Online jogi tanácsadás

Fórum → büntetőjog
újabb elöl     új hozzászólás

Nemeth Szilva # 2018.12.18. 21:49

Tisztelt fórumozók!
Amennyiben valaki kegyelmi eljárást indít, kérvényez, ezt valóban csak az eljáró bíróságok terjeszthetik fel?
Mi a biztosíték arra, hogy az egyszemélyben eljáró bíró, aki egyéb jogsértéseket is tett valaki ellen, hogy majd pont ez fogja felterjeszteni a kérvényt? Mi szükség van arra, ha valaki megküldi a helyére, hogy le küldjék a bíróságnak és majd az terjessze fel? Hogy van ez? Aki le akarja csukatni az embert az fogja felterjeszteni? Ez az épp elmével ellentétes szabály.
Mi történik ha egyenest az ügydöntő helyre küldik? Hogyan lehet ellenőrizni azt hogy ez a byró megteszi-e? Ugyan ebben a körben már egyéb levelet sem továbbított, hanem visszadobta. Bizonyíthatóan.

rigoz # 2018.12.23. 20:13

Tisztelt Németh Szilvia!

A kérvény fel nem terjesztése miatt panasszal élhet a bíróság elnökénél, illetve ha 30 napon belül nem történik meg legkésőbb a felterjesztés, akkor a felettes bírósághoz eljárás elhúzódása miatti kifogással élhet.

Ez hivatott szabotálni a kegyelmi kérelme elbírálásához való joga érvényesülését.

Szubjektív feltételezéseiből azonban ne vonjon le messzemenő következtetéseket.

A kegyelmi eljárást megindító kérelmet azért kell az elsőfokú bíróságnál előterjeszteni, mert:

  • az alapján, mint a végrehajtás elrendelője dönthet a végrehajtás félbeszakításáról, illetve felfüggesztéséről, illetve
  • a kegyelmi kérelemmel fel kell terjeszteni az Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási Államtitkárságának az ügy iratait, amik ott vannak
  • a kegyelmi kérelemre vonatkozó észrevétele a kérelem elbíráláshoz szükséges a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján

A kérelem alapján szükség szerint a pártfogó felügyelői, illetve a folyamatban lévő végrehajtás esetén a bv-intézet vezetőjének véleményét is az elsőfokú bíróság szerzi be.

A jogszabályok egyébként nem feltétlen az alapvető emberi logikának megfelelő "elmén", ésszerűségen alapulnak, de tárgyi esetben a szabályozás a hatóságok jóhiszemű eljárását alapulvéve a formális logikával is összhangban áll, ahogy minden más tipikus jogorvoslati eljárás eljárásjogi rendjével is.

A bíró általi felterjesztés általában kísérőlevéllel történik, tehát iratbetekintéssel tudja "ellenőrizni", hogy az megtörténik-e.

Ha az Igazságügyi Minisztériumhoz küldi a kérelmét, akkor - egyidejű értesítése mellett - a szabályszerű felterjesztés végett megküldik az elsőfokon eljárt bíróságnak, azt kikerülni nem lehet.

A bíró nem jogosult az indítvány felterjesztését mérlegelni, mellőzni, ha igazolhatóan ez nem történt meg, akkor a fentebb kifejtettek szerint amiatt panasszal, illetve kifogással élhet, mely a kérelem elbírálása tekintetében nem lehet Önre nézve hátránnyal, azaz nem utasítható el pl. a határidőben előterjesztett kérelme hatálytalanként, elkésettként.

Az elszenvedett kárt pedig peres úton érvényesítheti az elsőfokú bíróságért felelő törvényszékkel szemben.

Emellett szándékos, jogtalan hátrányokozási célzatú fel nem terjesztés gyanúja esetén, amennyiben azt objektíve valószínűsíteni is tudja, nem csak úgy érzi, akkor feljelentheti a bírót a Központi Nyomozó Főügyészségen.

rigoz # 2018.12.23. 20:21

Tisztelt valinéni!

A kamatkövetelés fakultatív, keresetleszállítás esetén, ha a keresete nem határozott, illetve egyéb okból nem felel meg az azzal szembeni formai és kelléki követelményeknek, akkor a bíróság felhívja a szükségeshez képesti hiánypótlásra.

