Perköltség mentesség.

Megfordítom : már az egyik hiánya is meghiúsítja a vételt. És hát akarat hiába van, ha pénz meg nincs...
Márpedig ha "nemleges a válasz" (tehát VAGY nem akarja megvenni, VAGY nem tudja kifizetni) akkor hiába racionális viselkedés a megvásárlás.
(vagy kicsit félreértjük egymást a megfogalmazás miatt, nekem úgy jött le a mondatod, hogy HA nem leges a válasz ÉS jön(ne) az árverés, akkor racionális megvenni. Így egymás után írtad, mindenféle módosítószó (ha, vagy, és, stb...) nélkül.)

„Hm.”
Mind a két feltételnek teljesülnie kell. Az egyik nem elég. :)

„akar-e és képes-e fizetni, nemleges válasz esetén pedig jön az árverés, a racionális viselkedés az, hogy ha mindjárt megveszi a felperes tulajdoni hányadát. ”

Nem képes fizetni, de megveszi?
Hm.

"Ha az (elérhető) alperes számára (akinek nem feltétlenül lesz ügyvédje) világos,"

Azt én már a per előtt világossá teszem számára. Az esetek nagyobb részében el is tudjuk kerülni a pert.

KBS,

Egyetértek abban, hogy a bíróság nincs kötve a közös tulajdon megszüntetésének kereset szerinti módjához. De a keresetlevélnek nem csak a bíró a célközönsége, hanem az alperes is.

Szerintem az alperes nagyobb eséllyel olvassa el a keresetlevelet, mint a Ptk. 5:84. §-t és az1/2017-es PK véleményt a közös tulajdon megszüntetéséről. A felperes érdeke a pert minél előbb és minél olcsóbban befejezni. Ha az (elérhető) alperes számára (akinek nem feltétlenül lesz ügyvédje) világos, hogy itt a végkimenetel az, hogy a közös tulajdon meg lesz szüntetve, és első körben őt fogja a bíró megkérdezni, hogy akar-e és képes-e fizetni, nemleges válasz esetén pedig jön az árverés, a racionális viselkedés az, hogy ha mindjárt megveszi a felperes tulajdoni hányadát. Mielőtt további perköltség merülne fel, és amíg az illeték 90%-a is visszajár.

Közös tulajdon megszüntetése esetén valóban van meghatározott sorrend, de az nem a felperes által meghatározott, hanem a törvényben rögzített sorrend: természetben megosztás; tulajdonostárs általi megváltás, közös értékesítés (árverezés).
A közös tulajdon megszüntetése iráni kereset annyira nem tipikus példája a vagylagos (én inkább eshetőlegesnek mondanám) keresetnek, hogy tulajdonképpen nem is az. Az ilyen perekben ugyanis a kereset lényegében csak annyi, hogy a bíróság a közös tulajdon szüntesse meg. A megszüntetés felperes által preferált módja nem része szűken értelmezett keresetnek, ha többféle módot is el tud fogadni, az egyes módok nem képeznek önálló keresetet. (A bíróság nincs is kötve a felek prefenciáihoz; annyi megkötés van, hogy olyan módot nem alkalmazhat, amelyen ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozott. Vagyis olyat minden továbbá nélkül elrendelhet, amelyet egyik fél sem kért.)

Osztap és drbjozsef !
Köszönöm szépen mindkettőtöknek, megnézem majd holnap az említett paragrafust is.
Egyenlőre csak az eset miatt ébredt fel bennem a kíváncsiság, és remélem, hogy jövő héten nem úgy alakulnak a dolgaim, hogy ezeken az infókon gondolkoznom kelljen.

• Az eredeti kérdező figyelmét is felhívom a lentiekre, ha eddig nem tudta mit akar, akkor a lentiek alapján már el tud kezdeni tervezni

Niki2025,

Olvasd el a Ptk. közös tulajdon megszüntetése szakaszt, 5:84.§

„Egy ilyen perben nyerhető az, hogy " piaci értéken megváltsa" valaki a többi tulajdonos közül?”
Igen. Nyilván, csak akkor, ha az alperes akar is és képes is fizetni. De az okos felperes azt kéri, hogy a bíróság vagy kötelezze az egyik tulajt, hogy váltsa magához az ő részét, vagy kötelezze a másikat, vagy a rendelje el az egész ingatlant árverési értékesítését. A vagylagos látszólagos tárgyi keresethalmazat tankönyvi példája. :) A felperesnek mindegy, ki veszi meg az őr részét, és a bírót köti a Ptk, hogy előbb kell a magához váltást vizsgálnia, mint az árverést. Ami persze olcsóbb, mint az árverés, tehát a felperes jól jár.

A két másik tulaj annak fényében fog nyilatkozni arról a perben, hogy akar-e és képes-e magához váltani, hogy tudja, hogy ha senki nem váltja magához a felperes részét, akkor árverés lesz. Lehet, hogy előveszik a vastagabb bukszájukat. Vagy nem.

