Akkor nem a közös udvart árverezik.
végrehajtás kérdések
Nekünk nincs e előárverezési jogunk?(Az árverésen 270 nm lett árverezve a hozzá tartozó közös udvarral)
A közös udvar 3 ember tulajdona,de csak egy ellen lett végrehajtás.
Ha egy a tulajdonukban is lévő közös udvarra írnak ki árverést, minket mint tulajdonos társakat nem kellene erről értesíteni a végrehajtónak?
Fú, köszi. Akkor gyorsan nyitok a nevemre egy számlát, és odakérem a fizetésemet.Azt hittem, hogy ilyenkor azt is nézik, hogy más névre is érkezett a párom bankszámlájára pénz. Nagyon köszi a választ!
@vi555555: Az már csak számlaegyenleg, az egészre vonatkozik a hatósági átutalási megbízás, akár van társkártyád, akár nincs.
Ha párom bankszámlájára érkezik a fizetésem, akkor inkasszó esetén, amit párom ügyében rendeltek el, az én fizetésemet is leveszik, vagy csak páromét, akinek a nevén van a bankszámla? Tehát csak 1 néven van a bankszámla,nekem nincs hozzá társkártyám?Köszi a választ.
Megvettem 1000 forintért a nem hiteles tulajdoni lapot és úgy néz ki,hogy az adós 2 gyereke örökölte ezt az ingatlant és a Magyar államhoz került.Most árverezik. Köszönök minden tanácsot és minden Tőletek kapott segítséget !
Inkább a hirdetményt tanulmányozd! De nem a webes "részletes adatok"-at, hanem töltsd le a pdf-et, és azt! Ami abban nincs benne, az jogilag nem is létezik.
Köszönöm a megértéshez nyújtott segítséget !Így már értem .Még a tulajdoni lapot megnézem majd.
Ha azt nem érted, hogy a Magyar Állam miért vesz fel svejci frankos kölcsön, és miért nem fizeti vissza, akkor a legvalószínűbb megfejtés az, hogy örökölte. Felvett valaki az ingatlanára hitelt, nem fizette, meghalt, és vagy nem volt törvényes örököse, vagy valószínűbben volt, de mivel a tartozások meghaladták az örökölt vagyont, ezért az összes örökös visszautasította az örökséget, ilyenkor végső esetben a Magyar Állam örököl. A végrehajtás meg megy ilyenkor is tovább, ennyi.
Melyik részét nem értetted?
Láttam egy árverezési hirdetményt egy lakással kapcsolatban..A Magyar Állam mint adóssal szemben indították el az In. Just. kérésére.Svájci frank tartozás miatt. Szeretném megérteni :miről van itt szó ? Ha valaki elmagyarázná nekem,megköszönöm.
Tisztelt Fórumozók!
Tudom, hogy a fórum szóhasználata szerint fingreszelésnek fogják sokan minősíteni a kérdésem, de nagy tisztelettel megköszönném az érdemi hozzászólásokat a kérdésemhez.Elolvastam a fórumon a témával kapcsolatos hozzászólásokat is, de a konkrét kérdésemre nem találtam a választ.
A Vht. rendelkezése alapján a végrehajtási eljárásban a jogi képviselő részvételével kapcsolatban a Pp. az irányadó. A problémám lényege, hogy a Pp. a meghatalmazáson alapuló képviseletet szabályozza a 67. §-ban az egyéb képviselőkről, meghatalmazottakról külön nevesítetten nem szól.
Egy bank jogtanácsosa a végrehajtási eljárásban a Pp. rendelkezéseit szigorúan véve meghatalmazás nélkül eljárhat-e a meghatalmazás nélküli nyilatkozata érvényes-e a meghatalmazása nélkül?
Jogi képzetlenségem folytán az sem igazán tiszta számomra, hogy egy bank nevében jogi képviselő hiányában kinek a nyilatkozatát ( osztályvezetó, csoportvezető stb ) lehet elfogadni?
Nagyon megköszönném az érdemi válaszokat.
Jah, most újból elolvastam, és tényleg: fedezetelvonó szándékkal ajándékozták neki a lefoglalt tulajdoni hányadot. Éppenséggel erre is rá lehet faragni.
Vagy ha - mint itt is - végrehajtási joggal terhelten szerezte meg az ingatlan bizonyos hányadát, de nem adós.
