szakvizsga - "B" rész (büntető)

Gratulálok Boribon!
Ennél jobban nem lehet teljesíteni! Nagyon megérdemled az a kis alvást, de még többet is!
Ne

Szia Boribon!
Gratulálok.

Sziasztok Sorstársak! Ma volt életem legjobb vizsgaélménye!!!! Ahhoz képest, hogy előtte szétparáztam magam, egy szuperkedves, korrekt bizottsághoz kerültem, és 3db ötössel hagytam el a Szalay utcát..
Kérdéseim (amennyire emlékszem):
BJ
elkövetők, különösen a közvetett tettes fogalma
jogeseten keresztül emberölés, kifosztás, kiskorú veszélyeztetése, lopás

BE
eljárás résztvevői, pótmagánvádló, magánvádas eljárás részletesen

BV
jutalmak, szabálysértési eljárásban a bíróság szerepe, mit nem lehet bevinni az elítéltnek, csomag

Na most jól kialszom magam. Hajrá mindenkinek!!

Köszi kedves Pazs és Kondidori!

3. nem szabhat ki helyszíni birságot, azt külön írná a jogszabály a tényállásnál.
határozatban 100e -ig birságolhat,és még a jogsidat is elveheti max 1 évre.

A jogiszaki.hu-n fennvan egy 2010.10.01. dátummal hatályosított kidolgozás 3 részben, szerintem a fogalmak miatt érdemes lenne a tv mellé nézned.

2. a Országos Igazságügyi Orvostani Intézetnek az alkoholfogyasztás és az alkoholosbefolyásoltság igazságügyi orvosszakértői vizsgálatáról és véleményezésről szóló 5.sz. és 13. sz módszertani levele

3. A különbség a befolyásoltságban van. Ha ivott, de nem befolyásolt (0,5 alatt), akkor szabálysértés.

1. Tömegszerencsétlenség, amikor legalább 1 ember súlyos testi sérülést, nagyobb számú, legalább 9 személy legalább könnyű testi sértést szenved.

Halálos tömegszerencsétlenség, amikor legalább 1 ember meghalt és legalább 9 más személy megsérült.

sok ember - legalább 6 ember életét veszélyezteti

2.Alkoholértékek:

• 0,30 ezrelék alatt: negatív;
• 0,3-0,50 ezrelék között: ivott, de alkoholosan nem befolyásolt;
• 0,51-0,80 ezrelék között: igen enyhe;
• 0,81-1,50 ezrelék között: enyhe;
• 1,51-2,50 ezrelék között: közepes;
• 2,51-3,50 ezrelék között: súlyos;
• 3,51 ezrelék felett: igen súlyos fokú az alkoholos befolyásoltság.

Az alkoholos befolyásoltság mértékét emeli, időtartamát meghosszabbítja a pótlólagos alkoholfogyasztás, az ún. ráivás. A ráivás bizonyítására szolgál a kettős vérvétel vagy az egy időben történő vér- és vizeletvétel.
A posztalkoholos állapotban körültekintően kell vizsgálni, hogy az elkövető szubjektív érezhette-e a vezetés során az alkoholos befolyásoltságot, és annak tüneteit képes lehetett-e felismerni. Ha igen, a bűncselekmény megállapítható..

Ebből az első kérdésre tudok válaszolni fejből: Sinku Pálhoz jártam bj szemináriumra. A tömegszerencsétlenségben legalább 10 ember megsérül, halálos tömegszerencsétlenségnél legalább 1 közülük meghal, minősített eset (a második bekezdés), ha kettőnél többen halnak meg. Szerintem bírói gyakorlat.

Sziasztok! Ki van itt?
Ki tudja, hogy
1- a 188. § (2) b) -nél miért lép be a kettőnél több ember halálát okozva a halálos tömegszerencsétlenséget okozva - kitétel mellé? Mit jelent önmagában a halálos tömegszerencsétlenség? Ott hányan halnak meg? Hol van ez leírva?
2- Hol találom a szeszesital-fogyasztás idejének és ismétlődésének jelentőségét?
3- Tényleg, mi a lényegi különbség a btk és szabs közötti megítélése között? A btk-ban nemcsak a szeszes italra utal.Egyébként aki engedély nélkül vezet gépjárművet azt megbüntethetik 100 eFt-ra, eltilthatják a járművezetéstől és még + helyszíni bírságot is kiszabhatnak? Vagy a 100 eFt az már a helyszíni bírság lehetséges legmagasabb összege?
Kösz, Ne

Sziasztok!

