Válás és vagyon megosztás

sunbaluka

Az általad lentebb említett 55.000 Ft/hó t.díjhoz a következőket: egy közös gyermek esetében az apa mindenkori havi jövedelmének 15-25 százaléka a t.díj, általában a középarányos 20%.

És innentől neked kell tudod hogy az 55 ezer forint miként is viszonyul.

Valamint amennyit az apa a sajátjából fizet annyival lehetőség szerint az anyának is hozzá kell járulnia a közös gyermekről való anyagi gondoskodásban.

Külön írva: indulásként nem bölcs dolog "magasról" kezdeni mert a későbbeikben szinte minden nő követelőző lesz - okkal, ok nélkül.

Előfordul hogy az apa csak 25-40 ezer forint t.díjat fizet, ellenben mondjuk negyedévenként még egy bizonyos összeget átad az anyának: költse a gyermekre számla ellenében!

"Lisa"
laikus hozzászóló

Én mindenről le akarok mondani a feleségem meg a gyerekek javára. Akkor is kell csinálni ilyen összesitést? Ezután az érték után kell valamit fizetni illeteket vagy valamit?

A lakásban lévő ingóságok megosztásán nem érdemes elaprózódni - kicsinyes, bár vannak akik az utolsó kiskanálon is képesek vitázni.

Tehát megbecsülni hogy a lakásban lévő dolgok forintosítva mennyit is érhetnek összesen -figyelem, nem az újkori árat venni hanem a jelen avultsági értéket-, aztán értékarányosan osztozkodni.

Hogyan érdemes menni a tárgyalásra. Minden szobaról leltárt késziteni vagy csak összeírmi a tárgyakat amiről lemondok? Mit javasoltok?

baby75

A szerződésbe feltétlen bele kellene foglalni hogy a válás kimondása után még legalább fél évig a lakásban maradhass a gyermekkel, a fele rezsiköltség fizetése mellett.

Mivel az olvasatom szerint a tulajdonrészedet holnap átadod, vélhetően ezért megfelelő anyagi ellentételezésben részesülsz.

Amennyiben a lakáson hitel van a további részletek fizetését rendezni kell - a bank jóváhagyásával.

Külön írom: a közjegyzőnek semeddig sem tart a szerződésbe egy bekezdést még beleszerkesztenie, ezzel ellentétben a férjed lehet hogy ellentétes állásponton lesz...

Félő, ha nincs számodra a fenti garancia később vita támadhat a még egy ideig történő ott lakásod miatt.

Más. Bár nem írtad a válás okát -és nem is tartozik ide-, de nem egy esetben ha a lakáshasználat nem megosztható a bíróság az apát távozásra szólítja fel - a közös gyermek nyugalmát szem előtt tartva.

"Lisa"
laikus hozzászóló

A bíró örül, hogy nem kell neki döntenie.

Üdv Mindenkinek. Közös megeggyezéssel válunk és úgy megyünk a 2.tárgyalásra hogy én a férj mindenről lemondok a feleségem vagy a gyerekem javára és 55ezer gyerektartásban egyeztünk meg akkor erre rábolint a bíró vagy kéri hogy részletesen mondjam el mi az amiről le akarok mondani? A gyerektartásba beleszólhat hogy magas? A feleségnek kell valamit fizetni illeték stb? Köszönöm előre is.

Segítséget kérnék vagyonmegosztással kapcsolatban. Holnap megyünk jegyző előtt aláírni a vagyonközösséget megszüntető szerződést, utána szeretnénk beadni a válási papírokat. Azért kértük ezt a szerződést, hogy a bíróságon már kevesebb dolgunk legyen a vagyoni dolgok elintézésével.
Kérdésem a következő: ha ebben a szerződésben a férjem nevén marad a jelenleg közösen lakott lakásunk, kitehető vagyok-e a gyermekemmel a lakásból míg én új lakhatási lehetőséget nem találok. Ha ezt a szerződést aláírom milyen kötelezettségekkel jár ez rám nézve, visszaélhet bárbelyikünk a nevére került tulajdoni résszel.

