Gyermek külföldre vitele

Köszönöm a választ!

Nincs mit.

Tisztelt Fórum!

Érdeklődni szeretnék,milyen papírokra van szükségem ahhoz,hogy kiskorú gyermekemet külföldre hozzam és idekint éljünk.Több mint 10 éve elvált vagyok,édesapja egyáltalán nem tartja vele a kapcsolatot.Iskola el van intézve Németországban,kell-e még valahonnan hivatalos papírt beszereznem,ha igen honnan kell engedély.Az idő nagyon szorít.
Segítségüket előre is köszönöm.

Ha az apa is beleegyezik, akkor a gyámhivatal engedélye kell, ha nem egyezik bele, a bíróság jóváhagyására is szükség van egy éven túli külföldön tartózkodáshoz. Mindkettőhöz kell környezettanulmány is.

Ezek hiányában hazahozathatja a gyereket az édesapja.

Kedves pazs

Abban az esetben is ki kell kérnem az „édesapa”"beleegyezését,ha jelenleg a 22 éves börtönbüntetését tölti?Ezáltal is vannak még mindig apai jogai?
Köszönettel

Amíg a szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünteti meg, vannak.

Sziasztok!
14 éves fiammal és az apjával együtt szeretnénk külföldre költözni.
Azt már tudom, hogy ha mi bejelentjük, hogy végleg külföldre költözünk, akkor elveszik a személyinket és a lakcímkártyánkat, és azt is, hogy a gyerek vonatkozásában ehhez a gyámhatóság engedélye kell.
Épp ezért - illetve ezért is - az ő esetében csak ideiglenes külföldre költözést szeretnénk bejelenteni.
A kérdésem az lenne, hogy ez így megoldható? Mármint hogy részünkről végleges, a gyerek részéről ideiglenes legyen a külföldre költözés?
Nem fog az gondot okozni, hogy a szüleinek (és törvényes képviselőinek) nincs magyarországi címe?
Előre is köszönöm, ha valaki válaszolni tud!

De, ez gondot okozhat.

Milyen esetben okoz gondot?

Szerintem a gyámhatóság vizsgálhatja, hogy hol lakik a gyerek, ha nem a szüleinél.

Természetesen a szüleinél, velük együtt külföldön, amit be is jelentenénk az okmányirodában, csak mivel nem úgy, hogy végleg külföldre költözik, így neki megmaradna a magyarországi állandó lakcíme is.

Szerintem hiba lenne itthon mindent felégetni, mert alakulthat úgy is hogy...

Amúgy jó ideje nincs már állandó lakcím és/vagy ideiglenes lakcím., tartózkodási hely van.

Valamint nem árt valami címet magatok után hagyni mert soha nem lehet tudni: valaki keres, illetve hivatalos levél jött stb. (Postán lehet kérni némi pénz ellenében hogy utánküldést eszközöljenek, vagy bérelni postafiókot és megkérni rokont/ismerőst időnként nézzen bele.)

monaluis
laikus hozzászóló

A helyi önkormányzat igen gyorsan fiktívvé fogja nyilvánítani azt a lakcímet.

Mármint nem az önkormányzat, hanem természetesen a jegyző.

Sziasztok!

Nekem az lenne a kérdésem, hogy Németországban kaptam álláslehetőséget, 1 évre, a gyermeket vinném magammal Németországba, minden papírt beszereztünk, iskolába beirattam, stb. Az apjával nem tudunk megegyezni, ezért bíróságon elindítottam egy tartózkodási hely kérelmet. Ha ez nem zajlik le 1 éven belül, akkor haza kell jönnünk. Van-e jogszabályban meghatározva időtartam, hogy mennyi idő múlva mehetek ki újra a gyerekkel?

