Fórum joghallgatók régebbi elöl     új hozzászólás


Jogi Szakvizsga - ÍRÁSBELI

violavirag # e-mail 2015.03.03. 16:54

Sziasztok! Úgy látom én is ugyanazzal a problémával jöttem. Szakvizsgázni szeretnék, és én is tanácstalan vagyok, hogy melyik írásbeli témát válsszam. Illetve, hogy melyik szakvizsga felkészítőre menjek.Ha valaki tudna valamit javasolni, hálás lennék. kiskunf@freemail.hu
Köszönöm:Viola

Kinga24 # e-mail 2015.03.03. 13:08

Sziasztok,

én is szakvizsga előtt állok és nagyon tanácstalan vagyok, hogy miből írásbelizzek. Nem tudtok véletlen olyan oldalt, ahol minta feladatok vannak fenn? Ki, miből készül az írásbelire?
Kalappal és kitartást mindenkinek!
A válaszokat előre is nagyon nagyon köszi!

palsz # e-mail 2015.01.29. 15:43

Sziasztok!

Tudna esetleg valaki segíteni polgári jog és családjog témakörben írásbeli feladatok küldésével? Előre is nagyon köszönöm, e-mail címem: izzystuff@gmail.com

alexa1984 # e-mail 2014.09.04. 10:13

Sziasztok. Munkajogból szeretnék írásbelizni a jogi szakvizsgán. Tudnátok segíteni abban, hogy hol találok korábbi írásbeli feladatokat. Ha esetleg valakinek megvan, légyszi küldje át: balazs.alexandra1984@gmail.com
illetve valaki tudja a gmailes címhez vegyesnél az új jelszót, mert valaki megváltoztatta..:( előre is köszi.

Mrv87 #   2014.06.18. 15:56

Sziasztok!

Az "A" rész írásbeli vizsgájával kapcsolatban várom véleményeiteket! Egyik ismerősöm szerint a polgári eljárásjog írásbeli elég nehéz szokott lenni. Mit javasoltok, melyik részből érdemesebb írásbelizni polgáriból?

Válaszaitokat előre is köszönöm!

paniko5 # e-mail 2014.05.26. 19:37

Sziasztok!

Nagyon hálás lennék, ha valaki tudna nekem küldeni EU-ból a versenyjogi részből és a monetáris unióról kidolgozott tételt.

E-mail címem: pinter.aniko78@gmail.com

Sajnos SOS-be kellene.

Előre is köszönöm.

Üdvözlettel:

Pintér Anikó

Heather # e-mail 2014.04.28. 20:17

Sziasztok!
Tanácsot szeretnék kérni. Ősszel jár le a 3 év szakmai gyakorlatom, akkor kezdeném a szakvizsga előkészítőt. Tanácstalan vagyok, hogy melyik részből jelentkezzek előkészítőre, mert polgárból szeretnék írásbelizni, viszont közig-alkotmány+munka-tb-ből alig tudok valamit. Szerintetek melyiknek van több értelme? Illetve szerintetek hol jobb? A Pázmányon vagy az ELTE-n? Azt hallottam, hogy az ELTE jobb, viszont a Pázmány mellett szól, hogy volt pázmányosként 10% kedvezmény a díjból. Előre is köszönök bármilyen kevéske hasznos tanácsot.
Ha valaki tud bármilyen apró tanácsot is adni, ide várom: heatherbartha@gmail.com
Köszi mégegyszer.

tündérkirálylány # e-mail 2014.03.20. 18:07

Sziasztok!

Másfél hét múlva fogok szakvizsgázni polgári jogból, az írásbelim gazdasági jog lesz. Tudnátok abban segíteni, hogy korábbi írásbeli feladatokat hol találok. Ha esetleg valaki ilyennek rendelkezik, lszi, küldje át: monika.csicsak@gmail.com

Köszönöm!

tündérkirálylány # e-mail 2014.03.20. 17:47

Sziasztok!

Két hét múlva fogok szakvizsgázni polgári jogból, az írásbelim gazdasági jog lesz. Tudnátok segíteni abban, hogy hol találok korábbi írásbeli feladatokat. Ha esetleg valaki rendelkezik ilyennel, lszi küldje át: monika.csicsak@gmail.com

Köszönöm!

Immaculata (törölt felhasználó) #   2014.03.16. 13:33

Igen.

