Szocpol kérdés

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

sziszi77 # 2009.04.22. 04:22
  • BG- de 5% az illeték ajándékozás esetén,vagy ad el valakinek(persze pénz nélkül ha nincs).De az ajándékkal azért jártál volna jobban, mert azt visszakérheted 5 éven belül!
_BG_ # 2009.04.21. 18:37

Sziszi, az ajándékozás nem illeték köteles?

Kalamalyka, arra gondolsz, hogy rokontól nem vett ingatlanhoz nem veheted igénybe a szocpolt? Igen ezt tudtam hogy kizáró tényező.

Vica, itt találod a szocpol részleteit: https://www.magyarorszag.hu/…gyleirasjogi

Esetleg valami cégbe "menteni"?
köszi

vica13 # 2009.04.21. 18:19

Szeretném megkérdezni,hogy mi irja elő,hogy a tulajdonomat nem ajándékozhatom el rokonnak szocpol.igénylése előtt?
Köszi a választ.

kalamalyka # 2009.04.21. 16:56

Nem lehet rokonnak eladnivagy elajándékozni.....ez megkötés.......

sziszi77 # 2009.04.21. 16:47

Ad oda egy rokonodnak ajándékba,azt utána majd visszaadja.

_BG_ # 2009.04.21. 15:31

Sziasztok!

Van a tulajdonomban egy ingatlan, viszont szeretném a megelőlegező szocpol-t igénybe venni. Félő, hogy a maradék időbe nem fér bele a meglévő ingatlanom eladása valamint az új ingatlanra a szocpol igénylés és hitel felvét.
A kérdésem az lenne, hogy lehet "fájdalom" mentesen eltüntetni a nevemről az ingatlant?
Előre is köszi

aszinak # 2009.04.17. 19:15

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés 9. pontja szerint új lakás: az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetőleg emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles.

monalisa1 # 2009.04.17. 12:50

Mivel egészen új jön létre (= új önálló lakrész) szerintem jár a teljes szocpol. Menjetek ahhoz a pénzintézethez ahol ezt vita nélkül megadják nektek.

"Lisa"
laikus hozzászóló

chilii # 2009.04.16. 14:03

Sziasztok! Lenne egy kérdésem, amire több banktól és tanácsadótól is eltérő válaszokat kaptunk.

Épület bővítésről lenne szó, de úgy, hogy a ráépítés teljesen új ingatlannak minősül, mert albetétesítik a tulajdoni lapot, tehát új ingatlan jön létre (mindennel, külön bejárat, konyha, wc, fürdő, hálók). Erre igénybe vehető-e a teljes szocpol, ha egyebekben megfelelnek a feltételeknek?

Köszi, ha tudtok segíteni.

adde # 2009.04.16. 13:33

Érdeklődtem bankosnál szocpollal (megelőlegező hitel, de egyéb hitel nélkül) kapcsolatban, azt mondta, hogy utófinanszírozással ez úgy történhet , hogy mindeg, amikor egy részt beépítek, akkor utólag a szocpol valahány %-át átutalják. Az a kérdésem, hogy ezt minden bank így oldja-e meg, vagy elképzelhető, hogy egyösszegben megkapom, ha vállalom, hogy 3 éven belül felépül a ház? Illetve ha csak utófinanszírozás lehetséges, lehet-e már most megkötni a szerződést a teljes összegre, hogy ha júliusban megszüntetik a szocpolt, akkor is utófinanszírozással azt még kaphassam?

vino2 # 2009.04.03. 08:46

Kedves Válaszadó!

Azzal a kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy az élettársam első lakásvásárlás céljából tavaly vett fel hitelt az Erste banktól, amikor már 7 hónapos terhes volt.
A banknál azt a tájékoztatást kapta, hogy szocpol-t csak akkor kaphat a lakás vásárlására, ha a gyermek megszületik.Természetesen a gyermek megszületése után pedig azt a tájékoztatást kapta, hogy nem jár neki szoc. pol. a gyerek után, mert előtte kellett volna intézkedni.
Mi az igazság, ha nincs házastársi viszony, akkor nem jár a hitel felvétele után a tőketörlesztére felhasználható szoc.pol. támogatás?

Válaszát előre is köszönöm,

Tisztelettel,
Laukó Ervin
vino2@freemail.hu

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.04.03. 07:55

Mona, benyomnád ide azt a szövegtervezetet.