Megtaláltam a be-ben saját kérdésemre a választ: 43. § (1) (dr. Juci is megírta már)
terhelt = akivel szemben be-t folytatnak, ugyanő gyanusított - a nyomozás során,
vádlott - a bírósági eljárás során,
elítélt - büntetés / megrovás, próbára bocsátás vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után.
Tehát ha pl. fellebbezett, akkor a (nem jogerős) ítélet után is csak vádlott. Nagyon kezdek belejönni. Remélem, örömet szereztem valakinek.
Üdv, Ne

Köszi a válaszokat dr.Juci, Kondidori, Moneszka!

Látom, még mindig nagyon oda kell figyelnem, hogy ne keverjem a dolgokat, mint a régi kulfoldi humorista a magyar felfüggeszteni és felakasztani szavakat...pedig 21-én megyek írásbelizni, azután szóbelizni...
Azóta belebotlottam a be 54-56. kérdéseiBE, itt az Nbj és 2003 CXXX. megnevezésű társába. Nem találtam ezekről egy GYIK kérdést sem. Foglalkozzam ezzel egyáltalán? Mi az, ami itt fontos?
Remélem, legközelebb már valami okosságot is meg tudok osztani veletek.
Üdv, Ne

2. A nemi erkölcs elleni bcs-k mellett pirospontért el lehet még mondani, hogy a személyi szabadság megsértésének, emberkereskedelemnek minősített esete a 18., emberölésnek a 14. életévét be nem töltött személy sérelmére történő elkövetés - ez utóbbi miatt esett úgy, hogy amikor az újszülött megölése c. bcs-t kivették a Btk-ból, ugyanazon cselekmény privilegizált eset helyett egyből minősítetté avanzsált.
Életkor szempontjából nemi erkölcs ellenieknél játszik még a tiltott pornográf felvétellel v.élés, üzletszerű kéjelgés elősegítése, kerítés, egyéb kategóriában a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, kiskorú veszélyeztetése, kábszerrel v.élés.

köszönöm a választ!!!

Vera

1c
2. szexuális bcs korhatáraira gondol (erőszak min eset, megrontás)

Sziasztok!
Nekem is lenne kérdésem:

1. mikor nem büntethető a magántitoksértés?
ez a jó válasz?
a.)ha a tettes nem olyan személy aki a foglalkozását gyakorolva, vagy közmegbízatást teljesítve követi el.
b.) ha nem szándékosan követi el
c.) magánindítvány hiánya esetén ???

2. életkori határok a különös részben?

Előre is köszönöm a segítséget!!!

Vera

sziasztok
a kötelező védelem esetei (nézzetek utána a hatályosság kedvéért)

1. a Be. 46. §-ában rögzített esetekben
2. a Be. 242.§-ban rögzített esetekben
3. a másodfokú bíróság előtti tárgyaláson, ha a védelem egyébként kötelező (Be. 364.§ /2/ bekezdés)
4. fiatalkorú elleni eljárásban (Be. 450.§)
5. bíróság elé állítás esetén (522.§)
6. távollévő terhelttel szembeni eljárásnál (Be. 530.§ /1/ bekezdés)
7. tárgyalásról lemondás esetén (536.§ /1/ bekezdés)
8. biztosíték letétele esetén (586.§ /6/ bekezdés)

Mónika

Igaza van Jucinak, hogy az elkövető nem igazán eljárásjogi kategória.
A törvény eredeti verziójának megalkotásánál különösen figyeltek arra, hogy ne kerüljön be ez a szó és helyette terheltként nevezték az illetőt. Persze az utólagos toldozgatás-foldozgatás következtében (ld. még a hatálybalépés előtt x.szer módosult)a nyomozás megszüntetési okok közé sikerült odaírni, hogy "ha az elkövető meghalt" és ezt a többi "eljárást megakasztó aktusnál" is átvette a tv.