Ez irányadó akkor is, ha a kamat

Amúgy meglátásom szerint, ha a tőkeösszegen kívül a kamatperiódus, a kamatláb és a kamattal érintett időszak intervalluma, időtartama változatlan, akkor a keresetet e körben megváltoztatni nem szükséges, mindezek alapján a kamat összegét a bíróság hivatalból határozza meg, ha ezen igénynek helyt ad.

Egyébként csak alaptalanság okán utasítható el.

Felhívnám azonban a figyelmét, hogy az rPp. (1952. évi III. tv.) 123. §-a alapján megállapítási kereset kizárólag akkor terjeszthető elő, ha a felperes nem tarthat az alapul szolgáló jogviszonyból követelésre igényt az alperessel szemben és igazolja a jogvédelmi igényét, tehát annak körében kamatkövetelés nem érvényesíthető.

Ez okból a megállapítási perben az ilyen irányú kereset a kereshetőségi jog hiányában elutasítandó.

Hangsúlyozom, nem vagyok ügyvéd, ez csak a tudomásom szerinti jogi érvelésemnek minősül.

Nemeth Szilva # 2018.12.27. 19:56

tisztelt rigoz!
Ön szerint kihez forduljak a sérelmemmel ha a hiba alapvetőleg az volt : egy elsőfok ami után nem tudtam bizonyítani mert már eleve megjött anélkül a másodfok hogy beadhattam volna a bizonyításra való kérelmet.4-5 napon belül az első levél után holott 8 nap lett volna elve a beadványt benyújtani.
Hiába írtam egy felülvizsgálati kérelmet egyszerűen mintha semmit sem tettem volna.Minden időben és normálisan volt beadva, csak annyi hogy figyelmen kívül hagyták.
Ők maguk tanácsolták mikor panasznapon elmondtam ezt a problémámat. Kijött a bevonuló is hogy töltsem le.
Tehát 1. levél kijön első fok elítél, 2. 4-5 napra az első fok után levél kijön másodfokon elítél.Nem írtam ekkor még semmit, mégis kijött, el is ítéltek elfelejtve a jogaimat. Jogsérelem ért.
A központi nyomozó ügyészség, a városi törvényszék bírói hivatala, vagy az első fokon eljárt bíróságnál, vagy a kúriánál kellene a panaszt megtennem? Köszönöm az eddigieket is

rigoz # 2018.12.28. 08:40

Tisztelt Németh Szilvia!

60 napon belül a másodfokú ítélet közlését követően alkotmányjogi panasz terjeszthető elő (a tisztességes hatósági eljáráshoz, tárgyaláshoz és a jogorvoslathoz való jog súlyos sérelmére hivatkozással), emellett 6 hópapon belül keresettel lehet fordulni az Európai Emberi Jogok Bíróságához (a tisztességes hatósági eljáráshoz, tárgyaláshoz és a jogorvoslathoz való jog súlyos sérelmére hivatkozással) fordulhat.

A felülvizsgálati kérelem intézése kapcsán eljárás elhúzódása miatti kifogással élhet.

Az alkotmányjogi panasszal egyidejűleg kérhető a végrehajtás felfüggesztése is.

Természetesen fordulhat a bíróságok elnökéhez (ha oda meg sem érkezett, akkor a Kúria Elnöke a panaszával nem tud mit kezdeni, át fogja tenni az alsóbb bíróság elnökéhez, feljelentést tehet a Központi Nyomozó Főügyészségen, de amiatt legfeljebb az érintett bírósági alkalmazottak felelősségre vonására fog sor kerülni, abból a büntetés végrehajtását illetően semmilyen haszna nem fog származni.

Emellett a kegyelmi kérelmét terjessze elő elsődlegesen haladéktalanul.

Amúgy csak egy halk kérdésem lenne:

Nem lehet, hogy az történt az ügyében, hogy az Ön távollétében az elsőfokú ítéletet tárgyaláson hirdették ki (amiről nem értesült), az ellen Ön fellebbezett, de a leírt elsőfokú ítéletet kapta meg a másodfokú ítélet előtt 3 nappal és lehet, hogy az ügyész súlyosbításért Ön előtt fellebbezett és azt bírálták el?

