Online jogi tanácsadás

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

Szłszko # 2018.12.06. 02:25

Üdvözletem.

A problémám (és még sok emberé aki nem mer kiállni).

Tudomásom szerint a munka törvénykönyve előírja az egyenlő bánásmódot és ebből a munkabért emelném ki.

Belefáradtam, hogy a nagyvállalatok ezzel játszanak.
Új munkahelyemen is az előttem felvett 2 újoncot (egyiküket 1 hónappal a másikat 3 hónap előttem vették fel) közel +20.000 forint eltéréssel alkalmazzák.

Legjobb tudomásom szerint semmi ok nincs az eltérésre.
És mikor finoman puhatolóztam is két választ kaptam:
„Hát itt mások bérét nem szoktuk megkérdezni”
„Te ennyit kértél a munkádért”

(Milyen válasz az, hogy én ennyit kértem a munkámért? ez most komoly?)
Irdatlanul fel vagyok mostmár bosszantva ezzel!!!

Megéri az időmet és energiámat arra pazarolni, hogy ezek ellen harcoljak? Márhogy a korrupció ezen a téren mennyire bebiztosított... Mert eddig egy munkahelyemen sem alkalmazták az egyenlő bánásmódot!

Válaszát előre is köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.06. 05:55

„Mert eddig egy munkahelyemen sem alkalmazták az egyenlő bánásmódot!”
Pontosabban azt, amit a lila emberjogászok egyenlő bánásmód alatt értenek.

wers # 2018.12.06. 06:13

Szłszko, a munkaszerződés bizonyos adatai nem nyilvánosak, csak a két félre tartoznak. Ha véletlen tudomásodra is jutnak részletek, azokat nem oszthatod meg harmadik személlyel, a végén te ütöd meg a bokádat.

A munkabérnek semmi köze az egyenlő bánásmóddal. Érdekes is lenne.

wers # 2018.12.06. 06:16

„A munkabérnek semmi köze az egyenlő bánásmóddal. ”

Jajj, de jól megtudtam fogalmazni! De már késő, már járt nálam a Mikulás :)

drbjozsef # 2018.12.06. 06:18

„Megéri az időmet és energiámat arra pazarolni, hogy ezek ellen harcoljak?”
Érdekes kérdés. Pontosan mennyi energiád van?

drbjozsef # 2018.12.06. 06:21

wers,

„2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
...
21. § Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:
..

  1. a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában”
wers # 2018.12.06. 06:45

Szerintem ezen nem nekünk, és nem itt kellene rágódni.

Talán még az sem nagyon érti, és tudja, hogyan kellene ezt a gyakorlatra vetíteni. Munkavállaló és munkavállaló között még azonos munkakőrben is nagy különbségek lehetnek. Az lenne a diszklimitív, ha a lógós, trehány, lusta munkavállalónak, csak nehogy ne egyenlő legyen a bánásmód, ugyanannyit kell kapnia, mint aki jól végzi dolgát. Ill. fordítva, a jobban teljesítő nem kaphat többet?

És még mindig: a szerződés nem nyilvános. Még a fizetési jegyzéket is zárt borítékban adják át. Munkatársnak semmi köze hozzá, mit tartalmaz.

drbjozsef # 2018.12.06. 07:31

De azért ha én akarom, megoszthatom a szerződésem vagy fizetésem adatait a kollégáimmal? Ha nincs rá rendelkezés a szerződésben, akkor nem tilos.

Amúgy igazad van, ez egy gyakorlatban nehezen alkalmazható passzus.

A baj, hogy hány ilyen van.

wers # 2018.12.06. 08:49

Lentebb írtam. Megoszthatod mással, de ő nem adhatja tovább.
Visszafelé, megtudtad, hogy mennyi Micike fizuja, de tartsd meg magadnak az infot.

drbjozsef # 2018.12.06. 09:56

Akkor se, ha tőlem aztán továbbadhatja az enyémet?
Akkor se, ha Micike kifejezetten megengedi, hogy annak mondjam el, akinek csak akarom?

Nemeth Szilva # 2018.12.06. 10:56

Tisztelt fórumozók!
Amennyiben valaki tudna paragrafust szívesen várom ez ügyben.
Büntetőügyben, az első fokú döntés meghozatalát készhezvéve, a másofokú döntés is kiérkezik postán, s mivel az elsőfokú döntés után kérhető a bírósági tárgyalás és a bizonyítás (amennyiben uj fejleményeket tud benyujtani valaki) amitől már ezáltal elesik az ember, ezt hol határozzák meg? Mi Ilyenkor a mérvadó, és mi a teendő?

wers # 2018.12.06. 11:09

„Akkor se, ha tőlem aztán továbbadhatja az enyémet?
Akkor se, ha Micike kifejezetten megengedi, hogy annak mondjam el, akinek csak akarom?”

De nem ám! Micike aztán meg azt állítja, hogy ilyen felhatalmazást nem adott. Meg azt sem úgy... stb.

Egyébként úgy általában nem is elfogadott személyes adatok szoltálalgatására felhatalmazást adni, azt is konkrét ügyben, konkrét személyekkel kapcsolatban, és nem lehet életre szóló. Alapelv, hogy csak annyi adatot amennyi szükséges, csak akkora körben (annyi személy számára) amekkora szükséges, és annyi ideig kiadni, ameddig szükséges.

Nehezen tudnád magad megvédeni drbjozsef.

