Haszonélvezeti jog - ajándékozás tulajdonjog

Fórum → ingatlanügyek
újabb elöl     új hozzászólás

oligaliga # 2018.07.03. 20:03

Szomorú örökös

Ugyanott:

https://www.vidakovics.hu/…znalati-jog/

A lakáshasználatnak, mint jognak (lakáshasználati jog) értéke van, ezért a lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső részére jogosult. Közös tulajdonú lakás esetén a lakást elhagyó házastárs tóbblethasználati díjra is igényt tarthat.

Mekkora értéke van a lakáshasználati jognak?
A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamely házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete.

Szomorú örökös # 2018.07.04. 02:42

oligaliga

„A díjban pedig a felek is megállapodhatnak, ahhoz nem kell a bíróság döntését megvárni.”

A kérdező részéről egyfajta egyoldalú, bosszú jellegű haszonszerzési szándékot érzek a FP magántulajdonával kapcsolatban, ezért ha FP-nek esze van, akkor nem fog megállapodni vele semmiképp.

Az már más kérdés, hogy gyerek is van a képben, ehhez képest a legkevésbé békés válás látszik kialakulni kettejük között, aminek aztán tuti mindig szerencsétlen gyerek issza meg a levét. :-(

oligaliga # 2018.07.04. 03:37

Szomorú örökös

Ezt így látatlanban ne mi ítéljük meg. Az előadott tényállás kevés, a körülmények ismeretlenek. Nem ez lenne az első eset, amikor az egyik fél egyszerűen elüldözi a másikat, vagy közösen döntenek úgy, hogy jobb külön.

Szomorú örökös # 2018.07.04. 04:23

oligaliga

„Ezt így látatlanban ne mi ítéljük meg. Az előadott tényállás kevés, a körülmények ismeretlenek.”

Viszont a nekem intézett első válaszának stílusa eléggé magáért beszél:

„Nincs én-te-ő, nincs nő-férfi...FP és AP van...Nem egy bulvár >mindenkibeugat> laphoz írtam.”

Én úgy gondolom, hogy amikor ennyire tele van egy kérdés feltevését követően indulattal, ráadásul ha valaki már váláskor felperesnek meg alperesnek nevezi saját magukat, ott szó nincs békés válásról, de leginkább megegyezés nem igazán valószínű. :-O

oligaliga # 2018.07.04. 06:10

Szomorú örökös

Ettől függetlenül ez egy jogi fórum, nem az nlcafe. A lényeg, hogy a kérdés feltevőjétől és modorától függetlenül jogilag releváns válaszok szülessenek. Bár ahogy elnézem egyesek stílusát, ez már hónapok óta nem így van.

Montoya77 # 2018.10.04. 18:43

Tisztelt Fórumozók !

Adott egy anyuka 3 gyerekkel ,Vett egy házat és a tulajdonát elajàndékozta a 2 gyereknek .Kérdésem az lenne ,hogx a 3.gyerek megtámadhatja az ajándékozási szerződést az anyuka halála után?

Köszönettel:

Kovács_Béla_Sándor # 2018.10.04. 18:52

Milyen indokkal tenné? Az, hogy "nekem nem tetszik", kevés lesz.

Amúgy ez egy szabad ország...

ObudaFan # 2018.10.04. 19:48

A harmadik gyerek kötelesrészre lehet jogosult.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.10.05. 05:10

Ha az ajándékozó tíz éven belül meghal, és ha akkor az, amit örököl, nem éri el a köteles része értékét.

Montoya77 # 2018.10.05. 05:40

Köszönöm a válaszokat. A 3.gyerek köteles részre mindenképp jogosúlt? Ugyanis nem jó vele a kapcsolat mert olyat tett ami megbocsáthatatlan.

Montoya77 # 2018.10.05. 05:43

Azt elfeejtettem írni , hogy az ajándékozást ügyvéd elött szerződésben történt.

drbjozsef # 2018.10.05. 05:46

Hogyan lehet valakit kizárni a köteles részből?
Az öröklésből történő kiesés – a kizárás esetét és a köteles részt fenntartó lemondási szerződés esetét kivéve – azzal a következménnyel jár, hogy a köteles részre jogosult a továbbiakban köteles részre sem tarthat igényt. Ennek eszköze a kitagadás.

Az örökhagyó kitagadási joga alapján, kizárólag végintézkedésben és csak a törvényben felsorolt valamelyik ok megjelölésével a kötelesrészre jogosultat megfoszthatja a kötelesrészétől. A kitagadás relatív kiesési ok, ezért ha az örökhagyó a kitagadott személy leszármazóját is meg kívánja fosztani kötelesrészétől, úgy a leszármazót is érvényesen ki kell tagadnia.

A kitagadás oka lehet, ha a köteles részre jogosult:

  • az örökhagyó után öröklésre érdemtelen,
  • az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el,
  • az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el,
  • az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette,
  • erkölcstelen életmódot folytat,
  • akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték és a büntetését még nem töltötte ki,
  • a tőle várható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá,
  • nagykorú leszármazót az örökhagyó kitagadhatja a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is,
  • A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot,
  • a házastárs akkor is kitagadható, ha házastársi kötelességét durván sértő magatartást tanúsított az örökhagyóval szemben.

