ildocska,
még mindig nem érted, de sebaj. KBS nem azt kérte, hogy írd le azokat a kérdéseket röviden, amiket már feltettél, és meg is válaszolom, csak azzal az ég világon semmire sem fogsz menni. Hanem azt kérte, hogy azt próbáld megfogalmazni magadban, aztán 5 mondatba süríteni, hogy mi a célod ezzel az egésszel. Mert nekem se igen világos azóta se. Hidd el, a jószándék miatt kérdezünk vissza, nem azért, hogy szívassunk (kivétel erősíti a szabályt, de azt hagyjuk).
Tehát lássuk :
„A nevemen lévő ingatlant a gyermekemnek ajándékoznám és nekem haszonélvezeti jogom lenne. (Együtt élünk jól, de az élet ugye bármit hozhat..) Esetleg ezt "fordítva" is lehet ?”
Persze. Azt csinálsz az ingatlanoddal amit akarsz. Megtartod a tulajdonjogot, alapítasz a gyereknek haszonélvezetet. De a két eset teljesen més jogokat és kötelezettségeket jelent neked is, a gyereknek is. De ezt is már mondtuk.
„Úgy, hogy maradnék én a tulaj, és a gyerekemnek lenne haszonélvezeti joga. Mi történne az után az ingatlannal kapcsolatos jogokkal, ha én már nem lennék ? ”
Ebben az esetben halálod után gyermekeid felesben örökölnék a tulajdonjogot, de az egyiknek ugyanúgy megmaradna a haszonélvezeti joga az egészre. Az nem változna. Ő lakhatna ott.
„Kié lenne az ingatlan tulajdonjoga ?”
Ha elajándékozod, és magadnak tartod a haszonélvezeti jogot, akkor marad az ajándékozotté, a haszonélvezeti jog megszűnik haláloddal. Ezzel a másik gyerekedet kvázi kizárod az örökségből, legfeljebb köteles részre lesz jogosult.
Ha megtartod a tulajdonjogot, akkor a fentiek szerint felesben öröklik azt.
Mitől akarod megvédeni egyik, és másik gyereket? Veled lakót attól, hogy a testvére kitegye, vagy adóssága miatt elárverezzék a házat?
