Fórum joghallgatók régebbi elöl     új hozzászólás


Egyetem Kereses (Melyik a legjobb) - Milyenek az egyetemek, tanarok, felvetelik.. stb

andzsinszan # e-mail 2005.06.22. 18:21

Magolás nélkül elég nehéz diplomát kapni, egyszer már kifejtett véleményem lsd. a levelezős topikban. De így van jól a rendszer. Nem azt mondom, hogy ez a létező világok legjobbika, de majdnem:))

Legislator # e-mail 2005.06.22. 16:23

ilető=illető, csak idegen billentyűzeten könnyen bicsaklik az ember keze:).

Sunshine after the rain.

Legislator # e-mail 2005.06.22. 16:22

Ha a gondolkodást nézzük, tényleg mindegy, hogy hol végez a jogvégzett, mert a jogszabályok ugyanazok, az meg az ilető igényességén múlik, hogy mit, mennyit és milyen nyelven olvas hozzá, mennyire képzi magát, hol próbálkozik gyakorlatot szerezni. Egyébként gyakran az oktatók is ugyanazok. Viszont állásinterjúnál vannak, akik ezt vagy azt a kart részesítik előnyben. Egy jó munkaadó/szolgálatadó azonban meg kell, hogy tudja állapítani a jelölt szakmai és emberi kvalitásait. És nem biztos, hogy a kitüntetéses doktorból lesz a legjobb ügyész vagy jogtudós. Mellesleg már az óvodában leszoktatnak/próbálnak leszoktatni a gondolkodásról: ez a nagy társadalmi rejtett tanterv.

Sunshine after the rain.

rite csillaggal (törölt felhasználó) #   2005.06.22. 09:10

Szerintem teljesen mindegy hohy hol végez az ember. Ha valakinek nincs "érzéke" a joghoz akkor sem lesz ha a legnagyobb szaktekintélyek veszik körül. Ha megnézed a tankönyveket is szinte mindegyik hasonló van egy két dolog amiben eltérnek a vélemények de ez nem olyan jelentös dolog. Egyébként a legtöbb azon múlik hogy milyen elhivatottságot érez a hallgató. Persze számít, hogy milyenek a tanárok de a nagy hallgatói létszám miatt kevés az esély hogy sok halgató és tanár közt alakulna ki személyes kontaktos.
Az egész jogi felsöoktatással a legnagyobb baj egyebként, hogy magoltatnak és nem gondolkodásra késztetnek. /20 éve a fele ekkora sem volt a tananyag tíz év mulva meg lehet hogy kétszerese lesz a mostaninak/ Ez ahogy tapasztalom sajnos majdnem mindenhol így van.

onom #   2005.06.22. 07:58

ha a szegedire vagy kiváncsi, akkor annyit tudok mondani, hogy a társaság nagyon jó, de alég kemény a tanulás, legalábbis bizonyos tárgyakból. vannak kamu tárgyak azért, de nagy általánosságban az jellemző, hogy a vizsgáztatás kemény, az anyag sok. de ez szerintem bizonyos egyetemektől eltekintve, amiket nem részleteznék ,ugyanígy jellemző. nekem már megszépült a múlt, szóval nem akarok és nem is fogok rosszat mondani, de az biztos, hogy bár kemény, de a szakmában elismert a szegedi egyetem, sok helyen láttam, hogy innen és innen végzett emberkéket keresnek munkára.

Nikiy # e-mail 2005.06.21. 21:02

Sziasztok! Akkor mondana nekem valaki pár szót a jogi tanulásokról, a hétköznapokról, a tanárokról.... . Köszönöm!

Nikiy # e-mail 2005.06.21. 21:02

Sziasztok! Akkor mondana nekem valaki pár szót a jogi tanulásokról, a hétköznapokról, a tanárokról.... . Köszönöm!

