Fórum joghallgatók régebbi elöl     új hozzászólás


Egyetem Kereses (Melyik a legjobb) - Milyenek az egyetemek, tanarok, felvetelik.. stb

Legislator # e-mail 2005.07.06. 17:23

A régi jogszabályok jobbak, tartósabbak voltak. Szent István egyik törvénye 1912-ben is hatályos volt. (Világrekord?)Kálmán király törvénye a papok ruházatáról 1944-ben is ius vigens maradt. Mostan csak perctörvények vannak.

Sunshine after the rain.

dr. Bubo # e-mail 2005.07.05. 15:44

Csak a kérdésre válaszoltam...;-)

Law1 # e-mail 2005.07.05. 15:38

Ez a topic nem erről szól! ;-)

dr. Bubo # e-mail 2005.07.05. 14:58
  1. 100 lépés program: tipikusan porhintés, látszatintézkedések tömkelege, a választások előtti utolsó évben "megmutatjuk-hogy-azért-mi-is-tudunk-valamit-csinálni" alapon.
  2. A hatálybalépés rövid ideje arra elég, hogy a MK egyáltalán eljusson a hivatalvezetőhöz, de az ügyintéző már biztos nem fogja látni. A felkészülésről így beszélni sem lehet.
rite csillaggal (törölt felhasználó) #   2005.07.05. 14:52

Az temészetes hogy változzanak a jogszabályok de nálunk 10 évente kicserélik öket
mi a véleményetek egyébként a száz lépés tv-módosításainak 8 napos hatálybalépéseiröl
ez elég idö arra hogy felkészüljünk a a szabály alkalmazására?

Law1 # e-mail 2005.07.05. 14:27

A németeknél is változik a BGB, igaz nem olyan szinten mint az adójog, de változik. Ellenben az is igaz, hogy a két évvel ezelőtti "Schuldrechtreform" valóban egy nagyobb reform volt, ami azért nem sokszor fordul elő.

rite csillaggal (törölt felhasználó) #   2005.07.05. 13:24

hasonlóan látom én is a helyzetet miért kell a jogszabályokat 6 hónaponta lecserélni mert sokszor találkoztam ilyennel is miért kell 10 évente új Gt. attól félek hogy a várva várt új Ptk. sem fogja egy évtizednél tovább bírni /lám a németeknél/
mégvalami a sok jogszabályváltozás miatt -amit én fiatal, motivált jogászként is nehezen követek- nagyon alacsonyra süllyedt az emberek jogtudata és ebböl kifolyólag a társadalmi jogkövetés
multkor egy bírónó mondta a tárgyaláson egy pp. módosítással kapcsolatban: az akkor még csak három hónapja volt hatályban és a bíróságok nem alkították ki az álláspontjukat a kérdésre nézve
a magolással kapcsolatban: tanulni kell szorgalmasan de nem kell kívülröl vágni a jogszabályt hisz a gyakorlatban sem magolja be az ember azokat a jogszabályokat amikekel annak ellenére kerül kapcsolatba, hogy az egyetemen nem okították, hanem pusztán figyelmesen elolvassa rendszertanilag értelmezi és végül alkalmazza

dr. Bubo # e-mail 2005.07.05. 12:34

Nem csak az oktatással van baj, a jogalkotás is több sebből vérzik, és ez csapódik le ott, ahol magolni kell. Kezdőként kodifikálni tanultam, és az egyik felettesem kedvenc mondása volt, hogy jó, ha az ember nem tudja, hogyan készül a párizsi és a jogszabály...

