Felszámolás,végelszámolás

Fórum → cégügyek - társasági jog
újabb elöl     új hozzászólás

morgonc # 2016.05.27. 17:27

Tisztelt Fórumozók!Egy BT-nek vagyok a kültagja 2011 októberétől,beltagja a féltestvérem.2009.09. Végre hajtást rendeltek el 2010.06.07-i hatállyal a Társaság adószámának felfüggesztésére került sor.Sajnos a BT jelenlegi állásáról semmit nem tudok rajtam kívül álló okok miatt.Az interneten utána néztem de,csak azt mutatta hogy a BT felszámolás alatt van.Hogyan tudnék ebből valami kiutat találni?Mi a teendő,ki szeretnék lépni a BT-ből.Az Apeh tőlem is végrehajthat?Előre is köszönöm a segítséget és a választ.

ObudaFan # 2016.05.28. 07:42

Ha kültag vagy, akkor tőled nem hajthat végre.
Egyébként felmondhatod a társasági szerződést, de kérdés, hogy van-e értelme.

Zolyomicsalad # 2016.09.21. 08:35

A felszámolói gyakorlattal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
Társasházunk pert veszített egy 10 éve felszámolás alatt lévő céggel szemben. A perérték a társasház több éves költségvetésének megfelelő összeg. Az ítélet több mint fél éve jogerős, a felszámoló nem lépett semmit és nem hajlandó tárgyalni sem a közös képviselővel, sem ügyvéddel. A társasháznak nincs esélye, hogy egy összegben rendezze a tartozást, de hajlana valamiféle megegyezésre.
A lakók attól tartanak, hogy - a társasházi törvényben lévő sortartásos kezesség miatt - tőlük személyenként követelik majd a tartozást. (Egy részük nem tud fizetni, aki meg fizet, rosszul jár, hiszen így ő állja a nem fizető lakók részét is.)
Mi ilyenkor a felszámoló szokásos eljárása? Tényleg megpróbálja 50 tulajdonoson behajtani a rá jutó részt, vagy eladja a követelést? Ha eladja, akkor ezt csak az EÉR rendszeren keresztül teheti meg? Hogyan lehetne elérni, hogy a felszámoló tárgyaljon a társasházzal?
Attől tartunk, hogy egy behajtó cég kezébe kerül a dolog és az tényleg igyekszik az utolsó fillért is kisajtolni azon tulajokból, akik fizetőképesek, a nem fizetőket pedig maximum ők perelhetik.
Köszönöm a segítséget Kriszta

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.21. 08:50

Nincs szokásos eljárás. Az adósnak viszont az a sorsa, hogy fizet vagy behajtanak rajta. (A kezesnek nemkülönben.)

Zolyomicsalad # 2016.09.21. 11:32

Kicsit még finomítanám a kérdést. A felszámoló - ha jól értem - arra hivatkozik, hogy ő nem egyezkedhet a társasházzal, mert neki elsősorban a hitelezői érdekeket kell védenie. Kell a hitelezői választmány jóváhagyása, hogy a sima behajtáson kívül egyéb lépést tegyen, azaz pl. egyezkedjen a társasházzal vagy eladja a követelést? Nézegettem az EÉR-en a követelés eladásokat, nagyon nyomott áron mennek, annyit a ház is megadna. Illetve a saját - telco szektoros - munkámból tudom, hogy a többszörösen megszűrt rossz követeléseket 5-10 százalékon veszik meg a faktor cégek. Szóval reális ez, hogy tárgyalni nincs joga, de nagyon nyomott áron eladhatja? Ez nem sérti a hitelezői érdekeket?

ObudaFan # 2016.09.21. 14:42

Miért adná el? Felszámolói szempontból ha biztosan nem akarja, hogy kárfelelőssége merüljön fel, a legcélszerűbbnek a végrehajtási eljárás indítása látszik. MEg aztán persze a kezesség érvényestése, csak ott már a felszámoló lehet, hogy meg fogja nézni azt is, hogy érdemes-e ennyi munkát ráfordítania.
Amikor valaki a más pénzével kapcsolatban egyezkedik, akkor mindig felmerül a felelősség kérdése, ugye.

Zolyomicsalad # 2016.09.26. 10:56

Köszönöm az eddigi válaszokat. Van valami ötlet, hogy kihez érdemes fordulni, akinek nagyobb gyakorlata van az ilyen ügyekben? Nagyon zavar, hogy a felszámoló fekete dobozként működik és eddig semmilyen irányból nem iskerült közlebb jutni ahhoz, hogy mire lehet számítani.
Egyetértek azzal, hogy az adós fizessen, de azt szeretnénk elkerülni, hogy egy köztes szereplő nyerészkedjen az ügyön, míg az eredeti hitelezőkhöz csak a tényleges követelés töredéke jut el.

Zetti # 2016.09.26. 13:23

Üdv.
Az alábbi kérdésem lenne.
Előzmény:
Felszámolási eljárást egy hitelező indította. Bejelentkezett hitelezőnek a) soros igényként bejelentette az eljárási illetéket (80 e Ft) mely vissza is lett igazolva.
A NAV nem jelentkezett be hitelezőnek. Az adófolyószámlán 7.000 ft túlfizetés volt, melynek visszaigénylését kértük. A NAV által küldött válasz alapján nem utalják ki mivel 80 e ft illeték tartozás áll fenn, így beszámításra került a túlfizetésként mutatkozó összeg. Ezt követően levélben felszólították az f.a. alatt álló társaságot az illeték megfizetésére.
A kérdésem:
Ebben az esetben a hitelezői táblázatban a NAV-nál kerül feltüntetésre a 73.000 ft mint a) soros követelés. De az eljárást indító hitelező akinek vissza is lett igazolva a 80 e ft még a felszámolás kezdetén , azt törölni kell, vagy továbbra is megmarad az a) soros igénye?