Remélem ez is alkotmányellenes rendelkezés lesz.

baccardi22 # 2009.04.03. 07:53

Üdv
Köszi a laikusi hozzászólást.

Minket konkrétan hozzáértő szakember válasza érdekelne!Éredkelne még az , hogy a korábban igénybevett új ház építkezésével kapcsolatos szoc. pol támogatás jogi szempontból, jelen gyermek születése után folyamatosnak tekinthető-e és érintheti-e a jelenlegi kormánytervezet ezt visszamenőleges hatállyal? Vagy csak az újjonan beadott igényekre vonatkozik?
Üdv

baccardi22

monalisa1 # 2009.04.02. 21:00

Ember meg nem mondja, hogy a tervezett július 1-i megszorítás az addig beérkező kérelmekre visszamenőleges hatályú lesz-e vagy csak az azt követő új előterjesztésekre. (A szövegtervezet erre vonatkozóan nem tér ki, ugyanakkor szinte minden tervezett megszorításnál a jövőbeniség a konkrét elképzelés.)

Javaslom a baba érkezéről egy orvosi igazolással felkeresni a bankot tájékoztatásért, egyből mindjárt elő is terjeszteni a 3. gyermekre vonatkozóan a szocpol támogatás iránti kérelmet. (Júliusig bizonyára van még idő a kedvező elbírálásra.)

Monalisa
laikus hozzászóló

baccardi22 # 2009.04.02. 19:49

üdv.

A kérdésem arra vonatkozna, hogy mi azaz a párom most 33 és én 49 évesek vagyunk és új ház építéséhez felvettünk a korábban más más kapcsolatból született 2 gyermek után szocpolt 2005-ben.

Most születne egy közös csemete és azt szeretném kérdezni, hogy van-e lehetőség, a születendő gyermekre (aki most 12 hetes) is megigényelni a szocpolt, annak megszületését megelőzően. Tehát már meg lehet-e igényelni, mielőtt ez a rendes állam elvenné a juttatási lehetőséget, mivel ahogy haljuk tervbe van véve annak megszüntetése, vagy felfüggesztése?

üdv és előre is köszönöm a választ

baccardi22

julia77 # 2009.03.06. 00:17

Nagyon köszönöm azok válaszát akik segítettek!

monalisa1 # 2009.03.03. 18:31

Kedves aszinak!

Köszönet amiért a Kérdezőnek részletes tájékoztatást adtál, mint más hasonló esetben is mindig.

Nekem nincs CD jogtáram...

Üdv.
Mona

aszinak # 2009.03.03. 17:59

julia77

1. Kérdés: „Kaphatunk-e megelőlegező kölcsönt akkor, ha van már a párom nevén egy negyed ház?”

Válasz: Főszabály szerint nem.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (rendelet) 2. § (2) bekezdése szerint: Lakás építéséhez, vásárlásához, állandó használati jog megszerzéséhez közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és gyermekének valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen írásban lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta.

Válasz folytatása: a főszabály alól vannak kivételek pl. ha azt a negyed részt örökölte akkor igen.

A rendelet 2. § (4) bekezdés a) pontja szerint: A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően közvetlen támogatás akkor igényelhető, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba.

2. Kérdés: „Felvehetjük most a kölcsönt, akkor is, ha egy év múlva sikerül vásárolnunk új lakást, és nem tudunk egyéb ingatlanfedezetet felmutatni csak a majdani lakást?”

Válasz: Nem hiszem, hogy a hitelintézet ilyen feltételekkel megköti a kölcsönszerződést, mivel a rendelet szerint ezt csak megfelelőnek minősített ingatlanfedezet biztosítása esetén teheti meg.

Egy feltételes lakásvásárlás ténye semmiképpen sem minősíthető megfelelő ingatlanfedezetnek. A hitelintézet továbbá felelősséggel tartozik a Magyar Állammal szemben. Először az adásvételi szerződést kell megkötni, és csak utána jöhet a megelőlegező kölcsön felvétele. A hitelintézet javára úgyis jelzálogjogot fognak bejegyezni az ingatlanra.

A rendelet 5/A. § (2) bekezdés első mondata szerint: A gyermektelen fiatal házaspár két születendő gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendő gyermek vállalása esetén hitelintézet útján – a hitelintézet által megfelelőnek minősített ingatlanfedezet biztosítása esetén – jogosult a megelőlegező kölcsön igénybevételére.