Vida István szerint, a tárcák tele vannak un. nullkodifikátorokkal ["Gondolatai nincsenek, és azokat nem is tudja megfogalmazni"]. Ehhez én még azt teszem hozzá, hogy az sem normális, hogy egy törvényt 2 hét alatt kell a semmiből a parlament elé vinni. Így a jogágak közötti koherencia teljesen elveszik, a többiről ne is beszéjünk. Ezen túlmenően a tárcák közötti súlypontok is meghatározzák a jogszabályok elfogadását. Pl. a PM mindent átnyom, míg egy kisebb súlyú tárcát szétszednek... Nem csoda, hogy azt egyetemisták agyában teljes a káosz. Gyakorlatot pedig csak a jogszabályok valamilyen szintű ismerete alapján lehet kérni, addig nincs semmi értelme.

rite csillaggal (törölt felhasználó) #   2005.07.05. 10:24

egyetértek veletek srácok fontos az elmélet, a jogi gondolkodás az alpelvek és a ptk-t is tudni kelltudstb csak az a baj hogy a mai jogalkotás sajnos nélülözi ezeket a dolgokat egymásnak ellentmondanak a jogszabályok stb.
Ha megnézitek a Ptk-t aminek persze sok a hibája nem részletez hanem tömören elvisíkon határozza meg a dolgokat /a kevesebb sokször több mint a sok/ a mostani jogszabályok meg televannak Q-ig meg X-ig tartó képlékeny felsorolásokkal és az a baj hogy ezt magoltatják az egyetemen
ennek szerintem semmi értelme

HE0222 # e-mail 2005.07.04. 19:15

Sziasztok!

Úgy gondolom, hogy az elmélet, értsd dogmatika az alapja mindennek. Amíg nem sajátítjuk el pl a magánjognak, ezen belül is pl a polgárinak és mondjuk vele szemben a munkajognak a sajátos, csak rá jellemző dogmatikai alapjait, nézhetünk a jogszabályra, mint tyúk az ábécére. Az, hogy valaki már érti a jogszabályt, annak az eredménye, hogy észrevétlenül a vérévé vált a dogmatika, ráállt a gondolkodásmódja erre a sajátos logikára. Dogmatikai tudás nélkül szerintetek a Ptk. és Mt. alapján bárki kapásból megértené, hogy teszem azt mi a különbség a pj-szerződés és a munkaszerződés érvénytelensége közt? Erősen kétlem... Szóval a dogmatika afféle dekódolási technika, a kódolvasást tanuljuk meg vele. Enélkül kizárt a jogszabályértés szerintem

Dórus # e-mail 2005.07.03. 22:37

Sziasztok!
Szerintem eleg lenne egy sokkal szükebb alapot szo szerint bemagolni (alapelveket, amelyek nagyon ritkan valtoznak) es utana mar szabadon lehetne hasznalni a jogszabalyt, mert a gyakorlatban is elökapjuk es megnezzük. Azt hiszem nem azon mulik valakinek a jogerzeke, hogy egy adott gyakorlati peldanal elö tudja-e kapni a fejeböl a jogszabalyt es tudja-e alkalmazni, hanem azon, hogy egy adott joganyagot (akar könyvböl is) tud-e alkalmazni.
Csak egy pelda: a nemet jogi vizsgak soran az egyetemeken nyugodtan lehet jogszabalyt hasznalni, ök azt mérik, hogy ismerjük-e a jogszabalyt vagy sem. Es ez az ismeret nem azt jelenti, hogy tudom-e fejböl, hanem azt, hogy tudom-e melyiket kell alkalmazni..
Szerintem a nemet modszer nagyon hatekony es jo lenne, ha nalunk is ezt a modszert követnek. A jogszabalyok ugyis valtoznak, felesleges biflazni öket, inkabb azt kellene elsajatitani, hogy a megfelelöt hogyan tudjuk kivalasztani es alkalmazni..
Üdv. Dórus

HE0222 # e-mail 2005.07.01. 09:08

És még valami. szerintem pont ott dől el, hogy van-e érzéke valakinek a joghoz, hogy az irdatlan paragrafushalmazok bemagolása után, ha váratlanul kérdésekkel bombázzák, tud-e gondolkodni, eligazodik-e abban a dzsungelben, amit tanult. Ezt nem lehet tanítani szerintem, akinek van érzéke, annak müködik, akinek nincs, annak tényleg csak adathalmaz marad a sok jogszabály. Azt mondják, hogy a jogászi gondolkodág humán+reál agyat kíván egyszerre+ kreativitást is. Lehet ezt évekig gyakorolni, de akinek más típusú agya van, abból nem hiszem, hogy a gyakorlás szuper jogászt farag. De így van ez minden szakmában. nekem pl a kézügyességem pocsék, meg a sportban a labdaérzékem. Hiába gyakorolnám a teniszt 20 évig, az életben nem lenne belőlem teniszező.

