Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED, GYES, munkaviszony?

A.V. # e-mail 2019.11.09. 16:55

Tisztelt Szakértő!

Kisfiunk 2020 márciusban lesz 3 éves, feleségem jelenleg GYES-en van. Szeptemberben úgy döntöttünk, hogy utolsó esélyt megragadva szeretnénk neki kistestvért, lombik program keretein belül. (40+ életkor, munkába való visszatérés közeledő határideje egyéb egészségügyi problémák stb..) Kisfiunk is lombikos, veszélyeztetett terhesség megléte mellett született.

Párom jelenleg betöltött 10. hetes, már kiskönyvvel is rendelkező kismama. Munkába történő visszatérését fentebb írt események -szerencsére - felülírták, így tanácsra szorulunk.
Mit javasol, célszerű-e írásban a munkáltatónak bejelenteni a terhesség tényét: 1.) a szabadság kiadásának igénylésével egyidejűleg, (50+ nap felgyülemlett szabadság), ha szinte 100% bizonyos, hogy párom a szabadság kiadását követően táppénzre kerül, vagy, 2.) csak a kiadott szabadság letöltését követően, vagy az alatt javasolt ennek bejelentése?
Első opció esetén szankcionálhat-e a munkáltató (pl. késlelteti, megtagadhatja-e a szabadság kiadását), ha tudatában van annak, hogy párom nem fog annak leteltét követően vissza menni dolgozni?
3.) További kérdésem még, hogy cca. 3 év fizetés nélküli szabadsága alatt történt béremelései figyelembe vehetőek-a későbbi ellátásainak megállapításánál (CSED,GYED), úgy, hogy várhatóan cca. ~3 hónap fizetett szabadság ill. és ezt követően szintén 3 hónapig a magasabb bér után számolt táppénzt kapja a szülést megelőző ellátmányként? (vagy ez nem elegendő időtartam, és ezáltal csak az első gyermek utáni CSED,GYED mértéke várható?)

A feltett kérdéseinkre előre is köszönjük megtisztelő válaszát!

Tisztelettel:
B. Miklós

aprilismajus # e-mail 2019.11.08. 07:47

A fizetés nélküli szabadság után a munkáltató köteles Önt foglalkoztatni és csak negyvennégy munkanapot foglalkoztathat a munkaszerződéstől eltérő munkakörben.

A határozatlan időre kötött munkaviszonyát indokolás nélkül felmondhatja, a határozott idejűt pedig azzal az okkal kell indokolni, mely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel jár.

K.Viki83 # e-mail 2019.11.08. 06:42

Tisztelt Szakértő

Most más fajta kérdéssel fordulok Önhöz! Édesanyám januártól átvenné a GYED-et, a nagyszülői Gyed keretében! Olyan kérdésem lenne, hogy kötelező e a munakhelyemnek visszavennie vagy a régi munkakörömet vissza adni, ha arra még anno vettek fel a helyemre embert, mert még Én tanítottam be?Ha esetleg a felgyülemlet szabadság alatt felvesznek máshova akkor a szabi alatt felmondhatok? Mert vannak álláspályázataim máshol! Vagy már nem kötelezhető erre a munkáltató! Édesanyámnak kb. 4 éve lenne vissza a nyugdíjig, de sajnos az egészségügyi állapota nem engedi meg hogy most táppénz után visszamenjen a régi munkakörébe dolgozni, ezért választottuk ezt a formát hogy Ő átvenné a nagyszülői Gyedet!
Nagyon szépen köszönöm az edigi seggítségét is!
Előre is köszönöm a válaszát!

Tisztelettel: Viki

monoszkop #   2019.11.07. 13:47

Katica00 2019.11.05. 20:19
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg közfoglalkoztatott vagyok és emellett a jövedelem mellett minden hónapban teljesítményjuttatást is folyósítanak. Növelheti a csed és majd a gyed alapját ez a jutalom ha vonnak belőle járulékokat?
Továbbá problémát okozhat e, hogy a jelenlegi közfogis jogviszonyból nem lesz meg a csedhez szükséges 180 nap? Viszont előtte pár nap kihagyással szűnt meg a több éves főállású munkaviszonyom, tehát a biztosításom nem szünetelt,de azt nem tudom hogy csak a mostani munkaviszonyt nézik vagy figyelembe veszik az előző jogviszonyt is?
Segítségét előre is köszönöm!


