társasházi törvény értelmezése


sun! # 2014.08.11. 10:32

Még egy dolog, ami foglalkoztat. Ha tényleg igaz, hogy ehhez 100% egyetértése mellett alapító okirat módosítás szükséges, akkor mi értelme van egyáltalán a társasházi törvény rendeltetésváltozási eljárást, feltételeket taglaló hosszas paragrafusainak???

sun! # 2014.08.11. 09:57

Először is köszönöm a hozzászólásokat.

További kérdésem: A hozzászólások között is olvastam, és a társasház közös képviselője is azzal érvelt, hogy a rendeltetés változáshoz alapító okirat módosítás szükséges. Ezt nem teljesen értem. Nem arról van szó, hogy mivel az alapító okiratnak tartalmazni kell az albetéteket, ezért az alapító okirat módosítás szükségessége már tulajdonképpen következménye annak, hogy tulajdoni lap szerint megváltozott egy helyiség rendeltetése? Az alapító okiratnak a tulajdonosok felsorolását is tartalmaznia kell, még sem kell közgyűlési elfogadó határozat egy tulajdonos változáshoz. Vagy nem így van?

A műhelyben egyáltalán nincs ólom olvasztás. Az ólomsíneket készen lehet beszerezni. Forrasztás valóban van, ennek mennyisége és időtartama nem igényel külön elszívó berendezést.

nanemaa hozzászólásából: "Alapból téves az az elképzelés, hogy a tulajdonosnak (lakógyűlés) indokolnia kell, ha valamit nem akar. Pláne, abban hogy csak olyan esetben tilthatja meg a nem lakás célú helyiség rendeltetésének megváltoztatását, ha az őt kifejezetten zavarja." A tulajdonjog védelme ezek szerint csak a lakókat illeti meg, a nem lakás céljára szolgáló ingatlan tulajdonosa pedig teljességgel ki van szolgáltatva a lakóknak? Tényleg ez volt a jogalkotói szándék??? Egyébként ezt az elképzelést a hidasi.hu (Dr. Hidasi és Társa ügyvédi iroda)oldalról vettem, ahol részletesen értelmezi a törvénynek ezt a részét. Az pedig, hogy indokolni kell a lakógyűlésnek a határozatát, és akkor tilthat, ha az őt zavarja, nem is értelmezési kérdés, mert ez konkrétan benne van a törvényben. (18.§ (1), illetve 18.§ (3) b.) Tehát nem értem nanemaa álláspontját. (Mindamellett, hogy természetesen azt én is tudom, hogy mindenféle "szemét" eszközökkel el tudnak lehetetleníteni a lakók, ha mindenáron az a szándékuk.)

Mufurc_nagyon # 2014.08.09. 07:28

Kedves Tématársak!

A lényegről elfeledkeztem.
Az ólomkeret előkészítéséhez önteni kell az olmot, majd a keret kialakításához forrasztani, hogy a színes üveg a megálmodott helyen maradjon.
AZ ólom gőze igen veszélyes, mérgező.
A műveletet csak elszívó berendezés üzemeltetése mellett szabad végezni.
Vajon hova vezetik a műhelyből az elszívott ólomgőzt?


http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

Mufurc_nagyon # 2014.08.08. 09:37

Kedves KBS!

Igaza van. De, hogy ismét "okos" legyek......

Közgyűlés összehívása a nem lakás céljából használt ingatlanok közös költségének szabályozása céljából.

Mondjuk legyen 10* a lakó ingatlanok költségéhez képest.

A határozat azonnal hatályos az ellenkező bírósági döntésig.

No ezért érdemes a közgyűléssel megegyezni;-)))


http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

nanemaaa # 2014.08.08. 09:33

kbs
Az alapító okiratnak nem kötelező eleme az önálló rendeltetési egységek rendeltetésének feltüntetése (pl lakás, üzlet...stb)?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.07. 11:45

Tht.
18. § (1) A lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használatához - a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti eltéréssel - a közgyűlés hozzájáruló határozata, és az engedélyhez kötött építési munkák esetén a 21. § (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása nem szükséges.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.08.07. 11:44

Honnan veszitek, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiség használata módjának megváltoztatása a közgyűlés jóváhagyásához van kötve, pláne, hogy alapító okiratot kellene hozzá módosítani?