Sürgős!!

Anni11,

„ilyen egyszerűen fel lehet rúgni ezt a megállapodást?”
Minden megállapodást fel lehet rúgni, de számolni kell a következményekkel. Jelen esetben kártérítési pert indíthatsz, amelyet jó eséllyel megnyersz.

Sajnos a bankot nem köti kettőtök megállapodása, erre gondolni kellett volna a szerződés aláírásakor.

„Az az elképzelésem, hogy a gyermekünk 18 évének betöltéséig, ha bármelyik fél ki tudja fizetni a másikat azt a másik félnek kötelessége elfogadni”

ezzel óvatosan, mert ha később vmelyik fél meggondolja magát, akkor hosszú pereskedésre lehet számítani. Mindenképpen építsetek be erre vonatkozó garanciákat a szerződésbe (pl. az adásvételhez szükséges nyilatkozatokat előre írjátok alá és helyezzétek ügyvédi/közjegyzői letétbe).

Üdvözletem a multkor már írtam a problémámról nos írnék hozzá még pár szót.A váláskor a bíróság elött papírra lett írva hogy a kölcsönt fele fele arányban fizetjük ,ilyen egyszerűen fel lehet rúgni ezt a megállapodást?A másik dolog a hitel 6 millió Ft volt két éve vettük fel ha átvállalom akkor gyakorlatilag 3 millióért veszem meg a házat?aztán olvastam valamit nem tudom ez vonatkozik e rám:A házassági vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani, ill. ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállal át, és az átvállalt tartozás az értékkülönbözetet kiegyenlíti, úgy illeték kiszabásának nincs helye.

Akkor amikor a kölcsönt felvettük a bank 11millióra értékelte a házat de annyiért nem lehetne eladni mivel ez egy vályog ház.Nem tudom mit tehetnék ebben a helyzetben hogy minél hamarabb végetvessek ennek a helyzetnek.Várom válaszotok köszönöm.

„Lehet-e a feleségemnek bármilyen követelése a közüzemi számlákkal kapcsolatban, ha nem laktam/lakom ott illetve 1 évig ki voltam zárva.”

Ugye, egy közös megegyezés azt feltételezi, hogy az ilyesmikben is megegyeznek a felek. Egyébként megegyezés hiányában nem követelheti.

Pazs, köszönöm!

Tisztelt Fórumozók!

A feleségemmel 2 éve húzódik már a válásunk.

Az első alkalommal amikor a bíróságon voltunk azt mondta, hogy nem zárkózik el a közös megegyezéstől.
Bízva abban, hogy meg tudunk egyezni, beadtam a bíróságra az eljárásunk folytatására a kérelmet.
Mondanom sem kell, hogy nem így történt.
Nem tudtam vele felvenni a kapcsolatot mert zárat cserélt a közös lakásunk ajtaján és a telefonhívásokat sem fogadta.
3 hónap után kénytelen voltam beadni az eljárás befejezésére a kérelmet, mivel 6% illeték be nem fizetéséig szóba sem állnak velem a bíróságon.
Van egy közös gyermekünk, aki idén lesz 18 éves.Nem fizettem rá gyermektartást, ameddig nem kaptam kulcsot a lakáshoz.
A kulcshoz úgy jutottam, hogy beadtam egy birtokvédelmi kérelmet a jegyzőnek.Ennek a kérelmemnek helyt adtak.A feleségem fellebbezett a
bíróságon, de elutasították.1 év után kaptam kulcsot a kizárásom után.
Időközben a feleségem beadott egy kérelmet a gyerektartásra.A követelése 20% volt.Mivel a közös gyermekünk napi szinten jár hozzám és többször alszik is nálam ezért 10%-ban állapították meg a gyermektartást.Visszamenőleg sem kellett fizetnem.
Most ott tartok, hogy ismét megpróbálkozok a közös megegyezéssel.