T. Kérdező!

Igen, növelheti.

A CSED-hez 365 nap és nem 180 biztosításban töltött idő szükséges.

CSED ÉS GYED ellátásokra az jogosult, aki a szülés napján biztosított ÉS a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal függetlenül attól, hogy ezt hány munkáltatónál szerezte meg, illetve hogy köztük hány nap megszakítás van.

monoszkop #   2019.11.07. 13:42

sadora 2019.11.05. 20:46
Tisztelt szakértő!
GYED-del kapcsolatban kérném a segítségét, mert sajnos máshol nem találtam rá érdemi választ.
Útban van az első babánk, a terhesség első szakaszàban vagyunk.
Jelenleg nincs munkahelyem, àlláskeresési járulékot kapok október 14-tő 56 napig. Ezt megelőzően 2018. Október 1-től 2019 szept. 15-ig volt folyamatos munkaviszonyom, illetve ezt követően 2019. Okt. 1-től 5-ig. Ezt követően vettem igénybe az álláskeresésit. A kérdésem az lenne, ha a baba érkezéséig lenne munkaviszonyom, akkor esetleg jogosult lehetek CSED-re aztán GYED-re, vagy csak alanyi jogon GYES-t kapnék? Köszönöm a válaszát!

T. Kérdező!

CSED ÉS GYED ellátásokra az jogosult, aki a szülés napján biztosított ÉS a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 biztosításban töltött nappal. Azt, hogy ki minősül biztosítottnak a Tbj. 5. § tartalmazza. (Ilyen pl. a munkaviszonyban álló és az álláskeresési járadékban részesülő.)

monoszkop #   2019.11.07. 13:15

Jutkosz 2019.11.06. 13:34
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg GYESen vagyok a kislànyommal. A fizetés nélküli szabadságomat a munkáltatómnál (Magyar Államkincstár) 2020.03.19-ig kérvényeztem.
9 hetes terhes vagyok, úgy értesültem, hogy az élő terhesség után jogosult lehetek táppénzre a GYES mellett,de mivel tàvvollètem idejére felvettek valakit a helyemre, nem tudom hogyan lehetséges megszakítani a fiz.nélküli szabadságomat a táppénz megkezdéséhez. Lehet hogy kormánytisztviselőként más szabályok vonatkoznak rám ebben a kérdèsben (is)?
Köszönettel,
Judit

Kedves Judit!

A hatályos TB szabályok szerint ha Ön fizetésnélküli szabadságon van, úgy táppénzre csak akkor jogosult, ha a fizetésnélküli szabadságát megszakítva munkába áll és ez időszak alatt keresőképtelenné válik.

A megszakításra vonatkozó szabályokat, eljárásrendet a Kit. tartalmazza.

monoszkop #   2019.11.07. 13:08

anomena 2019.11.06. 16:45
Tisztelt Szakértő!
Szeretnék segítséget kérni azzal kapcsolatban, hogy mi alapján kerül meghatározásra esetemben a táppénz:
1, 2019. október 1-től veszélyeztetett terhesként táppénzre vagyok jogosult.
2, 2018. júniustól egyéni vállalkozó vagyok.
3, Emellett bejelentett, folyamatos munkaviszonyom évek óta volt, mely 2019. június 30-al befejeződött. (bruttó 600.000 Ft-os bérrel)
4, 2019. július, augusztus, szeptember hónapokra főállású vállalkozóként voltam bejelentve (bruttó 223.500 Ft).
Kérdésem, hogy a táppénz megállapításánál tényleg csak az utolsó 3 hónapot (223.500 Ft-ot) veszik alapul, vagy a 180 napos periódusba beleszámíthatóak azok a hónapok is, amikor a korábbi munkáltató fizette utánam a TB járulékot? Hiszen akkor is élt a vállalkozói jogviszonyom, csak nem én fizettem magam után a TB járulékot, ráadásul sokkal több TB került befizetésre.
Illetve a CSED, GYED kiszámítása mi alapján fog történni?
Köszönöm szépen válaszát!

