egy rendőr
2007.10.24. 12:24
Akkor most jól tudom és értelmezem a megkeresésre vonatkozóan a Be hivatkozást vagy nem? Mondjuk szerintem én tudom jól de kíváncsi más véleményére.
Be kérdésben segítségkérés!
egy rendőr
#
2007.10.19. 08:11
Sziasztok!
Ksstomi! olvasva a hozzászólásod lehet, hogy kevered a történetet. Az általam említett esetben csak hívásforgalmi adatokat kapsz meg:előfizető neve adatai címei számlafizetési címe, hívottak ugyanezen adatai az adott társaságnál, hívó, hívott, cella, IMEI szám, IMSI szám, óra perc másodperc, hívásidőtartam... azt hiszem ennyi, ja a külföldről ill. külföldön vett hívások. Ezek alapján is nagyon sok információhoz lehet hozzájutni, de hívások tartalmához (mit beszélnek, kik beszélnek, mit sms-eznek nem. Ebben tartalom nincs, tehát sms-t, hangposta üzenetet,nem adnak meg.
Írtad, hogy emaileket és stb.. emailt nem adnak meg annak tartalmát nem közlik ahhoz bírói engedély kell mind számítástechnikai rendszerben, mind telefonon küldöttnél az stb. alatt nem tudom mire gondolsz.
Én azt mondom, hogy a bűnöző ellen ezt nyugodtan be lehet vetni a tisztességes emberét pedig soha nem fogják beszerezni vagy felhasználni és amiről nem tudsz az nem fáj. Ne gondolja senki, hogy indokolatlan, cél nélküli, totális ellenőrzés van ez közel sincs így. A tetű izguljon foson a normál tisztességes embernek pedig semmi félni vagy tartani valója nincs.
SZÓVAL AKKOR KÉREM TOVÁBRA IS A HOZZÁÉRTŐKET, HOGY VÉLEMÉNYÜKET KIS INDOKOLÁSSAL KÖZÖLNI SZÍVESKEDJETEK!
Azt hittem, hogy sokkal több tartalmi észrevétel lesz ezzel kapcsolatban. Megmondom, hogy nekem nagyon sokat segítene a különböző és indokolt vélemények közlése.
ksstomi
#
2007.10.19. 06:15
hozzászólás törölve
balek_a_legnagyobb
#
2007.10.18. 14:15
angol2000
#
2007.10.17. 21:17
Hadd kérdezzem már meg, hogy a cellaadatokat mennyi ideig őrzik meg a telefontársaságok, illetve mennyi idővel "vissza" kérheti ki a hatóság ezeket az adatokat? Köszi
egy rendőr
#
2007.10.17. 16:28
Ennyire érdektelen ez a téma?
egy rendőr
#
2007.10.16. 20:15
"Értem a logikádat a 178/A. §-szal kapcsolatosan, de ettől függetlenül a szolgáltatók visszadobják a megkereséseket."
Na akkor most mi a helyzet mert ez nem érv.
Fenntartod továbbra is azt az állításod, hogy ne fussak felesleges köröket. Mert ez számomra úgy hangzott, hogy te meg tudod indokolni azt amit állítasz de ez szerintem eddig nem sikerült.
"Az általad ismertetett "probléma" nem egyedi, de ha nem akarsz felesleges köröket futni, akkor készítsd úgy a megkeresést, ahogy a távközlési szolgáltatók és a parancsnokod óhajtja."
Ja igen majd el felejtettem : "a föld pedig lapos"
egy rendőr
#
2007.10.16. 19:53
Kérlek benneteket, hogy aki otthon van ebben segítsen abban, hogy valami érvet vagy indok mond.
Köszönöm.
egy rendőr
#
2007.10.16. 19:49
"Értem a logikádat a 178/A. §-szal kapcsolatosan, de ettől függetlenül a szolgáltatók visszadobják a megkereséseket."
Akkor most ott vagyunk ahol elkezdtük, hogy ebben az országban rendőrtiszti főiskolai végzettséggel rendelkező gazdasági társaság biztonsági vezetője úgy döntnet, hogy ő csak az általa kitalált formában hajlandó a törvényben meghatározott kötelezettségét teljesíteni és mi ennek bedőlünk.
