hagyatéki tárgyalás


Castellum # 2013.07.10. 18:26

Tisztelt Jogi Fórum!

Lezajlott hagyatéki tárgyalás után keresnék pár kérdésemre választ ezen a fórumon.

Édesanyám idén februárban végrendelet nélkül elhunyt.
Hárman vagyunk édestestvérünk,és nevelőapánk nevelt fel,akivel 1982-től végig házastársi kapcsolat fennállt.

A hagyatéki eljárás során nevelőapánk házassági vagyonközösségi igényt nyújtott be,ami alapján a tárgyalás során az összes leltárba vett hagyaték 50 %-a a tulajdonába került,a maradék 50 %-on pedig 1/3 arányban testvérek osztozunk.,2 ingatlanról,és 2 gépkocsiról van szó.

Nos,mivel úgy gondoltuk,hogy az ő halála esetén úgyis mindent mi öröklünk,ezért nem tettünk kifogást a vagyon közösségi igény ellen.

A tárgyalás végén megtudtuk,hogyha ő nem fog végrendeletet készíteni,nem jár semmi alanyi jogon.

A kérdésem az lenne,hogy utólag lehetséges-e,és érdemes -e írásban azt közölni ,hogy mégsem értünk egyet a hagyatéki eljárás során megállapított dolgokkal.
Ennel legfőbb oka pedig az lenne,hogy édesanyánk apai részről külföldről örökölt pár éve,amiből vették az egyik lakóingatlant,és így úgy érezzük,hogy arra esetleg nem lenne vonatkoztatható a vagyonközösségi igény.
Ennek esetleg van jogi lehetősége,vagy a 31 év házasság miatt ez is jár,ezért felesleges bírósághoz fordulni ?

Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm !

monalisa1 # 2013.07.10. 15:23

Hagyatékból nem lehet mazsolázni, valamint nem a bank dolga a hitellel terhelt egyik-másik ingatlanra vevőt találni - ekként a hitelt egalizálni.

Bizonyára lesz valami megoldás a problémára, de ahhoz a banktól segítő együttműködést kell remélni...

A legégetőbb: a férje halálától a megörökölt ingatlanokra a hiteltörlesztőt "zökkenő nélkül" fizetni kell tudni tovább., elég csak egy havi elmaradás és beállhat a cach.

----
  • laikus hozzászóló
Kovács_Béla_Sándor # 2013.07.10. 09:22

Nem.

Sztike74 # 2013.07.10. 09:00

Tisztelt Jogi Fórum!
Férjem halálával, végrendelet és köteles részről lemondó szerződés alapján, én örökölnék kettő ingatlant. Sajnos az ingatlanok egy kölcsönszerződés alapján hitellel vannak terhelve, illetve a banknak mindkét ingatlanra külön-külön vételi és opciós joga van. Tehát egy kölcsönszerződés amiben mindkét ingatlan szerepel fedezetként, külön két jelzálogjogi szerződés és két vételi, opciós szerződés. Tulajdoni lapok alapján mindkét ingatlan a teljes hitelösszegre és járulékaira terhelve van. Kérdésem a következő: ilyen esetben a hagyatéki tárgyaláson lemondhatok-e csak az egyik ingatlanról, míg a másikat megtartanám?

Előre is köszönöm válaszukat.

lajcsó # 2013.07.10. 08:44

Lehet, hogy nem volt hagyaték.

ObudaFan # 2013.05.12. 09:06

Amikor nincs hagyatéki felsorolás, azaz végrendelet, akkor a közjegyző szokta az ilyent csinálni ??

Ha nincs végrendelet, akkor a közjegyző a törvényes öröklés rendje szerint adja át a hagyatékot.

Nagyjából mindent lehet számlával igazolni. Nade mivan egy időszak munka ráfordításával - mondjuk 1,5 - 2 év ? Ezt is lehet számszerűsíteni. ??
Van egyáltalán erre egy elfogadott norma ?
pl. betegápolás, 24 órás készenlét ??

Ha vita lesz róla, majd a perben a bíróság kirendel egy szakértőt erre.

ObudaFan # 2013.05.12. 09:05

A közjegyző hagyatéki hitelezői igénnyel szerintem csak akkor tud mit kezdeni, ha egyezséget kötnek a felek, mert egyébként ilyen bizonyításnak hagyatéki eljárásban nincs helye, ez peres útra tartozik.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.12. 08:53

A közjegyző kötelezni fogja az örököst? Vagy eleve kielégíti a hagyatéki hitelezőt, és csak a maradékot adja át az örökösnek?

lajcsó # 2013.05.12. 06:32

Hagyatéki hitelezői igényt lehet érvényesíteni a hagyatéki eljárás során. Csak ezt pontosan meg kell határozni (jogcím, összeg, stb.).

