Apaság vélelmének megdöntése

Fórum → öröklés és családjog
újabb elöl     új hozzászólás

bob210 # 2010.08.05. 20:18

Na hölgyek urak a dolog nem fake.
Én senkit nem sértegetni vagy megbántani akartam.
Csak amiket itt vázoltatok/vázoltak nekem, az messze van az igazságtól.
Az valóban egy számomra is tegnap kiderült információ volt, hogy az anya "még" nem adta be a gyermektartási pert, mert közölték vele, hogy azt tőlem vonnák, így inkább megvárja míg a valós apa kerül az anyakönyvi kivonatba és utána adja be.
(de ezt eddig elhallgatta előlem gondolom azt akarta elérni, hogy megjelenjek a gyámügynél.
Elhiheti mindenki, túlságosan is megijedtem ahhoz, hogy ilyen történetet kitaláljak, de egyenlőre még csak most kezdenek bennem is letisztulni a dolgok, meg kezdek kicsit megnyugodni. Egy ilyen dolgot nem egyszerű dolog átélni, főleg, úgy nem ha közben az embernek már lett egy normális családja.

A tanulság az semmit nem szabad aláírni, mert komolyabban pórul járhattam volna.
A történet így teljes és kerek valamint zárható.
üdv.

ObudaFan # 2010.08.06. 09:11

PK 100. szám

Az apaság vélelmét a Csjt. 43. §-a alapján az a vélelmezett apa is megtámadhatja, aki annak tudatában tett az apaságot elismerő nyilatkozatot [Csjt. 37. § ], illetőleg a gyermek anyjával való házasságkötése esetén, annak tudatában tett az apaság vélelmének beállását eredményező nyilatkozatot [Csjt. 39. § (1) bek. c) pontja], hogy a gyermek nem tőle származik. Az apaság vélelmét az említett esetekben a vélelem beálltától számított egy év alatt támadhatja meg.

  1. A Csjt. 36. §-ának a) pontja szerint abban az esetben, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt (35. §) nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el (37. §).

A Csjt. 37. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó. E § (3) és (4) bekezdése az elismerő nyilatkozat érvényességének, illetőleg "teljes hatályának" további feltételeit is megállapítja.
A törvény tehát azt a férfit jogosítja fel az apaság teljes hatályú nyilatkozattal való elismerésére, akitől a gyermek származik. A Csjt. 37. §-a azonban nem kívánja meg annak az elismerő nyilatkozat megtételekor történő igazolását, hogy a gyermeknek valóban az apaságot elismerő férfi az apja. A törvény ugyanis azt tartja szem előtt, hogy az apaságot az a férfi ismeri el, akitől a gyermek valóban származik. Ebből következően az apaság vélelme az elismerő nyilatkozat alapján akkor is beáll, ha a gyermeknek valójában nem az az apja, aki az elismerő nyilatkozatot tette.
A Csjt. rendelkezései alapján beállott apasági vélelem megtámadásának feltételeit a törvény ugyancsak meghatározza. A Csjt. 43. §-ának (1) bekezdése szerint az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes előfeltételek hiányában nincs teljes hatálya.
A törvény tehát általánosságban úgy rendelkezik, hogy az apaság vélelme megtámadható, s e tekintetben nem különböztet aszerint, hogy a vélelem a Csjt. melyik rendelkezésen alapul. Megengedi tehát a megtámadást annak is, akire nézve az apaság vélelem azért állott be, mert teljes hatályú elismerő nyilatkozatot tett (Csjt. 37. §). Az elismerő nyilatkozat alapján beállt apasági vélelem megtámadását lehetővé teszi - a Csjt. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eseteken túlmenően - azon a címen is, hogy a nyilatkozat törvényes előfeltételei hiányoztak, és ezért a nyilatkozatnak nincs teljes hatálya [Csjt. 43. § (2) bek.].
Mindebből következően tehát a ténybeli alap nélküli elismerésen alapuló vélelmet akkor sem lehet megdönthetetlennek tekinteni, ha az elismerő a nyilatkozata megtételekor tudatában volt annak, hogy a gyermeknek a tőle való származása lehetetlen. Az elismerés - figyelemmel a családjogi viszonyok sajátos jellegére is - a szóban levő esetben sem tekinthető egyben a megtámadás jogáról való lemondásnak. A megtámadási jog el nem ismerése elmérgesedett családi helyzetek erőszakos fenntartására vezethetne, ami pedig sem a gyermek, sem pedig a társadalom érdekének nem felelne meg. A családi jogállásnak a valósággal egyező módon való rendezéséhez fűződik elsősorban érdeke mind a gyermeknek, mind pedig a társadalomnak.
A teljes hatályú elismerő nyilatkozaton alapuló apasági vélelem azonban nem támadható meg azon a címen, hogy megdőlt az elismerő nyilatkozat megtételének alapjául szolgáló feltevés (pl. az elismerés az anyával kötött házasságra tekintettel történt, de a házasság felbontása folytán megdőlt az a feltevés, hogy az apaságot elismerő férfi a feleségével és annak nem tőle származott gyermekével egész életen át családi közösségben fog élni). Az apaság vélelme egységes, s a Csjt. a megtámadás feltételeit és határidejét szabályozza. A vélelem megtámadásának csak a Csjt. 43. §-a alapján lehet helye.

