Szia Zoli!
Igen, teljesen jól látod, ha olyasvalakivel hozott volna össze a sors házastársként, akivel nem jó a szex, akkor valóban nem maradtam volna mellette, mert valamit fenntartani, ami egyik félnek sem jó csakis azért, mert az egyházam egyik dogmája ezt írja elő ilyen esetre, szerintem igenis emberellenes. (Most elvonatkoztattam attól, hogy velem ez elvben sem fordulhatott volna elő, mert előbb ugranék fejest egy sötét kútba, mint hogy belemenjek egy házasságba anélkül, hogy tudnám, e téren is összeillünk-e.)
Magam is ismertem ilyen párokat, akik a rossz szex (később persze ebből kifolyólag a szex hiánya) ellenére együtt maradtak, kölcsönösen pokol volt az életük, egy életen át marták egymást kínjukban, de nem váltak el, mert azt "nem szabad". Közben tönkretették a saját gyermekeik életét is, meg persze a környezetükben mindenkivel rossz viszonyban voltak, ami egy örökké frusztrált embernél nem meglepő, a lehetőségeikhez képest tehát ezek életét is rongálták. Szóval ez az alternatíva, és az én hitem szerint ennek Istenhez semmi köze, ha mindenképpen ebben a kontextusban maradunk, akkor ebben ebben legfeljebb az ördög lelheti örömét.
Úgyhogy nem akkor áll fenn a veszély, hogy "kiégsz érzelmileg", ha a házasságod előtt volt néhány szexuális partnered, hanem akkor ha nem volt, és előáll a fenti - sajnos ilyen embereknél törvényszerűen elég gyakori - kontextus. Ráadásul erről a "kiégésről" azok papolnak, akiknek életükben nem volt szexuális partnerük. Nekem elég sok volt az életemben (szerencsére), de még most 50 felett sem érzem egyetlen pillanatra sem, hogy "ki lennék égve", bocs, hogy ezt kell mondjam, de marhaság az egész, amit legfeljebb olyanoknak lehet beadni, akiknek szintén nincs még ilyen tapasztalatuk.
Ha tudományos oldalról nézem (másoddiplomás pszichológusként),a szexualitás egy un. primér dive, akár az evés vagy az alvás, ergo ugyanakkora marhaság arról beszélni, hogy ha sokat szexelsz, ki fogsz égni, mintha valaki arról próbálna meggyőzni, hogy ne vagy csak keveset egyél, aludjál, máskülönben "ki fogsz égni, nem becsülöd", és már nem lesz étvágyad, vagy nem leszel álmos többé.
Az is tévedés, hogy "sok nővel ki kellene próbálnom, mire megtalálom a megfelelőt". Az "igazi", az nem egy személy, hanem egy érzés. De valamennyi összehasonlítási alap azért feltétlenül kell hozzá. Vagyis nem arról van szó, hogy majd az 500-ik lesz a tökéletes, hanem arról, hogy semmi garancia nincs rá, hogy akivel közös fejest ugrasz majd a sötétségbe, azzal jó is lesz nektek egymással. Aki egész életében egyetlen ételt ehetett az étteremben, mert mást életében nem kóstolhatott meg, annak meglehet, hogy egész életére az általa legjobban utált főzelék jut. Ugyanennyi erővel erről is dönthetne tehát valamelyik zsinat, hogy aki életében először étterembe megy, attól kezdve élete hátralevő részében nem ehet mást, mint amit az ügyeletes pincér kihoz neki, ez sem lenne kevésbé emberellenes. Zoli, bocs, de ennek semmi köze Istenhez, ez egyszerűen egy hülye dogma!
dr. Grád Andrásügyvéd - egyetemi tanár1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.06-30-280-1846www.kapcsolattartas.hu