A választási iroda korábbi vezetője szerint a közös lista megjelenésével nem lesz korrekt a mandátumszámítás, ha a jogszabály a régi marad
Kategória: hír
Meghosszabbított határidő az angol nyelvű főiskolán
Azok a diákok, akik 2001-ben vagy korábban érettségiztek, még jelentkezhetnek a University of Hertfordshire-SZÁMALK School of Economic Studies (SES) angol nyelvű főiskolai képzésre. Az egyre jelentősebb hazai, és szokásos nemzetközi érdeklődés miatt ugyanis szeptember 7-ig meghosszabbították a jelentkezési határidőt az intézményben. A főiskola tehát az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény, melyre még szeptemberben jelentkezhetnek a 2001-ben sikertelenül felvételizők. Akik felvételt nyernek, az angol egyetem nemzetközileg elismert diplomáját kapják, így akadálytalanul elhelyezkedhetnek később az Európai Unió területén, egyúttal az OM egyenértékű főiskolai diplomáját is megszerzik. A nemzetközi oktatási intézmény várja azok jelentkezését is, akik Angliában szeretnének tanulmányokat folytatni. A felmérő vizsga a...
Központi Felvételi Nyílt Nap: kizárt a hiányzás
Nem sokkal a középiskolai tanévkezdés után, szeptember 22-én kerül sor a felvételire való felkészülés legmeghatározóbb rendezvényére, a Központi Felvételi Nyílt Napra, Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) épületében.
Az ICANN véleményeket kér választási szabályairól
Miután a doménnév kiosztást felügyelő szervezetet széles körben kritizálták a múltban, hogy döntéseit zárt körben hozza, ezért pénteken ismertették azokat a javaslatokat, amelyeket a szervezet ad hoc bizottsága (az At-Large Study Committee) tett az ICANN igazgatótanácsának tagjainak választásával kapcsolatos kritikák elemzése után.
Alkotmánybírósághoz fordult a Nagycsaládosok Országos Egyesülete
Egy alkotmánybírósági határozat következtében már módosított, a magzati élet védelméről szóló törvény “változatlanul nem képez megfelelő ellensúlyt a terhes nő önrendelkezésével szemben az állam objektív életvédelmi kötelezettsége oldalán”, véli a Nagycsaládosok Országos Egyesülete.
Az APEH sem tudja behajtani a kinnlévőséget
Az Állami Számvevőszék szerint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság első ízben októberre tervezett számlaegyenleg-értékesítési projektje nem kellően előkészített. A négymillió tb-járulékfizető kiértesítése 1,5 milliárd forintba kerül, azon a 2,8 millió dolláron túl, amit az ONYF annak a Fidesz-közelinek tartott IT-COM Kft.-nek fizet a projekthez szükséges számítógépes programért, amely versenytárs nélkül nyerte el tavasszal a közbeszerzési eljárást. Az ÁSZ jelentésében a Nyugdíjbiztosítási Alap politikai felügyeletére is kitér, amit jelenleg a Pénzügyminiszter gyakorol, de az egységes szakmai irányítás itt mind a mai napig nem megoldott.
Az igazságügy a Microsoft semmítő beadványának elutasítását kéri
Az USA igazságügyi minisztériuma beadványt nyújtott be a bíróságon, amelyben tiltakozik a Microsoft beadványa ellen, amely azt szorgalmazza a Legfelső Bíróságnál, hogy szüntessék meg ellenük az eljárást az alapfokon eljáró bíró tárgyalótermen kívül elejtett előítéletes megjegyzései miatt. A fellebbviteli bíróság valóban elutasította Jackson bíró helytelen viselkedését, viszont döntését – miszerint a Microsoft törvénytelen eszközökkel biztosította monopolhatalmát a piacon – helyben hagyta. A minisztérium beadványa szerint “a fellebbviteli bíróság alaposan megfontolta a bíró viselkedését, döntése és jogorvoslata ennek megfelelően szigorú volt”, ezért úgy vélik, további korrekcióra nincs szükség.
Új iratokat kértek a szegedi telekeladásról
Feljelentéskiegészítést rendelt el a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Bartha László szegedi polgármester, illetve 17 városházi képviselő ellen nagy értékű belterületi telkek kapcsán hűtlen kezelés miatt tett feljelentés ügyében – közölte Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Az ügyészség további iratokat szerez be, köztük a képviselő-testület jegyzőkönyveit, meghallgatja a feljelentőt, hogy dönteni tudjon. A Polgári Szegedért Egyesület augusztus 27-i feljelentése szerint a polgármester közgyűlési jóváhagyás nélkül kötött előszerződést egy luxemburgi céggel egy újszegedi telek eladásáról, melyet így negyed áron, a városnak hatszázmillió forintos kárt okozva adott el az önkormányzat. A város vezetése viszszautasította a vádakat.
Millenniumi Országjáró: jogilag aggályos terjesztés
Továbbra is jogszerűnek tartják a Miniszterelnöki Hivatalban az Országimázs Központ adatkérését a Millenniumi Országjáró terjesztéséhez, ennek ellenére nem kérnek ki több személyes adatot a központi nyilvántartóból.
Eltörölnék a minimálbér adóját
A kormány, a munkaadók és a szakszervezetek ma egyeztetnek először a jövő évi minimálbérről. A munkáltatók szerint elviselhetetlen terhet jelentene a cégeknek, ha a kormány javaslatára 50 ezer forintra emelnék a minimálbért jövőre. A foglalkoztatók érdekképviseletei 45-46 ezer forintos minimálbért tartanak elfogadhatónak. A 40 ezer forintos bruttó kereset még a legalsó 20 százalékos sávba esik, a tervek szerint a 20 százalékos sáv felső határa 600 ezer forint lenne 2002-ben. Az adó- és az egyéb járulékterhek miatt a minimálbéren foglalkoztatottak az idén 27 ezer forintot vihetnek haza havonta, adó nélkül ez az összeg 35 ezer forintra emelkedne.
Kudarcba fulladt a durbani konferencia
Az Egyesült Államok és Izrael hétfőn este kivonult az ENSZ durbani, rasszizmus elleni konferenciájáról. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint Washington az izraeli kérdéssel kapcsolatos kompromisszum hiánya miatt távozott a találkozóról. Az Egyesült Államok, mint a Reuters emlékeztet rá, eleve alacsony szintű küldöttséggel képviseltette magát a dél-afrikai városban rendezett tanácskozáson, így tiltakozva Izraelnek rasszista államként történő megbélyegzése ellen. Mint Tom Lantos demokrata párti kongresszusi képviselő, az amerikai küldöttség tagja kifejtette: “az amerikai kormány több hónapja tartó erőfeszítései ellenére lehetetlen a további amerikai részvétel a konferencián.” Ugyancsak kivonult a konferenciáról Izrael küldöttsége is. Ezt Simon Peresz izraeli külügyminiszter jelentette be hétfőn Jeruzsálemben.
Közös Uniós határőrség?
Tanulmány készül egy esetleges közös Uniós határőrség kialakításáról, melyek a külső határokat fenntartó országokban állomásoznának. A tervet a német belügyminiszter is támogatja. Schily indokoltnak tartja a közös kiegészítő határőrség létrehozását, hiszen az EU egyre inkább egységes jogi övezetté válik. Az egyik legnagyobb kérdés az, hogy az új szervezetet az Európai Bizottságnak, vagy a miniszteri tanácsnak rendeljék majd alá.