alapítvány


lorantnagy # 2016.12.16. 23:56

Tisztelt Fórumozók!

Az lenne a kérdésem, hogy az alapító alapítói határozattal és az alapító okirat módosításával módosíthatja-e a nyilvántartásban, hogy az alapítványt harmadik személyekkel szemben ki képviselje? A kuratórium tagjaként továbbra is szerepelne a személy, csak az alapítvány nevében nem lenne jogosult aláírni. Kell ehhez bármilyen további nyilatkozat az alapítvány érintett képviselője részéről?

Köszönettel: Lóránt

ObudaFan # 2016.12.17. 13:18

lorantnagy

Igen, kell a hozzájárulása, vagy ha nem járul hozzá, ki kell mutatni, hogy a jelenlegi felállás az alapítvány működését veszélyezteti.

ObudaFan # 2016.12.17. 13:19

anoli59

Nem vagyok könyvelő, de szerintem ez logikusan adomány és nem közh. tev. bevétele.

Luca19 # 2016.12.28. 20:16

Tisztelt Ügyvédek!

Jól értelmeztem, hogy alapítványt létrehozhatunk ketten, alapító és az egyszemélyes vezetés, a kurátor, amennyiben nem állunk egymással rokoni kapcsolatban? Ez bármilyen alapítvány létrehozására vonatkozik? Esetünkben nem lenne kedvezményezett személy - hanem közérdekű alapítvány.
Válaszukat előre is köszönöm.

ObudaFan # 2016.12.28. 22:28

Nagyjából jól gondolod, bár a megfogalmazás nem szerencsés, mert az alapítványt az alapító hozza létre. De valóban elegendő ez a két személy egy alapítvány létrehozásához.

Luca19 # 2017.01.22. 20:16

Még egy alapítványos kérdésem lenne: azt az információt találom, hogy alapításkor (egyszerűsített nyilvántartásba vételi kérelem beadásakor is) szükséges csatolni az alaptőke letétbe helyezésére vonatkozó banki igazolást. Amíg nincs bejegyezve az alapítvány, addig hogyan tudunk a nevére bankszámlát nyitni? Valamit nem jól értelmezek? Köszönöm a választ, és az eddigi sok segítséget is!

ObudaFan # 2017.01.23. 05:33

Igen, szükséges csatolni, és ezt meg is oldja a bank, ha beviszed az alapító okiratot és a pénzt.

Balatom # 2017.01.26. 21:07

Tisztelt Ügyvédek!

Amennyiben egy közhasznú alapítvány alapítója elhunyt és az alapító okiratban nem nevezett meg maga helyett más személyt (szervet), akkor ezt végrendeletben megteheti-e, tehát végrendeletileg átruházhatja-e az alapítói jogokat valakire?

Előre is köszönöm a választ.

ObudaFan # 2017.01.28. 09:48

Az alapító módosíthatja az alapító okiratot. Ha ezt épp végrendeletben teszi, szerintem az is egy megoldás.

Ojsa # 2017.03.02. 10:34

Tisztelt ObudaFan!
Egyesületen belül felmerülő érdekellentétekkel és azok megoldásával (kiválással) kapcsolatban kérem a tanácsát.
Adott egy elsősorban idegenforgalmi tevékenységet végző közhasznú egyesület. Az egyesület keretein belül működik egy előadóművészeti-szervezet is (színház). Az egyesület a színház fenntartója, a gyakorlatban azonban fordítva van: a turisztika kiadásait javarészt a színház bevételeiből fedezi.
Kérdésem:
milyen státusza, jogosítványa van/lehet egy ilyen felállásban a színháznak? (az alapító okiratban sem szerepel, felügyelő bizottság nincs)
létezik-e olyan, egy színház esetében, hogy „szellemi tulajdon” és annak védelme? (anyagi javai nincsenek, minden az egyesület tulajdona)
kiválhat-e és hogyan a színház az őt fenntartó turisztikai egyesületből, hogy önálló gazdálkodást folytasson?
amennyiben kiválik, és egy új, alapítványi formában folytatja/kezdi meg a tevékenységét, elveszíti-e a korábbi közhasznú státuszát (ami tulajdonképpen az egyesületé) - lehet, hogy ez utóbbi butácska kérdés...
Előre is köszönök bárminemű hasznos információt!
Üdv.

ObudaFan # 2017.03.02. 15:49

Ha jól értem a helyzetet, akkor nincs a színháznak önálló jogi személyisége, nem elkülönült jogalany. A színházat működtető személyek dönthetnek úgy, hogy ők a jövőben valamilyen jogi személyiséggel rendelkező szervezetet hoznak létre, és annak a keretei között működtetik tovább a színházat, persze akkor az eddig az ebben a körben az egyesület által szerzett jogok, vállalt kötelezettségek az egyesületnél is maradnak. Vagy szét lehet válni, ha az egyesület közgyűlése így dönt.

ObudaFan # 2017.03.02. 15:51

Természetesen az előbbi esetben, egy új szervezet biztosan nem lehet közhasznú két évig.

tejivó # 2017.05.21. 08:18

Ha egy alapítvány műzeumot működtet, a belépő árát lehet-e adományként elkönyvelni?

Köszönöm ha válaszoltok.

