Kategória: hír

Kemény bírálatok az USA ellen a halálbüntetés elleni konferencián

A világ legnagyobb demokráciáját, az Egyesült Államokat érték a legkeményebb bírálatok a halálbüntetés nemzetközi felszámolását sürgető első nemzetközi tanácskozáson, amely csütörtökön kezdődött meg Strasbourgban. – Ha a halálbüntetés hatékony eszköz lenne, az Egyesült Államokban egyáltalán nem létezne a bűnözés – állapította meg a világkongresszust megnyitó beszédében Walter Schwimmer. Az Európa Tanács főtitkára felhívásban ösztökélte a páneurópai szervezet három tagállamát, Oroszországot, Törökországot és Örményországot is, hogy hivatalosan töröljék törvénykezésükből a legsúlyosabb büntetést. E három ET-tagállam évek óta moratóriumot érvényesít a kivégzésekre, de nem tiltotta be a halálos ítéleteket. Michel Taube, a nemzetközi tanácskozást kezdeményező Együtt a halálbüntetés ellen nevű társadalmi szervezet...

A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítélete a Filó Katalin kontra MVSZ perben

A Legfelsőbb Bíróság (LB) helyben hagyta a Fővárosi Bíróság január 11-i ítéletét, amellyel elutasította Filó Katalinnak a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) ellen benyújtott keresetét – tájékoztatta Lomnici Zoltán, az LB főtitkára az MTI-t. Filó Katalin, a Magyar Nők Világfórumának elnöke, az MDF volt alelnöke tavaly novemberben azért fordult bírósághoz, hogy az semmisítse meg a Magyarok Világszövetsége elnökének a 2000. december 1-jére meghirdetett rendkívüli küldöttgyűlés összehívásáról szóló határozatát. A Fővárosi Bíróság (FB) januárban azzal indokolta döntését, hogy a felperes Filó Katalin nincs személyi tagsági viszonyban a Magyarok Világszövetségével, így nem volt jogosult a kérelem benyújtására. Az FB akkori határozata szerint Filó Katalin...

Előzetes letartóztatásba helyezték a székesfehérvári ügy három gyanúsítottját

A Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezett három gyanúsítottat azon 11 közül, akiket a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal kedden, nyílt nyomozás során Székesfehérváron államtitoksértés, hivatali visszaélés és vesztegetés, illetve más bűncselekmények miatt vett őrizetbe. Erről a Fővárosi Bíróság szóvivője tájékoztatta az MTI-t csütörtökön.

Õrizetbe vették Szabadi Bélát

Õrizetbe vették Szabadi Béla független országgyűlési képviselőt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium volt, kisgazdapárti politikai államtitkárát csütörtökön, a fővárosban – erősítette meg a politikus ügyvédje az MTI-nek. Szőgyényi József elmondta: védencét a nap folyamán órákig hallgatták ki a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal fővárosi, Markó utcai objektumában. Az ügyvéd szerint a kihallgatást követő őrizetbe vétel váratlanul történt, és mint mondta, álláspontja szerint teljesen indokolatlanul. A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal korábban ismertetett adatai szerint Szabadi Béla alaposan gyanúsítható 10-20 ügyben hűtlen kezeléssel, illetve egy esetben csalással. A kár több száz millió forintra tehető. Az ügyészség információi szerint Szabadi Bélával kapcsolatban a hűtlen...

Munka Törvénykönyve: változik a munkaidő szabályozása

A Munka Törvénykönyve módosítása szerint július 1-jétől a rendes és rendkívüli munkaidő együttesen sem haladhatja meg a napi 12, illetve a heti 48 órát.A jelenleg érvényes szabályozás eltér az európai normáktól, külön-külön korlátozza a rendes és a rendkívüli munkaidő maximális mértékét – tájékoztatták a Gazdasági Minisztérium munkajogi kodifikációs titkárságán az MTI-t.