Dr.Attika # 2016.09.26. 13:45

Tessék már ezt a kérdést újra fogalmazni. Illeték tartozás jogcímen csak az illeték-hatóság jogosult. Ez lehet több illeték kiszabására jogosult hatóság. Milyen illetékről van szó?

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

ObudaFan # 2016.09.26. 16:23

Zetti

Az eljarast indító hitelező munkavállalója volt a cégnek? Mert szerintem az az egyetlen eset, amikor illetek-feljegyzesi joga van a hitelezonek. Minden más esetben a hitelező felé egyszerű eljárási költséggel tartozol akkor is, ha az eredetileg az eljárási illetekbol adódott és a NAV nem szamithatja be.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.26. 18:20

Akkor viszont hogy jelenthette volna be a hitelező az illeték összegét saját igényeként?

ObudaFan # 2016.09.26. 21:34

Hát ez az, vagy az ő igénye, vagy a NAV-é, a kettő együtt biztosan nem megy.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.09.27. 05:08

(Olyat láttam már, hogy a munkavállaló hitelező igényeként a felszámoló nyilvántartásba vette az illetéket is - de az nyilvánvaló tévedés volt.)

Zetti # 2016.09.27. 06:48

Köszi az eddigi válaszokat.
A megindító végzés alapján:
Az Adós köteles a HITELEZŐ részéről az eljárást megindításakor megfizetett közzétételi költségtérítést, eljárási illeték továbbá a hitelező jogi képviseletével felmerült munkadíj viselésére.

És ezt így a hitelező be is jelentette. A NAV felé nem volt tartozása a cégnek, így a nav nem jelentett be igényt. Mikor visszakértük a túlfizetést akkor jelezte hogy ő azt beszámítja a 80.000 ft eljárási illeték tartozásba.

Ha jól értelmezem a válaszokat, akkor azokban az esetekben amikor nem a NAV indítja a felszámolást, akkor az eljárási illeték abban az esetben is a NAV a) soros igény lesz?

ObudaFan # 2016.09.27. 10:26

Mindenképp a) soros, de általában nem a NAV követelése. Akkor a NAV-e, ha munkabér igény, vagy aki indítja, az személyében illetekfeljegyzesi jogos.

Zetti # 2016.09.29. 10:47

Kérdés:

Vagyonfelosztásnál, az a) soros igények közül, a felsz. elrendelő végzésben megítélt a) soros eljárási költségeket kell kifizetni, vagy pl az irattározás költségét. (a kettőre nincs pénz, csak az egyiket lehet részben kifizetni)

lemon # 2016.12.07. 09:55

Ha cég felszámolás alá került, akkor a felszámolási eljárás során a felszámolás alá került céget képviselő ügyvéd (végzés ellen fellebbezett) a felszámolótól még fog kapni bármi papírt? Akár a felszámolás befejezésével kapcsolatban vagy bármi mást?

ObudaFan # 2016.12.12. 05:58

Elvileg igen.

Flecky # 2017.01.07. 19:41

Tisztelt Fòrumozòk!
Tud nekem Valaki segìteni a következő dologban.:Igazgatò tanàcs elnök voltam egy tőzsdei nyrt-ben 2016.03.hòig.Ezt a céget mi is alapítottuk.Minden rendben vold de miutàn az ùj elnök nem komunikàlt senkivel ìgy màra sikerült az egész céget tönkretennie.Sajnos elindult egy felszamolàs is a cég ellen.Én màr nem vagyok benne a cégben sőt részvényem is kb.15% van.Ha a cég megszůnik lehet vmi bajom?A részvényesek perelhetnek?Esetleg időben talàljak-e védőügyvédet?
Köszönöm

ObudaFan # 2017.01.08. 09:18

A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését.

Vadsuhanc # 2017.01.08. 10:37

Tisztelt ObudaFan!

A felszámolónak az általad írt törvényre hivatkozva kell a keresetet beadni vagy megengedhető-e ( 2005.évben ) a 1997. évi CXLIV. a gazdasági társaságokról szóló törvény 29.§. alapján történt felelőség megállapítása?

„29. § (1) A vezető tisztségviselők a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály), illetve a gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek a társasággal szemben.”

Vadsuhanc # 2017.01.08. 11:06

A felszámolást a Kft ellen adótartozás miatt lett elrendelve. A követelés jogcíme megváltoztatható-e bármilyen jogcímen ?

ObudaFan # 2017.01.08. 14:10

A régi Gt-re alapozni szerintem nem jó, de azért hasonló szabályokat tartalmaz a Ptk. is.
Viszont a két jogintézmény nem ugyanaz, az egyik a cég érdekeinek a védelmére, a másik kifejezetten a hitelezők védelmére szolgál.

Vadsuhanc # 2017.01.08. 15:36

Tisztelt ObudaFan!

A bíróság ( 2005. évben ) az általam idézett törvény alapján hozott marasztaló ítéletet a Kft ügyvezetője ellen.

A problémám, hogy mit jelent az, hogy „" ügyvezetési kötelezettségeik vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért ”"

Pld. amennyiben az ügyvezető nem utalja el a kiszabott adót kinek okoz kárt ? A Kft-nek vagy az Apeh-nek ( mint harmadik személynek , félnek )?

Ekkor évényesül-e a (3) bekezdés, amely
  • „"(3) A társaság felelős azért a kárért, amelyet vezető tisztségviselője e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott.”
ObudaFan # 2017.01.09. 05:58

A NAV nem kártérítési jogcímen követelhet, hanem magát az adótartozást követelheti a cégtől.