Ptk. magyarázat:
2. a körülményekben bekövetkezett változás
A felek tartós jogviszonyában csak olyan körülmények megváltozásának figyelembevételéről lehet szó,
amelyek a konkrét (meghatározott felek között fennálló) szerződés feltételeihez tapadnak. Nem ad a törvény felhatalmazást arra, hogy a gazdasági élet egészét vagy egy-egy szerződéstípusba tartozó szerződések minden alanyát érintő változások esetén a bíróságok az egyes szerződéseket a Ptk. 241. ß-·nak alkalmazásával módosítsák (BH1993. 670.; BH1992. 123. II.). Így például az értékesítési lehetőségeknek a felek magatartásától független alakulása, a kereslet-kínálat viszonyainak kedvező vagy kedvezőtlen változása olyan, előre meg nem határozható és be nem tervezhető kockázati tényező, amely - miután mindkét fél érdekét egyaránt érinti - önmagában egyik szerződő felet sem jogosítja fel arra, hogy erre hivatkozással a szerződés módosítását kérhesse. Önmagában az infláció ténye sem ad alapot arra, hogy a járadék összegére vonatkozó szerződéses megállapodást a bíróság módosítsa (BH1996. 145.).
Csak a szerződéskötést követően bekövetkezett körülmény-változás szolgálhat a módosítás alapjául. Az a szerződő fél, aki a szerződési nyilatkozata megtételekor azért nem mérlegelte a körülmények
későbbi változását, mert az általában elvárható gondosságot és körültekintést elmulasztotta; úgyszintén az, aki a későbbi változást saját felróható magatartásával maga idézte elő, a szerződés bíróság általi módosítását sikerrel nem kérheti [Ptk. 4. ß (1), (4)].

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.03.16. 12:30

Várj egy picit! Nyitott kapukat döngetsz. Ez a gyakorlat éppen azt jelenti, hogy csak kivételesen ad helyt a bíróság a keresetnek. Ha a szerződéskötést követően valamely lényeges körülmény olyan mértékben megváltozik, hogy amiatt a jogviszony változatlan feltételek mellett az egyik fél számára elviselhetetlen vagy legalábbis méltánytalanul nagy terhet jelentene. Szerintem sem ilyen a piaci viszonyok mindenkit egyformán érintő változása. (Amire a felek egyébként is számíthattak.)

Ha változik a bérbeadó személye, az megint más kérdés. De a példabeli esetben erről nincs szó.

www.kbs-ugyved.hu

Immaculata (törölt felhasználó) #   2014.03.16. 10:13

Látom és :) alkotmányellenesnek tartom. A szerződési szabadság elvének megsértése, valamint a piaci viszonyok alakulásának durva beavatkozása.
Amennyiben a régi bérlő bérleti díját az újonnan megkötött bérleti díjakhoz igazítják, az a gazdasági verseny állami úton való korlátozása.

EBH2001. 535. A lakásbérleti díj bíróság általi megváltoztatása a szerződés módosításának általános
törvényi feltételeivel összhangban lehetséges [1993. Èvi LXXVIII. tv. 1. ß (3) bekezdés, 6. ß (2) bekezdés, Ptk. 241. ß].
BH2000. 502. Helyiségek bérleti díjának megállapítása a bíróság részéről a Ptk. 241. ß-a alapján. A bíróság
ilyen esetekben a bérlő gazdaságossági számításait figyelmen kívül hagyva, a piaci viszonyok alapján
határozza meg a díj összegét (Ptk. 99. ß, 241. ß, 423. ß).

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.03.16. 08:36

A mérték itt mellékes.
Az érdemi kérdés az, hogy a Ltv. 6. § (2) önálló jogcím-e a bérleti díj bíróság általi módosítására, vagy csak a Ptk. 241. § speciális esete. A gyakorlat az utóbbi álláspontot alakította ki.

www.kbs-ugyved.hu

Immaculata (törölt felhasználó) #   2014.03.16. 01:51

:) Szerintem nem jó a megoldás.

Én csak a KSH szerinti mértékű emelést tartottam volna indokoltnak.

Dr.Tiborcz Attila Ügyvédi #   2014.03.15. 21:58

Sziasztok!

