Kissé tankönyvízű leszek: a jogszabályok helyes értelmezéséhez nem mindig elegendő a nyelvtani értelmezés, célszerű elvégezni a logikai, rendszertani, történeti és a céljellegű értelmezést is. Lehet, hogy ezért használja a kiforrott gyakorlat az általad elfogadottnál szélesebb jelentéssel a "büntetőeljárás" kifejezést.
Bélám, pedig ehhez a fogalokértelmezéshez elegendő a nyelvtani értelmezése a Be. 6.§-nak. Olvasgasd, majdcsak tisztul!
A probléma gyökere ott van, hogy jól érzékelhetően úgy gondolod, ami nem ismert személy ellen folyik, az nem is lehet büntetőeljárás. Ez a meglehetősen leszűkítő fogalomértértelmezés számomta nagyon önkényesnek tűnik.
ObudaFan!
„Őrizetbe venni a terheltet lehet, és közölni kell a megalapozott gyanút.”
Igen, csak a terhelti státusz, és ezzel a védőhöz való jog is az alapos gyanú közlésének aktusával nyílik csak meg, míg az őrizetbe vétel ezt akár három nappal is megelőzheti. Éppen erre vonatkozóan írtam korábban, hogy az eljárás alá vont személy és a terhelt nem ugyanaz a személy. A példád ezt kiválóan szemlélteti.
Egyébként korábban hivatkoztál a követett joggyakorlatra. Itt jegyezném meg, hogy a joggyakorlat alapján a terheltté nyilvánítás az alapos gyanú közlésével történik meg. Védőhöz a terheltnek a be. megindításától az eljárás bármely szakaszában joga van. Be. 6.§ (1-3) Világosan kitűnik a Be. szóhasználatából, hogy védőhöz a terheltnek van joga és a büntetőeljárás megkezdésétől. A kettő összevetéséből következik, hogy ez egy időpontban következik be, mégpedig az alapos gyanú közlésével.
Traffic!
„Akkor most addig nem indítanak büntetőeljárást, amíg meg nem találják az elkövetőt?”
Nyomozás indul, de ez még csak in rem eljárás lesz, majd ha a „látóképbe került” személlyel szemben felmerül az alapos gyanú, akkor folytatódik már in personam is tovább az eljárás, tehát a kétirányú alapos gyanú meglététől függően lesz büntetőeljárás.
Egyébként a halaszthatatlan nyomozási cselekmények esetében éppen azért nem elrendelésre indul meg a nyomozás, mert ezek késedelmet nem tűrnek, nincsen idő a büntetőeljárás megindításának feltételeit (pozitív, negativ )vizsgálni.
T. guba!
Nézzünk egy tipikus ismeretlen tetteses ügyet. Sértett bejelenti, hogy betörtek a lakásába és elvitték a 30.000 forint értékű arany nyakláncát. Rendőrség kivonul és elkezdi -halaszthatatlan nyomozási cselekményként- a szemlét. Nyomozási cselekményt végeznek, azaz kezdetét veszi a tényleges nyomozás, a Btk. 316. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pont 1. alpontjába ütköző lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
Nincs elkövető, akit azon nyomban gyanúsítottként kihallgatnának. Akkor most addig nem indítanak büntetőeljárást, amíg meg nem találják az elkövetőt?
Milyen eljárás keretében értékelik -szakértő kirendelésével- a helyszínen rögzített nyomokat (pl. szag-, ujjnyom)? Milyen eljárás keretében hallgatnak ki tanúkat arra vonatkozóan, hogy ki mit látott a helyszín környékén?
Megjegyzendő, hogy akkor nevezünk valakit terheltnek a büntetőeljárás keretében, a nyomozási szakban, ha már közölték vele a megalapozott gyanút. Ha ismert tettes ellen indítanak feljelentés alapján büntetőeljárást -pl. járművezetés ittas vagy bódult állapotban-, akkor a leendő terheltet a megalapozott gyanú közléséig feljelentettnek hívjuk. A megalapozott gyanú közléséig pedig nem a feljelentett ellen folyik a büntetőeljárás, hanem ismeretlen tettes ellen!