nanemaaa # 2014.08.07. 09:31

Nem tudod átvezettetni, mert az alapító okirat módosítás, amihez a tulajdonosok 100 %-ának hozzájárulása kell. A bejelentés polgármester általi tudomásulvétele nem jelenti azt, hogy a rendeltetés valóban meg is változott.
A lakógyűlés döntése annak meghozatalától érvényes. Ha tudod és akarod, bíróságon megtámadhatod.
Alapból téves az az elképzelés, hogy a tulajdonosnak (lakógyűlés) indokolnia kell, ha valamit nem akar. Pláne, abban hogy csak olyan esetben tilthatja meg a nem lakás célú helyiség rendeltetésének megváltoztatását, ha az őt kifejezetten zavarja. Vidéken ezt úgy hívják, a tulajdonos érve a szívlapát.
Lehet-e bajod, ha ennek ellenére megnyitod? Lehet.

sun! # 2014.08.05. 10:22

Sziasztok!
A következő ügyben kérdezném szakember véleményét:
Egy belvárosi társasház egyik utcára nyíló alagsori helyiségét szeretném megvásárolni, üvegfestő, ólomüvegező műhely nyitása céljából. Jelenleg az ingatlan besorolása raktár, és raktárként is működik. Ezért a társasházi törvény értelmében - bár nem voltam teljesen biztos benne, hogy tényleg kell-e - az ingatlan használatának megváltoztatásához, a tevékenység megkezdéséhez közgyűlési határozatot kértem. Ezzel párhuzamosan beadtunk (a jelenlegi tulajdonossal közösen) egy beadványt a kerületi önkormányzatnak, amiben bejelentettük a rendeltetésváltozást. Az önkormányzat tudomásul vételi nyilatkozata megvan, ennek birtokában állítólag kezdeményezhető az ingatlan műhellyé történő átminősítése is a földhivatalnál.
Közben azonban megszületett a társasház döntése is, melyben nem járulnak hozzá a kérdéses műhely létesítéséhez.
A határozatban semmilyen indoklás nincs.
Kérdéseim: Ha át tudjuk vezettetni az ingatlan rendeltetését a tulajdoni lapon műhellyé, ha maga a tevékenység egyébként nem engedély, hanem csak bejelentés köteles, akkor a társasház ezt a határozatot milyen formában tudja érvényesíteni?
Érvényes-e egyáltalán egy ilyen határozat figyelembe véve a társasházi törvény azon rendelkezését, hogy tevékenységet tiltani akkor lehet, ha az a társasház működését vagy a lakhatás nyugalmát zavarná. Ezen két kritérium közül ugyanis egyik sem áll fenn. (Az ingatlan utcai bejárattal rendelkezik, a tevékenység pedig alapvetően csendes, tiszta, por, szag és zajmentes kézműves tevékenység.)
Ha a történtek ellenére mégis megnyitom ott a műhelyt, és a társasház pert indít, milyen esélyei vannak a nyerésre?
Köszönöm előre is a választ! Üdv: B. Éva

nanemaaa # 2014.07.29. 14:49

Szerintem igen, mivel az új épület építésével megváltoznak a tulajdoni hányadok is, mely egyben alapító okirat módosítását is igényelni fogja.

cscsanita # 2014.07.28. 22:07

Sziasztok!
Segítségre lenne szükségem. 4 lakásos sorház jellegű társasházunkhoz tartozik egy olyan füves terület, amely osztatlan közös. Sajnos az egyik lakóval lehetetlenség bármilyen normális kommunikáció és nem is lakik a lakásában, így nem tudunk megegyezni egyhangúan ennek a területnek a hasznosításában. Négyből ketten (de a nagyobb lakásméretek miatt picivel több mint fele tulajdoni hányaddal) szeretnénk erre a területre egy tárolót építeni. A harmadik lakó nem szeretne tárolót, de valószínűleg hozzájárulását adná. Kérdésem, hogy a terület ilyen módon való hasznosításához kell-e az összes tulajdonos beleegyezése, ha úgy építtetjük oda a tárolót, hogy a másik két lakásnak is meghagyjuk a helyet ugyanekkora méretben tároló építésére? Tarkítja a dolgot, hogy valójában ennek a füves területnek nagyobb kellene, hogy legyen a mérete, mint amekkora most a valóságban. Ennek az az oka, hogy két lakás javára az építtető 10 éve úgy alakította ki a parkolót, hogy "lecsípett" néhány négyzetmétert ebből a füves területből (ez a két terület egymás mellett van). Így kérdésem még az is, hogy lehet-e azt mondani, hogy mivel ez a két lakás ilyen módon négyzetmétert nyert, ezért nekik kevesebb jár a megmaradt füves területből, ami egyébként közös osztatlan, hiszen ők már ebből valamennyit parkolóként használnak?
Köszönettel!!!