Írásbelim Ptk.-ból 102-es jogeset:
Határozatlan idejű bérleti jogviszony, bérbeadó kezdeményezi a bérleti díj felemelését, mert jelentősen megemelkedik az ilyen üzlethelyiségek bérleti díja a környéken. A bérlő csak kisebb emelést tart ésszerűnek, de a szerz. szabadságra hivatkozva vitatja a bíróság szerződésmódosítási jogát. Feladat szerint ítéletet kellett hozni. A megoldásom roppant egyszerű, Ptk. 241 § alapján helyt kellett adni a kereseti kérelemnek.

Sok sikert mindenkinek!

Dr. Balla Anita
Web: http://www.tiborcz.hu
Email: drballaanita@gmail.com
Tel: 06-30/93-88-015
Szeretettel várjuk kedves Ügyfeleinket!

csillagszemu22 # e-mail 2014.03.10. 15:08

Sziasztok!

segítséget szeretnék kérni!
Munkajogból megyek írásbelire. Mivel nem ezen a területen dolgozom, ezert egy kicsit tartok a vizsgától.

Szeretném kérdezni, hogy vannak-e esetleg típusfeladatok, vagy valaki rendelkezik-e az írásbeli feladatok gyűjteményével?

Előre is koszi!

ibib # e-mail 2014.03.09. 21:05

folytatom:

Saját vélemény a jogesetek nehézségéről vagy könnyűségéről: lehet, hogy a való életben vannak cifrábbak is, de a való életben nem csak csupasz jogszabályokat használhatsz a megoldáshoz, és feltételezem, nem kell fejből tudnod az összes BH-t és PK-t.
Ehelyütt jegyezném meg továbbá, hogy az egységes szakvizsga rendszer csodálatos intézmény, meg a jogi területek közötti átjárhatóság is, DE... nem is ragozom tovább. És ez a terület még mindig közelebb áll a munkámhoz, mint pl. a büntetőjog, a közig vagy az EU...

Mielőtt még bárki keserűségnek titulálná a véleményemet, jelentem, jogosnak találom, hogy kirúgtak, remélem továbbá, hogy holnap valami olyat húzok, amivel már találkoztam a munkám során, pl. öröklés...

SOK SIKERT MINDENKINEK!!!!!

ibib # e-mail 2014.03.09. 21:02

Kedves Türkizszemű!
Köszi a Bh-t, nem tudtam róla (erről sem).
Úgy elkaszáltak, mint a szél. Többségében eljárásjogi hibákra hivatkozással (a bíró úr azt mondta, hogy az anyagi jogi megoldás terén jó irányba indultam el), ahogy a BH-ban is szerepel, hatályon kívül kellett volna helyezni és az I. fokot új eljárásra utasította, különös tekintettel a bizonyítás lefolytatásának szükségességére.
Az anyagi jogi "megoldás" kettő darab jogszabályhely felhívása volt, az egyik a Ptk. 140. §, a másik a 241. § volt.

A bíró úr tanácsa az volt, hogy általában a LEGEGYSZERŰBB megoldás lesz a jó.

pamacs91 # e-mail 2014.03.04. 19:25

Sziasztok! Államvizsga után gyorsan elkellett helyezkednem! Jelenleg Ellenőrzési jogi ügyintéző/ Adóügyi ügyintéző munkakörben vagyok! Kérdésem, hogy az itt eltöltött munkaidő beleszámít e jog szakvizsgába. Osztályvezető irányítás alatt vagyok, de a csoportvezető közvetlen irányítása alatt. Az osztályvezető jogász, a csoportvezető nem. Köszönöm a válaszolónak!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2014.02.28. 12:40

+1. Az ennél egyszerűbb jogeseteken nem is nagyon van megoldani való. :)
Ráadásul a helyes megoldás az, amit az épp jogérzék is sugall. A gusztustalan az, amikor a gyakorlat ellentétes vele, és csak akkor adsz helyes választ, ha ismered a konkrét BH-t.

(A citált döntvény nem illeszkedik a kérdéses feladathoz.)

www.kbs-ugyved.hu

türkizszemű # e-mail 2014.02.28. 12:39

:)

Nem azt mondtam, hogy az életben nem fordulhat elő,
láttam ennél sokkal cifrábbat is,
mindössze arra utaltam, hogy a JOGI SZAKVIZSGA ÍRÁSBELIN szereplő kérdések között (a vizsgázó szerencsétlenségére) egy egy komplikáltabb ügy.

végülis ennek a fórumnak a JOGI SZAKVIZSGA A TÁRGYA ;)

és nem valós jogi problémák megválaszolása.