126. § (1) Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása.
Őrizetbe venni a terheltet lehet, és közölni kell a megalapozott gyanút.
"Titkos lehallgatás" nevű jogintézményt nem ismer a magyar jog. Titkos információgyűjtést ismer, ami büntetőeljáráson kívül rendelhető el, és titkos adatszerzést, ami büntetőeljárásban. Titkos információgyűjtés esetén viszont nyomozás sincs.
Kedves Traffic!
Van sok dolog amiben egyetértünk, és talán néhány olyan is amiben nem feltétlenül. Ezen kívül szerintem egyikőnknek sem sikerült teljesen megértenünk a másik magyarázatát.
A példa amit felhoztál XX-szel és YY-nal nem ad számomra kellő eligazítást a két fogalom közötti különbséget illetően, magyarázatot pedig nem fűztél hozzá.
„A 170. § címe szerint a nyomozás megindítása egyben a büntetőeljárás megindítását is jelenti.” Írod.
Ez a megállapításod nem mond ellent az általam korábban kifejtetteknek. Ez a szakasz csupán azt rögzíti, hogy a büntetőeljárás indulhat nyomozással és ha így indult, akkor a nyomozás a büntetőeljárás részeként tekintendő.
Pontosabban így hangzana ez a mondat:
A nyomozás megindulása egyben a büntetőeljárás megindítását is jelenti, ha az eljárás alá vont személy gyanúsítottá válik. Főleg, ha a nyomozás halaszthatatlan nyomozási cselekmény elvégzésével indul meg.
Itt ui sokkal nagyobb valószínűséggel fognak olyan személyeket is eljárás alá vonni, akikről később kiderül, hogy semmi közük a nyomozás tárgyává tett cselekményhez.
A Be. 6. § azt mondja ki, hogy nem lehet büntetőeljárást indítani, ha nincsen meg a kétirányú alapos gyanú! (bűncselekményre vonatkozó + elkövetőre vonatkozó)
Bűncselekmény alapos gyanújával elindul a nyomozás, de büntetőeljárás csak további feltételektől függően lesz belőle: ha kiegészül az elkövetőre vonatkozó alapos gyanúval, és persze nem áll fenn bcs kizáró ok.
Az alapvető értelmezésbeli különbség köztünk abban van, hogy szerinted lehet terhelt nélkül büntetőeljárást folytatni, szerintem pedig nem.
Minek neveznéd azt a személyt akivel szemben ismeretlen tettes ellen folyó nyomozás során valamilyen eljárási cselekményt foganatosítanak (pl titkos lehallgatás, őrizetbe vétel,stb.), de nem közölték vele az alapos gyanút?
Ő csak egy potenciális terhelt, vele szemben csak egy egyszerű gyanú áll fenn. Ellene akkor büntetőeljárás folyik szerinted? Ez a vita sarokpontja.
T. guba!
Több dologgal nem értek egyet, amit írtál.
Az előzőekben már válaszoltam arra, hogy mi a különbség a büntetőeljárás megindulása és a nyomozás között, most idézném is:
Büntetőeljárás megindítása:
Be. 6. § (2) bek.
Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján, és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel.
„A törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárás megindítása, illetőleg már megindult eljárás lefolytatása a bíróságnak kötelessége. ” - Be. magyarázó rész.
Pl.:
X.X. feljelentést tesz a bíróságon magánindítványra üldözendő bűncselekmény elkövetése miatt Y.Y. ellen. A Bíróság a büntetőeljárást lefolytatja.
A büntetőeljárás megindítása nyomozással:
170. § (1) A nyomozás az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében tudomására jutott adatok alapján vagy feljelentésre indul meg.
(2) Nyomozást az ügyész vagy a nyomozó hatóság rendel el, és erről feljegyzést készít. A feljegyzésből ki kell tűnnie, hogy milyen bűncselekmény miatt és mikor indítottak nyomozást. (...)„
A 170. § címe szerint a nyomozás megindítása egyben a büntetőeljárás megindítását is jelenti.