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.11. 18:17

Ezt a kérdést egy kicsit még csiszolni kell.

matthiasi # 2013.05.11. 15:32

Még ugyan a hagyatéki tárgyalás a jővőben lesz, de azért gondolni kell rá.
Amikor nincs hagyatéki felsorolás, azaz végrendelet, akkor a közjegyző szokta az ilyent csinálni ??
Tehát lesz egy eljárás : ingóságokról és az ingatlanról. Ilyenkor lehet e jelezni különigényt . azaz az elhúnyt tartását és temetési költségeit ?
Nagyjából mindent lehet számlával igazolni. Nade mivan egy időszak munka ráfordításával - mondjuk 1,5 - 2 év ? Ezt is lehet számszerűsíteni. ??
Van egyáltalán erre egy elfogadott norma ?
pl. betegápolás, 24 órás készenlét ??
Ha van valakinek tipje megköszönném előre is !

7Hanna7 # 2013.05.11. 15:06

Sziasztok!

A következő ügyben kérném a segítségeteket. Nagyapám testvére meghalt. Leszármazója nincsen. Három élő testvére van az elhunytnak. Tudomásunk szerint az egyik testvér még az örökhagyó életében magára íratott minden ingatlant, valamint birtokba vett minden ingóságot, amiről állítólag készült valamilyen papír is, bár ezt nem tudjuk, hogy ajándékozási szerződés, vagy viszterhes vagyonátruházás keretein belül történt. Nem tudjuk azt sem, hogy készült-e végrendelet. Nagyapámnak még a testvére életében adott egy összeget, hogy majd azon temettesse el, ha meghal. Most ezt a pénzt is elkérte tőle az a testvér aki az örökhagyó vagyonát "kezelte", mondván, hogy azt az örökhagyó a temetésére szánta. A nagyapám az összeg nagy részét át is adta neki.
Az lenne a kérdésem, hogy a másik két testvér, kap e idézést hagyatéki tárgyalásra, vagy egyáltalában lesz-e hagyatéki tárgyalás, mert az is lehet, hogy az örökhagyónak halála idejére már nem maradt vagyona, legalábbis olyan aminek a birtokába, tulajdonába nem a harmadik testvér volt.
Jól tudom azt, hogy az öröklésre jogosultak bármelyike kérheti a közjegyzőtől a a hagyatéki tárgyalás megtartását a meglévő vagyontól függetlenül, illetve azt, hogy az ajándékozással kapott vagyont a hagyatéki leltárban fel kell tüntetni, mert az a kötelesrész részét képezi?

gabaan # 2013.05.09. 21:51

Szerintem akkor is fel lennél háborodva, ha két gyereked közül az egyiknek akarnád ajándékozni a vagyonodat, és a jog ezt megtiltaná. Pedig most épp valami ilyesmit szeretnél.
OFF
Én biztos nem tennék ilyet... Szerintem az a normális, ha egy anya egyformán részesíti a gyerekeit a javakból. Vagy legalábbis megpróbálná, még ha nem is tudja egyformán szeretni őket. Az öröklési jog ebből a szempontból humánusabb, mint némely szülő... Hisz a leszármazók legalább "egyformán örökölnek". Így visszaszívtam, azért nem annyira rossz ez a jog... Csak nekem nem volt szerencsém vele.
Szvsz ilyen durva dolgot nem szabadna egy szülőnek se tenni, hogy az egyiknek mindent, a másiknak semmit sem. (na, halottakról jót, vagy semmit).
Lehet, hogy te sem viselted volna jól ezt a megkülönböztetést, ha veled történt volna. Így viszont nem is értheted, milyen érzés is ez. De nem is kívánom neked, félre ne értsd. Viszont tapasztalatból mondhatom, elég sz@r.
De ha citromot kapsz, csinálj limonádét belőle, így most annak örülök, hogy a jog "jóvoltából" legalább egy fél részem lesz.
ON

Obudafan
Sajnos nem 5 éven belül történt, 25 évvel ezelőtt...
De ezt öröm hallani, hogy erre is van legalább jogszabály, még ha kissé le is késtem róla.

Köszönöm a válaszokat.