üdv

Eleve csak az 1 éven túli kint tartózkodáshoz kell a másik szülő hozzájárulása, vagy bírói engedély.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Volt feleségem bejelentette, hogy a kisfiunkkal egy európai uniós országba fog költözni hamarosan. A tervvel nem értek egyet, mert a gyerek remekül érzi magát jelenlegi iskolájában, sokat vagyunk együtt, átlagosan heti három napot, tehát sokkal többet, mint a bíróság meghatározta kapcsolattartás. Nagyon fontos vagyok neki és természetesen ő is nekem.

Volt feleségem azt állítja, ha költözési szándékát nem véglegesnek, csak egy évre szólónak állítja be a gyámhivatalnál, akkor a véleményemet meg sem kérdezik, semmit sem tehetek, és nincs jogom a kapcsolattartásra sem, ami a munkám és a nagy távolság miatt legfeljebb évi két alkalomra redukálódna.
Igaz ez? Valóban nem tehetek semmit?

Válaszát előre is köszönöm.

Még ha "ideiglenesen" viszi is ki a gyermeket külföldre, a bíróság által meghatározott számú kapcsolattartást biztosítania kell., az már az ő gondja ezt hogyan is...

A gyámhatóság az elmaradt (= meghiusított) láthatás miatt remélve elkezdi majd bírságolni, a nemfizetés miatt rövid idő alatt szép summa lesz belőle...

Kérheted majd a bíróságtól a gyermekelhelyezés megváltoztatását, remélve eredménnyel.

Javaslom keresd fel a gyámhatóságot és hozd tudomásukra a szándékát.

monalius
laikus hozzászóló

Köszönöm tisztelt Monalisa1 a javaslatát, de laikus vélemény nincs segítségemre.

Tisztelt Fórumozók!A szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő a másik fél tudta nélkül külföldre/Canada v. USA/költözik a gyermekkel/amerikai-magyar álampolgár/.Mit tehet a másik fél,ha ezzel nem ért egyet.Melyik országban kell bírósághoz fordulnia?Mi van akkor,ha bejelenti ugyan,de a tiltakozás ellenére is költözik?Köszönöm.

A gyermek végleges külföldre távozásához gyámhatósági engedély kell akkor is, ha a szülők között nincs róla vita. Egyébként pedig a gyermek tartózkodási helyének kijelölése olyan, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdés, amelyről a külön élő szülők csak közösen dönthetnek.
Az általad kilátásba helyezett magatartás könnyen megalapozhat egy gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti pert.

manek76 és ObudaFan: Itt van egy kis jogszabályi ellentmondás, ugyanis a gyermekek jogellenes elvitele miatti hágai eljárást viszont csak egy éven belül lehet megindítani, mivel egy év után már a gyerek szokásos tartózkodási helyévé válik az az ország, ahova költöztek. Ha az apa ügyvédhez fordul, az tehát jó eséllyel azonnal indítja a hágait és a gyermeket jó eséllyel visszahozzák, ráadásul az apának is hozzá kellett volna járulnia az iskolaváltáshoz, enélkül érvénytelen, ha nem járult hozzá, akkor a bírósághoz fordulhatsz és ott kérheted, hogy engedélyezzék, ez ugyanis a közösen gyakorolható felügyelet körébe tartozó kérdés (Csjt. 72/B). Ezen felül az apa, ahogy monalisa is írja, a gyámhivatalnál indíthatja a végrehajtási eljárást és ha nem kapja meg a gyermeket kapcsolattartásra, akkor rendre bírságoltat, majd az első bírság után büntetőeljárást is indíthat. Meggondolandó tehát, hogy mit lépsz. Persze az is előfordulhat, hogy minderről nem tud és végig tudod csinálni, erre is láttam már példát.

gyógyszerész: az itteni nemzeti erőforrás minisztériumához fordulhatsz, vagy a kinti központi hatósághoz, illetve az ottani bírósághoz (én mindegyikhez fordulnék egyszerre). Jó eséllyel visszahozzák a gyermeket és kérheted a jogsértő magatartása miatti költségeid megtérítését is.