Banyamancs # e-mail 2005.06.21. 10:46

Én abban hiszek, ha valaki elkezdi, akkor egy idő után a többiek is csatlakoznak! Csak a folyamat lassú.

Dórus # e-mail 2005.06.20. 17:16

Sziasztok!
Nagyon örülök, hogy van olyan tantargy, amelyböl mar van gyakorlati szamonkeres is, de az sajnalatos, hogy nem ez van mindenböl.
Nem hiszem, hogy megmozdult volna valami a jogi oktatasban, inkabb csak egyes tanarokban.. es ez sajnos nagyon keves a minösegbeli valtozashoz..
Üdv. Dórus

onom #   2005.06.20. 14:38

nem tartom valószínűnek, hogy bármi is moccant volna....sajna:(

praetor01 # e-mail 2005.06.20. 12:44

Lehet, hogy megmozdult valami a jogi oktatásban, Blizini? (Ezután a kérdés után vajon mért asszociálok a magyar focira?)

Blizini #   2005.06.20. 12:39

Mivel még csak elsőéves vagyok, nincs tapasztalatom abban, hogy egy jogi egyetemen mennyire (nem) gyakorlatias az oktatás.
De itt nálunk, a győri jogi karon, alkotmányjog 1 nevű tantárgyat (szerintem) elég gyakorlatias szellemben kérték számon. Évközben 2 zh, ahol minden jogszabályt, alkotmányt lehet használni, a zh feladatok meg CSAK jogesetek voltak. Az írásbeli vizsga már nem open book, azonban kb. 50%-a itt is jogesetmegoldás volt.

Hey-Hey! :)

praetor01 # e-mail 2005.06.20. 12:28

Természetesen vannak különbségek, de azok mind a magolás és a vizsgáztatás körül találhatóak. Olyan különbségek is vannak, hogy az egyik helyen töbet, a másik helyen kevesebbet kell magolni.

A releváns különbség szerintem az lenne, ha az a gyakorlatban mutatkozna meg, de mint azt már számtalanszor leírtam, az összes egyetem csak elméleti alapokat ad gyakorlat nélkül. AZ elméleti alapok ráadásul az idő múltával igen gyorsan halványulnak, ezzel is egy szintre hozva a pályakezdőket.

onom #   2005.06.20. 11:54

és még annyi, hogy azért ezek a különbségek a gyakorlatban is mutatkoznak, hiszen mindenki tudja mit jelent egy diloma innen és mit jelent onnan.

onom #   2005.06.20. 11:53

nem tudom, ki hogyan gondolja, de igenis van rangsor egyetemek között. mivel egyik helyen szemétkednek és még ötödévben is meg lehet bukni és ki lehet bukni (bizonyos tárgyakból 5. évben illetve 4. évben elég nagy a bukási arány), máshol marha egyszerű ugyanaz a tárgy, nem is beszélve arról, hogy egyik egyetemen van beugró biz. tárgyból, ami elég nehéz, máshol azt sem tudják, mit jelent a beugró maga.
ja és persze államvizsgán valahol marha könnyű átmenni, valahol vért izzadsz.
én sem akarom nevesíteni az egyetemeket, de van olyan vidéki egyetem, ahol bizony vért izzadnak a diákok, mire jobb esetben végeznek 5 év alatt, máshol meg olyan dologért sajnáltatják magukat az emberek, amely "problémákat" azon a vidéki egyetemen is szívesen látnának...

