Szerintem a munkáltatónak joga volt rendkívüli felmondással felmondania, még a lényeges kötelezettségszegés is megáll, de célszerűbb lett volna igazolatlan távolléttel indokolnia.
Munkavállaló csak akkor veheti ki a szabadságát, ha azt előzetesen engedélyezteti. Amúgy is valamennyi szabadsággal a munkáltató rendelkezik.
Ez a jelentős mérték:
„sak a munkavállaló tudott részleteket, az előkészítésben csak ő vett részt, mást nem avatott be, így a szerződő partner más céggel kötött megállapodást.”
Az igazolatlan távollét is lényeges kötelezettség megszegése, nem?
De igazolatlannak minősül-e az otthagyott cédula ellenére?
Csupán 7 nap szabadsággal rendelkezik a munkavállaló, de 15 nappal korábban szándékát jeleznie kell.
Igen, igazolatlan és lényeges kötelezettségszegés.
:) Jól oldottad meg. Hajrá a szóbelin.
Köszönöm!
Remélem a bizottság is így gondolja.
Csupi77!
Erre van bírói gyakorlat:
A bírói gyakorlat az alábbi esetekben megalapozottnak ítélte a munkáltató általi azonnali hatályú munkaviszony megszüntetést:
Sziasztok!
Kérdés: 1. fok túllépte a határidőt, ezt jelzi a döntésben, de nem rendelkezik a költségvetésbe történő visszafizetésről (kérelmezőnek jogszab. alapján költségnemtessége volt). Ügyfél megfellebbezi ezért a döntést. 1 fok felterjeszti. 2. fok érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,mert nincs rá hatásköre.
Az lenne a kérdésem, hogy (KET) a fellebbezésnél mit jelent ez pontosan: a döntésből közvetlenül adódó jog vagy érdeksérelem miatt lehet fellebbezni.
(egyáltalán megfellebbezhette ezért a döntést ? )
Köszi a segítséget!
Kedves drspices!
Sehol nem találom, tudnál bemásolni egy linket?
Köszi!
Nyuszifüll
Fejtsd ki bővebben, nagyon nem érthető.
Ha egyszer illetékmentes, miért rótt le illetéket. Ha az I. f.-nak nem volt hatásköre miért döntött stb.
Csupi77!
Itt próbáltad?
http://www.birosag.hu/…rozatok-tara
drspices!
Igen, itt kerestem.
Lehet, hogy valamit nem jól csinálok, de nem találom :-(
Nyuszifull esetében épp azért kell az I.foknak a költségvetésbe befizetni az illetéknek megfelelő összeget, mert az ügyfél költségmentes volt. Ha fizetett volna illetéket, akkor a határidő-túllépés miatt neki kellene, hogy visszafizessék.
De hogyhogy a II.foknak nincs hatásköre?
OTT a pont! Én is ezt írtam. A feladat szerint neki nincs hatásköre. Majd az értékeléskor meglátjuk mi volt a csavar, vagy volt -e benne egyáltalán.
Üdv mindenkinek!
Vettem a fáradtságot, összeszedtem és rendszereztem a jogi fórumról az utóbbi időszak (2013. szeptember - 2014. március) gyakran ismételt szóbeli vizsgakérdéseit.
Elküldtem a közös e-mail címre, aki gondolja onnan letöltheti!
pedrow
Sziasztok,
nektek, akik még tanultok, kitartást!
Én ma éltem túl a vizsgát, sikeresen méghozzá.
Kérdéseim ezek voltak:
Munkajog: tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogeset, munkáltató, munkavállaló ki lehet, részletesen, munkaszerződés módosítása, tb-ből az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés.
Közjogból: személyes adat, közérdekű adat (mindent),
alkotmánybírák választása, Állami Számvevőszék elnökéről, önkormányzati rendeletalkotásról. Közigből nem volt kérdés.
EU: belső piac, bűnügyi együttműködés (részeletesen, jogesetekkel, kitértünk az ír gázoló ügyére is), áruk szabad mozgása jogesetekkel.
Saját tapasztalat: nem szabad elveszni a részletekben! Csak a lényeget. A lényeg EU-ból az Atesz jegyzet, munkajogból a törvény, max elolvasni hozzá a dialóg c.-os könyvet. TB-ből CSAK az alapdolgok, amelyek a gyakran feltett kérdésekben is szerepelnek. Közjogból a Ket, a két piros könyv (dialóg c-os) elegendő. Ha valakinek még ezen felül van energiája akkor olvassa el az alaptörvényt, választási törvényt, önkormányzati törvényeket. Mást tényleg felesleges.
Én nekiálltam az AB határozatoknak. Ne tegyétek. A könyvekben a lényeg benne van.
Mindenkinek mégegyszer kitartást, és sikeres vizsgát kívánok!
Üdv,
Liza
Sziasztok!
Tegnap vizsgáztam a Kúrián.
