. 20:36

KBS:

Sajnos nem tudok lejönni az ügyről.

15,6 milliós kölcsönt vettem fel.

7,5 millat fizettem vissza pár év alatt, mikor abbahagytam a törlesztést 170.000 volt a havi törlesztőrészletem a kezdeti 90.000 helyett.

Most jelenleg meg 36 milliót követel a bank.

Kossunk uzletet lejovok az ügyről és nem csinálok semmit,de te kifizeted helyettem a 36 millat miután VH-t indít a bank.

OK?

Ha igen, már holnap megszüntetem a pert és bemegyek a bankba, hogy indítasa a VH-t.

Ycal # 2018.06.06. 20:40

Bocs az esetleges elírások miatt, ekezet nélkül írok és néha a telefon kiegészíti az ékezeteket ,de olykor új szót vagy vegzodest szur be emiatt.

eljenmajusegy # 2018.06.06. 20:44

A kormanynak kellene valamit lepni vegre , olyasmit mint az Usaban csinaltak amikor " megmentettek" a bankokat , cserebe nekik egy jo csomo ember adossagat el kellett engedniuk.
Miutan az egesz devizahitel egy csalason alapult( megalkotoi: Veres Janos , Csanyi Sandor( OTP) , DrFelcsuti Peter( Raiffeisen),Gyuris Daniel(FHB), Papp Edit( Erste), Marko Voljc(KHB) , Erdei Tamas(MKB),
DrTorok Laszlo( CIB), Dr Patai Mihaly(UniCredit), Csicsaky Peter( Takarekszovetkezet)
ezeket kellene beperelni es karteritesre kenyszeriteni.

Ycal # 2018.06.07. 17:09

KBS:

Még mindig várom a válaszod, hogy áll-e az alku, mert már nagyon indulnék a bankba. :-)

Kovács_Béla_Sándor # 2018.06.07. 17:14

Te kötötted azt a szerződést, nem én. (Autóra én is kötöttem; kifizettem maradéktalanul. A múlt hónapban telt le.)

A perekkel csak a költségeidet növeled.

Ycal # 2018.06.07. 17:35

KBS:

Akkor eljutottunk oda, hogy "könnyű más..... val verni a csalánt".

Ügyvédi tanácsod, állj le ne csinálj semmit és hagyd, hogy vh-zzanak 36 millára.

Én is vettem fel autóra eurokölcsönt és vissza is fizettem igaz csak 600.000 HUFT...akkor ebben kvittek vagyunk.

Rátérhetnénk akkor most miután már kapizsgálod miért nem "állok le" , hogy az EUB ítéletre hivatkozva újra kiegészíthetem-e a perben az "érvénytelenség megállapítására" irányuló keresetettel az eddigieket?

Ycal # 2018.06.07. 18:54

Megnéztem, de nem találtam választ a kérdésemre az oldalon :-)

eljenmajusegy # 2018.06.07. 19:20

Ycal , el kell hogy olvassak a szerzodesedet.

ius latratus # 2018.06.07. 19:42

Kik? Azok ott, Nyíregyházán? Az oldal fos, a szöveg gagyi, s az egész lényege az abszolút megtévesztés.
Csalók lehetnek, de még inkább: lehettek.