Dórus # e-mail 2005.06.20. 10:22

Sziasztok!
Szerintem nagyon nagy különbseg van az egyetemek között. Csak egy pelda a sok közül. ( Es öszinten szolva amikor ezt megtudtam, akkor szivem szerint ülvöltve követeltem volna, hogy ne egyfele diplomat kapjunk) Tehat a pelda: az egyik egyetemen a polgari jog allamvizsga csak polgari jogbol es csaladjogbol all. A masik egyetemen ehhez hozzateszik az ugyanilyen hosszusagu kerjog anyagot is. Mindket helyen ugyannyi idö van az allamvizsga felkeszülesre, csak az egyik helyen kb. 2000 oldalt kell megtanulnod, mig a masikon 4000 oldalt. En ehhez egyebet -anelkül, hogy minösitenek is -nem tudok hozzafüzni...
Ja, az Egyetemek nevet szandekosan nem irtam, mert azt hiszem, ebben az esetben nem ez a fontos, hanem az, hogy ugyanolyan diplomat kapunk mindket helyen...
Üdv. Dórus

onom #   2005.06.20. 10:09

szia praetor01!
hát azért etekintetében én vitatkoznék, szerintem elég nagy különbség van egyetem és egyetem között...

praetor01 # e-mail 2005.06.20. 09:22

Nikiy! Ha a jogot válaszod, akkor a lakóhelyedhez legközelebb eső egyetemre érdemes menni, különbség ui. egyelőre nem igazán van az intézmények között.

Nikiy # e-mail 2005.06.19. 15:08

Sziasztok! Tud nekem valaki segíteni? Kíváncsi vagyok, hogy hogyan zajlanak a jogi egyetemi tanulmányok. Most kell majd lassan eldöntenem, hogy hova tovább, s gondolkozom a jogon, de nem tudom, mert ez is érdekel, de talán más is. Köszönöm!

Kovács Jozsi # e-mail 2004.05.18. 16:20

Ez nagyon szép és jó amit leírtál de nem látod a lényeget. Ami abban áll, hogy mit tanulsz 5 év alatt és mit tanulhattál volna...

Tehát nem nyavajgásról van szó és nem is a galambvárásról, hanem az oktatási módszerről. Én szereztem valami gyakorlatot, tárgyalásokra is bejárogttaam az egyetem alatt, de annyira nyilvánvaló az oktatásnak a hibái, hogy továbbra sem értem, hogy mit nem, lehet ezen nem észrevenni!?

A legutolsó mondatodat meg alapból nem értem, mivel akik legutóbb hozzászóltak a témához, azoknak szinte mind van gyakorlata.

bausan

chabba # e-mail 2004.05.13. 11:57

Üdv!

Eltűnt az előző hozzászólásom. na mindegy.

Nem tudom, hogy miként mennek a dolgok máshol, de a Pázmányon volt gyakorlat-orientált speckol: Jogesetmegoldás nemzetközi közjogból, Jog a gyakorlatban, Bűnügyi helyszínelés, stb..
Emellett nekem sikerült gyakorlati képzésben részesülnöm a PKKB-n, a Legfelsőbb Bíróságon, az ügyészségen és az Alkotmánybíróságon. Rendkívül bonyolult volt: bementem az adott irodába és azt mondtam, hogy gyakorlatot szeretnék szerezni. Õk pedig azt mondták, hogy OK, csak töltsem ki az XY űrlapot. Rajtam kívül még átlag két hallgató volt az adott helyen, pedig volt még hely.

Tudom, ez nem olyan, mintha a képzésbe lenne beilleszteve, de aki akar gyakorlatot, az szerez is. Aki jogász akar lenni, az felkutatja a lehetőségeket, nem várja készen a sült galambot. Főleg akkor nem, ha még nyers galamb sincs a környéken. A többiek pedig siránkoznak, és nem tesznek semmit. Talán nem valók jogásznak?

A gyakorlaton egyébként az alábbiak történtek, a teljesség igénye nélkül: okirat-, vádirat-, végzés-, ítéletszerkesztési feladatok, tárgyalás menetének, vezetésének az elemzése, statisztikai háttérmunka, a valóságos jogesetek megoldása (néha fogadással a többi hallgatóval a végkimenetelre :) ), és még rengeteg minden.

A gyakorlat értelméről: szinte tanulás nélkül ötösre szigorlatoztam BE-ből. Azért szinte, mert a történeti részt el kellett olvasnom.