  1. A Csjt. 36. §-ának c) pontja szerint abban az esetben, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt (35. §) nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni a törvényben meghatározott előfeltételek (39. §) esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött.

A Csjt. 39. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy ha az anya a gyermek születése után házasságot köt [36. § c) pont], férjét - az egyéb [a 39. § a) és b) [pontjában meghatározott] feltételeknek is a megléte esetén - a gyermek apjának kell tekinteni, ha a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvezető előtt a gyermeket a magáénak ismerte el.
A szóban levő apasági vélelem is megtámadható a Csjt. 43. §-ában foglalt rendelkezések alapján. Az a) pontban kifejtettekből következik, hogy a megtámadás joga megilleti azt a férjet is, aki annak tudatában tette meg a Csjt. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot, hogy a gyermek tőle való származása lehetetlen [Csjt. 43. § (1) bek.].

  1. A Csjt. 43. §-ának (5) bekezdése szerint az apaság vélelmét a gyermek nagykorúsága elérésétől, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg; az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesülés időpontjától számított egy év alatt léphet fel.

Vélelem megtámadásáról csak akkor lehet szó, ha a vélelem már beállott. Minthogy pedig a törvény (Csjt. 43. §) az apaság vélelmének megtámadására állapít meg egyéves határidőt, ebből következik, hogy e határidő folyása legkorábban az apaság védelmének beállásától veheti kezdetét.
Olyan esetben is tehát, amikor a vélelmezett apa annak tudatában tett a Csjt. 37. §-a alapján elismerő nyilatkozatot, illetőleg házasságkötés esetén annak tudatában tette meg a Csjt. 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot, hogy a gyermeknek tőle való származása lehetetlen [Csjt. 43. § (1) bek.], az apaság vélelme a beállásának időpontjától számított egy év alatt támadható meg.
Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló keresetindítástól különbözik az az eset, amikor a kereset annak megállapítása iránt indítják, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre kiterjed, illetőleg az apaság vélelme a törvényes feltételek hiányában az anya utólagos házassága alapján [Csjt. 39. § (3) bek.] nem is állott be. A nem a Csjt. 43. §-án alapuló ilyen per indítására jogszabály nem állapít meg határidőt, tehát nem kerül alkalmazásra az említett § (5) bekezdésében meghatározott egyéves határidő sem.

bob210 # 2010.08.06. 15:12

Köszönöm ez ízért így elég bíztató.

ObudaFan # 2010.08.06. 17:00

Ez pontosan ugyanazt taglalja, amit lejjebb már leírtunk.

passz # 2010.10.05. 08:54

Tisztelt Obudafan!
Kérhetném pár mondatban magyarul?
Nem értek a jog nyelvén.
Köszönöm

Kovács_Béla_Sándor # 2010.10.05. 09:46

Jerez, zavaros ám, amit írsz. Az élettársad ugyanis hiába tesz elismerő nyilatkozatot - a férj apaságát vélelmezik. A bíróság ezért nem fogadhatja el a nyilatkozatát - pláne nem bontóperben.

Ha a válást kimondják az még nem elég, de ha a gyermek születéséig össze is házasodtok, akkor az akkori férjed lesz az apa. Egyébként a volt férjedet jegyzik be; a vélelem ellen pedig ő indíthat pert, vagy a gyerek.

Előbb talán a kérdést, passz.

passz # 2010.10.05. 10:41

Szóval ezt kellene lefordítani pár mondatban:

„"A Csjt. rendelkezései alapján beállott apasági vélelem megtámadásának feltételeit a törvény ugyancsak meghatározza. A Csjt. 43. §-ának (1) bekezdése szerint az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik. A (2) bekezdés pedig kimondja, hogy ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes előfeltételek hiányában nincs teljes hatálya.
A törvény tehát általánosságban úgy rendelkezik, hogy az apaság vélelme megtámadható, s e tekintetben nem különböztet aszerint, hogy a vélelem a Csjt. melyik rendelkezésen alapul. Megengedi tehát a megtámadást annak is, akire nézve az apaság vélelem azért állott be, mert teljes hatályú elismerő nyilatkozatot tett (Csjt. 37. §). Az elismerő nyilatkozat alapján beállt apasági vélelem megtámadását lehetővé teszi – a Csjt. 43. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eseteken túlmenően – azon a címen is, hogy a nyilatkozat törvényes előfeltételei hiányoztak, és ezért a nyilatkozatnak nincs teljes hatálya [Csjt. 43. § (2) bek.].
Mindebből következően tehát a ténybeli alap nélküli elismerésen alapuló vélelmet akkor sem lehet megdönthetetlennek tekinteni, ha az elismerő a nyilatkozata megtételekor tudatában volt annak, hogy a gyermeknek a tőle való származása lehetetlen. Az elismerés – figyelemmel a családjogi viszonyok sajátos jellegére is – a szóban levő esetben sem tekinthető egyben a megtámadás jogáról való lemondásnak. A megtámadási jog el nem ismerése elmérgesedett családi helyzetek erőszakos fenntartására vezethetne, ami pedig sem a gyermek, sem pedig a társadalom érdekének nem felelne meg. A családi jogállásnak a valósággal egyező módon való rendezéséhez fűződik elsősorban érdeke mind a gyermeknek, mind pedig a társadalomnak.
A teljes hatályú elismerő nyilatkozaton alapuló apasági vélelem azonban nem támadható meg azon a címen, hogy megdőlt az elismerő nyilatkozat megtételének alapjául szolgáló feltevés (pl. az elismerés az anyával kötött házasságra tekintettel történt, de a házasság felbontása folytán megdőlt az a feltevés, hogy az apaságot elismerő férfi a feleségével és annak nem tőle származott gyermekével egész életen át családi közösségben fog élni). Az apaság vélelme egységes, s a Csjt. a megtámadás feltételeit és határidejét szabályozza. A vélelem megtámadásának csak a Csjt. 43. §-a alapján lehet helye.”"

