GYED, GYES, munkaviszony?

Jó napot!
Az lenne a kérdésem h most ausztriában élünk de 1honap múlva hazaköltözünk.
Közben a felesegem terhes.
Otthon fogunk kapni gyest vagy bármit is?
Volt munka folyamatosan!
Előre is koszonom a segítséget!

„Joso 2019.04.27. 17:01

Jó napot!
Az lenne a kérdésem h most ausztriában élünk de 1honap múlva hazaköltözünk.
Közben a felesegem terhes.
Otthon fogunk kapni gyest vagy bármit is?
Volt munka folyamatosan!
Előre is koszonom a segítséget!

”T. Kérdező!

Az attól függ, hogy a szüléskor életvitelszerűen hol fognak lakni és hol lesz munkaviszonyuk.

Mindenekelőtt olvassa el az itt található összefoglalót:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Egyebekben:

Ha a szüléskor életvitelszerűen Magyarországon fognak lakni GYES-re jogosultak lesznek.

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki Magyarországon –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az EU-s tagállamban eltöltött időt figyelembe kell venni, ha ezt az igénylő az előírt nyomtatványon igazolja.

Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 301-es, illetve az U1-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol munkanélküli korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

A külföldi (EU-s) jogviszony tartamát E 104-es E 301-es, illetve U1-es nyomtatványon kell igazolni.

Amennyiben Önnek a szüléskor lesz magyar jogviszonya, vagy a szüléskor Magyarországon álláskeresési járadékban fog részesülni és a szülést megelőző 2 éven belül van 365 nap biztosításban töltött ideje a csed igényt Magyarországon előterjesztheti, viszont a külföldi (EU-s) jogviszony tartamát E 104-es E 301-es, illetve U1-es nyomtatványon kell igazolni.

Ezen nyomtatványok valamelyikét annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) adja/adta ki, ahol korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

(Ha nincs meg, vagy nem kapott ilyet írásbeli kérésére a járási hivatal beszerzi, csak sokáig tart.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt Szakértők,
jelenleg két, heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezem, ebből az egyik határozatlan idejű, a másik határozott és 2020 szeptember végéig érvényes.
2019 szeptemberétől tervezünk vállalkozást indítani a párommal, 2020 második felében pedig gyermeket szeretnénk vállalni.
A kérdésem az adózáshoz és a CSED, GYED igényléshez kapcsolódik. Attól, hogy nem egy állásból származik a heti 40 órám, még jogosult vagyok-e a CSED-re, GYED-re, illetve a kedvezményes KATA-ra? Vagy érdemesebb lenne mindenképp a 40 órát egy főállásból összeszedni és mellette vállalkozni?

Segítségüket előre is köszönöm,
Andrea

„Tulipán92 2019.05.02. 11:00
Tisztelt Szakértők,
jelenleg két, heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezem, ebből az egyik határozatlan idejű, a másik határozott és 2020 szeptember végéig érvényes.

2019 szeptemberétől tervezünk vállalkozást indítani a párommal, 2020 második felében pedig gyermeket szeretnénk vállalni.

A kérdésem az adózáshoz és a CSED, GYED igényléshez kapcsolódik. Attól, hogy nem egy állásból származik a heti 40 órám, még jogosult vagyok-e a CSED-re, GYED-re, illetve a kedvezményes KATA-ra? Vagy érdemesebb lenne mindenképp a 40 órát egy főállásból összeszedni és mellette vállalkozni?
Segítségüket előre is köszönöm,
Andrea

”
Kedves Andrea!

Jelen fórum keretein belül -tekintettel a gyakori jogszabályváltozásra, illetve arra, hogy nem ismeretes sok releváns adat- a hogyan járnék jobban kérdésre felelősséggel válaszolni nem tudunk.

Javasoljuk, hogy ezt, illetve az adózással kapcsolatos kérdéseit beszélje meg a vállalkozás leendő könyvelőjével.

Egyebekben és nem teljeskörűen:

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét mindegyik jogviszonyában külön-külön kell megvizsgálni és elbírálni.

A fentieket megalapozó jogszabályok:

Tbj. 9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

Ebtv. 39/A § (4) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.

Ebtv. 63. § (1) Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét a 62. §-ban foglaltak szerint, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét az egészségbiztosítónak kell elbírálnia és folyósítania.

A kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. Vhr. 39. § (3)

Rövidítések:
Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről
Vhr: 217/1997 (XII.1.) kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Összegezve: Ha a fenti feltételeknek mindkét 20 órás jogviszonyában megfelel Ön jogosult lehet mindkét jogviszonyából csed-re és csed-re, azonban az egyik jogviszonyában megállapított csed-et csak az itt elért jövedelme, a másik jogviszonyában megállapított csed-et csak a másik jogviszonyában elért jövedelme alapján lehet megállapítani. Az így összeszámított (összeadott)csedeknek nincs felső korlátja, míg a gyed összege maximálva van.

Ha a szüléskor az egyik 20 órás jogviszonya már nem áll fenn, helyette KATA-s vállalkozó lesz, úgy a jogosultságot ebben a jogviszonyában kell vizsgálni.

Láthatja, hogy a rövid, adathiányos kérdésére nem is olyan egyszerű a válasz, és az előző jogviszonyok beszámításának szabályairól nem is ejtettünk szót, ezért

tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt Szakértő,

GYED-en lévő anyuka vagyok (jelenleg is állományban), gyermekem 2018.10.10-én született, aktívan munkahelyemen 2018.06-31-ig dolgoztam (szülés előtt 3 évig dolgoztam a cégnél).

A cégnél minden év április elején utalják az előző évre vonatkozó „jutalmat”. Amikor eljöttem tavaly, a HR (időközben a HR-s kollega személye 2019 elején lecserélődött) szóbeli tájékoztatása alapján nekem is fog járni az időarányos rész 2019. 04 havi kifizetéssel.

A konkrét esetben a kollégáknál már megtörténtek a teljesítményértékeléssel egybekötött kifizetések. Engem ez ügyben nem kerestek meg értékelés felkéréssel.
Az egyeztetést követően azt az információt adták, hogy még jogi osztállyal egyeztetik hogy nekem jár-e, és ha igen akkor időarányos vagy az egész év, mert a kollektív szerződés alapján nem egyértelmű.
Az eddigi bevett gyakorlat alapján kivétel nélkül a GYES/GYED/en lévő anyukákat is megkapták az időarányos részt.

A kollektív szerződés :”A prémium összege 100%-os teljesülés esetén 2 havi bruttó munkabérig terjedhet. Az év közben munkába állt dolgozók esetében a prémium fizetés megállapításakor a naptári év és a társaságnál alkalmazottként eltöltött időszak aránya az irányadó. A prémium annak a dolgozónak jár, aki a kifizetéskor a Társaság alkalmazottja és a naptári év elejétől nincs folyamatosan fizetés nélküli szülési vagy betegszabadságon. Azon dolgozó, akinek munkaviszonya a tárgyév folyamán megszűnik, prémiumfizetésre való jogosultságát elveszti.”

Kérdésem, hogy a konkrét esetben megillet-e a jutalom, ha igen milyen mértékben?
Illetve meddig húzódhat el a jogi egyeztetés, (jelenleg már 1 hónapja tart)?
Eddig csak telefonon kommunikáltam a céggel, jelezzem-e írásban is az igényemet, mennyi idő után forduljak ügyvédhez?

Válaszukat tisztelettel köszönöm!
Anett

Tisztelt Szakértő!

Németországban éltem 5,5 évet, folyamatos (munkaviszonyból származó) biztosítási jogviszonyom volt. Ebből az utolsó egy évben gyermek után járó ellátást (Gyed) kaptam kint. Ennek lejárta után költöztünk vissza Magyarországra.
2017.12.07- 2018.12.06.: Gyed Németországban,
2018.12.07- 2019.02.03.: Gyes Magyarországon,
2019.02.04- 2019.05.04.: Álláskeresési járadék Magyarországon,
2019.05.05- 2019.12.07.: Gyermekem 2 éves koráig Gyedet fogok kapni a munkaügyi központon keresztül.
2019.12.08- Gyes

Szeretnénk hamarosan második babát vállalni. Az lenne a kérdésem, hogy a fent megadott adatok alapján (így, hogy magyarországon munkáltatóm nincs) jogosult lehetek-e Csed-re, illetve Gyed-re, ha jövő év tavaszán vagy nyáron születne babánk, amikor még Gyesen leszek kisfiammal?

Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

12 éve dolgozom egy multinál, viszont az elmúlt 3 évben itthon voltam, mivel gyermekünk született. Ahogy közeledett a kislányomnál a 3. év betöltése elkezdtem intézni a visszamenetelemet, de mivel időközben teljes átszervezés volt és megszűnt a munkaköröm, felmondtak, végkielégítéssel. Felmondási időm július közepéig tart, de addig fel vagyok mentve munkavégzés alól. Ez múlt héten történt most viszont rá 1 hétre kiderült, hogy jön a 2. baba. Ha visszafizetem a végkielégítést van jogom visszakérnem magam a céghez? Meddig van lehetőségem rá, ha igen?Pozíció mondjuk továbbra sincs tehát táppénzre tudnék rögtön csak menni gondolom.
Illetve ha úgy alakul, hogy nem vesznek fel sehova a jelenlegi állapotomban és nem lesz munkám, akkor jogosult leszek bármire szülésig az elmúlt időszak biztosítottsága alapján vagy sem? Utána már gondolom igen, de addig?
Nagyon nehéz helyzet...
Előre is köszönöm!

„Ancsa111 2019.05.05. 20:31
Tisztelt Szakértő!
12 éve dolgozom egy multinál, viszont az elmúlt 3 évben itthon voltam, mivel gyermekünk született. Ahogy közeledett a kislányomnál a 3. év betöltése elkezdtem intézni a visszamenetelemet, de mivel időközben teljes átszervezés volt és megszűnt a munkaköröm, felmondtak, végkielégítéssel. Felmondási időm július közepéig tart, de addig fel vagyok mentve munkavégzés alól. Ez múlt héten történt most viszont rá 1 hétre kiderült, hogy jön a 2. baba. Ha visszafizetem a végkielégítést van jogom visszakérnem magam a céghez? Meddig van lehetőségem rá, ha igen?Pozíció mondjuk továbbra sincs tehát táppénzre tudnék rögtön csak menni gondolom.
Illetve ha úgy alakul, hogy nem vesznek fel sehova a jelenlegi állapotomban és nem lesz munkám, akkor jogosult leszek bármire szülésig az elmúlt időszak biztosítottsága alapján vagy sem? Utána már gondolom igen, de addig?
Nagyon nehéz helyzet...
Előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

A munkajog nem ismeri az Ön által hivatkozott „visszakérés” intézményét, de természetesen a felek közös akarattal bármiben megállapodhatnak, amit a jog kifejezetten nem tilt.

Nem, „ha úgy alakul, hogy nem veszik fel sehova és nem lesz munkája, akkor a terhessége miatt nem lesz jogosult semmire a szülésig az elmúlt időszak biztosítottsága alapján.”

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az álláskeresési járadékban részesülő személy viszont biztosítottnak minősül.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„Era09 2019.05.03. 13:43
Tisztelt Szakértő!
Németországban éltem 5,5 évet, folyamatos (munkaviszonyból származó) biztosítási jogviszonyom volt. Ebből az utolsó egy évben gyermek után járó ellátást (Gyed) kaptam kint. Ennek lejárta után költöztünk vissza Magyarországra.
2017.12.07- 2018.12.06.: Gyed Németországban,
2018.12.07- 2019.02.03.: Gyes Magyarországon,
2019.02.04- 2019.05.04.: Álláskeresési járadék Magyarországon,
2019.05.05- 2019.12.07.: Gyermekem 2 éves koráig Gyedet fogok kapni a munkaügyi központon keresztül.
2019.12.08- Gyes
Szeretnénk hamarosan második babát vállalni. Az lenne a kérdésem, hogy a fent megadott adatok alapján (így, hogy magyarországon munkáltatóm nincs) jogosult lehetek-e Csed-re, illetve Gyed-re, ha jövő év tavaszán vagy nyáron születne babánk, amikor még Gyesen leszek kisfiammal?
Válaszát előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

Az attól függ…

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján–Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.

Az első feltétellel kapcsolatban jó tudnia, hogy ha a szülés napján álláskeresési járadékban részesül akkor jogosult lehet csed-re, ha viszont a szülés napján gyes-ben részesül és nincs biztosítása, akkor nem.

A második jogosultsági feltétellel kapcsolatban pedig fontos, hogy Csed esetében az Ebtv. 40. § (2) szerint a csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj –folyósításának az idejét.

