Csipke, Köszi a megelőlegezett bizalmat, de ha te megértetted, akkor csak jól írtam le:)
A lényeg szerintem is az, hogy szerződésben tett vállalásról van szó, aminek a vevő nem tesz eleget, és ezt szankcionálja a kiegyenlítési díj.
Ha már Kacsa felhozta az energia szektort:
A vevő aszongya, hogy nekem kell 40 ezer megawatt villamosenergia egy évben, ezért leköt ekkora mennyiséget a kereskedőnél. A kereskedő nem vállalhat ezt meghaladó kötelezettséget (pár %-os puffert szoktak ugyan hagyni, de a portfólión belüli alul- és felülvételezések általában kiegyenlítik egymást). Ha vevő nem veszi meg a mennyiséget, amit lekötött, akkor feleslegesen táplálta be a kereskedő a rendszerbe az energiát, amit nem is tud másoknak eladni, tehát kár éri. Ezért jár a kötbérként az alulvételezésért járó 120%. És mindegy, hogy miért nem vette át a vevő az energiát, az automatikusan jár a kereskedőnek (vis maiort kivéve persze).
Amúgy ha szállítási szerződésben megígérem, hogy veszek 100 kg műtrágyát egyéni megrendelésekben egy év alatt, amit nem tudok teljesíteni, ezért fizetnem kell a szállítónak egy összeget szankcióként, akkor is vételár-kiegyenlítésről van szó?