HE0222 # e-mail 2005.07.01. 09:00

Sziasztok!

Én is most államvizsgáztam az ELTÉ-n, tapasztalataim a következők: nagyon jól jött, hogy az ember évekig magolta a Ptk-t és egyéb jogszabályokat, mert kollokviumon ugyan nem kérdeztek mást, mint a bemagolt jogszabályt, államvizsgán viszont egyáltalán nem a biflázott szöveget kérték, hanem gyakorlati kérdéseket tett fel a vizsgáztató kizárólag. A vizsgáztató egy nagy elismertségnek örvendő szaktekintély, aki egyébként vezetője az új Ptk. kodifikációjának, hatalmas tudású prof. Aki a bemagolt szöveget mondta csak, de a gyakorlati kérdésekre nem látta az összefüggést, megbukott, kb a vizsgázók fele. Aki tudott rendszerben gondolkodni, jó jegyet kapott, hiába nem tudta szó szerint a Ptk-t. Szerintem az évekig tartó vak magolás elengedhetetlen ahhoz, hogy egyszercsak elkezdjen összeállni az ember fejében a rendszer, és tudjon gondolkodni. Enélkül nincs mire építeni a gyakorlati tudást. Például az én egyik tételem a dologi jog fogalma, felosztása, stb volt. Bele sem kezdhettem, jött a kérdés: vesse össze, elemezze, mi a különbség a haszonélvezet és a haszonbérlet közt, kb 5-6 szempontot kellett mondani. Gondolkodtam, felidéztem a "bemagolt" szöveget, és elmondtam. Még pár ilyen kérdést feltettek, amire szintén válaszoltam, és kaptam egy ötöst. Nem akartam nagy arcúnak tünni, csak egy pozitív tapasztalatot is meg akartam osztani Veletek, a rengeteg negatívum között.

PeJo # e-mail 2005.06.27. 14:05

Sziasztok!

Egyikben sem, ebben igazad van, Andzsinszan! Valahogy az arcok átlagmérete mégis kisebb más szakmákban. No nem mindegyikben, ám döntő többségükben.

Abban azért ugye egyetértünk, hogy egy átlag egyetemi oktatótól elvárhatjuk, ne csak a tankönyvet mormolja vissza?!? Még akkor se tegye, ha azt éppen ő írta. Úgy hiszem, az egy olvasni képes ember számára általában feldolgozható.

A megszokással kapcsolatban is igazad van - sajnos! De ne szeressük..!

andzsinszan # e-mail 2005.06.27. 09:10

Melyik szakmában találsz 100%-os tökéletes lefedettséget:)) Ilyen nincsen. Magyarországon különlegesen nagy a kontárok aránya minden szakmában. Ez az oktatással is így van. Ez van, ezt kell szeretni. Megszoksz, vagy megszöksz...

PeJo # e-mail 2005.06.26. 21:40

Sziasztok!

Öröm olvasni, hogy az öreg rókák is elő-előkapják a Ptk.-t, amint azt is, hogy már létezik gyakorlati(as) vizsga is.
Előbbi kiválóan szemlélteti az oktatásunk egyik legnagyobb hibáját: arra szocializál(t) bennünket az egyetem (de már az általános ikola is), hogy magoljunk, azaz "kívülről mondjuk". Lehet, hogy mindig elő kell(ene) venni a jogszabályt?!