ObudaFan # 2013.05.09. 11:54

gabaan

Az a kérdés, hogy mikor történt ez az ajándékozás, mert ha 5 éven belül, akkor édesanyád jogutódjaként követelhetsz az örököstől kötelesrészt.

ObudaFan # 2013.05.09. 11:32

Mind a két kötelesrész jár, de közjegyző előtt csak egyezséget lehet erről kötni, ha vita van, az bírósára tartozik.

Vicus70 # 2013.05.09. 11:03

Az előbb nem írtam, de a közjegyző ugyanaz.

Vicus70 # 2013.05.09. 10:56

Segítség!
Van egy hagyaték ahol az örököst megtaláltuk. De végrendeletileg nem Ő örököl, de jár a köteles rész.

Meghalt a nagypapa aki a nagymamára hagyta végrendeletileg a fél lakást. Ott az unokának járt volna a köteles rész ami 1/4 rész, de nem keresték meg. Mindez volt 2010-ben.
Most meghalt a nagymama,de hagyott végrendeletet és még a vagyon a közjegyzőnél van mert előkerült az unoka. (Ő az egyetlen leszármazott)és sikerült annyi időt nyerni, hogy megtaláljuk.
Kérdésem
Most az unka kérheti hogy ebből a vagyonból a köteles részét megkapja a nagypapa után is? Vagy ennek milyen módja lehet? Mivel a vagyon ugyanaz.

Nagypapa után 1/4 rész jár neki kötelesrészben.
De most az 1/2 rész jár köteles részben.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.09. 09:24

Jaj, várj. A testvéred korábban halt meg, és ott volt visszautasítás? Kár volt ezt idekeverni. Anyátok után ettől még örökölnek.

Édesanyád kérhetett volna köteles részt a nagyanya utáni örökléskor.

A nagyanyád és anyád velem szembeni méltánytalanságárért nem a jogot kell hibáztatni. Nem a jog szúrt ki veled.
Szerintem akkor is fel lennél háborodva, ha két gyereked közül az egyiknek akarnád ajándékozni a vagyonodat, és a jog ezt megtiltaná. Pedig most épp valami ilyesmit szeretnél.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.09. 09:16

A testvérem után csak hitel maradt. Ezt örökölte volna a két gyermeke, de visszautasították.
Ezt írtad. Most meg valami egészen másról beszélsz, mintha ez nem is lenne igaz.

(Nekem nem bonyolult...)

gabaan # 2013.05.09. 09:02

Tudom, kissé bonyolult az ügy...
Két ügy van, egyik sem zárult meg le.
A két ügyet összevonták, együtt fogják tárgyalni.
De ettől még két örökhagyó van, és két ügy!
A gyerekek csak a bátyám hiteltartozásos örökségéről mondtak le!
Ez másik örökség, amiről én beszélek!
Ez az anyai örökség! Mivel a bátyám az anyám utáni örökségből kiesett, ezzel a két gyereke lett az örökös a bátyám helyében.
Erről az örökségről gondoltam, hogy mondjanak le az én javamra, a leírt előzmények miatt.
De azt tudomásul vettem, hogy a kiskorúnál ez nem fog menni. (ez már a második házasságából származott)
De van egy nagykorú fiú, aki jó anyagi körülmények között él, egyetemen tanítják, és annak idején, gyerekkorában ő is részesült abból a jóból, amit a néhai testvérem a nagymama lakásának tulajdonba kerülésével vásárolt lakás előnyei járnak, míg én nem. Ezért gondoltam, hogy valami méltányosság nekem is járna. Vagy csak a betűk számítanak?
A jog igazából nem jog, csak betűk, amiket valaha megfogalmazott pár ember, és ezt idézgetik minden megfelelő alkalomra? Az emberi joggal, az emberrel pedig a kutya se törődik?
Igazságot nem szolgáltat senki?
Nem ez a jog? Benne van a nevében! Jog. Az egyiknek több joga van, a másiknak kevesebb? Ez a jog? Akivel kiszúrtak, az így járt, és ennyi??
Bocs, hogy így kifakadtam, csak kicsit rosszul érint a dolog. De azért köszönöm a választ.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.05.09. 08:36
  1. Ha jogi dologról van szó, általában érdemes ügyvédet megbízni. A kérdés második felének viszont sok értelme nincs, hiszen magad állítottad, hogy az örökösök már visszautasították az örökséget. Akkor miről mondhatnának még le? Egyébként ha van vita, azt nemigen lehet a hagyatéki eljárásban elintézni.
  2. Miféle méltányosságot? A nagyanyád, anyád kiszúrt veled, akkor ki gyakoroljon méltányosságot?

