társasházi közös költség

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

drbjozsef # 2020.09.08. 09:36

Röfi,

„Vht. 28.§ (3) A közgyűlés a közös képviselőt, az intéző-, illetőleg a számvizsgáló bizottságot bármikor felmentheti. A felmentett közös képviselő - intézőbizottság esetén annak elnöke - a közgyűlés határozata alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében köteles az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legfeljebb felmentésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivőként ellátni a közösség ügyeinek intézését.”

Ugyanez irányadó a lemondás esetére, bár implicite nincs benne. Konkrét "felmondási idő" nincs, mint az Mt.-ben.

Segítséget kérni? Miért ne lehetne? Nézheti. Felügyelhet, legfeljebb döntési/utasítási joga nincs.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.09.08. 11:40

Vht.?

drbjozsef # 2020.09.08. 11:45

íííí, jogos, Tht. az. Máshol járhattam...

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

j.hanna # 2020.10.16. 18:36

Kedves Szakértők,

Társasházunkban nagyon sok gondot okoznak az albérlők. Hangoskodás, szemetelés, a költözéskor a lépcsőház falának összeverése stb. A lakók ötlete hogy azok a tulajdonosok akik albérletként jövedelemszerzésre hasznosítják az lakásukat fizessenek több közös költséget (forinban +1500 Ft/hó)
Szeretném megkérdezni hogy erre van lehetőség, határozhat ilyet egy lakóközösség? A rendszeres díjat azzal indokolták hogy nem tudják rábizonyítani a albérlőre hogy ő verte le a falat, ezért egységesen mindenki fizessen.
Felmerült hogy a lakóközösség határozatban írja elő hogy a tulajdonosok nem adhatják ki a lakásokat albérlők számára.
Köszönöm a segítséget.

Hanna

drbjozsef # 2020.10.16. 18:59

j.hanna,

A tulajdonosi jogokat nem korlátozhatjátok.

(Tht. 16.§ és 17.§(1))

A közös költségről dönthettek az SZMSZ-ben, és eltérhettek a tulajdoni hányad alapú számítástól. De tartok tőle, hogy ilyen alapon, hogy ki adja bérbe a lakását és ki nem, nemigaz lenne méltányos és arányos fizetni. Szerintem nyerés esélyével tudná ezt a határozatot megtámadni a bérbeadó tulajdonostárs.
(Tht. 24.§)

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Sajnos ennek nem ez a megoldása. Jó megoldása nincs, az együttélési szabályokat be nem tartók ellene nehéz a joggal fellépni.

Lehet kérni birtokvédelmet a zajra, lehet kihívni a rendőröket, és a kár okozása esetén a kárt okozóval kell kifizettetni azt.

Sajnos ez lényegében azzal jár, hogy tettenérésen kívül az ilyesmivel nem nagyon tudtok mit kezdeni.

Szomorú örökös # 2020.10.16. 20:00

j.hanna

„Felmerült hogy a lakóközösség határozatban írja elő hogy a tulajdonosok nem adhatják ki a lakásokat albérlők számára.”

Ez egy halott ötlet, nem fogják megszavazni, de ha mégis, akkor el fog bukni egy törvényességi vizsgálaton.

drbjozsef # 2020.10.17. 07:04

(sőt, nemcsak az albérletbe adást, de, hogy pontosak legyünk, még a bérbe adást sem korlátozhatják érvényesen)

Gitta01 # 2020.10.20. 10:38

Lakást szeretnék vásárolni árverésen a közös költséget, áram víz, gázdíjat a birtokba adástól kell fizetni?Az adós elmaradását nem terhelhetik rám?
Köszönettel Gitta01

Kovács_Béla_Sándor # 2020.10.20. 12:07

Véleményes.