Bela10 # 2014.07.26. 18:58

Ha ez állandóan fent áll és a házat nem érdekli, akkor kérj birtokvédelmet a jegyzőtől.
Mindjárt tárgyalni fognak veled.

Bela10 # 2014.07.26. 13:12

Sziasztok!
Társasházunkban vita van arról, hogy a társasházi törvény 21. §-a (1) bekezdés kógens-e, vagyis lehet-e szigorúbb előírás a közös tulajdont érintő építkezésnél.
Ráadásul nálunk 80 %-os közgyűlési határozatot ír elő az SzMSz (nem hozzájáruló nyilatkozatot), ami azért fura, mert ha nem szavazzák meg, akkor sem pótolható bírósági úton. Tudomásom szerint a fentiek miatt nem véletlenül írt elő a jogalkotó hozzájáruló nyilatkozatot, mert az pótolható.
Mi a véleményetek?
Köszönet!

(21. §(1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett
olyan építkezés megkezdéséhez, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani, de a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületberendezésre történő
csatlakozással vagy a közös épületrész, épületberendezés
műszaki állapotának megváltozásával jár együtt, az épület
biztonságának, állékonyságának megőrzése érdekében köte-
les az ilyen munkával közvetlenül érintett tulajdonostársak
tulajdoni hányada szerinti legalább kétharmadának írásbeli
hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni.)

enn§ # 2014.07.25. 08:46

nanemaaa,
Köszönöm a tanácsot! Alapvetően én is úgy gondolnám, ahogy te, DE sajnálatosan a tház tisztelt lakói maguk jelezték az elmúlt közgyűlésen, hogy ehhez előbb ügyvéd által írt jogi tényállást akarnak látni, mert anélkül egyesek szerint nem lehet erről érdemben szavazni…
Ezzel túl is eveztünk a tiszta logika (hát még a jóindulat) határán, a kíméletlen jogi érvek területére!;)

nanemaaa # 2014.07.25. 07:19

enn§
Szerintem nem kell ehhez ügyvéd. Elég ha választási lehetőséget adsz a tulajdonosoknak:

  1. Felújítod, átalakítod a tetőt és karbantartod, ennek fejében az szmsz-ben kizárólagos használati jogot kérsz.
  2. Felújítod a tetőt, nem kapsz kizárólagos használati jogot, de kifizetteted a tulajdonosokkal a szükségszerű felújítást.

Gyanítom, egyből hozzájárulnak az 1. megoldáshoz.
Egy jó tanács! Ha az 1. megoldás mellett dönt a tház, akkor az átalakítást először terveztesd meg, csak után bízz meg kivitelezőt. Egy nem járható lapostető rétegrendje jelentősen eltér egy járható lapostetőétől.

enn§ # 2014.07.24. 16:54

Kedves Ügyvédek!

Olyan ügyvédet keresek, aki jártas az alábbi témában, nyomásgyakorlás céljából:

Társasház legfelső emeletén lakom, fölöttem lapostető van. A szigetelés régi, folyton beázik, a biztosító fizetget, de nem eleget, plusz munka így is van vele. A vakolat kívül is hullik a beázások miatt, a többi lakót ez nyilván nem érdekli, a szigetelés cseréjét még soha nem tűzték napirendre, mert őket közvetlenül nem érinti.
A lapostető jelen formájában nem járható, senki által semmire nem használható, és csakis az én lakásom és az előtte levő folyosó felett található.
Felajánlanám a társasháznak, hogy kifizetem a teljes tető szigetelését, és vállalom a további karbantartást, cserébe használati jogot kérek a tetőre, hogy ott privát teraszt alakíthassak ki magamnak.
Az SZMSZ szerint a jelenlevő szavazatok fele kell megszavazza ezt. (De sajnos az előzetes felmérés alapján sok az irigy és tisztán rosszindulatú lakó…)
Szeretnék egy pár jogi kérdést még megbeszélni ezügyben, illetve egy ügyvéd által írt, rámenős levelet/állásfoglalást előterjeszteni nekik, jogi tényállással.

Köszönet:
Enn

tonee73 # 2014.07.24. 12:28

Köszönöm Mufurc!
Értem, hogy a hiba elhárítása az elsődleges, de nem nagyon van pénzem arra, hogy a felettem lakó erkélyét megcsináltassam, hogy én ne ázzak be, aztán meg pereskedjek vele érte.Köszönet az eddigi segítségért!
Üdv

Mufurc_nagyon # 2014.07.24. 11:23

Kedves Dezike87!