Kovács_Béla_Sándor # 2010.10.05. 11:33

Az apaság vélelmét bírósági keresettel lehet megtámadni.

MajorDomus # 2010.10.05. 20:43

S megtamsdhatja gyerek meg a nemapuka

passz # 2010.10.06. 20:06

Ha a gyerek támadja meg nincs perköltsége?neki az állam támogatja?

ObudaFan # 2010.10.06. 20:09

Előlegezni senkinek nem kell a perköltséget, csak a végén a pervesztesnek fizetni.

passz # 2010.10.06. 20:11

na de ez most egy érdekes eset.
a gyerek beadja ellenem, de én elismerem nem tagadom ez álltal nem leszek vesztes se.sima ügy. mit mond erre a jog? ilyenkor is kell a költséges apasági vizsgálat?

ObudaFan # 2010.10.06. 20:14

Ez valóban érdekes eset, mert az új Ptk. erre adott volna egy olyan megoldást, hogy egyetértés esetén nemperes eljárásban olcsón megdöntötte volna a bíróság az apaságot. Csakhogy az új Ptk-t a politika viharai elsodorták. Maradt a per, azzal, hogy a bíróság előtt azért bizonyítani kell. Hogy pontosan mivel, az azért a bíróság belátásán is múlik, így a költségeket előre biztosan belőni sem lehet. Mindenesetre valaki itt is lesz pervesztes.

passz # 2010.10.06. 20:21

mennyi kb egy ilyen per?
alsó hangon-felső hangon?

passz # 2010.10.07. 11:49

Én azt nem értem,senki nem tudja mennyibe kerül egy per?

Kovács_Béla_Sándor # 2010.10.07. 12:08

0 - 1 millió.
Most jobb?

passz # 2010.10.07. 13:04

igen.
bizakodok

szelina80 # 2010.10.07. 13:40

Amennyiben a pert cselekvőképtelen kiskorú (illetve tulajdonképpen az anyja) akarja megindítani, a gyermeket e perben - hasonlóan az apaság megállapítása iránti perhez - a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok képviseli, ő készíti el a keresetlevelet és nyújtja azt be a bírósághoz. A per megindítása előtt a gyámhatóságnak cselekvőképtelen kiskorú esetében - elháríthatatlan akadályt kivéve - az anyát és a vélelmezett apát meg kell hallgatnia. A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll. Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg.

szelina80 # 2010.10.07. 13:42

Keresetindításnak a gyermek születése előtt is helye van, ítélet azonban csak a gyermek megszületése után hozható.

csillagpor # 2010.10.10. 12:09

Ha a gyermek nevében indítok apaság vélelmének megdöntése iránt pert-gyh engedélyével-a kis korúval nem fizetettnek per költséget?

csillagpor # 2010.10.10. 12:12

és a bíróságon ill a gyh.-on mit mondjak miért más vette a nevére a lányomat? vagy nem firtatják? bár szerintem a gyh.-on biztos megkérdezik , kell ugye a jegyzőkönyvhöz, a bíróságon is megkérdezik?

MajorDomus # 2010.10.10. 17:55

Na ird le erthetoen mi a gondod, mert igy eleg zavaros

csillagpor # 2010.10.10. 18:09

Ha a gyermek nevében indítok apaság vélelmének megdöntése iránt pert- a gyámhatóság engedélyével-a kis korúval nem fizetettik ki a per költséget ha költségmentességet kérek?
és a bíróságon ill a gyámhatóságon mit mondjak miért más vette a nevére a lányomat? vagy nem firtatják? bár szerintem kell ugye a jegyzőkönyvhöz, a bíróságon is megkérdezik?

MajorDomus # 2010.10.10. 19:00

A birosag engedelyezhet koltsegmentesseget mert s kiskorunak nincs jovedelme.
meg mindig nem ertem. Ki a gyetek apja, s ki vette a nevere ?

csillagpor # 2010.10.10. 19:12

Nem az vette a nevére,aki igazából a biológiai apa.