Attiláné # 2017.05.26. 06:14

Tisztelt Forumozók.
Van egy osztrák allampolgár ismerősom. Nincs magyar lakcime.
magyarországon egyesuletet vagy alapitványt szzeretne létrehozni. Lehet e neki. hsa igen ezek lennének a kerdesei

magyar egyesület elnôke - lehet külföldi ember is?
magyar egyesület tagjai - lehet külföldi emberek is?
székhely lehet bárhol? mert nekem nincs lakcím.
hány HUF kell, hogy alakul egy alapítvány?
hány ember kell, hogy alakul egy alapítvány?
mi jobb - alapítvány vagy egyesület?
mit csinálhat az egyik, ami a másik nem csinálhat?
koszonom a válaszotokat

ObudaFan # 2017.05.26. 19:52

Nem igazán lehet megválaszolni azt a kérdést, hogy az alapítvány vagy az egyesület jobb, hiszen mindkettő más célok elérésére lehet alkalmas. Meg kell határozni a pontos célt, a szervezet kívánt működési rendjét, ezt követően lehet dönteni az egyesület vagy az alapítvány alapítása mellett, ha szükséges, ügyvédi segítséggel.

Egyesület alapításához 10 alapító tag szükséges.
Alapítványhoz elegendő, ha van egy alapító és egy kurátor, akik nem hozzátartozók.

Az alapítvány céljától, működési elvétől is függ, hogy mekkora alapítói vagyont követel meg a bíróság, de a legegyszerűbb alapítványoknál sem szoktak 100-200.000 Ft alá menni.

A székhely lehet bárhol, aminek a használatára a tulajdonostól engedélyt kap az egyesület/alapítvány.

Lehet külföldi a tag, elnök.

Attiláné # 2017.05.26. 20:06

Tisztelt ObudaFan nagyon szépen koszonom a valaszat

Filippi # 2017.06.07. 05:26

Tisztelt Ügyvédek! A kérdésem, hogy egy egyesület támogathat e rendszeresen egy alapítványt? Vagy egy alapítvány támogatást adhat e egy másik alapítványnak. Természetesen a céljai megvalósítására. Köszönettel,

ObudaFan # 2017.06.07. 12:00

Azzal lehet bizonyos értelmezés esetén gond, ha az alapítvány támogat más alapítványt. Ugyanis a törvény kizárja, hogy alapítvány csatlakozzon más alapítványhoz, de nem definiálja a csatlakozás fogalmát.

tejivó # 2017.06.08. 11:11

Egy alapítvány éves bevételének hány százaléka lehet a vállalkozási tevékenységéből származó bevétel?

köszönöm ha válaszoltok.

pazs # 2017.06.08. 11:24

Bármennyi, nincs értelme ezt előre meghatározni amúgy sem, utólag meg pláne.

Rexor # 2017.06.08. 12:46

De ha túl magas, akkor ez érdekelni fogja az adóhatóságot is. Ráadásul a közhasznú státuszt is veszélyezteti.

tejivó # 2017.06.09. 18:30

Köszönöm a válaszokat.

Visszatérek egy régebbi témára. Alapítványi múzeumban találkoztam azzal, hogy a belépőjegy támogatásnak számított, emlékezetem szerint a belépőjegy egy mini adománylevél volt egyben. Ezek szerint ez egy legális módszer ahhoz, hogy a múzeumi belépőjegyekből származó bevételt adományként számolhassa el a múzeumot fenntartó alapítvány?

drbjozsef # 2017.06.10. 08:27

Szerintem csak bátrak, és próbálkoznak.

Nem az számít mit írsz a papírra, hanem az, hogy az valójában micsoda. Ahogy szerződéseknek sem a címe számít, hanem a tartalma.

Úgyhogy ellenőrzésnél ezzel megbukhatnak.

Egyetlen kivételt tudnék elfogadni esetleg. Azt, hogy ha _nyomatékosan_ felhívják a látogatók figyelmét, hogy ennek az "adomámyjegynek" a megvásárlása nem kötelező, szívesen veszik a támogatást, de ez nem belépőjegy, ennek megvsásárlása NÉLKÜL is megtekinthetik a múzeumot. Akár tacepaós kiírással is, és az adományjegyre rányomtatással is. Akkor talán nem köthetnek bele.

Egyébként ez nem is olyan rossz módszer szerintem, akit érdekel a kiállítás, párszáz forintot rááldoz amúgy is, valószínűleg elenyésző lenne a száma azoknak, akik megköszönnék, és nem fizetnének semmit.

tejivó # 2017.06.10. 11:23

drbjozsef, köszönöm a választ és az ötletet.

tejivó # 2017.06.14. 05:47
  1. Bejegyzés előtt álló alapítványnál - mivel majd igényelni szeretné a közhasznú státuszt - úgy kell-e megírni az alapító okiratot, hogy az megfeleljen a közhasznúság feltételeinek, vagy elég akkor átalakítani, ha majd kérik a közhasznú minősítést?
  2. Közhasznú szervezetre nézve kötelező-e felügyelő bizottság kijelölése, attól függetlenül, hogy éves bevétele eléri (vagy nem) az 50 millió forintot?
  3. Minimum hány tagból kell állnia a felügyelő bizottságnak?

Köszönöm