A rendelet 18. § (5) bekezdés első mondata szerint: A folyósító hitelintézet felelős a Magyar Állammal szemben minden olyan kárért, amely a jelen rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezik.

A rendelet 24. § (6) bekezdés második mondata alapján a felvett megelőlegező kölcsön biztosítékaként elfogadott ingatlanokat a kölcsönt nyújtó hitelintézet javára a Magyar Államot megelőző ranghelyen jelzálogjog (önálló zálogjog), valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

3. Kérdés: „Egy harmadik személy haszonélvezeti joga a tulajdonos halála után is fent marad egy ingatlanon, hiába örökli az új tulajdonos a tulajdonjogot, akkor sem értékesítheti az ingatlant?”

A haszonélvezeti jog személyhez kötött jog, nem függ az ingatlan tulajdonosának változásától.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 157. § (3) bekezdése szerint: A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.

Ahogy ObudaFan írta, az ingatlant lehet értékesíteni akkor is, ha azon haszonélvezeti jog áll fenn.

4. Kérdés: „Egy új építésű lakás milyen értékhatárig illetékmentes?”

Válasz: 15 millió forintig teljesen, 15 és 30 millió forint között részlegesen illetékmentes (ki kell számolni a 30 millió forint illetékét, és ebből le kell vonni a 15 millió forint után kiszámolt illetéket).

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés f) pontja szerint: Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett - ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített - 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása. Amennyiben az új lakás forgalmi értéke nem haladja meg a 30 millió forintot és a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja, akkor a 21. § (1) bekezdés szerint megállapított illetékből nem kell megfizetni azt az összeget, amely akkor járna, ha a lakás forgalmi értéke 15 millió forint lenne. Ilyen lakás tulajdoni hányada esetén a kedvezmény a 15 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos részére illeti meg a vagyonszerzőt.

5. Kérdés: „Egy megvásárolt ingatlan, ha 5 éven belül eladásra kerül, hogyan adózik?”

Válasz: Attól függ, hogy lakásról, lakóházról illetve egyéb ingatlanról (pl. üdülő stb.)van-e szó. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) két csoportba osztja az ingatlanokat ebből a szempontból.

Az Szja tv. 62. §-a határozza meg az adóköteles jövedelem számítás módját. Először le kell vonni az igazolt költségeket, és ezt követően kell alkalmazni az időtényezős csökkentő tényezőket. Beidézem a szakasz (1)-(6) bekezdéseit. Feltehetőleg a (6) bekezdés az ami érdekel.

(1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:

  1. a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
  2. az értéknövelő beruházásokat;
  3. az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.

(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. A kárpótlásról szóló törvényekben szabályozott vételi jog gyakorlása során szerzett termőföld, erdő művelési ágú föld esetében a megszerzésre fordított összegnek - ha a jövedelmet nem a 64. § (1) bekezdés rendelkezése szerint kell megállapítani - a vételi jog gyakorlása során vételárként szereplő összeget kell tekinteni. Ha a helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakást a magánszemély megvásárolja, akkor megszerzésre fordított értéknek a szerződésben szereplő tényleges vételárat kell érteni. A 60. § (3) bekezdése szerinti ráépítés, újjáépítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi (fennmaradási) engedély jogerőre emelkedésének napjáig, illetve a használatbavételi (fennmaradási) engedélyben megjelölt feltételek teljesítésének határidejéig, a 60. § (4) bekezdése szerinti esetben a tényleges használatbavételig, ennek megállapíthatósága hiányában az átruházásig kibocsátott, az építő (építtető) magánszemély nevére kiállított számla szerinti érték.
(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.
(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(2) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,

  1. a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
  2. a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
  3. a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
  4. a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
  5. a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
  6. a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
  7. a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
  8. a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
  9. a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
  10. a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával.

(5) A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.
(6) A (4)-(5) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, az ingatlanügyi hatóság nyilvántartása szerint

  1. lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró építmény és a hozzá tartozó földrészlet (ideértve azt is, amelyet a lakáshoz tartozó földhasználati jog terhel),
  2. lakásra vonatkozó vagyoni értékű jog

átruházása esetén a jövedelem a számított összeg
1.100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2.90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3.60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4.30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5.0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.

Az adó mértéke az így kiszámított jövedelem 25%-a. [Szja tv. 63. (1) bekezdés]

monalisa1 # 2009.03.03. 16:32

Kedves Júlia77!

