Bérrel és munkaidőkerettel kapcsolatos fejtörő

Tisztelt Ügyvédek/Jogászok!

Kezdem az alap adatokkal: 2025. januárja óta végzek szellemi munkát jelenlegi munkáltatómál ECHO-s munkavállalóként, napi 8 órában. A munkaszerződésem mellé kapott téjékoztatóban szerepel, hogy 3 hónapos munkaidőkeretben dolgozom – tudtommal a Mt. szerint ezt a munkáltató egyoldalúan is módosíthatja, de csak előre, utólag már nem, illetve arról tájékoztatnia kéne, ilyen tájékoztatót pedig nem kaptam. A februári tájékoztató szerint szakszervezettel, vagy más érdekvédelmi szervezettel sem nekem, sem a munkáltatómnak nincs kapcsolata, kollektív szerződés hatálya alá nem esek.

Eddig minden hónapra kevesebb időre lettem beosztva, mint ami az adott hónaphoz tartozna egy napi 8 órás, heti 5 napos munkaidő esetén, ellenben a fizetésben még soha nem tapasztaltam levonást. A hónap végén mindenki aláírja a jelenléti ívet, amin fel van tüntetve melyik nap mikor dolgozott. Ezen a ténylegesen ledolgozott munkaidő szerepel, ellenben pár napra rá emailen mindig jön a fizetési jegyzék, amin már minden esetben úgy szerepel, hogy pontosan annyit dolgoztam, ami az adott hónaphoz tartozik. Például: 140 órát dolgoztam, a jelenlétin is ennyi szerepel, de a fizetési jegyzékben 168 ledolgozott óra van.

Alapvetően a cég elég rugalmasan bánik a munkaidővel, késéséek nem érdeklik, ebészszünet, szünetek se, de ezt a fajta "nagyvonalúságot", hogy elismerik állásidőnek azt is, amire ők nem osztottak be furcsállom, mert nem kevés óráról van szó.

A kérdésem a következő: ha most felmondok vagy ők kirúgnak, visszakövetelhetik a január óta keletkezett mínusz órákért járó fizetést? Én úgy gondolom nem, hiszen napi 8 órás munkaszerződésst kötöttünk és én végig rendelkezésre álltam, a munkaidő tervezés pedig a munkáltató feladata, akit amúgy is foglalkoztatási kötelezettség terhel.

„napi 8 órás munkaszerződésst kötöttünk”
Biztos? Nem heti 40 órásat, munkaidőkeretben?

„ha most felmondok vagy ők kirúgnak, visszakövetelhetik a január óta keletkezett mínusz órákért járó fizetést?”
A munkaidőkeret végével el kell számolni (Mt. 93.-94.§ + 156.§)
A munkaidőkeret lejárta előtti munkaviszony-megszüntetésre a Mt. 95.§ vonatkozik.
Persze előfordulhat, hogy a munkáltató utólag "jön rá", hogy a fizetési jegyzék hibás, és visszamenőleg fogja helyesbíteni a jelenléti ívvel megegyezően (ami pedig a beosztás szerinti munkaidővel fog egyezni). A munkajogi igény elévülési ideje a Mt. 286. § (1) alapján három év.
Azt pedig nem tudjuk, hogy az ekhós munkaviszony jellegéből adódóan van-e esetleg olyan klauzula a munkaszerződésben, amely a 8 órás napi munkaidőből x órát a munkavállaló szabad beosztására bíz. Mondjuk úgy, hogy a pl. szellemi szabadfoglalkozású újságíró 6 órát kell eltöltsön a szerkesztőségben, 2 órát meg terepen. Az előírt beosztás, a jelenlét napi 6 óra lesz, de a munkavállaló meg a napi plusz 2 óráját akkor, ott és úgy dolgozza le, ahogy szeretné. Nincs jelen ugye, de munkát végez (ideális esetben). Ilyesmiről van szó?

„Eddig minden hónapra kevesebb időre lettem beosztva, mint ami az adott hónaphoz tartozna”
Ha fosol, hogy mikor kap majd hirtelen fényt a munkáltatód, miért nem kérdezed meg a bérszámfejtést, mi az eltérés oka?
Miért nem kérdezed meg a felettesed, miért nem vagy heti 168 órára beosztva?