T. Kérdező!

Röviden:

A TB ellátásokat a jelen jogviszonyban elért keresetéből fogják megállapítani.

Hosszabban:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai képezik, és amelynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

A MÁK 2019/1. számú tájékoztatója szerint (5. oldal) a 2019.01.01-től hatályos pontosítás (Vhr. 31. § (1a) szerint a jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült. (Ha pl. a megbízó 2019. júliusban 600.000 forint összegű jövedelmet fizet ki a 2019.01.01-2019.06.30. időszakra, amely jövedelem a 2019. júliusi bevallásban szerepel –az új szabály alapján– azt nem 2019. júliusra, hanem a 2019.01.01-2019.06.30. időszakra kell figyelembe venni.
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél a számítási időszakban legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.
Fontos, hogy a 3/A és 3/B esetén a számítási időszakban elért , azaz a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé a jogviszony kezdetéig, de legfeljebb a megelőző év január elsejéig elért keresetet (tényleges jövedelmet) kell érteni.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

monoszkop #   2019.11.07. 13:04

Porrongy 2019.11.06. 17:50
Tisztelt Szakértő!
Kérdésem a következő. Gyed mellett vissza mentem dolgozni. A munkáltatóm kifizetőhely is egyben, a cég utalja havonta a béremet és a Gyed-et is. Most közölte a cég, hogy nincs pénz a fizetésekre így a Gyed-et se kapom meg. Ha nem fizetik ki a Gyed-et se, akkor ezzel kapcsolatba hova fordulhatok, milyen jogi lépéseket tehetek?
Köszönöm Porrongy

T. Kérdező!

A Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási Főosztályán jelezhetik az érintettek írásban, hogy a cég nem fizeti ki a törvényben garantált TB ellátásokat.

Ezt követően a kormányhivatal a kifizetőhelyi iratanyagot hatósági eljárás keretében lefoglalja és intézkedik az ellátások kiutalásáról, azaz a járási hivatal kezdi meg/folytatja a folyósítást.

Porrongy # e-mail 2019.11.06. 17:50

Tisztelt Szakértő!
Kérdésem a következő. Gyed mellett vissza mentem dolgozni. A munkáltatóm kifizetőhely is egyben, a cég utalja havonta a béremet és a Gyed-et is. Most közölte a cég, hogy nincs pénz a fizetésekre így a Gyed-et se kapom meg. Ha nem fizetik ki a Gyed-et se, akkor ezzel kapcsolatba hova fordulhatok, milyen jogi lépéseket tehetek?
Köszönöm Porrongy

anomena # e-mail 2019.11.06. 16:45

Tisztelt Szakértő!

Szeretnék segítséget kérni azzal kapcsolatban, hogy mi alapján kerül meghatározásra esetemben a táppénz:
1, 2019. október 1-től veszélyeztetett terhesként táppénzre vagyok jogosult.
2, 2018. júniustól egyéni vállalkozó vagyok.
3, Emellett bejelentett, folyamatos munkaviszonyom évek óta volt, mely 2019. június 30-al befejeződött. (bruttó 600.000 Ft-os bérrel)
4, 2019. július, augusztus, szeptember hónapokra főállású vállalkozóként voltam bejelentve (bruttó 223.500 Ft).

Kérdésem, hogy a táppénz megállapításánál tényleg csak az utolsó 3 hónapot (223.500 Ft-ot) veszik alapul, vagy a 180 napos periódusba beleszámíthatóak azok a hónapok is, amikor a korábbi munkáltató fizette utánam a TB járulékot? Hiszen akkor is élt a vállalkozói jogviszonyom, csak nem én fizettem magam után a TB járulékot, ráadásul sokkal több TB került befizetésre.
Illetve a CSED, GYED kiszámítása mi alapján fog történni?