Nemeth Szilva # 2018.12.06. 12:31

Tisztelt fórumozók, lenne néhány kérdésem, ha van itt ügyvéd aki profi, és tudja mellékelni a paragrafusokat is, segít bizonyos kérdésekben alátámasztva, nem leszek hálátlan. A végén ad egy bankszámlaszámot az emailemre és utalok. Ha ez a módja ennek mert jelenleg nem tudok befáradni egy irodába sem, mert máshol tartózkodom, nem Magyarországon. Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.06. 12:38

Egy e-mail diszkrétebb lenne. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.06. 12:42

A tényállásod pedig finoman szólva hézagos.
Jól sejtem, hogy elítéltek első fokon, és másodfokon is, és azt kérdezed, milyen jogorvoslati lehetőség maradt még?

(Nem volt védőd?)

Nemeth Szilva # 2018.12.06. 14:18

Kovács béla Sándor
Áprilisi hónapban szóban elmarasztalnak.
Szóban fellebezek.
November közepén kapom a levelet hogy első fokon jogerős lett az ítélet, amit 8 napon belül kifogásolhatok, kérhetem a bírósági tárgyalás tartását másodfokra, bizonyítási eljárást folytathatok le.
De ugye mielőtt a jogommal élhetnék már megjött a másodfok is, szintén elmarasztalás.
Itt kezdjük, ennek a hibának mi a pontos neve, hol szól erről törvény? Mikor az alkotmányos jogod nem adják meg.
Ez a kezdet. Ezt szeretném tudni, ilyenkor mi a helyzet eljárási hiba?

Solya30 # 2018.12.11. 19:21

Tisztelt ügyvéd Úr!

Abban szeretném kérni a tanácsát, hogy édesapám 1 éve fogta magát és elköltözött otthonról ott hagyva édesanyámat és édesanyám egyedül fizet minden rezsit. Az lenne a kérdésem van e valami megoldás arra hogy ami rá eső rész hogyan lehetne rajta behajtani (pl. Közös költség, távhő) ami őt is illeti mivel fél részben tulajdonos?

Illetve a másik kérdésem, hogy mivel 1 éve elköltözött, minden héten többször felmegy úgy a lakásba, hogy nincs otthon senki csak akkor megy be az ingatlanba, illetve hozzá is nyúl dolgokhoz. Milyen megoldás lehetne végre hajtani, hogy ne tudjon be menni a lakásba? 1 éve elment otthonról úgy gondolom nincs joga fel járkálni pláne ha nincs otthon senki.
Ebben szeretném a segítségét kérni illetve tanácsát, mert sajnos semmi eredményt nem érünk el azzal, ha szólunk ezért neki.

Előre is köszönöm válaszát.

Tisztelettel, Orsolya

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.11. 20:37

Sajátos logika: bemenni nincs joga, de a rezsit fizesse.

wers # 2018.12.12. 12:23

Sajátos, de nem egyedi. Most hallottam egy elképzelést vagyonmegosztásról:
Amit az egyik fél szüleitől kaptak nászajándékba az az egyik félé, amit a másik szülőktől az közös. Az érték kb. azonos.

Solya30, talán így egy év után jó lenne tisztázni, ki mit akar. Személyesen kellene ügyvédet megkeresni, az jó induló lépésnek tűnhet. Persze inkább nem neked az anyukád helyett.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.12. 12:35

:D Aranyos.

wers # 2018.12.12. 12:44

Gyanítottam Béla, hogy tetszeni fog :)

valinéni # 2018.12.12. 14:00

Tisztelt Ügyvéd úr!

Kérem legyen segítségemre abban ,hogy ha felperesként kamattal jelöltem meg a követelésemet azonban a követelés leszállításakor kamatot nem jelöltem meg akkor azt hogyan kell a bíróságnak értelmezni?
El lehet utasítani a leszállított keresetet azért mert kamat nélkül jelöltem meg a leszállított követelést?
Határozott kereseti kérelemnek minősül az ha kamatot nem jelölök meg?
Szerintem csak akkor nem felel meg a Pp.123.§.-nak a kérelem ha kamatot megjelöltem de a kamatfizetés kezdő időpontját nem.
Ha egyáltalán nem jelölök meg kamatot akkor azt úgy kell értelmezni a bíróságnak, hogy nincs járulék követelésem.

Emiatt nem is hívhat fel pontosításra a bíróság. Vagy legyek hálás a bíróságnak ,hogy nem utasított el egyből mert nem volt határozott a kereseti kérelem a leszálított követelés tekintetében:
Ha már egyszer berekesztette a bíróság a tárgyalást, akkor újra megnyithatja azért, hmert a leszállított követelésemre nem jelöltem meg kamatot?
Köszönettel

Vali

niki119 # 2018.12.12. 16:01

Tisztelt Ügyvéd Úr! Olyan kérdésem lenne ha valami önkormányzati lakásban él Újpesten(4 keresőképes felnőtt és 1 gyerek) ez mennyire szabályos. Az önkormányzati lakás nem rászorulók részére van kiadva? Hol lehet erre panaszt tenni?

drbjozsef # 2018.12.12. 16:37

Az önkormányzati lakás arra van, hogy lakjanak benne, bármilyen furcsának is tűnik ez. Nem, nem csak rászorulóknak van, annak adja ki a hivatal, akinek akarja.

Az, hogy ki, és hányan lakhatnak ott, azt a bérlő és az önkormányzat közötti bérleti szerződés szabályozza. Ahhoz neked semmi közöd.

Ha problémád van a lakó(k)al, máshol kell keresgélj, attól függően, mi az igazi bajod.

wers # 2018.12.14. 21:13

„Aki kapcsolatban van vagy volt vele, írja csak ide nyugodtan mit ért el vele, mi oldódott meg...Szóval ha ezzel az emberrel futtok össze, ne várjatok semmit.”

Újra, félig igazad van, nagyon túlterhelt, túlvállalt. A többi nem áll. De nem hiszem, hogy szüksége lenne az én támogatásomra. Egyszerűen, ha ügyvéd, nekem KBS. Ennyi.