„El nem ismert tartozás alapján senkit nem számolnak fel.”
A felszámolások többsége éppenséggel el nem ismert, de időben nem is vitatott tartozás miatt indul. Az adós vitatással a hitelező felszólító levelének kézhez vételét megelőző napig tudja megakadályozni a felszámolást. Utána már hiába vitat, csak a hiánytalan teljesítése lehet akadálya a felszámolásnak. Ha a kifogása, beszámítani kívánt ellenkövetelése megalapozott, annak egy általa indított perben szerezhet érvényt. (A törvény expressis verbis ki is tér rá, hogy ha az adós a nem vitatott követelést a felszámolás elkerülése érdekében kifizeti, az nem minősül elismerésnek, és lehetősége van rá, hogy pert indítson az összeg vagy egy része visszaszerzése érdekében.)
Követelés átruházása, átadása
Kicsit tévedésben vagytok.
Ha a tartozás nem elismert vagy beszámítási kifogással elismert,netán vitatott, a felszámolási indítványra érkezett válasz az, hogy nem tartozik a bíróság nem rendeli el a felszámolást.
Bizony az "szvál" által írt jogesetben a tartozást bírósággal perben,vagy más úton de el kell ismertetni.
El nem ismert tartozás alapján senkit nem számolnak fel.
www.drhalasz.eoldal.hu
Azért írtam feltételes módban.
Mindamellett a fizetésképtelenség megállapításának a feltételei nem túl szigorúak. Elegendő, ha a szerződésen alapuló esedékes tartozást az adós nem fizette meg, és a hitelezőnek az esedékesség utáni 15 napon túli felszólító levele kézhezvételéig nem is vitatta. Hogy egyébként maga a követelés megalapozott-e, a felszámolási eljárásban (elvileg) nem számít.
KBS: az nem igazán derült ki, hogy a felszámolás feltételei fennálnak e. Valamire biztos alapozza az másik fél a kötbérkövetelését (mert ha ez jogos, akkor milyen követelése van a felszámolást kérőnek?).
Egy pillanat. Milyen ötlet? Ha egyszer felszámolást kezdeményeztetek, akkor mi mást kellene még tennetek? Esetleg elutasították a kérelmeteket?
Ha a felszámolás elrendelésének a feltételei fennállnak, akkor az adós vitatása, hibás teljesítésre hivatkozása elkésett. A felszámolástól csak akkor menekülhet meg, ha teljes egészében kifizeti a tartozást. Aztán majd polgári perben követelheti vissza, amit szerinte nem kellett volna kifizetnie.
Írásáso szerződés,teljesítési igazolás nem készült? Építőipari munkáknál ez mindig lényeges, főleg ekkora nagyságrendnél.
szeretnék kis segítséget kérni
következő a ügy : építőipari tevékenységet végeztünk a "X" megrendelőnek, 10 milliós nagyságrendben, már 3 éve befejeztük, de ő sajnos adós maradt 3 millióval. Mi idén felszámoltatást inditotunk ellene. A megrendelő 3 évig se levélbe se máskép nem jelezte számlánk kifogását, illetve munkán nem jóságát. felszámoltató levelünkre irta a választ hogy a munka nincs befejezve és 18 millió kötbérrel terehel minket. de ő a 3 millió követelésünket beszámitja és 15 milliót fizessünk ki mi neki.
kérem ha van ötlet , mit lehet tenni, hogya jogos követelésünhöz jussunk?
Az biztos.
ObudaFan:
Ha fenn áll annak a veszélye, hogy nem lehet két hét alatt leszedetni a vh- jogot, csak egy hónap alatt, az nekem már jó.
Azért a jogutódlást elég gyorsan megállapítja a bíróság. Más kérdés, hogy van fellebbezési jogod, amivel azért lehet rajta húzni.
Találtam egy ilyet a végrehajtási törvényben:
39. § (1) Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel (határozattal) dönt.