Köszönöm szépen válaszát!

Jutkosz # e-mail 2019.11.06. 13:34

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYESen vagyok a kislànyommal. A fizetés nélküli szabadságomat a munkáltatómnál (Magyar Államkincstár) 2020.03.19-ig kérvényeztem.
9 hetes terhes vagyok, úgy értesültem, hogy az élő terhesség után jogosult lehetek táppénzre a GYES mellett,de mivel tàvvollètem idejére felvettek valakit a helyemre, nem tudom hogyan lehetséges megszakítani a fiz.nélküli szabadságomat a táppénz megkezdéséhez. Lehet hogy kormánytisztviselőként más szabályok vonatkoznak rám ebben a kérdèsben (is)?

Köszönettel,
Judit

sadora # e-mail 2019.11.05. 20:46

Tisztelt szakértő!
GYED-del kapcsolatban kérném a segítségét, mert sajnos máshol nem találtam rá érdemi választ.
Útban van az első babánk, a terhesség első szakaszàban vagyunk.
Jelenleg nincs munkahelyem, àlláskeresési járulékot kapok október 14-tő 56 napig. Ezt megelőzően 2018. Október 1-től 2019 szept. 15-ig volt folyamatos munkaviszonyom, illetve ezt követően 2019. Okt. 1-től 5-ig. Ezt követően vettem igénybe az álláskeresésit. A kérdésem az lenne, ha a baba érkezéséig lenne munkaviszonyom, akkor esetleg jogosult lehetek CSED-re aztán GYED-re, vagy csak alanyi jogon GYES-t kapnék? Köszönöm a válaszát!

Katica00 # e-mail 2019.11.05. 20:19

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg közfoglalkoztatott vagyok és emellett a jövedelem mellett minden hónapban teljesítményjuttatást is folyósítanak. Növelheti a csed és majd a gyed alapját ez a jutalom ha vonnak belőle járulékokat?
Továbbá problémát okozhat e, hogy a jelenlegi közfogis jogviszonyból nem lesz meg a csedhez szükséges 180 nap? Viszont előtte pár nap kihagyással szűnt meg a több éves főállású munkaviszonyom, tehát a biztosításom nem szünetelt,de azt nem tudom hogy csak a mostani munkaviszonyt nézik vagy figyelembe veszik az előző jogviszonyt is?
Segítségét előre is köszönöm!

vaczkor... #   2019.11.05. 13:57

K„.Viki83 2019.11.05. 06:30

Tisztelt Szakértő!

Nagyon szépen köszönöm a segítségét! A jelenlegi munkahelyemről akkor ki kell kérnem a foglalkoztatsái rozsaszín kiskönyvemet és azt vissza kell majd jutatnom a jelenlegi munkahelyre amint a másik munkáltató bejegyzik a magát! Ez érinthet engem hátrányosan a jelenlegi munkahelyemen? A munkahelyem engedélyeztetnem kell a másik munkahelyet?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Viki

Kedves Viki!

Igen, az idézett jogszabályi előírás alapján -ha jogszerűen szeretne eljárni- ki kell kérnie.

Nem, a munkahelyek (munkakörök) többségénél nem kell engedélyeztetni, de a bejelentési, együttműködési kötelezettsége fennáll.

Mt. 6. § (4) Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.

K.Viki83 # e-mail 2019.11.05. 06:30

Tisztelt Szakértő!