A kérdéseim a következők lennének:

• szeretnék egy olyan összegben megegyezni a feleségemmel a lakás értékében, amit mindketten

  méltányosnak találunk és ezt szeretném ráírni a beadványomra a bíróságon.

Az az elképzelésem, hogy a gyermekünk 18 évének betöltéséig, ha bármelyik fél ki tudja fizetni a másikat
azt a másik félnek kötelessége elfogadni,-természetesen a méltányossági összeg felében,-illetve a feleségem részéről annyival csökkentve,
mint amennyivel többel járultam hozzá a törlesztőrészlet fizetésével.(én fizetem két éve a lakás törlesztőrészletét pedig nem lakok benne)

• Lehet-e a feleségemnek bármilyen követelése a közüzemi számlákkal kapcsolatban, ha nem laktam/lakom ott illetve 1 évig ki voltam zárva.

Az a félelmem, hogy a számlák a nevemre jönnek és bármikor letilthatják a fizetésemből, ha nem fizet valamit.

Azért fordultam önökhöz, mert nincsen pénzem ügyvédi tanácsadásra

Előre is köszönöm válaszukat,

Süni74: ha nem a különvagyonából veszi meg az üzletrészt, akkor nincs jelentősége számodra, csak az esetleges vagyonmegosztáskor ne feledkezz el róla.

Más is válaszolhat.

Tisztelt "Obudafan"!
Köszönöm a választ, de Kft-ről van szó. A férjem ma írja alá a szerződést egy kft 50%-os tulajdonrészének megvásárlásáról, de nem nagyon enged az ügy közelébe, de nem is akarok vitatkozni, ha úgyis mindegy, csak akkor ragaszkodnék a nevemre iratáshoz, ha van jelentősége.

monalisa1

Nagyon köszönöm a megnyugtató válaszodat.

csivo

Amikor megjön az APEH-től a fizetési meghagyás vagyis hogy mennyit is kell fizetni, indokolt esetben lehet kérni mérséklést vagy részeletfizetést, egyben a kérelem x hónap külön elbírálásáig kamatmentességet kell kérni.

Sok esetben a földhivatali bejegyzés nem a felek adott ingatlannal kapcsolatos tényleges tulajdoni helyzetét mutatja.

Ha az előző lakás egyértelműen különvagyonod volt, és annak árából lett a jelenlegi lakás vásárolva, akkor 100%-ban te vagy a tulajdonosa a lakásnak. (Ha a férjed ezt vitatná igazolja honnan/miből volt neki a fél lakásra pénze...)

A felújításra felvett hitel közös tartozástok, esetleges váláskor mindenki viszi magával a még hátralévő fele-fele adósságát.

Egy ingatlan vásárlását követő 5 éven belüli eladás esetén jövedelemadót kell fizetni, évenként csökkenő sávos összegben.

Az eladás éve és a rákövetkező év a vételár mint 100% adóalap és ennek 25%-a a fizetendő adó.
A második évben 90% az adóalap és ennek 25%-a az adó.
A harmadik évben 60% az adóalap, 25% az adó.
A negyedik évben 30% az adóalap, 25% az adó.
Az ötödik évben 0% az adóalap, azaz már nem kell jövedelemadót fizetni.

Az egyes évek "adóéknál" nem január-december számítású hanem tárgy év május 21-től a következő év 20-ig az adóév. (Egyben a bevallás és a befizetés is ekként.)

Tehát pl. 2010-ben történő eladáskor a vételár mint 90% adóalap, és ennek 25%-a a fizetendő adó.

Javaslom fordulj ügyvédhez, egyrészt egyértelműen tisztázni kell a lakás tulajdoni viszonyát - függetlenül a földhivatali bejegyzéstől -, másrészt a számítást is elvégzi ill. pontosítja.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Tisztelt ügyvéd urak , forumozók!