gerbera317 # 2020.10.20. 12:15

A közös költség a tulajdonjog bejegyzésétől kezdődően terheli az új tulajdonost. Az elmaradást majd megpróbálja a ház rád hárítani, de azt de ezt a próbálkozást el lehet, sőt, el kell hárítani, ahogy az összes többi követelést is. Azonban a közműszolgáltatóknak van egy fegyverük: nem kötnek szerződést az új tulajdonossal, amíg a vételezés helyén tartozás áll fenn. Ezt korábban perrel (vagy annak kilátásba helyezésével) szintén el lehetett hárítani, újabban viszont mindenféle bh-ra, és különösen egy kúriai állásfoglalásra hivatkozva a közművesek a pert megnyerik. Abba most ne menjünk bele, hogy az alperesek álláspontja megfelelően képviselve volt-e, de az közismert, hogy a közművesek mindig ugyanazt szajkózzák.
Amit leírsz, az így kevés. Az árverési hirdetményből kiolvasható, hogy mire lehet számítani a vételár felosztásakor, mert ez befolyásolja a vevő közművesekkel szembeni esélyeit is. Ha kvázi mindent visz a zálogjogosult, és a közműveseknek legfeljebb a költsége térül, akkor gyengébbek az esélyek. Ha viszont a felosztásból még az adósnak is jut, akkor a per könnyedén nyerhető a közművesekkel szemben. A részleteket nem árulom el, mert az ügyvédeknek is élniük kell valamiből.
Te mit látsz a hirdetményen? (Nehogy azt válaszold, hogy "az ingatlanban marad: nincs ilyen személy", meg "tehermentes: igen", mert attól a falra tudok mászni!)
OFF KBS válaszát szoktam érteni, de most nem. ON

drbjozsef # 2020.10.20. 12:46

gerbera317,

Az ominózus BH, illetve a Szegedi j.b. határozata is kifejezetten vízközműről szólt. Annak a törvényében van olyan passzus, ami engedi a fogyasztói helyen lévő tartozás esetén a szerződéskötés megtagadását.

Az áram, gáz, kommunikációs szolgáltatók ilyet - elvileg - nem tehetnek.

gerbera317 # 2020.10.20. 13:00

Igen, ez nem vitás. A gáz és a villany már csak azért sem ilyen, mert ott, ha a fogyasztó nem fizet, rögtön lekapcsolják a hálózatról. A minimális vízszolgáltatás viszont kötelező. És - azt hiszem - a fűtés is. Cserébe a szolgáltató körömszakadtáig ragaszkodik a követeléséhez. Csakhogy nem mehet el rosszhiszeműen odáig, hogy a követelését sikerrel érvényesíthetné az adósa ellen (mert neki is jutna a vételárból), de nem teszi, helyette inkább a lúzer harmadik személytől követeli a jussát. Énszerintem ez hárítható. Mármint, ha valaki nem akkora lúzer.

drbjozsef # 2020.10.20. 16:16

Ez a rosszhiszeműség érdekes aspektus, de akár működhet is ezekben az esetekben.

Tomi8822 # 2020.12.08. 17:08

Kedves Fórumozók!

Árverésen vásároltam egy társasházi nyaralót (lakást).
A ingatlant több mint egy év után tudtam birtokba venni.
Az tulajdonjogom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése és a birtokba vétel között 40 nap telt el.

Kérdésem, hogy a közös költséget mikortól kell fizetni? (Tulajdonjog bejegyzés vagy birtokba vétel dátuma)

A kérdés már tudom, hogy többször felvetődött és pro és kontra olvastam érveket, de pontos jogszabályi hivatkozást egyik érv mellett sem találtam.

Nyilván valóan én a későbbi dátumtól, azaz a birtokba vétel napjától szeretném fizetni, pláne hogy a korábbi tulajdonos adós akadályozta a mielőbbi birtokba vételt, melyet végül a végrehajtónak kellett megtennie.
Miért én fizessem azon időszak alatt a közös költséget, amikor még az adós volt birtokban, úgyhogy minden eszközzel akadályozta a birtokba jutásomat?
Ezen időszak alatt a hasznokat ő szedte, de én fizessem a költségeket.....

Adásvétel esetén is a legtöbb adásvételi szerződés tartalmazza: “vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi az ingatlan hasznait és viseli terheit”.

Kérem, aki tud erre az esetre pontos jogszabályi hivatkozást vagy valamilyen állásfoglalást az ossza itt meg velem

Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2020.12.08. 17:22

Külön kell választani a társasházzal szembeni jogviszonyodat az eladóhoz fűződő jogviszonyodtól.

A társasháznak onnan kezdve tartozol a közös költséggel, amikortól tulajdonos vagy. (Ez nem a földhivatali bejegyzés napja, hanem az a nap, amikorra a tulajdonszerzésedet bejegyezték. Praktikusan a kérelem benyújtásának a napja.)