Mert ha igen, abban önmagában nincs semmi jogsértés.

Sőt akkor az Ön fellebbezése elkésett, így amúgy sem bírálhatták érdemben el.

Ilona2019 # 2019.01.16. 07:24

ona2019#e-mailJelentem! 2019.01.16. 03:59
2018.augusztus 23-án este 21.47-kor /adásvételi szerződésben rögzítve/ vettünk egy autót.Rendesen szabályosan át lett íratva.Októberben kaptunk egy csekket tilosban parkolásról.Melynek az időpontja 2018.aug.23. reggel 8.53 perc.Mi vidéken lakunk.Az előző tulajdonos volt vele Pesten.
Megkerestem a büntetést kiszabó céget email-be.Elküldtem az adásvételi szerződést melyen látszik az idő és kértem hogy tekintsenek el a büntetéstől.A válaszuk az volt hogy ők nem látnak bele a BM központi nyilvántartójába az órába és a percbe így miénk a büntetés.Ez így ment hetekig emaileztünk.Kérdeztem akkor minek a pontos idő a szerződésre?Ha most isten ments egy cserbenhagyásos gázolás történt volna akkor a páromat vinnék el bilincsben?
Elfogyott a türelmem és decemberben felhívtam a BM központi nyilvántartót.Elmeséltem mindent.A hölgy azt mondta teljesen jogos a felháborodásom.Az adásvételi egy bizonyító magánokirat el kellene fogadniuk és eltekinteni a büntetéstől.És azt tanácsolta,menjünk be a kormányhivatalba ahol átírták az autót és kérjünk egy hivatali pecsétet az időpont mellé és azt vigyük be a büntetést kiszabó céghez.Muszáj elfogadniuk.
Megírtam nekik ezt.Nemhogy eltekintettek felemelték a háromszorosára a büntetést.
Az ügy most ott tart,hogy megvan a pecsét a Kormányhivataltól ahol szintén azt mondták hogy muszáj elfogadniuk mert hivatalos magánokirat.
Kérdésem az lenne ügyvéd úr ill.asszony,hogy ha ezt sem fogják elfogadni akkor jogosan beperelhetem e őket?Van e esélyem megnyerni?

wers # 2019.01.16. 07:36

kaptál választ
gerbera317#e-mail 2019.01.16. 07:46
Miért akarnád őket beperelni? Várd meg, hogy ők pereljenek téged, miután a leendő fizetési meghagyásnak ellentmondtál. És azt a pert meg fogod nyerni. Nem kell feleslegesen ugrabugrálni.

rigoz # 2019.01.16. 08:25

@Ilona2019: Kiegészítésként annyit jegyeznék meg, hogy a kormányhivatali pecséttel ellátott irat közokirat, amit a parkolótársaság aligha tudna cáfolni...

Nyugodjon meg, amíg nem kap fizetési meghagyást, addig nem kell ezzel foglalkoznia, akkor is csak annyit, hogy

Ezt a kormányhivatali pecséttel ellátott iratot viszont gondosan őrizze meg!

rigoz # 2019.01.16. 08:26

ellentmond a meghagyásnak

rigoz # 2019.01.16. 20:03

@drmosza: Ponotosan, csak stilisztikailag szebben megfogalmazva, ha úgy tetszik más köntösbe burkolva. :)

drbjozsef # 2019.01.17. 07:58

Nem értetted.