anpe: monalisa laikus ugyan, de jót ir. Fentebb olvashatod, hogy mit tehetsz, indíthatod a hágait, ha már kint vannak, jelezheted a gyámhatóságnak, hogy a gyermek iskolájának megváltoztatásához nem járulsz hozzá, sőt, ezt már az iskolájában is jelezheted a gyereknek, hogy nem járulsz hozzá, hogy a papírjait kiadják, jelezheted a gyámhivatal felé, hogy nem járulsz hozzá a gyermek külföldre távozásához és a kapcsolattartás újraszabályozásához sem, ugyanis nem állnak fenn a Gyer. 31. §-ában foglalt korlátozás lehetőségei, márpedig BH van arról, hogy a korlátozás feltétele a felróható magatartás a részedről. Ez mind természetesen nem jelenti azt, hogy eredményes is lesz amit csinálsz, ugyanis a gyámhivatalok néha egész egyéni módon tudják értelmezni a jogszabályokat, ahogyan az iskolák is, de elméletileg és jogilag az iskolából nem írathatja át másik iskolába a hozzájárulásod nélkül, hanem pert kell indítania, elméletileg továbbá nem viheti külföldre még egy éven belülre sem, ha a kapcsolattartási jogodat nem tudja biztosítani, max azt teheti, hogy ő kimegy, a gyermeket meg az egy évre Rád bízza és itt látogatja. Ez az elmélet és a jogszabály. Az egyik ügyemben például az anya hozta Magyarországra nyaralni a gyerekeket, majd ittmaradt, a bíróság elrendelte, hogy vigye vissza a gyermekeket, ezt nem tette meg, majd el is helyezték az ügyfelemnél őket, viszont másik ügyben az anya szintén ide hozta a gyermekeket, viszont a bíróság nem rendelte el a visszavitelüket, mert tudtuk bizonyítani, hogy az apa kint büncselekményt követett el és súlyosan veszélyeztette volna a visszavitel a gyermekeket.

Sziasztok,

Mi számít jogellenes külföldre vitelnek? Még áprilisban beadtam a bíróságra a tartózkodási hely kijelölése iránti kérelmet, amit a mai nappal elutasított a bíróság és áthelyezték illetékesség hiányában a gyerek lakóhelye szerinti illetékes bíróságra. De figyelmeztetett a bíró hogy nem mehetek még egy évre sem, csak 3 hónapra. A csjt-ben az van leírva, hogy egy évre lehet menni az apa engedélye nélkül, csak a kapcsolattartást kell szabályozni a gyámhatóságnál. Tud valaki ilyen paragrafusról, hogy csak 3 hónapra lehet külföldre menni a gyerekkel? egy éves munkaszerződésem van, iskola befogadó nyilatkozat, bérleti szerződés, stb.

üdv

Milyen Hágai egyezmény szerint hozatható haza a gyermek?????
Csak akkor hozatható haza, ha jogellenesen vitte ki valaki Őket!

• ha az anya a nála elhelyezett gyermekkel 1 évnél rövidebb időre megy, NEM kell engedély senkitől!

A Gyámügy-nél kell kérni a láthatás újraszabályozását. (2 évnél régebbi válás esetén,2 éven belül Bíróság dönt, azon túl Gyámügy)

• ha a szülők nem tudnak megegyezni, engedélyeztetni kell az iskolába beíratást is a Gyámügynél.
• Ha 1 évnél rövidebb időre mennek, a jog szerint nem számít költözésnek, végleges letelepedésnek, így nem kell az apai engedély, ha kell bemásolom a jogszabályt!