(Olyan fórum is van, de nem ez az.)

Immaculata (törölt felhasználó) #   2014.02.28. 10:49

(teljesen egyetértek, hogyez egy gusztustalanul nehéz jogeset

Ez egy teljesen életszerű jogeset. Ha a fórumon egy két kérdést megválaszolnál, láthatnád, hogy ilyen fajta kérdés tömegével fordul elő.

türkizszemű # e-mail 2014.02.28. 09:29

ibib előbbi hozzászólásához

Kedves Kolléga :)

Én hétfőn megyek polgári jogból írásbelizni, ennek kapcsán keresgéltem, és olvastam a beszámolódat.

Beis ugrott, hogy ez egy BH, kikerestem és bemásolom ide a "megoldást", a felkészülőknek segítségül.
(teljesen egyetértek, hogyez egy gusztustalanul nehéz jogeset :( )

Érdekelne, hogy sikerült a szóbeli, kedves ibib

BH1982. 283.
Közös tulajdonban levő, de a tulajdonostársak által megosztottan használt ingatlan kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál az egyes tulajdonostársak által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészek tulajdonságait, az értékelésük szempontjából jelentős tényezőket az ingatlanrészek szerint elkülönítetten kell vizsgálni, de az egész ingatlanra egységesen jellemző tényezőket is figyelembe kell venni [Ptk. 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 8. § (1) bek., 9. § (1) és (3) bek., 10. § (2) és (4) bek., 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 13. § (1) és (2) bek., 17. §].
A perbeli budapesti 4914 m2 (1665 -öl) kiterjedésű ingatlan meghatározott hányadokban a felperesek és a perben részt nem vett három személy közös tulajdona volt. A tulajdonostársak az ingatlan területét a tulajdoni hányadukkal arányos mértékben felosztva, elkerítetten, kizárólagosan birtokolták. Az elkülönülten használt területrészeken eltérő beépítettség, évelő növényzet, közművesítettség stb. alakult ki.
A tulajdonostársak az ingatlanilletőségüket különböző időpontban szervezték, részben 1970 év után.
A kerületi tanács vb. igazgatási osztálya az 1980. augusztus 12-én kelt határozatával az ingatlant kisajátította és az érte járó kártalanítást az egyes tulajdonostársaknak az általuk kizárólagosan birtokolt területrészek külön meghatározott értéke szerint állapította meg. Az értékelésnél V. I. szakértő véleményét vette alapul.
A tulajdonostársak közül az I-VI. r. felperes indított keresetet és kérte az igazgatási osztály által megállapított kártalanítás összegének a felemelését.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság P. J.-né ingatlanforgalmi szakértőt hallgatta meg, aki az egyes felperesek által kizárólagosan birtokolt ingatlanrészek tulajdonságait ugyancsak elkülönítetten vizsgálta és adott a területrészek értékelésére javaslatot. A II. és III. r. felperesek ingatlanrészének az értékelésénél, a tíz éven belüli szerzésre tekintettel, számítást is készített, amelyben a vételáron felül az ingatlan megszerzésének költségeit, a kamathozadékot és a ráfordított munkák becsléssel megállapított értékét is feltüntette.
Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy az igazgatási osztály határozatában megállapított kártalanításon túl az