71. szakasz
(6) Ha a megkeresett szerv a megkeresést a megállapított határidőn belül nem teljesíti, vagy a megkeresés teljesítését jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható. A teljesítés jogosulatlan megtagadása esetén - a rendbírság kiszabása mellett, ha a törvényi feltételek fennállnak - az e törvényben meghatározott kényszerintézkedés is elrendelhető.
"A 178/A. §-t 2003.07.01-jével illesztették be a Be.-be.
Az ügyészi engedélyhez kötöttség 2006.07.01-jétől szűnt meg."
Igy van mert küzdöttem azzal is, hogy esetleg az újra bevezett felkiegre vonatkozik 178 DE NEM. tudod ezért : felvilágosítás adását, a feljelentő vagy a sértett ... (178. §)
egy rendőr
#
2007.10.16. 19:38
"Miért fontos a kettő közötti különbség?"
Ezért:
A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége
1./ 178. § (1) A nyomozó hatóság a büntetőeljárás megindítása után …
2./ 178/A. § (1) A nyomozás elrendelését követően …
Traffic
#
2007.10.16. 19:36
Értem a logikádat a 178/A. §-szal kapcsolatosan, de ettől függetlenül a szolgáltatók visszadobják a megkereséseket.
A 178/A. §-t 2003.07.01-jével illesztették be a Be.-be.
Az ügyészi engedélyhez kötöttség 2006.07.01-jétől szűnt meg.
A 178/A. § (1) bek.-hez fűzött kommentár alapján viszont:
Tekintettel arra, hogy nincs olyan törvényi rendelkezés, mely a hírközlési szolgáltatást nyújtó szerv számára titoktartási kötelezettséget ír elő a folyamatban lévő büntetőeljárás során adatot igénylő nyomozó hatóság, illetve ügyészség vonatkozásában, a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervtől beszerezhető információk pedig a büntetőeljárás sikeres és gyors befejezése szempontjából gyakran elengedhetetlenek, a törvény ebben a körben is eltekint az ügyészi jóváhagyás beszerzésének megkövetelésétől.
Vélhetően a fenti két időpont között változott annak megítélése, hogy a hírközlési szerv részére titoktartási kötelezettséget írnak-e elő vagy sem.
Traffic
#
2007.10.16. 19:26
Büntetőeljárás megindítása:
Be. 6. § (2) bek.
Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel.
„A törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárás megindítása, illetőleg már megindult eljárás lefolytatása a bíróságnak kötelessége. ” - Be. magyarázó rész.
Pl.:
X.X. feljelentést tesz a bíróságon magánindítványra üldözendő bűncselekmény elkövetése miatt Y.Y. ellen. A Bíróság a büntetőeljárást lefolytatja.
170. § (1) A nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg.
(2) Nyomozást az ügyész vagy a nyomozó hatóság rendel el, és erről feljegyzést készít. A feljegyzésből ki kell tűnnie, hogy milyen bűncselekmény miatt és mikor indítottak nyomozást. (...)
Miért fontos a kettő közötti különbség?
egy rendőr
#
2007.10.16. 19:21
Traffick idézet tőled:
"Nem konkretizálja, hogy milyen bűncselekmények miatt vagy ki ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban alkalmazható."
Miért egyes bűncselekményeknél mások a megkeresés szabálya milyen bűncselekmények ezek?
Szerintem a Be. 178/A - a kommentárból is ezt olvasom ki - csak pontosítja, hogy az un. titokként kezelhető adatok közül (adó eü, hirközlési stb) mi az amihez kell és mi az amihez nem kell az ügyész engedélye. Mást a jogalkotó a 178/A szakasszal nem akart közölni.
Traffic
#
2007.10.16. 19:09
A Be. 71. § (1) bek. általánosságban ír a megkeresésről. Nem konkretizálja, hogy milyen bűncselekmények miatt vagy ki ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban alkalmazható.
A 178/A. § (1) bek. viszont konkrétan leírja, hogy ismert tettes ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban a távközlési (hírközlési) szolgáltatóktól ügyészi engeély nélkül is igényelhetők adatok.
Ha adott egy általános és egy már konkretizált szabályozás, akkor -ha a feltételek adottak- a konkrétabbat kell használni.