Tehát a Hágai egyezmény emlegetése abszurdum!

manka76: az 1986. évi 14. törvényerejű rendelet szerint

A gyermek elvitele vagy elrejtése jogellenes, ha az

1. sérti az azon Szerződő Állam jogrendszere szerint egy személynek, egy intézménynek vagy bármilyen más szervnek - akár együttesen, akár külön-külön - juttatott felügyeleti jogot, amelyben a gyermeknek az elvitelét vagy elrejtését közvetlenül megelőzően a szokásos tartózkodási helye volt; és
2. ezeket a jogokat az elvitel vagy elrejtés időpontjában - együttesen vagy külön-külön - gyakorolták vagy azok gyakorlásában éppen az elvitel vagy elrejtés akadályozta meg az arra jogosultakat.

Az a) pontban említett felügyeleti jogosultság keletkezhet különösen jogszabály, bírói vagy államigazgatási határozat, vagy az azon Állam joga szerint joghatással bíró egyezség alapján.

Ez azt jelenti, hogy ha a gyermek külföldre vitele sérti az itt maradó különélő szülő közösen gyakorolható felügyeleti jogát (Csjt. 72/B) vagy a kapcsolattartási jogát azáltal, hogy nem tudja gyakorolni a szabályozottak szerint, akkor a külföldre vitel nyilvánvalóan jogellenes, ahogyan az is nyilvánvaló, hogy ha kéthetente hétvégén van a különélő szülőnek kapcsolattartási joga, nem fogja tudni gyakorolni, ha a gondozó szülő akár egy évet meg nem haladóan is külföldre viszi.

Téves az az elképzelés, hogy egy évet meg nem haladóan külföldre viheti bárki a gyermekét és nem kell hozzá engedély. Gyámhivatali ugyan nem kell, de az itt maradó szülő engedélye kell, ellenkező esetben jó eséllyel azt fogja tenni, hogy az első kapcsolattartása megakadályozásakor végrehajtási eljárást indít, a gyámhivatal nem tehet semmit, elmarasztalja a gondozó szülőt, majd az első bírságot követő ismételt kapcsolattartás akadályozásnál a különélő szülő megindítja a büntető eljárást a gondozó szülő ellen, amit le is fognak folytatni. Csak megjegyzem, hogy például Angliában a 3 hónapnál hosszabb tartamú, a különélő szülő engedélye nélküli külföldre vitel emberrablásnak minősül épp azért, hogy senki ne játsza ki a hágai egyezményt.

Ezen felül ráadásul a közösen gyakorolható felügyelet körébe tartozik az iskola megváltoztatása, ha pedig ehhez az itt maradó szülő nem járul hozzá, a gondozó szülő önhatalmúlag nem viheti sehova a gyereket, mivel iskolába kell járnia, viszont át nem írathatja jogszerűen (ez nem jelenti azt, hogy nem tudja jogellenesen átiratni, mert sajnos sok intézmény nem ismeri ezt a szabályt, de szembenézhetnek egy személyiségjogi perrel a gondozó szülővel egyetemben).

Egyébként az a 3 hónapos szabály is téves, amit írsz (nem arra vonatkozik amit írtál), ilyen sincs szabályozva és 3 hónapra sem viheted külföldre a gyereket, ha közben a különélő szülőnek kapcsolattartási joga lenne, sőt, ha netán az apának kétnaponta van a kapcsolattartási joga, akkor még nyaralni sem mehetsz vele, ha a bíróság nem mondja ki, hogy mondjuk a nyári időszakban egy hétre szünetel a kapcsolattartási joga a különélő szülőnek annak érdekében, hogy a gondozó szülővel a gyermek nyaralhasson.

A három hónapos szabály BH-ban szerepel, ami mint tudjuk, nem jogszabály:
BH2009. 298. Ha a gyermek az egyik szülőjével Magyarországról jogszerűen az Európai Unió másik tagállamába költözik és ott szokásos tartózkodási helyet szerez, a másik szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás újraszabályozása tekintetében a költözést követő három hónapig a magyar joghatóság fennmarad. Azt, hogy a magyar hatóságok közül melyik szerv köteles eljárni, a hazai jog szabályai szerint kell eldönteni [2201/2003/EK rendelet, 1952. évi IV. törvény 92. §, 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 22. §].