Azzal a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy a férjemtől szeretnék elválni a tulajdonunkban van egy 1/2-1/2 arányban lakás.
Nekem volt egy saját tulajdonu lakásom amit eladtunk és annak az összegéből vettük meg a közös tulajdonu lakást az eladási és vételi ár azonos összegű volt de a felújitás miatt vettünk fel 2,5 millió forint kölcsönt a férjem nevére, ezért is íratódott rá a fél tulajdon rész.
Kérdésem az lenne hogyha eladásra kerülne az ingatlan akkor van- e rá valami esélyem hogy miután az eladott ingatlanból kifizetem a felvett hitelt a fenmaradó összegből saját tulajdonu lakást vegyek esetleg ha nem tudnánk megeggyezni van-e lehetőségem visszaperelni azt az összeget ami a saját tulajdonu lakásomból származott.
A másik kérdésem ezt a lakást 2008.08.-ban vettük mennyi illetéket kell fizetni ebben az esetben az apeh felé,kell- e fizetni egyálltalán?
Válaszaikat előre is köszönöm.

edoka222

Ha a szüleid nem tudnak megegyezni, vagyis a papád nem hajlandó megválni a saját részétől, akkor mamádnak bírósághoz kell fordulnia a közös tulajdon megszüntetése érdekében, ez jó esetben 1-2 év pereskedés + perköltség + ügyvédi díj.

Általában árverezés a vége a dolognak de nem baj, mert mamád esetleges más vevőjelölt hiányában a végrehajtási ár 80%-a körüli összegért is hozzájuthat a másik tulajdonrészhez - ha sehogy másként esetleg hitelt felvéve. (Fél házrészért nemigen jelentkezik "külső" egy árverezésen.)

Tudom hogy semmi közöm hozzá de anyukátoknak ideje lenne már beadni a válópert... (A válóper 12.000 Ft illetékkel jár.)

"Lisa"
laikus hozzászóló

Anni11

Ahhoz hogy vállalhasd a hitel másik felét is a bank vizsgálni fogja a hitelképességedet. Lehet hogy adóstárs és/vagy kezes szükséges lesz.

Ha adásvétellel váltod magadhoz a másik 1/2-ed tulajdont az illeték 4 M Ft-ig 2%, azon felül 6%. Ajándékozás esetén 5% az illeték. Ezen felül még a 2-3% ügyvédi költség.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Tisztelt Ügyvéd Urak!

22 éves lány vagyok.Édesanyám 25 éve él egy nagyon rossz házasságban.Apám alkoholproblémákkal küzd.
Ezen 25 év alatt, édesanyámnak nem volt lehetősége válópert benyújtani, a nővérem és az én taníttatásom miatt.
Azonban ez a mindennapi vita, apám állandó látványa édesanyám egészségét is igénybe veszi, és szeretnénk tenni valamit.
A házunk édesanyám és apám közös tulajdonát képezi 50-50%-ban.
Ez a ház édesanyám életműve, mindene.
Apám azonban nem hajlandó onnan távozni, nem hajlandó a tulajdon másik felét eladni.

Szeretnék segítséget kérni.
Ilyen helyzetben milyen megoldási lehetőségek vannak?
Hogyan tudnánk a házat valahogy édesanyám tulajdonába tudni?

Süni74

Van Pl. bt. esetében a nem tag házastárs csak megváltást kérhet, de taggá nem válhat az összes tag hozzájárulása nélkül. (Ilyesmiket a cégiratokat elkészítő ügyvédtől kellene kérdezni, azért van.)

Anni11

Mennyi az értéke ennek az ingatlanrésznek? Mert az illeték mértéke is ettől függ. (4 millióig 2%, az afölötti részre 2%, illetve tulajdoni hányad esetén a 4M-t arányosítani kell.)