Ha megtörténik egy bűncselekmény, olyankor mindig van olyan személy, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel, hiszen valaki elkövette a bűncselekményt. Ez a személy lehet ismert (pl. tettenérés esetén), de lehet olyan is, aki ismeretlen (pl. lakásbetörés esetén). Ezek alapján tehát vagy ismert vagy ismeretlen személlyel szemben indítják meg a büntetőeljárást.
”Egyébként még ebből a magyarázatból is kilóg az az elkövető akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn, illetve számos olyan esetben is megindul a nyomozás amikor utóbb az derül ki, hogy nem bcs, hanem baleset történt stb.„
A baleset nem jó példa, mert létezik közúti baleset okozása bűncselemény is (Btk. 187. §.). Ha nem a közlekedés körében vizsgálódunk, akkor is csak a nyomozás során lehet megállapítani pontosan, hogy mi történt. Nyomozást pedig csak úgy lehet folytatni, ha egyidőben megindítják a büntetőeljárást. Akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fen, az ellen büntetőeljárást (illetve közvádas bűncselemények esetén nyomozást is) indítani nem lehet. Pl. gyermekkorú személy ellen.
”Mint írtam a nyomozás megindulása nem feltétlenül jelenti a büntetőeljárás megindulását is egyben, bár az estek többségében az eljárás alá vontakból terheltek válnak.
Eljárás alá vont személyt csak a szabálysértési jog ismer. Amire te gondoltál, az vélhetően a feljelentett személy, akiből csak a megalapozott gyanú közlésekor lesz terhelt. Azt pedig már fentebb kifejtettem, hogy nyomozást büntetőeljárás megindítása nélkül nem lehet indítani.
Ha szélmalomharcnak érzed a véleményed kifejtését, akkor kérlek oszd meg velünk, hogy a büntetőeljárás nélküli nyomozást vajon melyik törvény szabályozza, illetve milyen eljárásnak is minősül (polgári, szabálysértési, büntető vagy közigazgatási)!
„Ahogy írtam: a Be. 6. §-ból csak az következik, hogy nem lehet olyan személlyel szemben büntetőeljárást indítani, akivel szemben nem áll fenn alapos gyanú, azt nem zárja ki, hogy az eljárás ismeretlen személlyel szemben folyjék”
ObudaFan! Ha figyelmesen elolvasod a 6.§-t, akkor rá fogsz jönni, hogy nem az van benne amit te ide szabad fordításban leírtál. A „csak az ellen indítható” törvényi fordulat ui. nem azt jelenti, mint „olyan személy… akivel szemben nem áll fenn, az nem”. Egyébként még ebből a magyarázatból is kilóg az az elkövető akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn, illetve számos olyan esetben is megindul a nyomozás amikor utóbb az derül ki, hogy nem bcs, hanem baleset történt stb. Nyilván csacskaság ilyenkor büntetőeljárásról beszélni. Mint írtam a nyomozás megindulása nem feltétlenül jelenti a büntetőeljárás megindulását is egyben, bár az estek többségében az eljárás alá vontakból terheltek válnak. A két fogalom között akkor is kell különbséget tenni, és nem csak az jelenti a különbséget amit Béla írt, hogy a büntetőeljárás nem feltétlenül indul nyomozás elrendelésével, hanem fordítva is igaz: a nyomozás megindulása sem vezet mindig büntetőeljáráshoz.
Úgy látom minden példám felesleges, mert ha Don Quijote és Sancho is óriásnak látja, akkor az egy óriás lesz. : - ))
"Miért fontos a kettő közötti különbség?"
Ezért:
A nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége
1./ 178. § (1) A nyomozó hatóság a büntetőeljárás megindítása után …
2./ 178/A. § (1) A nyomozás elrendelését követően …
Szerintem ebben az esetben semmi különbség nincs a büntetőeljárás és a nyomozás kifejezése között.
Ha már itt járunk akkor kérem szíveskedjetek legalább annyit közölni, hogy mi a helyes törvényi hivatkozás a nyomozás során a telefontársaságok felé. Helyes-e az a felvetés, hogy ismeretetlen tettes ellen a Be. 71 szakaszra, ismert tettes ellen a Be 178/A szakaszra kell hivatkozni.