Azt pedig jómagam élesen külöválasztanám, hogy valaki jó jogász, jogtudós, míg másvalaki jó tanár. Néhányan pedig a kettőt egyszerre is tudják. A legnagyobb baj az, hogy utóbbit az oktatói gárda kb. 15%-áról mondhatjuk el. Kijelentésemet arra a tapasztalatomra alapozom, hogy szerintem az oktatók drámaian alacsony számban képesek megfelelő előadás tartani, az emberség pedig igen-igen ritka hozzáállás a jogi karokon. Bár az is lehet, hogy a rite minősítés homályosította el - visszamenőlegesen is - a tekintetemet...

rite csillaggal (törölt felhasználó) #   2005.06.23. 13:22

Ez így van ezért kell egy alap tudás, azonban a mai jogalkotás mindenz szétszabályoz és teljesen logikátlan pl Gt. fö szabály szerint ellátható a vezetö tisztségviselö mandátuma munkaviszony keretében Rt-nél igazgatóság elnöke nem láthatja el munkaviszony keretében vezérigazgató e tisztségét viszont igen Hpt. szerint pénzintézetnél az ig. elnök pedig csak munkaviszony keretében láthatja el az új Gt koncepció szerint pedig egyátalán nem lehet majd ellátni e tisztségeket munkaviszony keretében.
Ezt a káoszt kérik számon a hallgatókon.
Szerintem fontosak az elméleti alapok is az oktatásban de nem úgy hogy pld azt kérdezi az oktató hogy mit mondot Francz von Stein a kzigazgatásról hanem elsQsorban arra gondolok hogy az egyetemen meg kellene értetni a halgatókkal a magyar jog alapvetö törvényszerüségeit stb

andzsinszan # e-mail 2005.06.23. 12:29

Abban nincsen vita, hogy a diploma fokozata semmit sem jelent, aki ez alapján ítél meg valakit az hülye. (pl. az én feleségemnek rite diplomája van, de okosabb , mint én:)))
Egyébiránt én sem vagyok a magolás híve, viszont valahogy vissza kell kérdezni az anyagot. Az úgy nem megy ám, hogy valaki azt se tudja mi az a jogos védelmi helyzet, vagy általános kárfelelősségi klauzula és akkor majd keresgeti a jogszabályban. Én speciel megvonnám a határokat. Pl. sohasem értettem, hogy miért kell nekem a hallgatók által is legjobban utált zálogjogi és biztosítási szerződési részt bemagolni, felesleges és hülyeség. Annak viszont van értelme, hogy most már elég régóta az ELTE-n pl. a Polgári Jogi Tanszék a különös részi szerződéseket összehasonlító alapon kéri számon. Mert ezt csak így lehet megtanulni és átlátni.

A mai hallgatóság IQ-ja egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy ezen a "magolós" szisztémán változtassunk, mert még nagyobb lenne a bukási arány. Aki egy egyszerű szöveget nem képes visszaadni, attól nem várható el, hogy összefüggésekben gondolkodjon.

rite csillaggal (törölt felhasználó) #   2005.06.23. 11:04

Hello andzsinszan elolvastam a levelezösben írt véleményedet.
Szerintem mi sokmindenben egyetértünk.
Hisz az elöbb is le akartam írni hogy persze jogi ismeretek nélkül nem lehet min gondolkodni.
Ami viszont folyik a jogi felsQoktatásban hogy felmondatják veled a jogszabályt a-tól X-ig mi értelme van. Szerintem semmi. Az egész joganyagot KTM rendeleetektöl kormányrendeleteken át EK Rendeletig szerintem -de lehet hogy bennem van a hiba- nem lehet kívülröl megtanulni.
Tudod hányszor látom azt hogy az egyetemi magológépek akik szórul szóra elmondták az anyagot és kitüntetéses summa cum laude minösítéssel végeztek nem értik meg hogy mit jelent az a bizonyos mondat, milyen kiskapuk nyílnak meg a bizonyos -nyílván nem ok nélküli- jogalkotói megfogalmazás által... Csak szajkózzák a könyvekböl jól bemagolt véleményeket és kész azon már nem gondolkoznak el hogy az helyénvaló vagy sem egy alkotmányos alapelv vagy egy magasbb rendü jogszabály tükrében stb.
Hál isten az egyetemen voltak olyan oktatóim is /bár nem sok/ akik a rendszerben való gondolkodást díjazták
egyébként én egy hatvanon felüli ügyvéd mellett dolgozom akinek meghajlok a tudása elött és képzeld még ö is gyakran elöveszi a ptk-t

dr. Bubo # e-mail 2005.06.23. 09:52

Andzsinszan, azért nem kell az 5. év végét megvárni... A fakultatív és alternatív tárgyak kiválasztásával erősen szakosodni lehet már az egyetem alatt is. A legtöbben a büntetőjogot szeretik a hallgatók közül, mégis kevesen vannak, akik végül ezzel foglalkoznak. Végzés után inkább a polgári, illetve közigazgatási irányba mozdul el a többség.