Szia!

A védelem az valóban védelem, védője pedig a terheltnek van, ennek kötelező eseteit ld. Be. 46.§. A pótmagánvádló nem terhelt, ő épphogy a másik oldalon áll, neki képviselő kell, kivéve, ha maga is szakvizsgázott jogász, ahogy nagyon helyesen írtad :)
A terhelt összefoglaló megnevezés, a pácienst a büntetőeljárás bármely szakaszában lehet így nevezni. A feljelentett valóban az, akit feljelentettek. Gyanúsított az első gyanúsítotti kihallgatást, vagyis az alapos gyanú közlését követően lesz vkiből. Vádlott - akivel szemben az ügyész vádIRATOT, a pótmagánvádló vádindítványt nyújtott be. Elítélt - akinek bűnösségét a bíróság megállapította és vele szemben büntetést szabott ki/intézkedést alkalmazott. Az elkövető nem igazán eljárásjogi kategória.

Üdv: Juci

Köszi KondiJuci!

Két kérdés jutott még eszembe:
1- a be 12. kérdésénél a kötelező védelem egyéb esetei... Ez ugye ugyanaz, mint a kötelező ügyvédei képviselet? (Már mindenütt cselt sejtek...) Nekem a pót-magánvádló ugrik be (ha nem -sikeresen- szakvizsgázott), nincs véletlenül összegyűjtve a többi?
2- A hasonló jelentésű szavaknál tartva a 1) feljelentett (mert valaki állít róla valamit a hatóságnál) / 2) gyanúsított (nyomozó kezdi elhinni)/ 3) terhelt (vádindítványt nyújtott be az ügyész)/ 4) elítélt (határozatot hoztak arról, hogy valami tényleg csúnyát tett és büntetést vagy intézkedést szabtak ki rá)
Szóval van más megnevezése a be látókörébe került elkövetőnek (jaj, tényleg, még ez is!) és egyáltalán, ezt jelentik ezek a megnevezések?
KÖSZI - a többi (esetleg csak) olvasó nevében is

Na, a fene a motorba...

tárgyalás (ami főszabályként nyilvános):
• a rendes elsőfokú eljárásban és általában a különeljárásokban
• másodfokon, ha a bíróság bizonyítást vesz fel
• próbára bocsátást kimondó határozat hatályon kívül helyezése/próbaidő meghosszabbítá¬sa esetén
• Be. XXIX. fej. szerinti különleges eljárásokban, ha a bíróság bizonyítást vesz fel
FONTOS, hogy harmadfokú eljárásban soha nincs tárgyalás

nyilvános ülés (a tárgyalás szabályai szerint nyilvános):
• másodfokon, ha nem kell tárgyalást tartani és az ügy tanácsülésen nem intézhető el
• harmadfokon, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el
(a felsorolásokat megtalálod a Be-ben, hogy mikor nem intézhető el, nem idézném)
• felülvizsgálati eljárásban – Be. 424. § (2)
• jogorvoslat a törvényesség érdekében
• jogegységi eljárás
• tárgyalásról lemondás

tanácsülés (bíróság tagjai + jkv. lehetnek jelen):
• ügydöntő határozat meghozatala (a bíróság tanácskozik)
• bíró kizárása
• tárgyalás előkészítése (pl. kényszerintéz¬kedésekről döntés)
• másodfokú eljárásban ld. Be. 360.§
• harmadfokú eljárásban ld. Be. 392. §
• perújítási eljárásban (perújítás megengedhetősége)
• felülvizsgálati eljárásban – Be. 424. § (1)

ülés (ügyfélnyilvá¬nosság – a Be. írja elő ill. teszi lehetővé az egyes személyek részvételét):
• felajánlott óvadék elfogadása tárgyában
• nyomozási bíró eljárásában
• előkészítő ülés
• magánvádas eljárás során a magánvádló személyes meghallgatása
• különleges eljárásban az ügyész/védő/terhelt személyes meghallgatása esetén – hopp, itt is meghallgatást ír, most látom ;)

Netusufloro!