Mert nem tudok túl jutni azon áldott jó emberek a Vodafon biztonsági osztályán (rendőrtisztit végzett, de minek? a nevét meg fogom írni elletve egy azonosító adatok nélküli e tárgyú levelét ha be tudom másoltatni) aki egyszerűen nem hajlandó másként kiadni a válaszát, a jelenlegi vezető pedig ... demokratikus szakmai vitáktól mentes, vezetést valósított meg.
Ahogy írtam: a Be. 6. §-ból csak az következik, hogy nem lehet olyan személlyel szemben büntetőeljárást indítani, akivel szemben nem áll fenn alapos gyanú, azt nem zárja ki, hogy az eljárás ismeretlen személlyel szemben follyon.
Ez teljesen bevett értelmezés a joggyakorlatban, ahogy a lenti idézetekből is látszik, és ahogy egyébként pl. nyomozó ügyészségi tájékoztatókban is szokott ez így szerepelni.
Az az igazság, hogy a jogértelmezésed megint szemben áll az általánosan elfogadottal, amiből lehet persze azt a következtetést levonni, hogy az általánosan elfogadott értelmezés a hibás, de esetleg azt is, hogy neked nincs igazad.
Nem kell annak a büntető eljárásnak "valaki ellen" indulnia.
Mégis csak rosskedved lehet. Lazíts...
Nincs!
Az általad felállított képletből az következne, hogy a nyomozásban eljárás alá vont személy ellen szükségszerűen büntetőeljárás indult volna. Ez nyilvánvaló tévedés! Pl a titkos adatgyűjtések is „eljárás alá vontak” ellen irányulnak, de koránt sem szükségszerű, hogy ezek büntetőeljárás résztvevői lesznek. De utalnék újra az Alkotmányban biztosított védőhöz való jogra, mely a büntetőeljárás alá vont személyt illeti meg. A védő belépése csak a terheltté nyilvánítás reálaktusától érvényes, előtte jogait nem gyakorolhatja a jelenleg hatályos értelmezés szerint. Egyébként Kedves Béla Barátom, javaslom neked, hogy a sok írás mellett olvassál is.
Naaaa... Rossz kedved van, kolléga?
Azért mert te Béla, önjelölt okostóni így gondolod, még nem feltétlenül az a helyes. A büntető eljárás valóban megindulhat nyomozás nélkül is, de a megindult nyomozás csak feltételektől függően jelenti egy esetleges büntetőeljárás első lépéseit. A Be. 6.§ (2)bekezdése világosan fogalmaz:
Büntetőeljárás csak bcs gyanúja alapján és csak az ellen indítható, akit bcs megalapozott gyanúja terhel.
Vagyis konkrét személlyel szemben indítható és az elkezdődött nyomozásból még koránt sem biztos, hogy büntetőeljárás lesz, mert lehet, hogy nem sikerül felderíteni az elkövető személyét, vagy az sem biztos, hogy a megtalált elkövetővel szemben nem áll fenn büntethetőséget kizáró ok. Ha igen, akkor már eleve bűncselekmény sem valósul meg, tehet büntetőeljárásról a 6. § alapján eleve nem lehet beszélni. Egy bcsnek látszó cselekmény nem feltétlenül bcs, ebben az esetben pedig büntetőeljárásról beszélni sem lehet.
ObudaFannál a pont. A különbség valóban az, hogy a büntetőeljárás indulhat a nyomozás elrendelése nélkül is. Ah ez a lehetőség nem lenne, akkor a büntetőeljárás megindítása és a nyomozás elrendelése egymást fedő fogalmak lennének.
Ilyen példák a hibás szóhasználatra nem csak a kommentárokból, hanem az Alkotmány és a Be összevetéséből is hozhatók. Pl: az Alkotmány az „eljárás alá vont” személyről beszél, mint védelmi jogosultról, a Be pedig „terheltről”. A kettő pedig nem feltétlenül ugyanaz. Nem kellően pontos szövegezés, pongyolaság, ami a gyakorlatban a védelem jogának csorbítását eredményezi.