A két hivatkozott szakasz:
71. § (1) A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és társadalmi szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett, és ennek a teljesítésére legalább nyolc, legfeljebb harminc napos határidőt állapíthat meg. (...) Az (1) és a (2) bekezdés alapján megkeresett szerv köteles az adatszolgáltatást - amely magában foglalja különösen az adat feldolgozását, írásban vagy elektronikus úton való rögzítését és továbbítását is - térítésmentesen teljesíteni. A megkeresett a megállapított határidő alatt - ha törvény másképp nem rendelkezik - köteles a megkeresést teljesíteni, vagy a teljesítés akadályát közölni.
178/A. § (1) A nyomozás elrendelését követően az ügyész, illetőleg az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint - ha ez az ügy jellege miatt szükséges - a gyanúsítottról (feljelentettről, illetőleg az elkövetéssel gyanúsítható személyről) a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatását igényelheti az adóhatóságtól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó hatóság a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból az ügyész jóváhagyása nélkül is igényelheti adatok szolgáltatását. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg.
egy rendőr
#
2007.10.16. 18:56
A Be. 178. szakaszt miért szerkesztették meg? Csak úgy poénból! Miért utal vissza, hogy a 71. szakasz szabályaira?
A bárkibe ki nem tartozik bele?
Mi a büntetőeljárás megindítása és mi a nyomozás elrendelése közötti különbség?
A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége
178. § (1) A nyomozó hatóság a büntetőeljárás megindítása után annak megállapítására, hogy vannak-e bizonyítási eszközök, és ezek hol találhatók, adatszerzést végezhet, ennek során igénybe veheti a bűnüldöző szervek külön törvényben meghatározott bűnüldözési adatkezelési adatbázisait, a megkeresésre (71. §) vonatkozó szabályok szerint bárkitől okiratok és adatok rendelkezésre bocsátását, valamint felvilágosítás adását, a feljelentő vagy a sértett állami, helyi önkormányzati szerv, köztestület, gazdálkodó szervezet, alapítvány, közalapítvány vagy társadalmi szervezet vezetőjétől, illetőleg a vizsgálatra jogosult szervtől vizsgálat tartását és a kár megállapítását kérheti, a bűncselekmény helyszínét megtekintheti, szaktanácsadót vehet igénybe, és a megszerzett adatokat ellenőrizheti. A nyomozó hatóság az adatszerzés során fénykép vagy más adathordozón rögzített kép bemutatásával személyt vagy tárgyat kiválasztathat, illetőleg a bemutatott személyről vagy tárgyról felvilágosítást kérhet.
(2) A nyomozó hatóság az adatszerző tevékenysége során az ügyész engedélyével a nyomozó hatóság olyan tagját is igénybe veheti, aki e minőségét leplezi (fedett nyomozó), valamint a reá irányadó törvény szerint más, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést is végezhet.
(3) A nyomozó hatóságnak az a tagja, aki az adatszerzést végezte, erről jelentést készít. A jelentés tartalmára a 168. § (2) és (3) bekezdésének rendelkezései az irányadók. A (2) bekezdés szerinti adatszerző tevékenységről szóló jelentést a nyomozó hatóság vezetője írja alá.
(4) Ha az ügyész a nyomozó hatóság adatszerző tevékenységének eredményét bizonyítékként kívánja felhasználni, az arról készített jelentést csatolja a nyomozás irataihoz. A nyomozó hatóság adatszerző tevékenységéről készített jelentés a nyomozás irataihoz történő csatolást követően az okiratra (116. §) vonatkozó szabályok szerint használható fel bizonyítékként.
178/A. § (1) A nyomozás elrendelését követően az ügyész, illetőleg az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint - ha ez az ügy jellege miatt szükséges - a gyanúsítottról (feljelentettről, illetőleg az elkövetéssel gyanúsítható személyről) a tényállás felderítése érdekében adatok szolgáltatását igényelheti az adóhatóságtól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől és egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől. A nyomozó hatóság a hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a banktitoknak, értékpapírtitoknak, pénztártitoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az ingatlan-nyilvántartásból az ügyész jóváhagyása nélkül is igényelheti adatok szolgáltatását. Az adatszolgáltatás nem tagadható meg.
(2) Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e személyről be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartás adatait, és - ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős közigazgatási szerv adatnyilvántartásában kezelt adatokat.