Na hogy ezt se kelljen keresned, ime a Juci által említett elhatárolás:

1. Attól függ, ki és kit :) Nyomozó hatóság és bíróság a tanút, gyanúsítottat/vá¬dlottat kihallgatja, bíróság a szakértő(ke)t meghallgatja, de vádemelés elhalasztása/közve¬títői eljárásra utalás előtt az ügyész a gyanúsítottat (közvetítői esetén a sértettet is) meghallgatja.
2. Látom, már keverednek a dolgok, elsőként annyit szögeznék le, hogy a tanácsülés soha nem nyilvános ;)

Tehát:
tárgyalás (ami főszabályként nyilvános):
• a rendes elsőfokú eljárásban és általában a különeljárásokban
• másodfokon, ha a bíróság bizonyítást vesz fel
• próbára bocsátást kimondó határozat hatályon kívül helyezése/próbaidő meghosszabbítá¬sa esetén
• Be. XXIX. fej. szerinti különleges eljárásokban, ha a bíróság bizonyítást vesz fel
FONTOS, hogy harmadfokú eljárásban soha nincs tárgyalás

nyilvános ülés (a tárgyalás szabályai szerint nyilvános):
• másodfokon, ha nem kell tárgyalást tartani és az ügy tanácsülésen nem intézhető el
• harmadfokon, ha az ügy tanácsülésen nem intézhető el
(a felsorolásokat megtalálod a Be-ben, hogy mikor nem intézhető el, nem idézném)
• felülvizsgálati eljárásban – Be. 424. § (2)
• jogorvoslat a törvényesség érdekében
• jogegységi eljárás
• tárgyalásról lemondás
tanácsülés (bíróság tagjai + jkv. lehetnek jelen):
• ügydöntő határozat meghozatala (a bíróság tanácskozik)
• bíró kizárása
• tárgyalás előkészítése (pl. kényszerintéz¬kedésekről döntés)
• másodfokú eljárásban ld. Be. 360.§
• harmadfokú eljárásban ld. Be. 392. §
• perújítási eljárásban (perújítás megengedhetősége)
• felülvizsgálati eljárásban – Be. 424. § (1)
ülés (ügyfélnyilvá¬nosság – a Be. írja elő ill. teszi lehetővé az egyes személyek részvételét):
• felajánlott óvadék elfogadása tárgyában
• nyomozási bíró eljárásában
• előkészítő ülés
• magánvádas eljárás során a magánvádló személyes meghallgatása
• különleges eljárásban az ügyész/védő/terhelt személyes meghallgatása esetén – hopp, itt is meghallgatást ír, most látom ;)

Köszönöm a bókok tömkelegét, még a végén elhiszem :)

Netusufloro, ha visszalapozol arra a környékre, ahonnan Kondidori a lentieket bemásolta, azt is leírogattam, hogy mikor van tárgyalás/ülés/nyilvános ülés, az is hasznos sorvezető lehet szerintem. A lentieket meg úgy írtam, hogy valaki kérte, foglaljam már össze, nagyjából hogy néz ki sematikusan egy büntetőeljárás, onnan az emlegetett K. Istvános példa is.

Büntetési tételek: szerintem senki ne pazarolja erre a drága idejét, én sem tanultam meg, tőlem sem kérdezték, néhány gyakoribbat esetleg megjegyezhettek, mint lopás, emberölés, rablás alapesete, csak úgy megnyugvásul, de pl. terrorcselekményét tök fölösleges.

Sorrend: én is Btk-Be-Bv-szabs., a Be. ijesztően sok, valahogy be kell darálni, a Bv-szabs-ra viszont elég pár nap.

Köszönöm, óriásiak vagytok!Te is és Juci is!