Ez egy rossz szóhasználat, és logikailag szemben áll Be 6. §-szal.
Ez igaz, sőt már tegnap is leírtad, mégsem jövök rá mi köze van a nyomozás elrendelése és a büntetőeljárás megindítása közötti különbségtételhez.
A Be. 6. § csak arra vonatkozik, hogy nem lehet olyan személlyel szemben be-r indítani, akivel szemben nem áll fenn megalapozott gyanú, de nem arra, hogy ne lehetne ismeretlen tettes ellen be-t indítani.
Csak néhány példa:
Kommentár a Btk. 31. §-hoz:
"4. Abban az esetben, ha ismeretlen tettes ellen indult a büntetőeljárás és később válik ismertté az elkövető személye, akivel szemben az eljárás csak joghatályos magánindítvány alapján folytatható, akkor a határidő számítás kezdő napja a hatóság felhívása a magánindítvány megtételére."
35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 31. § (3) Szünetel a vezetésre való jogosultság:
Be. 170. § (4) Nyomozás elrendelése nélkül indul meg a nyomozás, ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a bizonyítási eszközök biztosítására, az elkövetéssel gyanúsítható személy kilétének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének avagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett vagy késedelmet nem tűrő más okból nyomozási cselekményt végez. A nyomozás megindításának tényéről és idejéről utólag haladéktalanul feljegyzést kell készíteni.
És végül meg is szokták büntetni az ismeretlen tettest?
„Viszont nyomozás elrendelése nélkül indul meg a nyomozás…”
Ez egy tényleg jó magyarázat, de a Be 6.§ eléggé egyértelmű. :-))
Büntetőeljárás folyhat ismeretlen tettes ellen is.
Viszont nyomozás elrendelése nélkül indul meg a nyomozás (és így a büntetőeljárás), ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a bizonyítási eszközök biztosítására, az elkövetéssel gyanúsítható személy kilétének megállapítása, elrejtőzésének, a bűncselekmény befejezésének avagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett vagy késedelmet nem tűrő más okból nyomozási cselekményt végez. A nyomozás megindításának tényéről és idejéről utólag haladéktalanul feljegyzést kell készíteni.
„Mi a büntetőeljárás megindítása és mi a nyomozás elrendelése közötti különbség?”
A nyomozás folyhat akár ismeretlen tettes ellen is, ill ha van terheltje, az előtt is foganatosíthatnak eljárási cselekményeket, mielőtt vele az alapos gyanút közölték volna. Tehát eljárás alá vont személy már korábban lehet, mint „terhelt”, mert terheltté csak akkortól válik, amikor közlik vele az alapos gyanút.
Büntetőeljárást viszont csak terhelt ellen lehet folytatni.
Felhívjuk figyelmét, hogy hozzájárulása minden aldomainünkre érvényes. Hozzájárulását bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, ha rákattint a képernyője alján található „Hozzájárulási beállítások" gombra. Tiszteletben tartjuk döntéseit, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átlátható és biztonságos böngészési élményt nyújtsunk Önnek.