(2) Ha a végrehajtó tudomást szerzett a felek személyében történt változásról, a végrehajtási ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
Jól értem, hogy ha engedményezés történik, akkor azt a végrehajtónak jeleznie kell a bíróságnak, aki majd megállapítja, hogy van e jogutódlás, vagy sem? Vagyis nem lehet ezt megelőzően csakúgy lezárni a végrehajtást?
Ez nekem jó lenne, mert a bíróságok tempója alapján ez nem két nap alatt zajlana le, tehát nem lehetne két nap alatt leszedetni a vh. jogot, a pasinak meg fontos az idő. Ezzel talán rákényszerülne, hogy ne kivásárolja a követelést, hanem kiegyenlítse azt.
Nos?
(Bocsi, csak egyáltalán ne mindegy nekem, hogy miként jövök ebből ki.)
Kezességnél van egy olyan szabály, hogy a kezes felszabadul, amennyiben a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából egyébként behajthatatlanná vált.
De lege ferenda érdemes lenne kötelezetti egyetemlegesség esetén a regresszigénynek megfelelő részre hasonló szabályt alkotni a jogalkotónak. Te meg a te ügyedben megpróbálhatod egy végrehajtás megszüntetési perben kérni ennek az analóg alkalmazását, meg hivatkozni alapelvekre emellett, mint jóhiszeműség és tisztesség elve, ha minden kötél szakad.
Hát igen, amit javasoltam, annak csak úgy lenne értelme, ha előbb teljesítenél, mint ahogy ő eladja. A végrehajtó valószínűleg azért nem bántotta, mert úgy tűnhetett, hogy ésszerű határidőn belül letörleszted te magad az egész követelést.
Guba:
Amint megtörténik a köveelés megvétele, az ingatlan felszabadu a vh. jog alól, és eladásra kerül. Ez a célja az eésznek, a pasinak megvan a vevője.
Ha a végrehajtó nem tudott vele mit kezdeni, miközben engem megkaszáltak keményen, akkor vajh én mit fogok tudni kezdeni vele?
A rokon veszi meg a tartozást vagy más neked mindegy. A lényeg az, hogy mivel egyetemleges adósok vagytok, amit a felén túl fizetsz ki, azt követelheted tőle. Ha nem fizet, akkor még mindig ott az ingatlana, amit végrehajtás alá lehet vonni.
ObudaFan:
Igen, csak vh. jog van. Ez megy tovább az új jogosultra?
Illetve ha egy tartozás kapcsán egyszer megszűntetik a végrehajtást, az újraindítható ugyanazon tartozásra?
Ja, hogy csak vh. jog van az ingatlanán. De még ebben az esetben a helyedben megpróbálnám azt kérni, hogy a bíróság a végrehajtási eljárásban a Ptk. 338. § (1) alapján állapítsa meg a jogutódlásodat.
ObudaFan:
A rokon megveszi a tartozást a jogosulttól. A jogosult nyilatkozik a végrehajtónak, hogy végrehajtást kéri megszűntetni. Mind nekem, mind az adóstársamnak az ingatlanjáról lekerül a végrehajtási jog.
De ha én nem fizetek a volt adóstársam rokonának, akkor ellenem - csakis ellenem - megint végrehajtást fognak kezdeményezni (pereskedés után, vagy anélkül, ezt nem tudom), és rám verik az egészet. Nem jól gondolom? Mindeközben szépen eladja az adóstársam a házát, még csak nem is fedezet elvonó cálzattal, de arra pont jó, hogy megfoghatatlan legyen.
Kérlek javítsatok ki, ha nem jól látom a folyamatot.
Nekem lehet, hogy az a jó, ha megveszi a rokon a tartozást, de a végrehajtás ettől nem szűnik meg, csak a jogosult lesz más! Mert ebben az esetben csak úgy vehetik le a végrehajtási jogot az adóstársingatlanjáról, ha úgy tekintik, mindennemű követelés megszűnt.
Csak nem tudom, hogy engedményezés esetén fen marad e a végrehajtás?