Fontos, hogy GYED-nél azonban ez a kedvezőbb szabály már nem alkalmazható, azaz a 365 napi biztosítási időbe nem lehet beszámítani a biztosítás megszűnését követő csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj –folyósításának az idejét.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg a 2. gyerekkel vagyok itthon, de gyesem lejárt 2018. novemberében, de első után még 2020. áprilisáig kapok gyest(tartós betegség/fogyatékosság miatt). Úgy volt, hogy ezév szeptemberében visszamegyek dolgozni, de közben úton van a 3. gyerkőc. Kérdésem az lenne, hogy milyen ellátásra vagyok jogosult, ha 2015. november 25-e óta vagyok CSED, majd GYED, majd GYES-en. Érdemes lenne táppénzre mennema cégtől, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon vagyok? Jogosult leszek egyáltalán CSED-re? Ha nem, akkor mi jár? Előre is köszönöm a választ!

@Jereván miért az elnok@allamkincstar.gov.hu címet adod meg mindig? Ezernyi hatékonyabb cím van megadva a MÁK oldalán...

„chava 2019.05.15. 14:47

@Jereván miért az elnok@allamkincstar.gov.hu címet adod meg mindig? Ezernyi hatékonyabb cím van megadva a MÁK oldalán...

”

Kedves chava!

Mert

• a hatékonyság viszonylagos,
• mindig a "fejjel" levelezünk,
• az alsóbb szervek "vigyázba vágják" magukat, ha fentről kapnak egy megkeresést, vagy utasítják őket egy panasz kivizsgálására, pláne ha arról be is kell számolniuk/jelentést kell írniuk, (pl. ettől hatékonyabb, mint egy illetményszámfejtési osztályvezető, vagy egy kormányablak, ahonnan igen gyakran "elhajtják" az ügyfelet, vagy hiányos, hibás tájékoztatást adnak a részére),
• a MÁK elnöke jogosult az egységes eljárás érdekében belső utasítást kiadni,vagy jogszabálymódosítást kezdeményezni,
• a fórum keretei között nem vizsgáljuk az illetékességet csak a hatáskört,
• a MÁK elnöke nem teheti meg, hogy az ügyfelet "lepattintsa", míg az ügyfélszolgálatokon, kormányablakoknál sajnos ez igen gyakran előfordul,
• a MÁK elnökének rendelkezésére áll az a szakembergárda (Egészségbiztosítási Főosztály főov. dr. Bogdán Zsuzsanna) amely bármely kérdésre képes teljeskörű, szakszerű és jogszerű választ adni(pl. ettől hatékonyabb, mint egy illetményszámfejtési osztályvezető, vagy egy kormányablak),
• a MÁK elnöke érezze a törődést, azaz a tájékozatlan, kiszolgáltatott ügyfelek nagy számát (ha csak itt ilyen nagyszámú az érdeklődés a téma iránt miért nem indít saját, hivatalos fórumot, mint ahogyan azt már többször javasoltuk az elődjének),
• stb.,

azaz álláspontom szerint ez sokkal hatékonyabb, mint bármi más.

Természetesen semmi nem tiltja azt, hogy más fórumozó más tanácsot, elérhetőséget adjon meg a kérdezőnek, de egy ingyenes tanácsadásnál nem illik azt felettéb kritizálni. "Ajándék lónak ne nézd a fogát!" (Ha ezt pénzért csinálnánk, mint ahogyan más kollégák teszik, egész jól megélhetnénk belőle.)

Ha az ügyfélnek (kérdezőnek)nem felel meg ez a cím nyugodtan kereshet a MÁK honlapján "ezernyi hatékonyabb címet".

:)

Ha már a „"fórum keretei között nem vizsgáljuk az illetékességet csak a hatáskört",” akkor jelzem, hogy a családi pótlék, csed igénylése a járási hivalokhoz tartozik, a gyed iránti igényt a foglalkoztatóhoz kell benyújtani a Kincstár "csak" utalja ezeket az ellátásokat, csak sajnos ezt mindenki keveri, ami nem is csoda egyébként...
Ezeket az elnöki címre küldött leveleket az elnök soha nem látja, ugyanúgy "passzolják tovább" a hatáskörrel rendelkező szerv számára...

„chava 2019.05.15. 16:47
Ha már a „"fórum keretei között nem vizsgáljuk az illetékességet csak a hatáskört",” akkor jelzem, hogy a családi pótlék, csed igénylése a járási hivalokhoz tartozik, a gyed iránti igényt a foglalkoztatóhoz kell benyújtani a Kincstár "csak" utalja ezeket az ellátásokat, csak sajnos ezt mindenki keveri, ami nem is csoda egyébként...
Ezeket az elnöki címre küldött leveleket az elnök soha nem látja, ugyanúgy "passzolják tovább" a hatáskörrel rendelkező szerv számára...
”

Kedves chava!