"miért nem kérdezed meg a bérszámfejtést, mi az eltérés oka?
Miért nem kérdezed meg a felettesed, miért nem vagy heti 168 órára beosztva?"

Mert ez kizárt, hogy hiba lenne. Rajtam kívül mindenkinél ugyan ez van, itt senki nem dolgozza le a heti 40 órát, sem mi, sem a magasabb polcon ülők. A beosztásra ránézve ez azonnal látszik. Ez nem valami év eleje óta tartó hiba, hanem itt teljesen általános, hogy nem képesek kitölteni a heti 40 órát.

"A munkaidőkeret végével el kell számolni (Mt. 93.-94.§ + 156.§)"

Igen, ezt én is megtaláltam, de számomra ennyi alapján nem tiszta a kép, ezért bízok benne, hogy lesz it valaki, aki ezt, az esetleges egyéb releváns jogszabályokat és a bírói gyakorlatot ismerve tud válaszolni, hogy pontosan mi a helyzet.

Ami miatt nem tiszta a kép:
A munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége van, a munkaidő tervezése az ő kötelessége – esetemben mindenképp –, én pedig rendelkezésre álltam, nem az én hibámból nem írt be elég napra.
„147. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.” Ez az, amit minden hónapban meg is kapok.
A 95. § (4) szerint az előlegnyújtás szabályai vonatkoznak a munkaidőkeret lejárta előtti megszűnésére bizonyos esetekben.
A munkaidőkeret kezdő és lezáró dátuma velem nem lett közölve, sem a régi tájékoztatóban, sem azóta, ami mellesleg nem is jogszerű („93. § (4) A munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. ”), egyedül az szerepel az év elején kapott tájékoztatóban, hogy három hónapos a keret.

Tehát újra a kérdés, kicsit konkrétabban:
Utólag levonhatja-e az összes, év közben keletkezett mínusz órát annak ellenére is, hogy 3 hónapos a munkaidőkeret? Én úgy gondolom, hogy nem, de ezt szeretném, ha valaki, aki ért is hozzá megerősíteni. Azért nem tartom jogszerűnek, mert heti 40 órás, főállású szerződést kötöttünk, a 3 hónapos munkaidőkeret meg csak annyit tesz lehetővé, hogy az óraszámot 3 hónapon belül tetszőlegesen elossza a Munkáltató, de azt nem, hogy azt mondja: "Bocs haver, igazából most csak részmunkaidősre van szükség, úgyhogy most kváze az leszel". A szerződésben foglalt óraszám szerinti fizetés megadása nem egy lehetőség a Munkáltatónak, amivel ha szeretne él, és mint valami munkaerő kölcsönzőtől akkor hív be embert kvázi a napok, órák alapján kifizetve, mikor ép szüksége van rá, hanem kötelezettsége is!
Azt mondhatja, hogy nem kell menni 40 órában (ha hétre lebontva nézzük) csak 20-ban, de azt nem mondhatja, hogy "és ezért most fele fizut is adok" hiszen nem ezt írtam alá. A szerződés aláírásával nem csak én vállalok kötelezettségeket, hanem ő is, például azt, hogy ha heti 40 óra szerepel benne 3 havi munkaidőkerettel, akkor ő 3 hónap alatt ennyi órában ad munkát és fizet ki.
Az, hogy a 3 hónapos munkaidőkerettel hogyan gazdálkodik az ő felelőssége, ha nem tud munkát adni, így járt.

„Utólag levonhatja-e az összes, év közben keletkezett mínusz órát annak ellenére is, hogy 3 hónapos a munkaidőkeret? ”
OK, most már értem, mit szeretnél kérdezni, tehát ha nem tudott heti 40 órában foglalkoztatni, és lezáródott-elszámolódott a munkaidőkeret, akkor valóban nem lehet újranyitni, és visszakövetelni a különbözetet.
De a havi 168 óra és a nyilvántartás szerinti jelenléti különbözetre van valami külön jogcím a bérszámfejtett lapon? Állásidő, ilyesmi?

„A munkaidőkeret kezdő és lezáró dátuma velem nem lett közölve, sem a régi tájékoztatóban, sem azóta, ami mellesleg nem is jogszerű”
A "helyben szokásos módon" is jogszerű. Pl. kinyomtatva a faliújságra.
Akkor akár ezt is megkérdezheted a munkáltatódtól, hol találod.