3-4. Magát nem, és mást sem. Viszont a kiskorú örökös nevében történő lemondáshoz kell a hozzájárulásuk. Nem nagyon szoktak hozzájárulni, ha pozitív a hagyaték, akkor különösen nem.

Ezek nem valódi kérdések. Mi az igazi problémád, mi az igazi kérdésed?

gabaan # 2013.05.09. 06:15

Megpróbálom az előzmények leírásával érthetőbben megfogalmazni a kérdésem:

Tehát, édesanyám elhalálozott 2012 októberében.
Testvérem elhalálozott 2011 áprilisában.
Én vagyok az életben maradt leszármazó.Két ügy van tehát, egyik sem tárult meg le.A két ügyet összevonták, együtt fogják tárgyalni.
Édesanyám öröksége egy ingatlan, fele-fele arányban örökölné a két testvér, de az egyik kiesett. A kiesett testvérnek két gyermeke van, akik negyed-negyed részben öröklik a testvér részét. Ez az egyik ügy.
A testvérem után csak hitel maradt. Ezt örökölte volna a két gyermeke, de visszautasították. (a kisebbik gyermek kiskorú, így a törvényes gyámja, az édesanyja utasította vissza az örökséget) Utána örökölt volna a testvérem még életben lévő apja, de ő is visszautasította. Igy maradtam én az utolsó örökös, akinek még vissza kell utasítani a testvérem örökségét.

Amiért írok, az a következő:
Néhai édesanyám anyja, azaz a nagymama még életében ráiratta a néhai testvéremre az ingatlanát, amiben élt, úgy, hogy ő holtig tartó haszonélvezetet kapott. Erről gondolom készült ajándékozási szerződés.Tehát tulajdonképpen a néhai édesanyám lemondott még életében a testvérem javára az ő majdani örökségéről. Az ingatlanról is, és a benne lévő ingóságokról is.Mikor nagymamám meghalt, én kértem, hogy adjuk el, és osszuk el az árát, mert így lenne igazságos.Azt felelték, hogy majd az a másik ingatlan, amiben édesanyánk él(t), annak idején az enyém lesz.

Hát, lehet, hogy nem lesz az enyém, csak a fele, pedig járna az egész. Akik ezt a kijelentést tették, már nem élnek.De az bizonyítható, hogy néhai testvérem nevén volt a nagymama lakása, azaz a néhai anya öröksége, ez megvan a Földhivatalban. Mivel a testvérem az ajándékba kapott ingatlant elveszítette, már az sincs meg. S az is tény, hogy a gyermekei erről semmit sem tehetnek. De én sem. Szóval, hol itt a jogosság?

Kérdésem:

  1. Érdemes ügyvédet megbíznom, hogy a fentiek ismeretében engem képviseljen a hagyatéki tárgyaláson, és esetleg tudna hatni az örökösökre, hogy mondjanak le az örökségükről?
  2. Vagy legalább elérne valami méltányosságot felém ez ügyben? Engem nem vet fel a pénz.
  3. A Gyámhivatal is képviselteti magát a hagyatéki tárgyaláson?

4.. Jól tudom, hogy a Gyámhivatal nem fogja engedélyezni a kiskorú gyermek érdekében az örökség visszautasítását?

Zöldövezeti11 # 2013.05.08. 17:07

V !
Arra nem gondoltál, hogy kisebb lakásba költözzél és így a a többi örökös jogos igényét is hagyjad érvényesülni ??

monalisa1 # 2013.05.01. 11:12

Ha a két tulajdonostársat felveti a pénz akkor talán kivárják míg magadhoz tudod váltani a tulajdoni hányadukat, mindezt neked kell tudni...

Próbáljátok mielőbb eladni a lakást és a téget megillető összegből talán tudsz venni egy minigarzont.

Írtad hogy éltél más városokban is így a lakáskeresés dolgában legyél rugalmas, ami meg a munkát illeti muszáj mobilnak lenni...

Egy (örök)lakással kapcsolatban akkor is vannak olyan havi rendszeres kiadások melyeket akkor is fizetni kell ha esetleg nem lakik benne senki, ilyen pl. a közös költség, szemétdíj, esetleges fűtési díj stb., hogy ne kérjenek "albérleti" díjat mível egymagad használod a közösen örökölt ingatlant, a víz, gáz, villany stb. közműköltségeken kívül, a felsorolt költségeket továbbra is vállald magadra - addig is míg a lakást el nem tudjátok adni.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.04.30. 16:01

Ptk. 140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.