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| COOKIE_SUPPORT | 1 year | Ezt a sütit a Liferay állítja be. Ez a süti annak ellenőrzésére szolgál, hogy a látogató böngészője támogatja-e a sütiket. |
| JSESSIONID | JSP-ben írt webhelyek használják. Általános célú platform-munkamenet sütik, amelyek a felhasználók állapotának az oldalletöltések közötti fenntartására szolgálnak. | |
| PHPSESSID | Ez a süti a PHP-alkalmazásokban található. A cookie a felhasználók egyedi munkamenet-azonosítójának tárolására és azonosítására szolgál a felhasználói munkamenet kezelése céljából a weboldalon. A munkamenet-süti a böngésző összes ablakának bezárásakor törlődik. | |
| SERVERID | Ez a süti arra szolgál, hogy a felhasználót egy adott szerverhez rendelje, így jobb és gyorsabb szerveridőt biztosít. Emlékszik arra, hogy melyik szerver szállította az utolsó oldalt a böngészőnek. Segít a terheléselosztásban is. | |
| viewed_cookie_policy | 1 year | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| Gdyn | 1 year 1 month | Ezt a sütit a Gemius szolgáltató állítja be. Ezt a sütit a MOSS és a fejlett webstatisztikák technikai munkamérésének végrehajtásához használják. |
| GUEST_LANGUAGE_ID | 1 year | Ez a süti a látogatók által preferált nyelvi azonosító tárolására szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _ga | 2 years | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A cookie-t a látogatói, munkamenet- és kampányadatok kiszámítására és a webhely használatának nyomon követésére használják a webhely analitikai jelentéséhez. A cookie-k névtelenül tárolják az információkat, és egy véletlenszerűen generált számot rendelnek hozzá az egyedi látogatók azonosításához. |
| _gat_UA-112481-1 | 1 minute | Ez a Google Analytics által beállított mintatípusú cookie, ahol a névben lévő mintaelem tartalmazza a fiók vagy a weboldal egyedi azonosító számát, amelyre vonatkozik. Ez a _gat cookie egy változata, amelyet a Google által rögzített adatok mennyiségének korlátozására használnak a nagy forgalmú webhelyeken. |
| _gid | 1 day | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A süti arra szolgál, hogy információkat tároljon arról, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt, és segít a weboldal teljesítményéről szóló elemzési jelentés elkészítésében. Az összegyűjtött adatok között szerepel a látogatók száma, a forrás, ahonnan érkeztek, és a meglátogatott oldalak névtelen formában. |
| UID | 2 years | No description available. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3session | 2 days | Ezt a sütit a szolgáltató Adverticum állítja be. Ezt a sütit a hirdetések kiszolgálásának folyamatához és a hirdetők számára statisztikai adatok gyűjtéséhez használják. |
| fr | 3 months | A sütit a Facebook állítja be, hogy releváns hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználóknak, valamint mérje és javítsa a hirdetéseket. A cookie a felhasználó viselkedését is nyomon követi az interneten keresztül azokon az oldalakon, amelyek Facebook pixellel vagy Facebook social pluginnal rendelkeznek. |
| Gtest | 1 year 1 month | Ezt a sütit a felhasználói viselkedés és a weboldalon végzett tevékenységek gyűjtésére használják a weboldal optimalizálása érdekében. Segít továbbá a Google Ads és a Google Analytics számára a látogatói információk marketing célú összeállításában. |
| i | 1 year | Nincs információ. |
| IDE | 1 year 24 days | A Google DoubleClick használja, és információkat tárol arról, hogy a felhasználó hogyan használja a weboldalt és minden más hirdetést a weboldal meglátogatása előtt. Ezt arra használják, hogy a felhasználóknak a felhasználói profilnak megfelelő, számukra releváns hirdetéseket jelenítsenek meg. |
| mc | 1 year 1 month | Ez a cookie a Quantserve-hez kapcsolódik, hogy anonim módon nyomon követhesse, hogy a felhasználó hogyan lép kapcsolatba a weboldallal. |
| test_cookie | 15 minutes | Ezt a sütit a doubleclick.net állítja be. A cookie célja annak megállapítása, hogy a felhasználó böngészője támogatja-e a cookie-kat. |
| VISITOR_INFO1_LIVE | 5 months 27 days | Ezt a sütit a Youtube állítja be. A weboldalon beágyazott YouTube-videók információinak nyomon követésére szolgál. |
| YSC | session | Ezt a sütit a Youtube állítja be, és a beágyazott videók megtekintésének nyomon követésére szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3test | 2 years | No description available. |
| _ia_uid | 5 months 27 days | No description |
| _ia_version | 5 months 27 days | No description |
| CONSENT | 16 years 6 months | No description |
| INX_CHECKER2 | 16 years 6 months | No description available. |
| legacy-psid | No description available. | |
| nxdigitolvasosession | No description | |
| psid | session | Nincs elérhető információ. |
| yt-remote-connected-devices | never | No description available. |
| yt-remote-device-id | never | No description available. |