Az Országimázs nem közli a bizottság névsorát

Bár az Országimázs Központ sajtófőnöke tegnap úgy nyilatkozott: Majtényi László állásfoglalásának szellemében járnak el, egyelőre nem hozzák nyilvánosságra annak a közbeszerzési bírálóbizottságnak a névsorát, amely februárban elfogadta a Happy End Kft 4,2 milliárd forintos országimázs-pályázatát. Mint beszámoltunk róla, Majtényi László adatvédelmi biztos nemrégiben úgy foglalt állást, hogy a közfeladatokat ellátó személyek neve és beosztása nyilvános adat, így a pályázat elbírálóinak nevét is megismerheti a közvélemény. Az ombudsman állásfoglalása, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság még áprilisban kért Majtényi Lászlótól, nem tisztázza egyértelműen a teendőket – érvelt Kertész Viktória, az Országimázs Központ sajtőfőnöke, ezért újabb pontosítást kértek. Tóth István...

A TRUSTe szerint személyiségi jogi nyilatkozatokra utaló jeleket kell elhelyezni a honlapokon

A nonprofit szervezet véleménye szerint olyasféle szimbólumokat kellene feltenni a weblapokra, mint az élelmiszerek csomagolásán látható a részletes szavatossági, és összetételre vonatkozó leírásokat helyettesítő — jelek, de a weboldalak esetében ezek arra utalnának, hogy milyen adatokat gyűjtenek a felhasználókról, és hogyan használják fel azokat. A grafikára és a mögöttes jelentéstartalomra nem tettek javaslatot, de hangsúlyozták, hogy nemcsak a gyors áttekinthetőség, hanem a mobileszközök kis megjelenítője miatt is nagyon hasznosak lennének ezek a piktogrammok.

A franciák korlátozzák a Yahoo! szólásszabadságát?

Az Egyesült Államok egyik bírósága kivizsgálja, hogy vajon más országok bíróságai meghatározhatják-e, hogy a Yahoo! internetes portál mit árulhat árverési oldalain keresztül. Ez az ügy hatással lehet arra, hogy a nemzetközi kereskedelem milyen kiterjedéssel működhet majd az interneten. Az egész vitás ügy alapja az, hogy egy francia bíróság elrendelte, hogy a kaliforniai központtal rendelkező Yahoo! tiltsa le a helyi hozzáférést egy olyan árverési oldalhoz, amely náci emléktárgyakat árult. A Yahoo!-t két francia, polgárjogokkal foglalkozó csoport beperelte, és a francia fajgyűlölet elleni törvények szerint 13 ezer USD bírságot kapott. A portál eltávolította ezeket a tárgyakat az oldalairól, hiszen nem tudta megoldani,...

Az Alkotmánybíróság a türelmi zónák kijelölésének elmaradásáról

Nem megalapozott az az alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány, amely kifogásolta, hogy a Fővárosi Közgyűlés a törvényes határidőig, 2000. március 1-jéig nem alkotta meg a türelmi zónák kijelölésének részletes szabályairól szóló önkormányzati rendeletét – tartalmazza az Alkotmánybíróság határozata, amelyről a testület szerdán közleményben tájékoztatta az MTI-t. A közlemény szerint alkotmányellenesség esetén az Alkotmánybíróság eljárását bárki indítványozhatja, az önkormányzat törvénysértése kapcsán viszont az eljárás kezdeményezője egyedül a közigazgatási hivatal vezetője lehet. A közigazgatási hivatal vezetőjét indítványozási jog illeti meg az Alkotmánybíróságnál akkor is, ha rendeletalkotási kötelezettségét mulasztja el az önkormányzat, a jelen esetben azonban a közigazgatási hivatal vezetője nem kezdeményezte az Alkotmánybíróság...

Alkotmányellenes rendelkezés a közhasznú szervezetek kapcsán

A közhasznú szervezetekről szóló törvénynek az egyszemélyes közhasznú társaságok vonatkozásában alkotmányellenes az a rendelkezése, amely szerint a közhasznú szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a vezető szerv ülésezésének gyakoriságára, ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára, üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára vonatkozó előírásokat. Az Alkotmánybíróságnak az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint a testület úgy döntött, hogy a vitatott rendelkezést 2001. december 31-i hatállyal megsemmisíti. A közhasznú szervezetekről szóló törvény vonatkozó rendelkezése olyan belső szerv működési rendjének szabályozását írja elő, amely az egyszemélyes alapítású közhasznú társaságokban a társasági jog szabályai szerint nem létezik, így a közhasznú szervezetekről szóló törvény...