Nagyon szépen köszönöm a segítségét! A jelenlegi munkahelyemről akkor ki kell kérnem a foglalkoztatsái rozsaszín kiskönyvemet és azt vissza kell majd jutatnom a jelenlegi munkahelyre amint a másik munkáltató bejegyzik a magát! Ez érinthet engem hátrányosan a jelenlegi munkahelyemen? A munkahelyem engedélyeztetnem kell a másik munkahelyet?
Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelettel: Viki

K.Viki83 2019.11.01. 11:23
Tisztelt Szakértő!
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy jelenleg GYED-en vagyok az iker fiaimmal, szeretnék dolgozni, de nem a jelenlegi munkahelyemre szeretnék vissza menni, de ott felmondani nem szeretnék, mert ha a másik munka nem válna be akkor legyen hova visszatérnem!
Ilyenkor a jelenlegi munkahelyem fel kell mondanom a fizetés nélkülit vagy nem kell?
Az ott lévő szabikat mindenképpen ki kell vennem? Mi ennek a menete? Ha valahova sikerül elhelyezkednem részmunkaidőben délutáni munkavégzéssel, vagy teljes munkaidőben kérhetek onnan munkáltatói igazolást a bölcsödéhez? Válaszát és a segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Viki

Kedves Viki!

Nem, a jelenlegi jogviszonyában nem kell felmondania a fizetésnélkülit.

Nem, nem kell kivennie, csak ha visszaáll oda dolgozni.

Igen, kérhet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.11.04. 20:49

Ha a mostani munkáltatód hozzájárul.

www.kbs-ugyved.hu

Ketypocok # e-mail 2019.11.04. 15:53

Tisztelt Szakértő!

Kisfiammal 2020.január 13-ig vagyok Gyed-en. Korábban közalkalmazottként dolgoztam egy önkormányzatnál. Most lehetőségem nyílna 2019.december 1-től máshol munkaviszonyt létesíteni 8 órában (itthonról), viszont azt határozott ideig vállalnám,míg a gyerkőc nem kezdené meg az óvodát (2020.aug.31.) Meg kell-e szűntetni a közalkalmazotti munkavisznyomat Gyed mellett vagy így is dolgozhatnék a másik munkáltatónak?
Köszönettel: Ketypocok

Hugica88 # e-mail 2019.11.04. 14:48

Tisztelt Szakèrtő!

Olyan kérdésem lenne, hogy májusban tölti a kislányom a 2.életévét. Jelenleg gyed-en vagyok vele itthon. 2017-bem 8 nap szabadságom maradt fent amikor eljöttem veszélyeztetett terhességi táppénzre. Majd 2018 májustól kaptam csed-et és 2018 októbertől pedig gyed-et. A gyed után vagyis 2020 májusban szeretnék visszamenni dolgozni. A kérdésem az lenne hány nap szabadságom van így amit ki kell adnia a munkáltatómnak a munkába állásom előtt. Köszönettel: Hugica880705

vaczkor... #   2019.11.04. 09:38
  • Ugyanakkor a TB igazolványát ki kell kérni a munkahelyéről és be kell vezettetnie az új jogviszonyt, majd vissza kell vinnie és le kell adnia azt a korábbi munkáltatónál.

217/1997. (XII. 1.) Korm.r. (Vhr.) 37. § (1) A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.

A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.

vaczkor... #   2019.11.04. 09:29

K.Viki83 2019.11.01. 11:23
Tisztelt Szakértő!
Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy jelenleg GYED-en vagyok az iker fiaimmal, szeretnék dolgozni, de nem a jelenlegi munkahelyemre szeretnék vissza menni, de ott felmondani nem szeretnék, mert ha a másik munka nem válna be akkor legyen hova visszatérnem!
Ilyenkor a jelenlegi munkahelyem fel kell mondanom a fizetés nélkülit vagy nem kell?
Az ott lévő szabikat mindenképpen ki kell vennem? Mi ennek a menete? Ha valahova sikerül elhelyezkednem részmunkaidőben délutáni munkavégzéssel, vagy teljes munkaidőben kérhetek onnan munkáltatói igazolást a bölcsödéhez? Válaszát és a segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Viki

Kedves Viki!

Nem, a jelenlegi jogviszonyában nem kell felmondania a fizetésnélkülit.

Nem, nem kell kivennie, csak ha visszaáll oda dolgozni.