Niki1118 # 2019.01.22. 09:58

Üdvözlök Mindenkit!
November elején történt egy olyan dolog, hogy a párom kerékpárral közlekedett az úton, közben velem beszélt telefonon. Az úttest másik oldalán jött vele szemben gyalogosan az a férfi akinek a felesége néhány éve a párom szeretője volt. Kb.10métérre lehettek egymástól mikor a férfi beszólt a páromnak,hogy most pofán fogja verni.(ez már nem az első fenyegetés volt) Ő ezt figyelmen kívül akarta hagyni és folytatta velem a beszélgetést, valamint a kerekpárral haladt tovább az úton. Mikor a fickó áttért az ő oldalára és fellökte a kerékpárral együtt. Én ezt végig hallottam mivel nem szakadt meg a vonal. Mikor a párom nekem mondta hogy eltört a sípcsontja mert hallotta a "reccsenést" akkor a férfi válasza az volt erre ,hogy "eltört neked a k.rva anyád". Én a baleset helyszínére siettem és mikor odaértem a férfi azt válaszolta hogy haza megy majd megkeresik a rendőrök ha akarják. Kihívtam a mentőt és valóban eltört a lábszárcsontja és a szárkapocs csont is amit műteni is kellett. A párom és a kórház is megtette a feljelentést súlyos tesi sértés miatt. A telefonomon lévő alkalmazással rögzítve lett a beszélgetésünk és hallani hogy a fickó hogy beszél a párommal.Az lenne a kérdésem, hogy ebből milyen következménye lehet az elkövetönek? És ha esetleg letagadja a tettét (nincs tanu) akkor a hangfelvétel felhasználható ellene?

drbjozsef # 2019.01.22. 11:53

Ha nem okoz maradandó fogyatékosságot, akkor ez a Btk.164 szerinti súlyos testi sértés 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Ha nem volt más esete előtte, vagy bármi egyéb súlyosbító körülmény, akkor ebből legfeljebb felfüggesztett lesz.

A felvétel használható bizonyítékként. Kérdezzétek meg a rendőrséget, ahol a feljelentést tettétek.

Niki1118 # 2019.01.22. 15:02

Tisztelt drbjózsef!

Köszönöm válaszát! Mi számít maradandó fogyatékosságnak? Esetleg ha ezután sántítani fog az is?

rigoz # 2019.01.22. 15:23

@Niki1118: pl. a csonttörés is

Niki1118 # 2019.01.22. 15:50

Csonttörés volt neki, azt kellett műteni.

Lyonee # 2019.01.22. 17:15

Hogy kialakul-e maradandó fogyatékosság, az majd a gyógyulás után derül ki.

jude81 # 2019.01.27. 12:43

Tisztelt tanácsadók!

Az alábbi kérdésben lenne szükségem a véleményükre.
Adott egy támogató szolgálat sofőrje, aki a támogató szolgálat, mint jogosult nevére kiállított ún. intézményi parkolási igazolvány birtokában, a támogató szolgálat gépjárművével, munkavégzés közben leparkolt egy mozgáskorlátozott parkolóban. Az ellátott akit fel kellett volna vennie, még nem volt ott, így gondolta megnézi hol lehet és közben elintézi pár perces dolgát (ez lehet nem volt szerencsés ötlet). Mire visszatért, egy rendőr várta az autó mellett, aki nem akart meggyőződni kb. semmiről (pl. nem engedte felhívni sem az ellátottat), azonnal eljárás alá vonta a sofőrt. A rendőri eljárás is több sebből vérzik, de a kérdésem szempontjából ez talán most nem lényeges.
A sofőrt meggyanúsították a Btk. 342. § (1) bek. b) pontja szerinti közokirat hamisítással.

1# Megvádolható - e egyáltalán a sofőr a fenti ponttal, hiszen neki, mint a támogató szolgálat gépjárművezetőjének - bizonyos feltételek mellett - jogában áll a parkolási igazolványt használni? Lényegen nem hamis és nem is más nevére kiállított kártyát használt. Legfeljebb adott helyzetben nem volt joga használni. Jogszabály szerint egyébként akkor jogosult használni, ha mozgásában korlátozott személyt szállít, ami meg is valósult volna ha az ellátott is ott van. Nyilván a tanúvallomás vagy elegendő lesz vagy nem annak bizonyítására hogy a sofőr tényleg az ellátottra várt.

2# A sofőr kényszer hatására aláírta a több ponton is valótlanságot tartalmazó jegyzőkönyvet, miszerint elismeri a fenti cselekményt. Ez mennyiben lehet végleges? Visszavonhatja, támadhatja-e?

rigoz # 2019.01.27. 12:54

Tisztelt jude81!

1. Meggyanúsítani, meggyanúsítható, mivel nem az Ő nevére szólt és a jogosult nem volt "sehol"...

Az már más kérdés, hogy a bíróság előtt az ügyészség mikképpen bizonyítja a bűnösségét, már feltéve, hogy egyáltalán az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező járási/kerületi ügyészség vádat emel, illetve egyáltalán odáig jut az ügy...