A 2. kérdésre ObudaFan megválaszolt.
Az 1. kérdésre a vagylagosságok miatt vélem csak a bank tud érdemben tájékoztatást adni, a 3., 4. kérdések elégé kivesézettek már itt a Fórumon mások által előzőekről, ergo tessék a Keresőben kutakodni.

Monalisa
laikus hozzászóló

ObudaFan # 2009.03.03. 14:44

„Egy harmadik személy haszonélvezeti joga a tulajdonos halála után is fent marad egy ingatlanon, hiába örökli az új tulajdonos a tulajdonjogot,akkor sem értékesítheti az ingatlant?”

Értékesítheti, csak haszonélvezettel terhelten.

julia77 # 2009.03.02. 13:56

Kaphatunk-e megelőlegző kölcsönt akkor, ha van már a párom nevén egy negyed ház?
Illetve ha csak ezután vállalunk még gyereket illetve az új lakás megvételére is várnunk kell még.Tehát felvehetjük most a kölcsönt,akkor is ha csak mondjuk egy év múlva sikerül vásárolnunk új lakást, és nem tudunk egyéb ingatlanfedezetet felmutatani, csak a majdani lakást?

Egy harmadik személy haszonélvezeti joga a tulajdonos halála után is fent marad egy ingatlanon, hiába örökli az új tulajdonos a tulajdonjogot,akkor sem értékesítheti az ingatlant?

Egy új építésű ingatlan milyen értékhatárig illetékmentes?

Egy megvásárolt ingatlan ha 5 éven belül eladásra kerül, hogyan adózik?

adde # 2009.03.02. 09:33

Köszi mindenkinek.

„Ja, és egy szakajtónyi gyereket!”

Külön köszi, igen, ez a leglényegesebb. :)

aszinak # 2009.03.01. 20:45

adde

Monalisa1 helyesen mondja irány a bank, mivel a feltételeket – a lent ismertetett jogszabály keretei között – tényleg ő szabja meg.

Egyébként lehetséges az amit leírtál (szocpol felvétele+jövőbeli jövedelem+még 2-3 év építkezés), ha a hitelintézet is belemegy. (lásd 3. pont)

De addig is egy kis összefoglaló erről a szocpol-ról.

1. A lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény

A korábban szociálpolitikai támogatásnak (szocpol-nak) nevezett jogintézmény mai neve lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (rendelet) 5. § (1) bekezdése szerint: Állami támogatásként lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény illeti meg az igénylőt a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített, illetőleg megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző gyermeke és más eltartott családtagja után az építési költség (vételár) megfizetéséhez.

A rendelet 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint: A kedvezmény a következő célokra nyújtható: új lakás felépítése (...)

A rendelet 5. § (4) bekezdése szerint: A kedvezmény összege a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben az első gyermek után kilencszázezer forint, a második gyermek után egymillió-ötszázezer forint, a harmadik gyermek után egymillió-négyszázezer forint, a negyedik gyermek után nyolcszázezer forint, minden további gyermek esetében kettőszázezer forint.

A lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt tehát csak élő gyermek után lehet igénybe venni, így ha az első gyermek megszületik az 900.000 Ft-ot jelent.

2. A megelőlegező kölcsön

A lakásépítési (-vásárlási) kedvezményt kölcsön formájában is lehet igényelni. Ezt hívja a rendelet megelőlegező kölcsönnek.

Első feltétel: fiatal házaspár

A rendelet 5/A. § (1) bekezdése szerint: A fiatal házaspár az önerő növelése érdekében kérheti az 5. § szerinti kedvezményre jogosító feltétele fennállása estén a kedvezmény kölcsönként történő megelőlegezését. (megelőlegező kölcsön)

A fiatal házaspár fogalma

A rendelet 3. § (6) bekezdése szerint: E rendelet 3. § (5) bekezdése, valamint 5/A. §-a alkalmazásában fiatal a házaspár, ha a kölcsön vagy lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévet.

Második feltétel: születendő gyermek(ek) vállalása

A rendelet 5/A. § (2) bekezdés első és második fordulata szerint: A gyermektelen fiatal házaspár két születendő gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendő gyermek vállalása esetén hitelintézet útján – a hitelintézet által megfelelőnek minősített ingatlanfedezet biztosítása esetén – jogosult a megelőlegező kölcsön igénybevételére. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő, egyben a megelőlegezés időtartama egy gyermek esetében 4 év, két gyermek estében 8 év.