Lehet, hogy te az eladóval ettől eltérő költségviselés átszállási időpontban egyeztél meg a szerződésben. De ez a társasházat mint harmadik személyt egyáltalán nem köti.

A másik kérdésed eléggé rossz; kívánod, hogy azért válaszoljak rá?

gerbera317 # 2020.12.08. 17:22

„...és a birtokba vétel között 40 nap telt el.”
Csak?
„közös költséget mikortól kell fizetni?”
Amióta tulajdonos vagy.
„én a későbbi dátumtól, azaz a birtokba vétel napjától szeretném fizetni”
Ez senkit nem fog érdekelni. Ha úgy érzed, hogy kár ért, érvényesítheted az ellen, aki neked azt okozta.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.12.08. 17:24

Ja, hogy árverési vétel. Akkor válaszolok a második kérdésre is: „Miért én fizessem...”
Mert te voltál már akkor is a tulajdonos, és a közös költséget a tulajdonosnak kell fizetnie.

(Örülj neki, hogy az adósnak nincs egy-két évnyi közös költség tartozása korábbról, mert még azt is rádverhetnék.)

Tomi8822 # 2020.12.08. 21:03

Köszönöm a válaszokat, de ahogy írtam hasonló véleményeket már többet olvastam, de pontos jogszabályi hivatkozást eddig nem, és most sem kaptam.
Ezt várnám leginkább.

Igen csak 40 nap, ami valóban rövidebbnek mondható, de előtte vártam több mint egy évet.

Mindenesetre furcsa, hogy az adós szedi a bevételeket én meg közben már fizetem a költségeket.
Továbbá közüzemeket is csak a birtokba adás napjától kezdtem fizetni.

Szomorú örökös # 2020.12.09. 03:19

Tomi8822

„Miért én fizessem azon időszak alatt a közös költséget, amikor még az adós volt birtokban, úgyhogy minden eszközzel akadályozta a birtokba jutásomat?.....Mindenesetre furcsa, hogy az adós szedi a bevételeket én meg közben már fizetem a költségeket.”

Ilyen ez az árverési vétel, vannak rizikói.
De már szerintem gerbera317 leírta a megoldást:

„Ha úgy érzed, hogy kár ért, érvényesítheted az ellen, aki neked azt okozta.”

Ergo beperelheted az előző tulajt érte, akitől gyakorlatilag elárverezték az ingatlant.

drbjozsef # 2020.12.09. 08:19

Tomi8822,

Vht.154.§(2) Az ingatlan után az adó és más köztartozás az árverési vevőt az árverés napjától terheli.

Ptk.5:22.§ A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

gerbera317 # 2020.12.09. 08:34

@drbj
A 154 2 most nem figyel, mivel a közös költség az nem köztartozás. Ez valóban a tulajdonjog bejegyzésétől datálódik. Addig az adóst terheli a közös költség. Persze, a társasház majd próbálkozni fog, de az elhárítható.

Tomi8822 # 2020.12.09. 09:25

Szomorú örökös

Ez így van van, vannak rizikói, nem az első és nem a második árverési vételem, így tisztában vagyok vele.
40 napnyi közös költség miatt meg nyilván nem fogok perelni, annyit nem ér...ez egy elvi kérdés inkább

drbjozs

Ptk 5:22 Csakhogy a dolgot nem használhattam, a dolog hasznait nem szedhettem, sőt az adós még az utolsó napokban is bevételre tett szert.
A terheket persze én viseljem.

Gerberànak igaza van Vht 154 (2) itt semmiképpen sem jön számításba, a közös ktg nem adó és nem közteher.

Kovács_Béla_Sándor # 2020.12.09. 09:28

„Csakhogy a dolgot nem használhattam,”
Na és?

drbjozsef # 2020.12.09. 11:39

Tomi8822,

Tudom, hogy az itt nem játszik, de akkor ez :

Tht.24.§(1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.

Grave7 # 2020.12.09. 22:00

@Kovács_Béla_Sándor 2020.12.08. 18:24-kor:
„(Örülj neki, hogy az adósnak nincs egy-két évnyi közös költség tartozása korábbról, mert még azt is rádverhetnék.)”

Az eredeti szerzésmód már semmire nem jó? :D