Köszönjük jelzését, „éveket okosodtunk” azzal, hogy jelzése nem precíz.

(Nem igaz ugyanis azon állítása, miszerint a csed igény a járási hivatalokhoz tartozik, a gyed pedig a foglalkoztatóhoz.)

Főszabály, hogy a táppénz, baleseti táppénz, csed, gyed, gyáp (egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai) iránti igényt a biztosítottnak a munkáltatójánál kell előterjeszteni. (Ebtv. 62. §)

A munkáltatónak kell tudnia, hogy a cégnél –akár a vonatkozó törvény előírása, akár megállapodás alapján- működik-e tb kifizetőhely.
(1998. évi XXXIX. törvény 9. §)

Amennyiben igen, úgy ezen ellátások megállapítása és folyósítása a munkáltatónál működő TB kifizetőhely (Ebtv. 62. § (2), mint quasi közigazgatási szerv (Ebtv. 1. § (9) feladata.

{Sőt a kifizetőhely köteles a gyes igényt is átvenni a biztosítottól, amelyet továbbítania kell a járási hivatal részére.
23/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2a)}

Amennyiben nincs, ezt követően kell egy, a MÁK honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitöltenie és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a járási hivatalnak továbbítani. (217/1997 (XII.1.)Korm. r. 38. § )

Ez esetben az igény elbírálását a járási hivatal végzi.

Más a helyzet, ha valaki a közszférában dolgozik és a munkáltató „kincstári körbe” tartozik.

Az Ő esetükben a táppénz, baleseti táppénz, csed, gyed, gyáp (egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai) igényt a MÁK Illetmény-számfejtési Irodája fogja elbírálni.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért javasoljuk a fórumozóknak, hogy további kérdéseiket a MÁK központ e-mail címére, az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail küldjék.

Természetes, hogy a kincstár elnöke nem fog minden, neki címzett levelet elolvasni, azt a kabinetiroda munkatársai szelektálják, illetve az illetékes főosztály/főosztályvezető részére továbbítják, vagy ha szükséges az Ákr. 17. § értelmében hivatalosan és igazolható módon átteszik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szerv részére.

Mint láthatja ismerjük mind a Ebtv., mind a Csttv., mind pedig az Ákr. vonatkozó előírásait, ugyanakkor badarság bármely fórumozótól elvárnia azt, hogy néhány, sokszor csak odavetett mondat alapján mindenre kiterjedő, egzakt választ adjon.

Igyekszünk a jogi fórumon feltett kérdésekre legjobb tudásunk szerint válaszolni, a tájékozatlan ügyfeleket a lehetőségekhez mérten (idő, kapacitás függvényében) tájékoztatni azzal, hogy meggyőződésünk, a teljeskörű tájékoztatás a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervek feladata amelyet nem tudunk és nem is akarunk átvállalni.

Végül mielőtt további kritikát fogalmazna meg ismét felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy itt mindenki ingyen próbál segíteni, azaz a „szolgáltatásért” nem kap ellenszolgáltatást, sokszor még egy köszönömöt sem…

Az első bejegyzésem nem kritika volt, csak egy kérdés. Lehet, hogy nem precíz, de nem ez volt a lényeg, mert ennyi erővel a kormányablakokhoz és a munkáltatókhoz is lehetne küldeni az érdeklődőket. Éppen annyi közük van ezekhez a kérdésekhez, mint a kincstárnak.
Egyszerűen csak soknak tartom/tartottam, hogy mindig egyedül az elnöki címet adjátok [kik? :-)] meg.
Tudom, hogy mindig részletesen, pontosan tájékoztatJÁTOK az érdeklődőket, végül is gyakorlatilag meg is valósítottátok a témában a szakmai fórumot :-)

• Mi, "The team". :)
• Nem küldhetjük a kormányablakba, ha kincstári körben dolgozik és nem küldhetjük a kincstár illetmény-számfejtési irodájának ügyfélszolgálatára, ha egy vállalkozónál dolgozik. Ez azonban sokszor a hozzászólásból ki sem derül.
• Ha már írásban kérdeztek javasolt a témáért (táppénz, csed, gyed) felelős központi közigazgatási szervhez fordulniuk bővebb tájékoztatásért. Erre pedig a jogalkotó a Magyar Államkincstár Központját jelölte ki. (Lásd a MÁK Szervezeti és Működési Szabályzatát SZMSZ), azaz a MÁK nem csak utal, így -mivel az OEP jogutódjaként- immár Ők felelnek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásának szakmai részéért 8jogszabályelőkészítés, járási hivatalok szakmai ellenőrzése stb.) egy picit több közük van hozzá, mint ahogyan gondolja...

