Az OIT a 2008. június 9-ei soron kívüli ülésén, az igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezésére tárgyalt a Fővárosi és a Pest Megyei Bíróságon felhalmozódott ügyhátralék ledolgozásáról és a bírósági eljárások időszerűsége javításának elősegítéséről szóló előterjesztésről.
Az OIT a 2008. június 9-ei soron kívüli ülésén, az igazságügyi és rendészeti miniszter kezdeményezésére tárgyalt a Fővárosi és a Pest Megyei Bíróságon felhalmozódott ügyhátralék ledolgozásáról és a bírósági eljárások időszerűsége javításának elősegítéséről szóló előterjesztésről.
Az OIT a 2003-2009 év közötti célkitűzései és cselekvési programjában elsődleges célként határozta meg a jelentős ügyhátralékkal rendelkező bíróságokon felhalmozódott ügyek ledolgozását, és az eljárások ésszerű időtartamának biztosítását. Ennek érdekében az OIT számos intézkedést hozott, ezek azonban nem vezettek kellő eredményre. Az OIT a korábban alkalmazott eszközrendszert és módszereket – az igazságügyi- és rendészeti miniszter javaslataival összhangban – ezért felülvizsgálta és határozatában komplex intézkedési csomagot fogadott el.
Az intézkedési terv kiterjed az eljárásokat indokolatlanul elhúzó, költségeit növelő, a perelhúzásra lehetőséget adó, a perek számát indokolatlanul szaporító jogszabályok felülvizsgálatára, a szükséges jogszabálymódosítások kezdeményezésére. Vizsgálni kell a bírósági utat elkerülő megoldások nagyobb alkalmazhatóságát, pl. a mediáció kiterjesztését. A feladat elvégzésében a bírákon kívül közreműködnek az ügyészek, ügyvédek és az IRM munkatársai.
A határozat az érintett két bíróság elnökét felkérte az ügyhátralék ledolgozása érdekében, célzott megoldási javaslat kidolgozására. Amennyiben a többlet pénzügyi források biztosíthatók, a többi bíróságról bírák, tisztviselők kirendelésével kerülne sor a hátralék ledolgozására azzal az elvárással, hogy e bíróságokon az időszerűség nem romolhat.
Az OIT szükségesnek tartja mindezekkel egyidejűleg a két bíróság külső cég által történő átvilágítását, amely felöleli az ügyforgalmi adatok szerkezetének változásait, a létszámviszonyokat, az elhelyezési körülményeket és egyéb az ítélkezés minőségét és mennyiségét befolyásoló tényezőket.
Az átvilágítás eredményeként javaslatokat kell megfogalmazni a helyzet kezelésére, új illetékességi és hatásköri szabályok bevezetésével összhangban az esetleges szervezeti változtatásokra.
Az intézkedések meghozatalánál az OIT különös figyelemmel volt arra, hogy – a már elért igazságszolgáltatási színvonal fenntartása mellett – az állampolgárok jogegyenlősége teljesebb körűen érvényesüljön a jogérvényesítési eljárás során.