Abszolút pozitív érzésekkel jöttem el a vizsgáról. Nagyon rendes bizottság volt, igazából alap dolgokat kérdeztek, jó hangulatban telt az egész, azt is mondhatnám, inkább beszélgetés volt :-)
A kérdéseim:
Munka-TB: jogviszony megszűnése és megszüntetése (felsorolás), próbaidő, cselekvőképtelen munkavállaló, versenytilalmi megállapodás, felmondási idő, szabadság kiadás szabályai, hozzátartozói nyugellátások felsorolása és egy szabadon választottról kellett beszélnem (kb. 5 mondatig hagyta)
Alk.-közig: Kormány, köztársasági elnök választása, tulajdonjog védelme, kisajátítás, önkormányzati alapjogok, alpolgármestert ki választja, Ket. bizonyítási eszközök felsorolása, határozat bírósági felülvizsgálata
EU: Európai Tanács, ne bis in idem jogesettel, áruk szabad mozgása jogesettel, előzetes döntéshozatali eljárás
35 percet voltam benn.
ATES jegyzetből és jogszabályokból készültem, ez elég volt.
Aki még előtte áll, annak sok sikert.
Ja, a feltett írásbeli jogesetem megoldása jó volt, jogos volt az azonnali hatályú felmondás, sőt a bírónő azt mondta, hogy minden egyéb következmény, károkozás nélkül is az igazolatlan távollét megalapozza a munkáltatói azonnali hatályú felmondást.
Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni az alábbi feladathoz, mely egy kollégámnak volt írásbelin:
Az Országgyűlés megalkotja az ebadóról szóló törvényt. A kutya és a kutyatulajdonos fogalmát egy később megalkotott végrehajtási rendeletben kívánja szabályozni. A törvény a kihirdetése napján hatályba lépett.
Megfelel-e a törvény az alkotmányos szabályoknak? Indokolja válaszát.
Ha valakinek valami jó ötlete van a feladathoz, köszönettel várjuk.
Nem felel meg a jogbiztonságnak, mert ha egy alapfogalmat nyitva hagy, azzal az egyértelműség, világosság, stb. nem valósul meg, és egy alkalmazhatatlan jogszabály lesz belőle. Rendeleti úton részlet, végrehajtási, stb. szabályokat lehet alkotni a konkrét esetre nézve.
Különben a jogforrási hierarchia is sérülne, hiszen tulajdonképpen a törvényt a rendelet töltené ki teljes tartalommal. Sarkítva olyan, mintha arról hoznának tv-t, hogy rendelet szabályozhat mindent.
A fentieket csak szigorúan tippeltem.
Jerry 44 köszönöm szépen.
Sziasztok !
A tegnapi írásbeli kérdésem alkotmányjogból.
Az országgyűlés megalkot a fogyasztói joggal kapcsolatosan egy törvényt, amely alapján az eladót elállási jog illeti meg abban az esetben, ha a terméket a vevő kipróbálta.
Megfelel-e a törvény az alkotmányos szabályoknak ? Indokolja válaszát !
Valakinek van ötlete, hogy mi a helyes válasz ? A válaszokat köszönöm !
Nem abból kell kiindulni, hogy az elállási jogot a Ptk. szabályozza, attól eltérő tv-t nem hozhat? De csak tipp, te mit írtál?
Az EU fogyasztóvédelmi szabályozás alá tartozunk,ezzel ellentétesen nem lehet törvényt alkotni.
Robi68, nem állítom, hogy bizonyosan tudom a választ, de azt viszont igen, hogy a Ptk. egy közönséges tv, tehát ahhoz képest bármely más törvény eszközölhet változtatást (és bizonyos esetekben nem csak tv., de akár rendelet is, pl. építési szerződések esetén egy rendelet az ami "felülírja" a tv.-t). A Ptk. ráadásul maga is diszpozitív. Alkotmányból írtál, így azon a vonalon kellene elindulni, ami nem feltételez más szakvizsgához tartozó tárgyi tudást. Nekem kissé kevésnek tűnik az az infó, amit megadtál, így nem biztos, hogy jó helyen tapogatózunk.
Sziasztok!Hétfőn az írásbeli feladatom munkajogból ez volt: Általános iskolai matektanárnő fizetés nélküli szabadságon van otthon gyermekével. A gyermek 1 hónap múlva lesz 2 éves. A tanárnő a gyermek 2 éves korától éves korától 3 éves koráig szeretne visszamenni részmunkaidőben, 30 órában,egyenlőtlen beosztásban dolgozni. Az igazgató a kérelmet elutasítja azzal, hogy a pedagógusok órarendjét szinte lehetetlen évközben átalakítani. Tanácsot kellett adnom a Kjt. szerinti lehetőségeiről.
Én azt írtam, hogy a szorgalmi, illetve a tanév vége előtt 60 nappal korábban kell ezt jeleznie, és a Kjt. heti 20 órát ír, ha a munkavállaló kérelmére ezt kikötik a kinevezésben. Az órarend évközbeni átszervezése egyébként ok lehet az elutasításra, ezt az indokot írásba kell foglalni.
Szeretném tudni, hogy jó-e a megoldásom?
Köszönöm!