:-)

Kedves chava!

A MÁK SZMSZ EB. 10. pont értelmében a MÁK . az 1. pont szerinti ügyekkel kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt;

Akkor miért is probléma, ha az ügyfeleket ide irányítjuk???

Biztos, hogy a MÁK semmi mást nem tesz, mint utal?

A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasítása

a Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzatáról

http://www.allamkincstar.gov.hu/…MSZ_2017.pdf
7.1.7. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FŐOSZTÁLY

46. § (1) A társadalombiztosítási és családtámogatási elnökhelyettes az Egészségbiztosítási Főosztály útján ellátja az
egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, üzemi balesettel, baleseti táppénzzel, utazási költségtérítéssel, illetve a
méltányosságból adható pénzbeli ellátásokkal, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében meghatározott
egyszeri segéllyel kapcsolatos szakigazgatási, hatósági és egyéb feladatait.

(2) Az Egészségbiztosítási Főosztály (1) bekezdés szerinti feladatai körében

1. javaslatot tesz az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, üzemi balesettel, baleseti táppénzzel, utazási
költségtérítéssel, illetve a méltányosságból adható pénzbeli ellátásokkal, valamint az Egészségbiztosítási Alap
költségvetésében meghatározott egyszeri segéllyel kapcsolatos jogszabályok megalkotásának és módosításának
kezdeményezésére, véleményezi a jogszabálytervezeteket;

2. előkészíti a Kincstár 1. pont szerinti feladat- és hatáskörébe tartozó jogalkalmazói feladatellátás támogatására szolgáló
módszertani útmutatók tervezetét;

3. előkészíti a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekhez kapcsolódóan a jogszabályok egységes értelmezéséhez és
végrehajtásához szükséges normatív utasítások, szabályzatok, és körlevelek tervezetét;

4. a társadalombiztosítási kifizetőhelyek (továbbiakban: kifizetőhely) részére közzéteszi a kifizetőhelyi tájékoztatót;

5. közreműködik az egészségbiztosítási szervek – 1. pont szerinti – tevékenységének szakmai irányításában, valamint az
országosan egységes gyakorlat kialakításában;

6. az 1. pont szerinti ellátásokkal kapcsolatban közreműködik a Társadalombiztosítási Pénzellátások Alapkezelési
Főosztálya Egészségbiztosítási Alappal kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, beszámolási és adatszolgáltatási feladatainak az
ellátásában;

7. előkészíti, folyamatosan karbantartja és továbbfejleszti az 1. pont szerinti ügyekkel kapcsolatos nyomtatványokat,
iratmintákat, valamint közreműködik a nyomtatványellátás biztosításában;

8. előkészíti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 05.) Korm. rendelet 5/D. §-a szerinti szervek (továbbiakban:
Tbj. vhr. 5/D § szerinti szervek) kifizetőhelyi elszámolásának benyújtására vonatkozó megállapodásokat;

9. feldolgozza a közvetlenül a fővárosi és megyei kormányhivatal mint társadalombiztosítási kifizetőhely, valamint a Tbj.
vhr. 5/D § szerinti szervek kifizetőhelyeinek elszámolását;

10. az 1. pont szerinti ügyekkel kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt;

11. ellátja a szakmai feladatok ellátásához szükséges, illetve az 1. pont szerinti ügyekkel, valamint a kifizetőhelyi
elszámolással és ellenőrzéssel kapcsolatos informatikai rendszerekkel összefüggő szakmai feladatokat, vezeti a jogszabályban
meghatározott nyilvántartásokat, meghatározza a szakmai informatikai rendszerek követelményeit az informatikai
elnökhelyettes rendelkezései szerint;

12. javaslatot készít az elnök részére az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésében méltányossági pénzbeli
ellátásokra és egyszeri segélyre felhasználható keretnek az egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatalok közötti elosztására, valamint figyelemmel kíséri a méltányossági keret felhasználását;

13. közreműködik a kivételes méltányosság gyakorlásával kapcsolatban az országosan egységes jogalkalmazási gyakorlat
biztosításában, kezdeményezi a szükséges informatikai fejlesztéseket;

14. felkérésre részt vesz az egészségbiztosítási feladatkörükben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok és járási
(fővárosi kerületi) hivatalok törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésében;