2. Vissza persze, de azzal csak növelheti a gyanút...

Inkább a jogosultat kellene a védelmében tanúztatni és azután visszavonni.

Az intézkedő rendőr eljárásából az, hogy nem is engedte a jogosultat felhívni viszont panaszolható alappal.

zuzda # 2019.01.29. 09:44

Tisztelt Tanácsadók!
Az lenne a kérdésem, hogy kaphat-e tiszta erkölcsi bizonyítványt az aki 1995-1999-ig jogerős börtönbüntetését töltötte mert ittasan jóval a megengedett sebesség felett (50 km/h helyett 130 km/h sebességgel) halálra gázolt 3 fiatalt.
Kaphat-e valaha tiszta erkölcsit. Mellékbüntetés 5 év közügyektől eltiltás volt.
Köszönöm a segítséget!

Sünika # 2019.01.29. 10:36

Kedves Mindenki!
Közlekedési baleset miatti büntetőeljárásom 1. tárgyalása volt a múlt héten, amit, remélhetőleg az általam ott felvetett, a másik fél által elkövetett szabálysértések miatt napoltak el.
Kérdésem, hogy az elnapolás okáról hogy bizonyosodhatnék meg?
Ez azért fontos, hogy figyelembe veszik-e a felvetésemet, vagy azt külön indítványoznom kell?
Gondolom, a félbeszakadt tárgyalásról készült jegyzőkönyvben szerepel, ebbe beletekinthetek-e a kezelőirodán?
Vagy esetleg mekapom a Jegyzőkönyvet postán?
A tárgyalás folytatásának időpontját ott közölték, így elvileg arról már nem kapok értesítést, idézést.
Minden segítséget hálásan köszönök!

rigoz # 2019.01.29. 10:51

Tisztelt Sünika!

Betekinthet félfogadási időben a jegyzőkönyvbe - a tárgyalást követő 8 munkanap elteltével -, de arról másolatot csak akkor fog kapni, ha azt kifejezetten kéri.

Az eljárás felfüggesztését indítványozni, kérni kell, a félbeszakadás teljes mást jelen fogalmilag, büntetőeljárásban ráadásul nem is igen jellemző a beállta.

Ugyanakkor szerintem nem eljárás-felfüggesztési ok, ha másik vádlott vagy a sértett ugyanazon cselekménnyel közvetlenül összefüggésben szabálysértést követett el (megalapozottan gyaníthatóan).

A jegyzőkönyv-másolat postai úton való megküldése illetékköteles, nem hiteles másolat esetén oldalanként 100Ft, emellett meg kell fizetnie a jegyzőkönyv postázásának a díját, költségét is (380Ft).

Amennyiben van e-mail címe vagy Ügyfélkapuja, akkor egy ízben díjtalanul, illetve illetékmentesen kérheti a nem hiteles jegyzőkönyv-másolat kiadását a megjelölt e-mail címre, illetve az Ügyfélkapujára.

Az idézést a jegyzőkönyv tartalmazza, ami a tárgylásról készült.

A tárgyalás elhalasztásának az okát - ha az a körülményekből amúgy nem következik - a jegyzőkönyvbe foglalt, az elhalasztás tárgyában hozott végzés tartalmazza röviden.

A bíróság eljárás felfüggesztéséről szintén végzéssel határoz, melyet indokol és írásban közöl a felekkel - amennyiben nem tárgyaláson hozta -, s amely ellen a kézbesítéstől (szóban közlés esetén a kihirdetéstől) számított 8 napon belül lehet fellebbezni.

oligaliga # 2019.01.29. 11:00

zuzda

Miért ne kaphatna?

Sünika # 2019.01.30. 07:20

Köszönöm Rigoz!
Azt olvastam, hogy büntető tárgyaláson kötelező az ügyész megjelenése, értelmezésem szerint a Vádiratot készítő ügyészé, az én tárgyalásomon viszont nem így történt, mivel a Vádiraton női név szerepel, a tárgyaláson pedig 1 férfi ügyész volt jelen, ez így szabályos?
Köszönettel, Sünika.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.30. 08:52

Az ügyész az ügyész. Mit válogatsz?