A társasházi törvény szabályozza, hogy csak az előre meghirdetet napirendi pontban lehet határozatot hozni jogkövető magatartás esetén.

Természetesen le lehet váltani a régi képviseletet(ütk) az új beiktatása nélkül.
A Ttv. max 90 napig kötelezi a régit ügyvezetői tevékenység ellátására.
Részletek alant.


http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

Dezike87 # 2014.07.24. 07:17

Tisztelt Tagok!

Ezúton szeretnék segítséget kérni a következő kapcsán. Társasházunkban elégedetlenek vagyunk a KözösKépviselettel. 2014. október 09-én jár le a 1 éves szerződés, melyet amennyiben nem kívánunk meghosszabbítani jeleznünk kell min. 30 nappal előtte.

Kértük a közös képviseletet, hogy rakjanak össze egy az elmúlt évre vonatkozó beszámolót, és a következő közgyűlésen, ami augusztusban lesz adják elő. Továbbá, hogy tegyék be a napirendi pontok közé a beszámolót. Más közösképviselő szerint nem szükséges beleíratni a napirendi pontok közé, hogy szavazni szeretnénk a szerződés meghosszabbításáról/felmondásáról, mert hogy a beszámoló napirendi pontként elegendő.

Azonban kérdésem az lenne, hogy létezik-e olyan jogszabály vagy bármi egyéb, ami kimondja, hogy közösképviselet leváltása esetén, ez napirendi pont kell-e hogy legyen. Szavazhatunk-e anélkül, hogy napirendi pont lenne a leváltás. Valamint le lehet-e váltani úgy hogy még nincs új közös képviselő, amennyiben a szerződés lejártát szeretnénk megvárni.

Köszönettel és Üdvözlettel:
Dezike87

Mufurc_nagyon # 2014.07.24. 06:37

kedves tonee73!

A "szövetkezeti" jogban nem vagyok otthon;-(

Viszont az alapító okiratban található tulajdoni viszonyok a mérvadók, nem a vezetőség állápontja.
El kéne olvasni az AO-t és a biztosítási kötvényt.

Kötelezésre a bírósági ítélet a "megoldás" .
Azt végre lehet hajtatni.

Jelen esetben az elsődleges cél a hiba elhárítása, utána a "veszekedés" a költségek viselése ügyében;-((((


http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

Mufurc_nagyon # 2014.07.24. 06:27

Kedves kvik!

Van az a szólás mondás.....
Mi jár annak akinek igaza van? .... a szája;-)))

A tulajdonos társak a közgyűlés megkérdezése nélkül szereltették fel a klímákat.

A t.ház képviselet sok mindent tehet.
Jogkövető magatartás esetén csak perelhet, kérheti a bíróságot, hogy kötelezze Önt a leszerelésre.

Most azt kell eldönteni melyik okoz nagyobb hátrányt?

1. ön felszerelteti, használja, a t.ház bepereli Önt és esetleg a bíróság kötelezi Önt a leszerelésre.
(mivel már több készülék is üzemel a házban a döntés kétesélyes;-)))

2. Ön perli a t.házat és közben izzad otthon;-))))


http://levaltas.5mp.eu/web.php?… 2014 okt. látogató > mint 17500
{autodidakta}

Az ütk ne legyen LEVEZETÖ ELNÖK és JKV. VEZETÖ

kvik # 2014.07.23. 09:04

Köszönöm a hozzászólásokat. Arra lennék kíváncsi, hogy a társasház mit reagálhat? Illetve másoknak milyen alapon van felszerelve, ha "nem lehet"?

Köszönöm a segítséget!

nanemaaa # 2014.07.22. 13:06

Bizonyos esetekben. :) Bár tudom, perelni bárkit, bármikor és bármiért lehet. Max nyerni nem. :)

Kovács_Béla_Sándor # 2014.07.22. 10:55

Ha minden úgy van, ahogyan mondja, akkor a társasház tiltó - pontosabban hozzájárulást megtagadó - határozata esetleg megtámadható bíróság előtt.

nanemaaa # 2014.07.22. 07:00

kvik
Megpróbálom megvilágítani számodra a kérdést.
Ha te megengeded, hogy együtt háljak az asszonnyal, de ő nem, akkor kinek az akarata lesz az érvényes?
A polgármester településképi hozzájárulása mindössze egy "szakmai" vélemény, míg a társasház döntése a tulajdonjogon alapul. Nos?