Itt a hangsúly a "jogszerűen" szón van. Tehát ha a különélő szülő hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek mondjuk 11 hónapig külföldön legyen, mert reméli, hogy nem veri át az anya, akkor az anya jogszerűen viszi ki 11 hónapra a gyermeket. Igen ám, de a gyermekek jogellenes elviteléről szóló hágai egyezmény alapján 11 hónap alatt a gyermek külföldön jó eséllyel szokásos tartózkodási helyet szerez, így már a gondozó szülő jó eséllyel kint tud maradni a gyermekkel és ha ezt a különélő szülő nem tudja, akkor így járt. Ez tehát alkalmas a hágai egyezmény kijátszására, sajnos olyan törekvések vannak jogi területen, hogy a hágai egyezményt valamilyen módon hatályon kívül helyeztessék, ez esetben még rosszabb lesz a különélő szülők helyzete.

A Csjt-t rosszul értelmezed, egyébként nincs benne olyan, hogy "egy évre lehet menni az apa engedélye nélkül", ha találtál benne ilyet, írd le, hogy szerinted melyik §-ban van (akár az is, hogy 3 hónapra lehet menni engedély nélkül). Ugyanis az, hogy a kapcsolattartás újraszabályozását kérheted, nem jelenti azt, hogy bizonyosan helyt is adnak a kérelmednek, márpedig a Gyer. 31. §-a értelmében a kapcsolattartási jog korlátozásának csak felróható magatartás esetén lenne helye, tehát még ha akarnának sem adhatnak helyt neki, ha a különélő szülő azt ellenzi. Ez azt jelenti, hogy ha a különélő szülő viszont azt mondja, hogy ő nem járul hozzá a kapcsolattartás olyan irányú újraszabályozásához, amely a kapcsolattartási idejének a csökkenését (tehát korlátozását jelenti), ez esetben elméletileg a gyámhivatal nem szabályozhatja újra a kapcsolattartást sem (ez nem jelenti azt, hogy gyakorlatban esetleg ne tegye meg, de az mindenképpen jogszabálysértő még akkor is, ha sajnálatos módon vannak olyan bíróságok, amelyek a gyámhivatali döntéseket automatikusan hagyják helyben).

A Csjt. egyébként szinte semmit nem ír erről:

77. § (3) A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

A kommentárja pedig ezt írja: "A hangsúly a véglegességen van, nincs szükség tehát a szülő jognyilatkozatának gyámhatósági jóváhagyására, ha a gyermek határozott időre távozik az országból (tanulmányok folytatása, rokonlátogatás stb.). (Ez viszont nem jelenti azt, hogy a különélő szülő hozzájárulása ne kellene.)
A gyámügyi hatóság részére a szülő nyilatkozatának jóváhagyása iránti kérelemhez csatolni kell mindazokat az iratokat, amelyekből megállapítható, hogy a gyermek tartása, ellátása, neveltetése, tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van-e. Ilyen okmányok lehetnek: a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmány, befogadó nyilatkozat, iskola fogadó nyilatkozata, jövedelemigazolás, esetleg az új házastárs egészségi állapotát bizonyító igazolás [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 22. § (1)].
A hatóságnak döntése előtt mérlegelnie kell azt is, hogy a gyermek és itthon maradó szülője vagy más arra jogosult hozzátartozója között a kapcsolattartás milyen formában valósítható meg, illetve, amennyiben e tárgyban bírósági vagy gyámhivatali határozat van érvényben, annak végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 22. § (2)].
Tekintettel arra, hogy a gyermek tartózkodási helyének kijelölése, így a végleges külföldre távozásának kérdése is a gyermek sorsát érintő lényeges kérdés, melyben a szülők a Csjt. 72/B. § (1)-(2) bekezdése értelmében közösen döntenek, felvetődik az a probléma, hogy mi a teendő, ha ebben a kérdésben a különélő szülők között vita van. A Csjt. 73. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint az ilyen ügyekben a döntés a bíróság hatáskörébe tartozik. Jogtechnikailag aggályos lehet ugyan, hogy a bíróság a szülő nemleges nyilatkozatát változtatja meg, mintegy a hozzájáruló nyilatkozatot pótolhatja, míg a gyámhivatalnak a már adott jognyilatkozatot kell jóváhagynia. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a bíróság az eljárás során pontosan azokat a kérdéseket tisztázza, mint a gyámhivatal (a gyermek tartása, ellátása, iskoláztatása stb. külföldön biztosított-e). Amennyiben a bíróság mindezek alapján úgy ítéli meg, hogy a végleges távozás a gyermek érdekében áll és a különélő szülő tiltakozása megalapozatlan, a döntés az államigazgatási hatóságra is kihat, és teljességgel indokolatlan ugyanezt az eljárást államigazgatási szinten ismételten lefolytatni. Kiterjesztő értelmezéssel ez a következtetés vonható le a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésben foglalt - a korábbi szabályozást kiegészítő - azon rendelkezésből, mely szerint ha a különélő szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyét illetően nem tudnak megegyezni, őket a gyámhivatal tájékoztatni köteles a bírósági eljárás megindításának lehetőségéről."