És még egy utolsó:
Amit eddig leírtam, az az „általános“ eljárás modellje, a Be. ezután szabályozza a különeljárásokat (XXI-XXVIII.fej.) és a különleges eljárásokat (XXIX. fej.), amikre az általános eljárási szabályokat az ott írt eltérésekkel kell alkalmazni. A tárgyalás mellőzését és a tárgyalásról lemondást is a különeljárások között találod, a törvényből világos lesz, mikor és miért vannak ezek.
Ígértem, hogy a nyomozási bíróra még visszatérünk, róla annyit, hogy a vádirat benyújtása előtt ő látja el a bíróság feladatait, így pl. határoz a kényszerintéz¬kedésekről (előzetes letartóztatás meghosszabbítása stb.), kihallgatja a gyermekkorú tanút, a különösen védett tanút, titkos adatszerzést engedélyez, elrendeli a nyomozás folytatását – mindezeket természetesen indítványra. Az általános eljárási szabályokat kell alkalmazni az eljárására a megjelölt eltérésekkel.

… bírósági szakba – Be. XI-XIII. fejezet tárgyalja az elsőfokú eljárás szabályait, ezt tényleg nem részletezném, csak annyit, hogy még innen is visszakerülhet az ügy ügyészi szakba (pl. vádirat hiányosságainak pótlása), az eljárást a bíróság is megszüntetheti, felfüggesztheti, a felfüggesztés egyik lehetséges esete a közvetítői eljárásra utalás, az eljárás megszüntetése mellett pedig a bíróság is alkalmazhat megrovást. Ha mindezeket nem teszi, ítéletet hoz, melyben a vádlottat bűnösnek mondja ki/felmenti. A Be. 346–347.§-ban találod, hogy az elsőfokú bíróság mely határozatai ellen és milyen okból van helye fellebbezésnek, ekkor jöhet a másodfokú eljárás – ezt sem részletezem, szerintem nagyon lényeges belőle a felülbírálat terjedelme, az eljárás formái (a bizonyos ülések, amiket lentebb leírtam), a súlyosítási tilalom, a másodfokú bíróság határozatai… A másodfokú bíróság ítélete ellen a Be. 386.§-ban leírtak szerint lehet fellebbezni, lényegében akkor, ha a másodfokú bíróság úgy hozott az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntést, hogy megsértette a büntetőjog szabályait, ekkor kerülhet sor harmadfokú eljárásra – a szabályokat szintén nem részletezem…

A Be. 588–589.§-ban találod, hogy mikor emelkedik jogerőre az i-II-III. fokú bíróság ítélete, ekkor fejeződik be jogerősen a büntetőeljárás. A fellebbezés ugye rendes jogorvoslat, amivel még nem jogerős határozatot lehet megtámadni, a jogerős határozatokkal szemben viszont már csak rendkívüli jogorvoslatoknak lehet helye: perújítás – feltételeit ld. Be. 408.§, felülvizsgálat – feltételeid ld. Be. 416.§. Hogy példát is írjak:
• perújítás: K. Istvánt jogerősen elítélik a sérelmedre elkövetett rablásért, mert te és 3 hamis tanú egybehangzóan állítjátok, hogy ő követte el a bűncselekményt, de előkerül K. István volt munkáltatója, aki igazolja, hogy ő nem követhette el a cselekményt, mert abban az időben külföldön tartózkodott, így K. Istvánt fel kell menteni;
• felülvizsgálat: K. Istvánt jogerősen elítélik rablásért , a bíróság 6 év szabadságvesztést szab ki, melynek végrehajtását próbaidőre felfüggeszti – 6 év szabadságvesztést ugye nem lehetne felfüggeszteni, de senki nem fellebbezett – már csak felülvizsgálattal támadható;
• és a „megjegyezhetetlen nevű“ jogorvoslat a törvényesség érdekében: a jogerős határozat már nem támadható más jogorvoslattal pl. a terhelt terhére benyújtható perújítási/felülviz¬sgálati indítvány törvényes határideje lejárt, de a jogerős határozat törvénysértő – mivel nem maradhat így, a legfőbb ügyész jogorvoslatot jelent be a törvényesség érdekében, ezzel elérheti, hogy a Legfelsőbb Bíróság kimondja a határozat törvénysértő voltát. A terhelt még ilyenkor is járhat jól – ld. Be. 437.§