Minden jogterületnek megvannak a szépségei. Én a végzés után közigazgatásban helyezkedtem el, olyan területen, amit az egyetemen nem tanítottak, és szakjogászi is csak 2 helyen indult e tárgyban: jogszabályírás. Lehetőség arra, hogy az írói vénámat is kiélhessem, ha már a "klasszikus" jogászi területek [ügyvéd, ügyész, bíró] egyáltalán nem érdekeltek.

Blizini #   2005.06.22. 22:12

"nem tudtam mit akarok, és ez jól hangzik"
"a jogászság egy külön "faj", amelybe tartozni szeretnék"
.... gólyatáborban amikor feltették Nikiy által is feltett kérdést ezek voltak a válaszok.

... engem személy szerint érdekelt. Most első év végén meg úgy érzem meg is szerettem,a sok tanulás mellett jó volt az első év. Római jog és főleg alkotmányjog tanulás közben néha még az is bennem volt, hogy nem csak meg kell tanulni, de még érdekel is.

Hey-Hey! :)

andzsinszan # e-mail 2005.06.22. 22:07

Itt nincs szakosodás, mindenki ugyanazt a jogi diplomát kapja. majd ha az ember túl van az 5 éven, akkor eldönti mit szeretne csinálni.

Nikiy # e-mail 2005.06.22. 21:33

Köszönöm szépen az információkat! Amúgy ti miért választottátok a jogot? Mi a célotok evvel kapcsolatban? S milyen szakokra mentetek rá?

Blizini #   2005.06.22. 21:26

Nikiy, ha esetleg érdekel a győri jogi kar is:
Mivel elsőéves voltam nem tudom ez mennyire lesz így, de azzal próbálják az embereket idecsábítani, hogy mivel kis létszámúak az évfolyamok (80-100fő), ezért itt sokkal gyakorlatiasabb a képzés. (szerintük... legalábbis a tájékoztatójukban ez áll)
Az igaz, hogy szinte minden főtárgyhoz kötelező szeminárium is tartozik, amit kb 15 fős csoportokban tartanak. Persze a kis létszám nem feltétlen jelent gyakorlatias oktatást, bár megvan a lehetőség arra, hogy olyan tanárt válassz, aki például praktizáló ügyvéd és ezért gyakorlatias szellemben tartja a szemináriumokat. ...csak érdeklődni kell a felsőbbévesektől...

Hey-Hey! :)

Dórus # e-mail 2005.06.22. 18:23

Szia Nikiy!
Ha Miskolcra vagy kivancsi, akkor annyit tudok Neked elmondani, hogy a tanarok szinte mindegyike gyakorlo jogasz es az eletböl vett peldakkal tartjak az elöadasokat. (A legtöbb tanarunk tanit Debrecenben es Pesten is.) Szinte minden tankönyvröl elmondhato az, hogy aki irta, az tartja az elöadast. Vannak nagyon nehez targyak (nem ritka az sem, hogy még negyedikben is csuszik egyes targyakbol az evfolyam negyede), de ezek a targyak megtanulhatoak. Persze vannak töltelek targyak is, amik nem jok semmire, de ilyen mindenütt van.
A tarsasag (az egyetemi elet) nagyon jo. Aki tevekenyen reszt vesz ebben, az nagyon jo kapcsolatot alakithat ki a tanarokkal (ök is reszt vesznek a hagyomanyok apolasaban), a joghallgatokkal (evfolyamoktol függetlenül), illetve mas karok hallgatoival.
Nem tudom, mire vagy még kivancsi... Ha van valami kerdesed, irj nyugodtan mail-t es szivesen valaszolok, ha tudok.
En nem bantam meg, hogy ezt az Egyetemet valasztottam, mert nagyon szep es tartalmas (szakmailag es emberileg is) öt ev volt. :)
Üdv. Dórus