Én ezzel a jogirodalmi értelmezéssel annyiban vitatkoznék, hogy nyilvánvalóan nem megalapozatlan a szülő tiltakozása, hiszen ő nem láthatja a gyermekét, ha külföldre viszik, aki tehát ezt képes úgy értelmezni, hogy a szülő tiltakozása csak azért megalapozatlan, mert a gyerek kint is kap enni, van hol laknia és még iskolába is jár, azt szívesen látnám hasonló különélő szülői helyzetben és kíváncsi lennék, hogy akkor is így gondolja-e, ha ő nem láthatja a gyermekét hónapokig.

A bírói gyakorlat töltötte ki tartalommal a jogszabályt és a gyakorlat meglehetősen hektikus.

A Gyer. szabályozása szerint:
(Gyer: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról)
(2) A gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat elbírálása során mérlegelni kell, hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.
(3) Ha a különélő szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a bírósági eljárás megindításának lehetőségéről.
(4) A gyermek végleges külföldre távozása esetén a gyámhivatal

1. határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás újraszabályozását,
2. határozatában tájékoztatja a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő 3 hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik,
3. az engedélyező határozatot közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

Az (1) bekezdéssel nyilvánvalóan az a gond, hogy bizonyosan nem végrehajtható a már meglévő kapcsolattartási döntés, hacsak nem a határ túloldalára költözik egy határmenti faluból, ahonnan átjár, ugyanis senki nem tudja vállalni, hogy mondjuk Londonból kéthetente hazaküldi a gyereket kapcsolattartásra.

abigel1: szerintem írd be ide, hogy melyik jogszabály mondja ki azt, amit Te állítasz, szerintem ugyanis nincs ilyen jogszabály. A hágai ugyanis épp azt mondja ki, hogy ha külföldre viszik a gyermeket és nem tudják biztosítani a különélő szülő jogait, a külföldre vitel jogellenes.

A jogszabályt, mint írtam, rosszul értelmezed. Kérni lehet a kapcsolattartás újraszabályozását, de nem biztos, hogy kapni is lehet.

Ha a különélő szülő ellenzi és nincs a részéről felróható magatartás, nem korlátozható a kapcsolattartási joga. Remélem senki sem gondolja komolyan, hogy az egyik szülő fogja magát, viszi a gyermeket, mintha a táskája lenne, a másik szülő pedig kénytelen elfogadni, hogy mondjuk évente kétszer látja a gyermekét. Természetesen a szülő oda megy ahova akar, egy évre, vagy azt meghaladóan is, de a gyermeket nem viheti. Nem tudom, hogy Te mit szólnál, ha a gyermek másik szülője fogná a gyermeket és elmenne az elveid alapján?