Ha az adós teljes vagyonával felel, akkor az örökölt/ajándékként elnyert része is végrehajtás alá vonható. "Összevonásra" akkor nincs lehetőség, ha az adós csak zálogkötelezett valaki másnak a tartozása miatt.
@Grave7: elértem telefonon a végrehajtót, igen pontosan az történt amit írtál. Csak a 7/10-edre van joguk végrehajtani, összevonásra nincs lehetőség. Illetve valószínűleg kifizetik a tartozásaikat és le fog állni az egész.
@AndiA: Szerintem jelezd ezt a végrehajtónak, ő majd megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a maradék 3/10-ed végrehajtás alá vonására.
A leírtak alapján úgy tűnik, hogy a 7/10-ed korábbi tulajdonosával szemben indult eredetileg a végrehajtás, még az ajándékozás előtt - ha a jelenlegi tulajdonos saját jogon nem adós, akkor az ő tehermentesen szerzett 3/10-edére nem lehet végrehajtást vezetni.
Kedves Fórumtársak, érdekes dologba botlottam. Árverésre került egy ház 7/10-ed része lakottan. Megnéztem a tulajdoni lapját és kiderült hogy a maradék 3/10-ednek is az az ember a tulajdonosa akié a 7/10-ed. Anno ezt a nagyobb részt ajándékba kapta, ezen a részen már akkor végrehajtás volt, az is lehet azt hitték hogy egy ajándékozással elkerülhető a végrehajtás. Az a kérdésem hogy nem kell ilyenkor 1/1-gyé alakítani az ingatlant? Így senki nem fogja megvenni a 7/10-ed részt, mert amúgy is lakott és nyilván a 3/10-edet nem fogja eladni az új többségi tulajdonosnak, tehát ilyen értelemben ezzel a konstrukcióval el lehet kerülni hogy valaki elveszítse a házát árverésen. Mégis azt gondolom hogy ez így nem feltétlenül helyes, mert a hitelező sosem fog a pénzéhez jutni, másrészről akkor miért nem ezt csinálják azok akik el akarják kerülni a végrehajtást, hogy részletekre bontják a tulajdoni hányadukat? Vagy azért nem lett összeolvasztva a 3/10-ed és 7/10-ed mert a 7/10-eden már eleve volt végrehajtás? Köszi a válaszokat előre is.
Köszönöm kedves Grave7! Nagyon sokat segítettél ismét.
@tatabanyai: Megjegyzem, hogy ha "csak úgy" besétáltok a végrehajtóhoz, hogy írja meg az árverési jegyzőkönyvet, valószínűleg el fog hajtani, mert az ügyfélfogadás közepén nem tud ezzel fél-1 órát foglalkozni. Persze ha nincs ügyfél, akár elképzelhető.
Javaslom, hogy először az adós kérjen kimutatást mindegyik ügyében, hogy mennyi a tartozás (mert a tulajdoni lapon csak a tőke szerepel, kamat nélkül). Ha ez megvan és a vételár valóban elegendő minden tartozásra és más jogosult sincs bejegyezve akitől hozzájárulás kell, akkor kérjen időpontot az árverési jegyzőkönyv kiállítására.
+Javaslom a Vht. 157. § részletes átolvasását.
.
@Vadsuhanc: (njt.hu-n elérhető)
1983. évi 3. törvényerejű rendelet a jogtanácsosi tevékenységről
7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
Vhr. 6. § (1) A névjegyzékbe bejegyzett jogtanácsos jogi képviseletet csak jogtanácsosi igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) alapján láthat el. Az igazolványban mindazokat a szervezeteket fel kell tüntetni, amelyeknél a jogtanácsos jogi tevékenységet [Tvr. 1. § (2) bekezdés] folytat.
(2) Ha a képviseleti jogosultságot meghatalmazással is igazolni kell, az igazolvány a meghatalmazást nem pótolja.
Ez alapján el tudsz indulni, vh.elrendelés szabályozását, Pp-t, esetleg közjegyzőkről meg feladataikról szóló jogszabályokat ajánlom. + Google
Koszi gerbera, mintha nem egy nyelvet beszelnenk, de tulajdonkeppen fogtam a valaszodat,koszonom.
Igen. Ez egy újabb kérdés?
Árverésen kívül, tehát nem történik tényleges árverés (= a nyilvánosság kizárásával történik), de árverés hatályával, tehát mintha árverés útján történne a tulajdonszerzés.
Arveresen kivul, de arveres hatalyaval?