Ezt a mondatot nem értem:
"Ha pedig nem mond le a zálogjogról, a teljesítésed fejében annak erejéig rád száll."
Köszönöm
Nem egészen. Ha azért mond le a zálogjogáról a rokon, mert úgy nyilatkozik, hogy az adóstársad megfizette a tartozást, akkor te sem tartozol. Ha nem ezért mond le, hanem ingyen, az fedezetelvonó ügylet, veled szemben hatálytalan. Ha pedig nem mond le a zálogjogról, a teljesítésed fejében annak erejéig rád száll.
KBS:
"Elárverezik azt az ingatlant a te kedvedért is.
Ezt nem értem. Én továbbra is adós maradok a történetben, csak épp a jogosult nem az eredeti jogosult lesz, hanem az adóstársam válik azzá. Így az ő vagyona kikerül a veszélyzónából hisz a rokona nyilván nem fog rajta követelni semmit (miért is tenné, hisz a követelés megvásárlására pont az adóstársam adja a pénzt).
Nekem nem sok beleszólásom lenne. Ráadásul az egészet azért találták ki, hogy az adóstársam eltudja adni az ingatlanját. Tehát megfoghatatlaná válik. :-(
Elárverezik azt az ingatlant a te kedvedért is.
Az a gondom, hogy ha nem ő veszi meg, hanem a rokona, akkor a rokona megteheti, hogy csak egyedül tőlem követeli az összeget, és őt békénhagyja. Hiszen egyetemes kötelezettségnél ezt megteheti.
Azért járk rosszul, mert ha nem vehetné meg ő vagy a rokon a követelést, akkor ő most kifizetné a fennmaradó részt, mivel erős érdeke fűzödik az ingatlanon lévő végrehajtási jog törléséhez.
Később én már nem tudok rajta beszedni semmit, elvégre a végrehajtó se tudott eddig.
Megvenni megveheti. Ha ő személyesen veszi meg, akkor azzal te sem jársz rosszul, mert beszámítással is teljesíthetsz felé. Ha meg a rokona veszi meg, akkor a te helyzeted semmit nem változik, csak nem annak kell teljesítened, akinek eddig. De ebben az esetben is követelheted tőle az ő részének a megtérítését.
Urak!
Van egy végrehajtási ügy, amiben én vagyok az egyik adós. Az alap egy bírósági ítélet. Mivel nem fizettem, elkezdődött a végrehajtás. Időközben a vh.kérővel egyezségre jutottam, és havi rendszerességgel törlesztek egy bizonyos összeget. A végrehajtó felé is fizettem, így ő a pénzénél van. Amennyiben csak egyszer is csúszom a fizetéssel, a végrehajtó újra el kezd piszkálni. Ez volt az "alku".
Na most, bejött egy harmadik fél (aki velem egyetemleges adós, de eddig nem fizetett egy fillért sem, miközben én több, mint a tartozás felét már kiegyenlítettem), aki meg akarja venni a vh. kérőtől a követelést egy negyedik szeméy útján (rokon). Ezt megteheti?
Az a gondom, hogy jelen pillanatban a velem egyetemleges adós is gondban van, hisz ő ellene is folyik a vh. eljárás, az ő ingatlanja is terhelt végrehajtási joggal, viszont csak én fizetek egyedül. Ha meg tudja venni a követelést (vagy engedményezési szerződés jön létre), akkor ő kikerül a bajból, én viszont lényegében a velem eegy kalapban évő másik adósnak fogok tartozni. Vagyis én fizetek ki mindent.
Mondjuk nem hülye a fickó, mert meg van a fedezete az ügy lezárására, hisz ki tudná fizetni a fennmaradó tartozást, de inkább ugyanezen összegért megveszi azt, s amit belerakott, azt rajtam bevasalja. Így az ő ingatlanja fel is szabadul, és még pénzébe sem kerül.
Köszi
Legyen ez a zárszó. Egyetértek.