Egyébként olyan nincs, hogy "bepereli az egyiket", mindegyik tulajdonosnak kötelező perben állnia. Kényszerű pertársaság van.

drbjozsef
De most perről beszélünk. Beperel 3 tulajt, hogy mindegy ki, de valaki vegye meg ? Senki nem akarja megvenni, vagy nincs rá fedezete ( tegyük fel ) akkor kit kötelezhetnek erre , és miért? Komolyan kérdezem

„Én akkor sem értem, kitől tudná ezt ésszerűen kérni, hogy vegye meg a részét??”

Bárkitől, akit érdekel.

drbjozsef
Én akkor sem értem, kitől tudná ezt ésszerűen kérni, hogy vegye meg a részét??
Ezekért is kérdezgetem többek közt, hogy mire is gondolt a költő

„egynegyed tulajdoni hányadot önmagában nem tudja a teljes ingatlan értékének a negyedéért eladni,”

Normál esetben érteném is, de a kérdező leírása alapján ez nem lesz egyszerű. Az egyik tulajdonos nem elérhető, a másik ráér és vár (= úgy gondolja, majd ő olcsón megszerez mindent, de ráér vele)
Macerás per, lesznek költségek, szóval nehezen látom, hogy ebből - majd évek múlva ráadásul, ha a ráérő tultárs a pert is lassítja - jobban jönne ki, mintha áron alul eladná a részét. De hát ő tudja.

Osztap
Én is kérdeznék egyet , már csak kíváncsiságból. Egy ilyen perben nyerhető az, hogy " piaci értéken megváltsa" valaki a többi tulajdonos közül? Beperel egyet a több közül, mondjuk azt aki külföldről csak füvet nyírni jár haza néha, hogy ő vegye meg a kérdező részét?
Fura

Osztap
Csak annyit tudnak, hogy van egy telekrész tulajdon, pénz nincs, de legyen. Nem gondolkodtak ennyire előre. Bár ezt csak a kisördög súgja itt a sarokban a hátam mögül.

„egyfelé gondolkodunk, ezt nem értem én sem”

Szerintem ott van a kutya elásva, hogy egynegyed tulajdoni hányadot önmagában nem tudja a teljes ingatlan értékének a negyedéért eladni, csak jóval olcsóbban. A per arra lenne eszköz, hogy a piaci értéken történő megváltást vagy az árverési értékesítést kikényszerítse, ezáltal jobb árat kapjon érte.

drbjozsef
egyfelé gondolkodunk, ezt nem értem én sem

Ahhoz elég egy vevő, nem kell per. Bármikor eladhatja.

A cél az, hogy eladja a részét mert kell neki a pénz.

Valami azt súgja, most épp feleslegesen koptattam a klaviatúrán a drága körmöm ..

Kenderice
Megválaszoltam lent, hogy " minek fényében" kaphat valaki költségmentességet. Nem láttad?
Illetve a kérdésem változatlan, mi a perrel a célja? Mit akar elérni?

Azért lehet csak per útján megszüntetni, mert az egyik tulaj elérhetetlen valahol külföldön és már elege van, hogy sok éve csak füvet kaszálni utazik oda
A pénz is kellene neki mert sérült gyereket nevelnek aki iskolába sem tud járni mert nem fejlődik közösségben, így otthon kell tanítani ami az anyát annyira leköti, hogy dolgozni sem tud.
Az egy főre eső jövedelmük nagyon kevés.
Azt szeretné megtudni, hogy kaphat-e ezek fényében költségmentességet mert akkor elindítaná a pert amire egyébként pénze nem lenne...

Kenderice
Ettől függetlenül az ismerősödnek át kéne gondolni azt is, hogy a perben mi a célja? (Azt értem,hogy pénz kell neki)
Mert ezt írtad : "úgy döntött az illető, hogy per útján próbalja megszüntetni ezt az állapotot."
Mi az általa óhajtott állapot?
Erre kíváncsi lennék, ha megválaszolod

@Kenderice
Per benyújtásakor ki kell tölteni egy csomó dokumentumot, és elbírálják, ezen feltételek szerint :
"fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha a fél
a) rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét és vagyona nincs,
b) aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
c) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,
d) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,
e) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy
f) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
(2) A fél részére költségmentességet kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.
6. § (1) A fél részére teljes költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 30%-át, és vagyona nincs.
(2) A fél részére teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot kell engedélyezni, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy
a) az illeték és a per során felmerülő valamennyi költség várható összegének,
b) az a) pont szerinti összeg meghatározott hányadának, vagy
c) az illetéknek, illetve tételesen meghatározott költségnek
az előzetes megfizetése, illetve előlegezése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene."

azt már próbálta, hogy meghirdeti a 1/4 tulajdonrészét a Marketplace-en meg az ingatlan.com-on?