„Az, hogy a 3 hónapos munkaidőkerettel hogyan gazdálkodik az ő felelőssége, ha nem tud munkát adni, így járt.”
Igaz, de hozzáteszem, én még olyan, pénzből és piacról élő munkáltatót nem láttam, amely a feladatokhoz ennyire felültervezi a munkavállalói létszámot (a politikai és egyéb módon kitartott munkáltatóknak meg még a közelében sem jártam soha, ott persze simán előfordulhat az ilyen).

Köszönöm a válaszodat, kicsit megnyugodtam, hogy egy hozzáértő is így látja (abba egyébként beletrafáltál, hogy valóban a médiában dolgozom).

„De a havi 168 óra és a nyilvántartás szerinti jelenléti különbözetre van valami külön jogcím a bérszámfejtett lapon? Állásidő, ilyesmi?”

Semmi ilyesmi nincs. A bérpapíron/fizetési jegyzéken (itt fizetési jegyzék szerepel rajta, nem tudom ennek van-e jelentősége), amit egyébként az egyik nagy bérszámfejtős/bérügyes szoftverel csinálnak a különböző levonások mellett a munkaidővel kapcsolatban egyedül olyan mező van, hogy „időadatok”, azon belül pedig ezek:
„Ledolgozott nap: 21/10 31 168 óra
Munkaszüneti nap : 0/1 1 0 óra
9”
Ennyi, más nem.
A ledolgozott napok melletti számok egy ideig fejtörést okoztak, de a naptárral összevetve sikerült "megfejtenem". A fenti példánál pl: 21 a hétköznapok, perjel utáni 10 a hétvégék száma. 31 összesen 168 meg amit a hónapban le kellett volna dolgozni, illetve amit ez alapján a cég elszámolt ledolgozott napként.
Hozzáteszem, a szabadságomat is már mind kivettem, de a bérpapíron még mindig az szerepel, hogy mind kivehető. Ellenben minden más elszámolás stimmel, pl. mikor a beosztás szerint ünnepnapon dolgozok, amire plusz pótlék jár, az pontosan látható a bérpapíron is, ergo valaki mégis csak a beosztást is nézi, mikor elkészíti a bérpapírt.

„A "helyben szokásos módon" is jogszerű. Pl. kinyomtatva a faliújságra.”

Igen, ezzel rátapintottál az egyik nagy félelmemre.
Az egyik legnagyobb bizonytalanságot ez a – amúgy szerintem elég felháborító – jogszabály adja, hogy nem kell tájékoztatni a munkavállalót, elég csak közzétenni, hiszen nem tudom, mi minősül annak?
Nálunk nincs faliújság, de a teljes irodaházban van rengeteg részleg, ahol még soha nem jártam, mivel a munkám egyedül egy szinthez kötődik. Elképzelhető az a vérlázító lehetőség, hogy felettem 3 emelettel, a 329-es irodában van egy faliújság, amiről soha senki nem beszélt, és majd arra hivatkoznak, hogy ők oda kitettek egy A4-est amin rajta volt, hogy 3 hónaporól 12 hónapra emelik a munkaidőkeretet?
Ez nem joggal való visszaélés?
A helyben szokásos mód, bármiféle tájékoztatóra egyébként az, hogy emailen megküldik, minden vacakról emailt küldenek (pl. havi jutalmazási szabályok).
A bíróságon, ha ők valami fecnire hivatkoznak, hogy azon közzé lett téve a munkaidőkeret változása, hivatkozhatok arra, hogy ez abszolút nem a "helyben szokásos" megoldás, és életemben nem jártam arra, ahol ez ki volt függesztve, mert semmi keresnivalóm nem volt ott?
Hivatkozhat a Munkáltató tévedésre, annak ellenére, hogy az védhetetlen, hogy ő is tisztában volt azzal, hogy nem tölti ki a 168 órás munkaidőket? Esetleg mondhatja azt, hogy "bocsi, az előző munkaidőkeretek végén tévedtem az elszámolásnál"? mert ha igen, akkor gyakorlatilag tévedésre hivatkozva bérmikor 3 évesre lehet emelni a munkaidő keretet (hiszen a követelés 3 évig érvényesíthető).