Starsky,
továbbra is két kérdés van, hogy
- érvényes-e a munkaszerződés-módosításod, és hogy
- fel tudnál-e mondani rendkívüli felmondással a személyiségi adatok kiadása miatt ?
Mivel nem ismerem a munkaszerződésed, és a többi körülményt, továbbra is általánosságban válaszolok!
1. Azt kell mondjam, hogy a munkáltatónak nem kötelessége előre tájékoztatni a munkavállalót, hogy hogyan kívánja megszüntetni a munkaviszonyát. (Egy kivétel van: a csoportos létszámleépítés.) Eszerint nem megtévesztés, vagy elhallgatás volt ez a munkáltató részéről, sőt korrekt gesztust tett azzal, hogy szóban előre jelezte a szándékát. Továbbá sajnos, a munkavállaló hátrányára igenis lehet szerződést módosítani, természetesen csak a munkavállaló beleegyezésével. Az sem jogsértő, ha a munkáltató kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, hiszen nem kötelező aláírnod. Az lenne jogsértő, ha megtévesztéssel vagy femyegetéssel olyan helyzetet teremtene, amelyben nincs más választásod, mint aláírni a módosítást. Azzal, hogy 'hibás döntést hoztam, mert azt hittem, hogy...', még nem belátható, hogy ez megtévesztés volt-e vagy egyszerűen egy hibás emberi döntés, amelynek viselned kell következményeit.
Az első hozászólásodban írtad, hogy végülis burkoltan fenyegettek azzal, hogy rossz referenciát adnak rólad más munkáltatóknak. Ez talán lehet jogellenes fenyegetés, de ez tényleg a pontos helyzettől függ (lehet, hogy ez csak tájékoztatásnak minősült, és nem kapcsolták össze a szerződés-módosítás kényszerével).
Hogy lőttek-e a végkielégítésnek, ez október 31-én derül ki, amikor elszámolnak veled. Ha 'minden egyéb kérdésben az eredeti munkaszerződés az irányadó', talán még arra is van esély, hogy végkielégítést kapj (attól függ, hogy fogalmaz az eredeti munkaszerződés). Én azért azt megvárnám (még ha mindenképpen jogvitára szánom el magam, akkor is), és csak az elszámolást követően reklamálnék, és csak akkor, ha bizonyítani tudom, hogy fenyegetéssel vagy megtévesztéssel vettek rá a módosítás aláírására.
2. A rendkívüli felmondás feltétele, hogy az egyik fél lényeges kötelezettséget _súlyosan_ szegjen meg. Õszintén mondom, nem láttam még olyan rk. felmondást, ami személyiséghez kapcsolódó adat illetéktelennek való kiadása miatt született volna (nyilván nem voltak 'súlyosnak' minősülő ügyek). A leírásod alapján kétesélyes, hogy a hívott felek nevei vajon 'rád vonatkozó' adatok-e (nem ismerjük a konkrét ügyet !), illetve, hogy a 'nyilvánosságra hozás' valóban munkáltatón kívüli harmadik felet jelent-e ? Mert az, hogy egy vizsgálat során a vizsgálati anyag több kézen keresztülmegy, és a munkájuk végzése közben több alkalmazott látja, az szvsz nem nyilvánosságra hozás.
A nem anyagi kár kérdése ez ügyben szerintem már polgári jog, és abban én sajnos nem vagyok kompetens.
Elnézést, ha túl sokat írok ahhoz képest, amennyit valójában érdemben segíteni tudok.