Tehát vagy még az első gyermek megszületése előtt megkötitek a kölcsönszerződést 2.400.000 (900.000+1.500.000) Ft-ra, vagy az első gyermek megszületése után kaptok 900.000 Ft kedvezményt és további 1.500.000 Ft-ot megelőlegező kölcsönként a második születendő gyermekre.

Ha megelőlegező kölcsönt is fel akartok venni akkor legyetek figyelemmel a 4 illetve 8 éves határidőkre is. Ha még az első gyermek megszületése előtt két születendő gyermeket vállalva felveszitek a teljes összeget megelőlegező kölcsönként, és az első gyermek hamarosan megszületik, akkor még majdnem 8 évetek marad a második gyermek megszületéséig. (Bár gondolom addig nem akartok várni.) Míg ha a gyermek megszületése után veszitek fel a második születendő gyermekre a megelőlegező kölcsönt, akkor a születésig itt már csak 4 év marad.
A terhesség időszaka, annak igazolása esetén, egyszer meghosszabbítja a gyermekvállalásra vonatkozó határidőt. (a rendelet 5/A. § (5) bekezdés harmadik mondata szerint)

(Bocsánat, hogy matekpéldát csinálok egy nagyon fontos és örömteli dologból.)

3. A kedvezmény (szocpol) igénybevétele idejének és a lakás felépítése idejének összefüggése

A kedvezmény igénybe vétele idejének meghatározásakor a gyermek(ek) születésére előírt határidő mellett vegyétek figyelembe a következőket is.

A rendelet 20. § (8) bekezdés a) pontja szerint: Ha a támogatások igénybevételének alapját képező építési munkák a szerződésben, legfeljebb három évben vagy ezt indokolt esetben két évvel meghosszabbított meghatározott határidőig nem készülnek el a támogatásokat az azok nyújtásáról kötött szerződés alapján a támogatás folyósítója visszavonja, és az igénybevevő a már folyósított támogatásokat az igénybevétel napjától esedékes a Ptk. 232. §-a szerint számított kamatokkal együtt köteles a támogatás nyújtója részére visszafizetni.

Tehát a rendelet szerint lehetséges az amit leírtál (szocpol felvétele+jövőbeli jövedelem+még 2-3 év építkezés), ha a hitelintézet is belemegy.

4. A (megelőlegező kölcsönön kívüli) hitel kérdése

A rendelet 25/B. §-a szerint: A hitelintézet az e rendelet szerinti közvetlen támogatások nyújtását nem tagadhatja meg, ha a támogatott személy a személyi és egyéb feltételeknek megfelel, és a lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – meg tudja valósítani. Amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevételével tudja csak megvalósítani az igénylő, úgy a közvetlen támogatások csak abban az esetben igényelhetők, ha a hitelintézet az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti.

5. Még néhány hasznos dolog

Immaculata helyesen írja, hogy a kedvezmény összegét a készültségi fok szerint adják ki, mivel a rendelet 20. § (7) bekezdése szerint: Lakásépítés esetén a kedvezmény összegét a készültségi fokkal arányosan kell folyósítani, (...)

A rendelet 18. § (12) bekezdése szerint: A hitelintézet az igénylőtől, amennyiben lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg a közvetlen támogatásokra való jogosultság elbírálásáért – kivéve a megelőlegező kölcsönt – a támogatás összegének 1,5%-át, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet.

A költségek igazolásaként a hitelintézetnek bemutatott számla kibocsátójának a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként kell szerepelnie. (rendelet 19. § (5) bekezdés)

Építési engedély köteles munkák esetén, az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számlák fogadhatók el. (rendelet 19. § (5) bekezdés utolsó mondat)

A kedvezményre való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását építés esetén a végleges használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni a hitelintézettől. (rendelet 20. § (1) bekezdés)

Sok sikert és türelmet az építkezéshez! Ja, és egy szakajtónyi gyereket!

Immaculata (törölt felhasználó) # 2009.03.01. 15:24

Megelőlegező kölcsönt azt érdemes felvenni, de talán azt csak 35 éves korig lehet mindkét házastárs esetében.

A szocpolt egyébként részletekben adják ki, a készültségi fok szerint, a végén pedig 10%-ot visszatartanak, azt majd csak a használatbavételi után kaphatjátok meg.

monalisa1 # 2009.02.27. 13:21

Voltatok-e már a bankban ugyanezt megkérdezni, elvégre a feltételeket ők szabják meg.