Igen, kérhet.

vaczkor... #   2019.11.04. 09:26

Evelyn1 2019.11.02. 14:22
Tisztelt Szakértő!
Most, November 1.-től kineveznek a munkahelyemen (önkormányzat) köztisztviselőnek. Előreláthatólag csak határozott időre, 8 hónapra kapok egyenlőre szerződést. Az elmúlt 3 évben volt folyamatos munkaviszonyom közfoglalkoztatottként ugyanitt. Párommal babát tervezünk, de így bizonytalan vagyok,mert valószínű, hogy ha időközben összejönne a baba akkor nem kötnek majd velem újra munkaszerződést. Miből számítják ki ilyen esetben a juttatásokat? Mire számíthatok?
Válaszukat előre is köszönöm
Evelyn

T. Kérdező!

A jelen, köztisztviselői jogviszonyban elért keresetéből.

(A közfoglalkoztatotti jogviszonyban elért jövedelmét akkor sem lehet figyelembe venni, ha a munkáltató ugyanaz. azaz nem a munkáltatót, hanem jogviszonyt kell nézni.)

Evelyn1 # e-mail 2019.11.02. 14:22

Tisztelt Szakértő!

Most, November 1.-től kineveznek a munkahelyemen (önkormányzat) köztisztviselőnek. Előreláthatólag csak határozott időre, 8 hónapra kapok egyenlőre szerződést. Az elmúlt 3 évben volt folyamatos munkaviszonyom közfoglakkoztatottként ugyanitt. Párommal babát tervezünk, de így bizonytalan vagyok,mert valószínű, hogy ha időközben összejönne a baba akkor nem kötnek majd velem újra munkaszerződést. Miből számítják ki ilyen esetben a juttatásokat? Mire számíthatok?

Válaszukat előre is köszönöm
Evelyn

K.Viki83 # e-mail 2019.11.01. 11:23

Tisztelt Szakértő!

Olyan kérdéssel fordulnék Önhöz, hogy jelenleg GYED-en vagyok az iker fiaimmal, szeretnék dolgozni, de nem a jelenlegi munkahelyemre szeretnék vissza menni, de ott felmondani nem szeretnék, mert ha a másik munka nem válna be akkor legyen hova visszatérnem! Ilyenkor a jelenlegi munkahelyem fel kell mondanom a fizetés nélkülit vagy nem kell? Az ott lévő szabikat mindenképpen ki kell vennem? Mi ennek a menete? Ha valahova sikerül elhelyezkednem részmunkaidőben délutáni munkavégzéssel, vagy teljes munkaidőben kérhetek onnan munkáltatói igazolást a bölcsödéhez? Válaszát és a segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Viki

ákos30 # e-mail 2019.10.30. 20:40

Jerevan"2019.10.30. 14:46
Ez idaig ertem es fizetem is magam utan a 7500 Ft-ot.
Ami zavaros,az a kjt szerinti szabalyozas h ezen idoszak igy munkaban toltott idonek minosul e,a fizetes nelkuli szabadsag 1
.5 éve az eloremenetel, jubileumi dijazas,esetleges vegkielegites szempontjabol.
Valamint a fizetes nelkuli szabadsagom elso 6 honapjara jar-e szabadsag ha visszaterek a munkaba?
Koszonom elore valaszat!

Lóri17 # e-mail 2019.10.30. 15:03

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg GYESen levő kismama vagyok. Tavasszal lesz 3 éves a gyermekem. Az óvodába csak szeptembertől veszik fel. Kérhető-e ebben az esetben a fizetés nélküli szabadság meghosszabbítása úgy, hogy már a jogi szabadságom alatt történjen a gyermekem óvodába szoktatása és utána álljak munkába. Érhet-e emiatt hátrány? Ha a fizetés nélküli szabadság meghosszabbítását kérném és pont ez idő alatt esetleg várandós lennék, járna-e utána CSED, GYED (már hosszú ideje szeretnénk kistestvért, de sikertelenül) amennyiben fizetem magam után a járulékokat?
Segítségüket előre is köszönöm.

L