I. r. felperesnek 160 000 Ft-ot,
a II. és III. r. felpereseknek 150 000 Ft-ot,
a IV. r. felperesnek 120 000 Ft-ot
az V. r. felperesnek 60 000 Ft-ot, a VI. r. felperesnek 70 000 Ft-ot fizessen meg, továbbá a főtartozás után 1980. november 10-től járó évi 5%-os kamatot és különböző összegű perköltségeket. Az I. és IV. r. felperest a feljegyzett illeték részleges megtérítésére is kötelezte, az I-IV. r. felperesnek a fentieket meghaladó keresetét pedig elutasította.
Az ítélet ellen az I-IV. r. felperes fellebbezett; a marasztalás összegének felemelését
az I. r. felperes 90 000 Ft,
a II. r. és a III. r. felperes 140 000 Ft,
a IV. r. felperes 80 000 Ft erejéig kérte.
Az alperes is fellebbezett, mégpedig valamennyi felperes keresetének teljes elutasítása iránt.
A fellebbezések annyiban helytállóak, hogy a tényállás felderítése hiányos, és nem állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyek a kártalanítás összegének megalapozott megállapításához szükségesek.
Az érdekeltek az igazgatási osztály előtt folyt eljárásban is egyetértettek azzal - az értékelés módjára is kiható - felosztási renddel, hogy a kártalanítás az egyes tulajdonostársakat az általuk birtokolt ingatlanrészek értéke arányában illesse meg. A pert indító felperesek is e szerint követeltek többletkártalanítást.
Tényként állapítható meg, hogy a viszonylag nagy alapterületű ingatlant a tulajdonostársak megosztottan birtokolták. Az elkülönülés az egyes területrészek elkerítettsége, kizárólagos használata, sőt - részben - beépítettsége folytán a kívül állók számára is felismerhető, végleges jellegű volt. Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amidőn az igazgatási osztály által követett értékelési módszert, illetőleg felosztási rendet követte és ilyen alapon határozta meg az egyes tulajdonostársaknak járó kártalanítást. Az ismertetett tulajdonjogi és birtoklási viszonyok mellett - figyelemmel az érdekelteknek az eljárásban megnyilvánult szándékára is - a kártalanítás megállapításának, illetőleg felosztásának ez a járható útja. Ezáltal lehetővé válik az is, hogy az egyes tulajdonostársak aszerint részesüljenek a kártalanításból, ahogyan az elkülönült és a sajátjuknak tekintett ingatlanrészek értékelési tényezői megoszlanak, beleértve az olyan tényezőket is, mint a tíz éven belül történt szerzésnek a kártalanítás megállapításánál figyelembe veendő hatása, a részleges lakottság, az eltérő mértékű beépítettség stb.
Az 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (Tvr.) 8. §-ának (1) bekezdése szerint a kisajátított ingatlanért járó kártalanítást a 9-11. §-ban meghatározott tényezők együttes mérlegelésével kell megállapítani. Mivel az adott esetben nem részkisajátítás történt, a kisajátítás tárgya az egész ingatlan; a kártalanítás megállapításánál tehát a teljes ingatlant jellemző valamennyi értékalakító tényezőt figyelembe kell venni. Ebből az következik, hogy az ingatlan egyes részeinek elkülönített értékelési módjánál sem lehet figyelmen kívül hagyni mindazokat a tényezőket, amelyek egyébként az ingatlan egésze tekintetében figyelembe jönnek.
A szóban levő ingatlan területe az 1500 m2-t jelentősen meghaladja. Közös tulajdonban áll azonban, és így a 33/1976. (IX. 5.) MT számú rendelet (R.) 13. §-nak (2) bekezdése értelmében az egy családhoz nem tartozó tulajdonostársak esetében külön-külön kell számításba venni a hányadának megfelelő területet, amely ezúttal egy tulajdonostárs tekintetében sem haladja meg a 1500 m2-t. Ennek az a következménye, hogy a kisajátított ingatlant mindegyik tulajdonostárs vonatkozásában teleknek kell tekinteni [R. 13. § (1) bek.].
A Tvr. 9. §-nak (1) bekezdése szerint a telek értékét a település jellege, a településen belüli fekvés, a rendeltetés, megközelíthetőség, valamint a beépítési lehetőség alapján kell megállapítani.
Ezek a tényezők valamennyi ingatlanrész tekintetében egyaránt értékelhetők, minthogy az egész ingatlanra is egységesen jellemzők. A perben e tényezők közül különösen a beépítési lehetőség, illetőleg ennek figyelembevétele volt vitás.
A rendelkezésre álló adatok szerint az egész ingatlan adottságai közé tartozik, hogy a városon belüli fekvése, illetőleg az ezzel összefüggő építési szabályok miatt az övezeti besorolásának megfelelő épülettel - a megfelelő közművesítettség hiánya miatt - nem volt beépíthető. Ezt a körülményt az írásbeli szakvéleményében P. J.-né szakértő is megemlítette azzal, hogy az ingatlanforgalmi képességeire kedvezőtlenül ható tényező. A szakvéleményből azonban nem tűnik ki, hogy az ingatlan (ingatlanrészek) beépíthetőségével kapcsolatos kedvezőtlen tényezőt az értékelés miként, milyen mértékben vette figyelembe.