(3) A nyomozó hatóság - az ügyész hozzájárulásával - átveheti a külön törvényben meghatározott, az ügyészség büntetőjogi tevékenysége során keletkezett és ügyészségi adatnyilvántartásban kezelt személyes adatokat, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet nyilvántartásaiban kezelt adatokat.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján átvett adat csak az ügyben és csak akkor használható fel, ha az adatszolgáltatással érintett személlyel szemben az ügyész vádat emel. Ha az ügyész nem emel vádat, az átvett adatot törölni kell.
jogalkotó célja.
egy rendőr
#
2007.10.16. 18:44
De miért?
Valami kis magyarázatot szeretnék kérni, hogy megértsem.
Traffic
#
2007.10.16. 18:25
T. egy rendőr!
Ismeretlen tettes elleni nyomozásban: Be. 71. § (1) bek.,
ismert tettes elleni nyomozásban: Be. 178/A. § (1) bek.,
tanú esetében: Be. 71. §. (1) bek.
Az általad ismertetett "probléma" nem egyedi, de ha nem akarsz felesleges köröket futni, akkor készítsd úgy a megkeresést, ahogy a távközlési szolgáltatók és a parancsnokod óhajtja.
egy rendőr
#
2007.10.16. 18:01
Húúúúúúúúú vaze!!!
Semmit sem értettem belőle, de köszi a hozzászólást!
mano80
#
2007.10.16. 17:37
Nem tudok segíteni, csak gyors storyt mesélek ez ügyben.
A volt párom heldesk munkatárs igy simán hozzáfér az ilyen jellegü adatokhoz, így nyomozta ki a számomat, és amikor más tett feljelentést ellene, akkor a cég a férjemet védte, bár ő elismerte hogy régebben nézett adatokat, de nem találtak mostanába ellene semmit, így ejtették a dolgot, még a számát is lecserélték.
Hát ilyenek ezek a mobil cégek hogy a tv. sértő munkatársakat védik, de az igazságszolgáltatást hátráltatják...
egy rendőr
#
2007.10.16. 17:15
Tisztelt Hölgyei és Uraim!
Rendőr vagyok és szeretném a segítségeteket kérni egy büntetőeljárással kapcsolatos kérdésben.
A bűnügyek nyomozása során amikor a Be. alapján folytatjuk a nyomozást több esetben előfordul, hogy telefontársaságoktól (T-mobil, Vodafon, Pannon) be kell szerezni telefon hívószámok előfizetőinek(számlafizetőinek) adatait, a hívószámok híváslistáit, cella adatokat.
Ezeket az adatokat megkeresés útján szerezzük be és itt van a problémám, mivel a telefontársaságok a megkeresést és annak tartalmát um. felül vizsgálják.
A következő a szokványos kifogásuk, ha ismeretlen tettes ellen folytatott bűnügyben keressük meg őket akkor ők arra hivatkoznak, hogy a Be. 71. § -ára alapítsuk a megkeresés jogalapját, amennyiben viszont ismert tettes ellen folyik az eljárás akkor a megkeresésben a Be. 178/A § a jogalap a megkeresésre. Amikor viszont egy tanú híváslistáját szerezzük be mindig hosszas és parttalan az ismeretlen tetteses illetve az ismert tetteses bűnügyekben történt megkeresés
Ez azzal egészült ki eddig, hogy az osztály vezetője a következő jogértelmezést és iránymutatást adta a szakmai vita lezárására: „Amíg Én itt osztályvezető vagyok addig ismeretlenes ügyben a Be. 71. § ismert elkövetővel szemben a megkeresést a Be. 178/A. § (1) bek –re hivatkozással kell elkészíteni. Ezek után közöltem, hogy akkor az más így már én is értem, hogy miért itt azonban szeretném mások véleményét is megtudni.
Kérem, hogy ne terjengős egyszerű és érthető válaszokat adjatok, műkedvelői vélemények nem érdekelnek, ha lehet jogász adjon választ és az legyen megalapozott.
Például akár így is, hogy:
Kérem, hogy válaszát a Be. 71. szakasz alapján annak kézhezvételétől számított 15 napon belül szíveskedjen hatóságomnak megküldeni – figyelemmel a Be. 178/A szakasz második mondatára - …
Várom a válaszokat.
Sziasztok