A kiesési oknak a valóságban is fenn kell, hogy álljon. A kitagadás alapjául megjelölt ok alaptalanságát annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván vagy egyébként tehertől mentesülne. A kitagadás okát ezzel együtt a végintézkedésben kifejezetten meg kell jelölni.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.10.05. 05:57

„A kitagadás alapjául megjelölt ok alaptalanságát annak kell bizonyítania, aki a kitagadásra hivatkozva örökölni kíván vagy egyébként tehertől mentesülne.”

Ez honnan van?

drbjozsef # 2018.10.05. 06:40

Bocsánat, írhattam volna hivatkozást, nyilván kopipészt.

Forrás:
http://oroklesijog.hu/kotelesresz/

Nem értesz egyet?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.10.05. 07:06

De nem ám!

Szerintem vita esetén a kitagadási ok valóságosságát kell bizonyítani.

Vadsuhanc # 2018.10.05. 08:02

Tisztelt Kovács_Béla_Sándor!

Ezek szerint az örökhagyó akkor jár el előrelátóan, ha a végrendeletéhez olyan bizonyítékokat csatol (hangfelvétel, tanúk nyilatkozata, okiratok stb.) amelyek igazolják a kitagadás jogalapját?

Ez megkönnyíti vagy feleslegessé is teheti a többi örökhagyó nyilatkozatát és bizonyítási kényszerét a kitagadott örökös által a végrendelet megtámadása miatt indított perben ?

Montoya77 # 2018.10.05. 08:11

Ha az anyuka èletében elajándékozta ügyvéd elött a 2 lányárá az összes vagyonát és nincs örökölhető vagyona .Akkor a 3 testvér tud -e valamit tenni azért hogy neki legyen valami öröksége ha megahal az anyuka?

Kószönettel

Kovács_Béla_Sándor # 2018.10.05. 09:36

Eddig miről beszéltünk?

drbjozsef # 2018.10.05. 10:38

„Szerintem vita esetén a kitagadási ok valóságosságát kell bizonyítani.”

De hogy bizonyít az örökhagyó, ha már elhunyt? Bizonyítson az, akinek érdeke, vagyis akitől a köteles rész elvonódna?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.10.05. 11:17

Elvonódna?
Akinek a köteles részt ki kell fizetnie. Nyilván ő lesz az alperes. (Az fel sem merült, hogy az örökhagyó lenne.)

drbjozsef # 2019.03.22. 06:24

Agnes,

Köteles rész az elhunyt része esetén merülhet fel természetesen. Csak az ő része számít bele a köteles rész alapjába.
Annak a gyereknek semmi köze hozzád, arról nem is beszélve, hogy még élsz.

wers # 2019.03.22. 06:50

Talán az sem mindegy, mikor történt az ajándékozás.

drbjozsef # 2019.03.22. 07:19

Persze, de az nem volt kérdés.
Ahogy az sem, hogy ha örökölt mást, akkor azzal nem került-e kielégítésre esetleg a köteles része, de ez legyen a kérdező gondja.

drbjozsef # 2019.03.22. 08:12

A teljes ingatlan volt 2012-ben 6 millió?
A 2015-ös öröklésnél a teljes 3,2 millió készpénzt az előző házasságából származó gyerek kapta meg?

drbjozsef # 2019.03.22. 10:07

Agnes,

Esetetekben, mivel az ajándékozás 2012-ben keletkezett, ezért a régi Ptk-t kell alkalmazni. Aszerint a köteles rész mértéke 1/2 rész (és nem 1/3 mint az újnál).

HA nem volt más a hagyatékban, csak 3,2millió készpénz, és a köteles rész alapjába még beleszámít egy 12M (ajándékozáskori) értékű ingatlan, ami az utolsó közös lakóhelyetek is volt a férjeddel, és egy közös gyermek és egy előző házasságból származó gyermek van csak, akkor a következő szerint alakul a dolog :

A készpénzt hárman örököltétek volna egyenlő arányban, fejenként 1,067milliót (feleség is egy "gyerkrészt" kap). Az elhunyt ingatlanrészét felesben örökölte volna a két gyerek, míg te haszonélvezetet kaptál volna csak. Vagyis innen a két gyerek fejenként 3 milliót kapott volna még.

Tehát a törvényes örökrésze a gyerekeknek fejenként 4,067 millió lett volna. Ennek a fele járna neki köteles részként : 2,034millió forint.

Mivel az öröksége a valóságban a Ti lemondásotokkal 3,2millió forint lett, ezért további követelése nem lehet köteles részi igényként.

Egy kicsi probléma lehet ott, hogy Ptk. szerint ha a juttatáskori érték figyelembe vétele méltánytalan, akkor a köteles részt igénylő kérheti a bíróságot egyéb érték megállapítására (régi Ptk 666§(2)).

Ha a férjed elhunytakor lényegesen nagyobb volt az ingatlan értéke, mint 2012-ben, akkor ezt megpróbálhatja, de ez alapján is csak akkor kaphat még pénzt, ha több mint kb. 22 millió volt a teljes ingatlan értéke akkor (11M férjed fele, 5,5M a gyerekre jutó rész, 6,57M a teljes köteles részi alapja, 3,29 a köteles része, tehát még kb. 90.000 Ft járna neki ebben az esetben)

(Megjegyzés : az a 3,2millió teljes egészében az elhunyté volt, az nem tartozott a házastársi közös vagyonotokba? Ha igen, erre meg Te hivatkozhatsz adott esetben, ezzel is csökkentve a köteles részi alapján, igaz, a már általa megkapott összegből vissza nem követelhettek)