15. felügyeli a fővárosi és megyei kormányhivatalok a Tbj. vhr. 5/D. §-a szerinti szervek kifizetőhelyeinek tevékenységét;

16. felügyeli a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári feladatai keretében ellátott foglalkoztatók és a kifizetőhelyek felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátását;

17. felülvizsgálja a fővárosi és megyei kormányhivatal mint társadalombiztosítási kifizetőhely, valamint a Tbj. vhr. 5/D. §-a
szerinti szervek kifizetőhelyeinek elszámolását;

18. indokolt esetben törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést kezdeményez;

19. közreműködik az ellenőri igazolványokkal összefüggő feladatok ellátásában;

20. felügyeleti jogkört gyakorol az 1. pont szerinti hatósági ügyekben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági
tevékenysége fölött, szükség esetén felügyeleti intézkedést tesz;

21. az 1. pont szerinti hatósági ügyekben lefolytatja a központi szerv hatáskörébe tartozó fellebbezési eljárásokat;

22. közreműködik az egészségbiztosítás egészére vonatkozó stratégiai célkitűzések megvalósításában, az ellátási
rendszernek az egészségbiztosítás komplex rendszerével konzisztens továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok
kidolgozásában;

23. az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, üzemi balesettel, baleseti táppénzzel, utazási költségtérítéssel kapcsolatos
folyósítási, adatszolgáltatási feladatok teljesítésével, azok megszervezésével összefüggésben együttműködik a Kincstár
érintett szervezeti egységeivel, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a NEAK érintett szakterületeivel;

24. gondoskodik az 1. pont szerinti ügyekben eljáró vezetők és ügyintézők – ideértve a kifizetőhelyek ügyintézőit is –
képzéséről, továbbképzéséről és vizsgáztatásáról, szakmai értekezleteket szervez a feladatkörébe tartozó ellátások
megállapítási vagy folyósítási ellenőrzési feladatait ellátó szervek számára;

25. részt vesz az 1. pont szerinti ügyekkel kapcsolatos folyamatok elemzésében és értékelésében, valamint a stratégiai és
fejlesztési koncepciók kidolgozásában;

26. közreműködik az 1. pont szerinti ügyekkel kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésében és végrehajtásában,
kapcsolatot tart fenn a kijelölt illetékes teherviselővel, illetve szervekkel, végzi az uniós tagságból és a szociális biztonsági,
szociálpolitikai tárgyú nemzetközi egyezmények végrehajtása során adódó koordinációs feladatokat, továbbá részt vesz az
uniós szakbizottságok és nemzetközi szervezetek szakmai munkájában;

27. működteti és fejleszti az 1. pont szerinti ügyek felügyeleti, költségvetési, szakmai ellenőrzési, belső ellenőrzési és
központi nyilvántartási rendszerét;

28. gondoskodik a kifizetőhelyi statisztikai adatok gyűjtéséről és közreműködik a feldolgozott adatok közzétételében, a
pénzbeli ellátásokra vonatkozó analitikus és költségvetési szemléletű elemzések, hatásvizsgálatok készítésében;

29. továbbítja az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, járási (fővárosi
kerületi) hivatal által hozott, táppénz hozzájárulással kapcsolatos jogerős döntéseket elektronikus úton az adóhatóság
részére;

30. belső szabályzat szerint közreműködik a Szakmai Tudástár szerkesztésében;

31. ellátja az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, az utazási költségtérítéssel és a baleseti táppénzzel kapcsolatos
nyilvántartási feladatokat.

(3) Az Egészségbiztosítási Főosztály szorosan együttműködik a Szakigazgatási Főosztállyal, a Folyamat- és
Ügyvitelszervezési Főosztállyal, a Társadalombiztosítási és Családtámogatási Ellenőrzések Főosztályával, a Családtámogatási
Főosztállyal, illetve a Társadalombiztosítási és Családtámogatási Követeléskezelési Főosztállyal az egységes ügyvitelfejlesztési,
szakigazgatási, nyilvántartási és ellenőrzési rendszer megvalósítása érdekében, feladatait ennek megfelelően látja el.