Az olyan telek, amely nem építhető be, vagy beépíthetősége korlátozott, a beépíthető telkekhez viszonyítottan általában csökkent értékű. Ezt a következtetést támasztja alá a szakvélemény fejtegetése is. Ennek ellenére a szakvélemény a kisajátított ingatlanrészeket olyan forgalmi adatokkal összefüggésben értékeli, amelyek beépíthető ingatlanokról szóltak, anélkül, hogy az említett kedvezőtlen tényező számításba vehető mértékét az ingatlanforgalom adatainak szélesebb körű elemzésével és ebből a szempontból való megvilágításával tárta volna fel. A bíróságnak így nem volt kellően értelmezhető tényszerű adata a tényezők mérlegeléséhez, és olyan szakértői vélemény sem állt rendelkezésére, amely az ingatlanforgalom törvényszerűségeinek elemzésével szakszerű következtetés levonására adhatott volna elegendő alapot.
Nem megalapozott a II. és III. r. felperesnek járó kártalanítás összegének megállapítása egyéb szempontból sem.
A Tvr. 10. §-nak (4) bekezdése értelmében a II. és III. r. felperesek tekintetében a tíz éven belüli szerzés miatt az ún. szerzéskori értéket is figyelembe kell venni. Ennek meghatározását a R. 17. §-a szabályozza: számításba kell venni - egyebek között - a tulajdonos részéről végzett, az ingatlan értékét növelő építési és más munkák értékét is.
Az alperes a fellebbezésében is kifogásolja, hogy a szerzéskori érték megállapításánál a szakértő és az első fokú ítélet az értéknövelő munkák értékét nagyobb összegben határozta meg, mint ahogyan ezt a II. és III. r. felperes kimutatta. P. J.-né ingatlanforgalmi szakértő, a II. és III. r. felperes tételes kimutatását ismerve, ettől eltérő, lényegesen nagyobb összegben határozta meg a munka értékét, anélkül azonban, hogy az eltérést részletes számítással vagy egyéb, meggyőző módszerrel alátámasztotta volna. A műszaki természetű munkák értékének ilyen megállapítása - a felek vitájára tekintettel - nem megalapozott.
A II. és III. r. felperes az általuk birtokolt ingatlanrészen levő épületben volt lakásonként cserelakást kaptak. Az ő vonatkozásukban tehát a beköltözhetőség hiányának értékcsökkentő hatását [Tvr. 9. § (3) bek.], illetőleg a lakott forgalmi értéket kell figyelembe venni [Tvr. 10. § (2) bek.]. Az ingatlanrész beköltözhető értéke mérlegelési alapot adhat a lakott érték meghatározásához, de a viszonyításnál az ingatlan(rész) egyéb - idetartozó - tényezőit és az ingatlanforgalom törvényszerűségeit kellő mértékben ismerni és értékelni kell. Az elbírált esetben a 650 000 Ft-ra becsült, illetőleg számított beköltözhető érték önmagában nem ad elegendő adatot a 460 000 Ft lakott érték meghatározásához. A felsorolt, lakottan eladott összehasonlító ingatlanok pedig közvetlenül nem alkalmasak a szóban levő ingatlan lakott forgalmi értékének meghatározásához, minthogy ez esetben a szerzéskori érték tényezőjének a figyelembevétele maradna a mérlegelésen kívül.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a további, várhatóan szélesebb körű bizonyítás lefolytatása végett az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-nak (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték megtérítésénél nem a per során később leszállított keresettel érvényesített követelés mértéke az irányadó. A döntésnél a nagyobb összegű, tehát az eredeti keresetben érvényesített követelést kell alapul venni.
A másodfokú eljárás költségeit a Legfelsőbb Bíróság csupán megállapította, ezek viselése felöl újabb határozatában az elsőfokú bíróságnak kell döntenie [Pp. 252. § (4) bek.]. (Legf. Bír. Pf. I. 20 949/1981. sz.) (PJD X. 128.)

KonAndrea # e-mail 2014.02.15. 13:04

Sziasztok!

Hétfőn megyek alkotmány-közigből írásbelizni. Feladatokra, iratmintákra, bármi hasznosra vonatkozóan van valakinek bármi tippje.

Előre is nagyon köszönök bármineű segítséget! Az emailem drstaller.andrea@yahoo.co.uk

Üdv,

Andi

soska #   2014.01.09. 16:21

Sziasztok,

korábban Pp írásbelit valaki netalántán bevállalta?Ha igen, kérlek, legyél olyan kedves megírni, hogy miből készültél rá, és mi volt az eseted!
mentacska@freemail.hu

Előre is köszönöm!