Elnézést, ha néhol erős volt a hozzászólásom, de úgy utálom, ha valalki csak nyavajog, de nem tesz semmit.

Dica # e-mail 2004.05.12. 19:01

Kedves Józsi!
Véleményeddel egyetértek, de mindenképpen bizonyos kiegészítésekkel, és persze pontosítással.

Ezt most nem teszem meg, tekintettel feltételezett lelkiállapotodra.
Úgyhogy inkább egy nagy kalappal Holló tanár úrhoz, na meg ajánlom figyelmedbe az állampolgári jogokat.... (ha jól tudom favorit :)

Na meg persze nekem is mennem kell...

Kovács Jozsi # e-mail 2004.05.12. 18:21

Kedves Dica!

Az egész probléma nem abból adódik, hogy milyenek az oktatók (vagy legalábbis nem elsősorban), hanem az oktatás poroszos rendszeréről van szó. 20 évvel ezelőtt (lehet, hogy emiatt sokan nekem fognak támadni) az anyag mennyisége jóval kevesebb volt, mint most. A poroszos "biflázál be mindent de a gyakorlattal ne nagyon foglalkozzál" elv érvényesült. Ez möködött mivel a tanannyag nem volt olyan sok.
Manapság a renszer ugyanez, de az anyag kétszer annyi. A rendszer szerintem nem jó.
A magyar felsőoktatás nem vesszi figyelembe a külföldi tendenciákat.(lsd előző hozzászólások) Egy ELTE-s tanár (a nevére nem emlékszem de ha akarod utánanézek) nemhiába nyilatkozta a Collega című újság egyik cikkében, hogy a jelenlegi tananyagmennyiség tükrében nincs túl sok értelme az államvizsgáztatásnak.

Nálunk (ME-ÁJK) jellemező, hogy az államvizsgára az emberek tételszerkezeteket tanulnak be, de sajnos némelyik tanárnak ez nem elegendő.

Most már befejezem a írást mivel holnap Alkotmány-Közig. államvizsgám lesz az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke előtt...

bausan

Dica # e-mail 2004.05.12. 16:33

Kedves Józsi!
Tanári végzettségem nincs, így a pedagógiai szempontú vizsgálatot valóban nem tudtam megejteni. Gyakorlati tapasztalattal azonban van: ügyvéd és ügyész mellett is dolgoztam már. És láttam elismert, valóban jó oktató TDK-ján sok buta embert, és tudom, hogy nem az oktatón múlott. És ha körbenézel magad körül biztosan találsz olyan tanárt, aki nem fektet túl nagy hangsúlyt az oktatásra (esetleg elhanyagolja) és mégis felkészültek és alaposak a demonstrátorai, magas szakmai munkát végeznek a Phd hallgatói... na meg a tanársegédei, és általában a szakmai irányítása alatt állók.
Nagy átlagban természetesen meghatározó az oktatás színvonala, azonban tartom az álláspontom, hogy az egyes ember szemszögéből nézve a szakmai felkészültséget nem ez határozza meg, és szerintem nagyon ordas oktatói hibák elkövetése nélkül nem is lehet döntő.

Kovács Jozsi # e-mail 2004.05.12. 15:27

Dica!

Az álláspontom alapja az, hogy van valami gyakorlatom (tehát van összehasonlítási alapom), mivel 2 évet lehúztam ügyvédi irodában. Plusz tanári végzetségem folytán valamilyen szinten le tudom mérni az oktatás színvonalát.

Ne haragudj, de a hozzászólásod alapján a véleményem az, hogy nincs gyakorlati tapasztalatod.

Az ország egyik legjobbnak mondott jogi karra, ne erre inkább nem is reagálnék...

Amúgy tényleg butaság a továbbiakban erről vitatkozni, úgyis az életben fog eldőlni...

Üdv.

bausan