@Jereván Nem kell meggyőznöd :-)

Bizonyára saját szűrőmön keresztül látom ezt a dolgot. Soha nem jutott eszembe, hogy adózási érdésekkel a NAV Elnökéhez, vagy KH-s ügyekben a kormánymegbízotthoz forduljak :-)

Bizonyára. :(

Tisztelt Fórum.
Olyan kérdéssel dordulok Önhöz, hogy a külföldi (németországi) munkaviszony beleszámít abban az egy éves munkaviszba, melyet a terhesség előtti megelőző 2 évbe kell dolgozni a gyed igényléséhez?
Bővebben: Jelenleg Németországban dolgozom(több mint másfél éve), de szeretnénk hazamenni Magyarországra és családalapítás a terv. Ha munkába állok otthon és a próbaidő után (6 hónap) teherbe esnék, akkor kaphatnék Gyedet?
Válaszát előre is köszönöm

„Esztikeee 2019.06.18. 19:59
Tisztelt Fórum.
Olyan kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a külföldi (németországi) munkaviszony beleszámít abban az egy éves munkaviszonyba, melyet a terhesség előtti megelőző 2 évbe kell dolgozni a gyed igényléséhez?

Bővebben: Jelenleg Németországban dolgozom (több mint másfél éve), de szeretnénk hazamenni Magyarországra és családalapítás a terv. Ha munkába állok otthon és a próbaidő után (6 hónap) teherbe esnék, akkor kaphatnék Gyedet?

Válaszát előre is köszönöm
”
T. Kérdező!

Röviden: Igen, igen.

Hosszabban:

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Aki a szülést megelőző 2 éven belül az EU valamelyik tagállamában volt biztosított, úgy azt az időt a 365 napba be kell / be lehet számítani feltéve, hogy azt az igénylő az előírt módon igazolja.

A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az E 104-es, az E 301-es, illetve az U1-es nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatal, munkaügyi központ) ad ki, ahol az igénylő korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Amennyiben Önnek van, vagy a szüléskor lesz magyar biztosítási jogviszonya és a szülést megelőző 2 éven belül van 365 nap biztosításban töltött ideje az igényt előterjesztheti, viszont a külföldi (EU-s) jogviszony tartamát E 104-es, E 301-es, vagy U1-es nyomtatványon kell igazolni.

Ezen nyomtatványok valamelyikét annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatal, munkaügyi központ) adja/adta ki, ahol korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

(Ha nincs meg, vagy nem kapott ilyet írásbeli kérésére a járási hivatal beszerzi, csak sokáig tart.)

Tisztelt Szakértő!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a férjem a jogosult lesz a kislányom 6. Hónapos korától a GYED-re 2019. Júliustól. 2018. November 5-től főállású KATÁ-s volt 2019. Március 3-ig. Március 4-től mellékállásban KATÁ-s, főállásban dolgozik.
Elvileg a jogosultság napjától vissza a 3. Hónap utolsó napjától visszafelé 180. Napot nézik.
A férjemnek ez a 180. Nap 3. Jogviszonyból lenne meg, főállású munkavállaló, főállású KATÁ-s vállalkozó majd megint főállású munkavállaló (mellette mellékállásos KATA).
Ilyen esetben, hogyan állapítják meg a GYED összegét?

Válaszát előre is ķöszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg én vagyok CSED-en a lányunkkal, de apa megy majd GYED extrára vele, mert az ő fizetése jóval magasabb az enyémnél. A kérdésem a következő: a CSED léjarta után én bejelentkezhetek-e a munkaügyi központba és ha igen, jogosult vagyok-e valamilyen ellátásra? Az elmúlt 2 évben 420 nap biztosítotti jogviszonyom volt.CSED alatt szűnt meg a munkaviszonyom, mivel határozott idejű munkaszerződésem volt.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

„Dilisbige 2019.07.04. 05:57

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg én vagyok CSED-en a lányunkkal, de apa megy majd GYED extrára vele, mert az ő fizetése jóval magasabb az enyémnél. A kérdésem a következő: a CSED léjarta után én bejelentkezhetek-e a munkaügyi központba és ha igen, jogosult vagyok-e valamilyen ellátásra? Az elmúlt 2 évben 420 nap biztosítotti jogviszonyom volt.CSED alatt szűnt meg a munkaviszonyom, mivel határozott idejű munkaszerződésem volt.
Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!
”

T. Kérdező!

Igen, bejelentkezhet.

Igen, a megadott adatok alapján jogosult lesz.

Jogalap:

Flt. 25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

1. álláskereső,

b)az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap – a 27. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik,

4. munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

27. § (2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(3) Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

A 90 nap letelte után, ha nem válik biztosítottá, illetve egyéb jogon sem mentesül köteles eü-i szolgáltatási járulékot fizetnie.

Lásd pl:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…