Fórum munkajog, foglalkoztatás régebbi elöl     új hozzászólás


GYED, GYES, munkaviszony?

Zengőbérci #   2020.08.04. 08:58

ReinholczKarmen 2020.08.03. 19:00
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg CSED-EN nemsokrára GYED-EN lévő kismama vagyok 4 hónapos gyerkőccel.
4 évet dolgoztam a cégemnél mielőtt eljöttem szülni.
Most nagyon úgy áll a helyzet hogy bezárja a kapuit végleg.
Kérdésem az mi lesz velem? Teljesen megszűnik az ellátás, nem fogok GYEDet kapni ha megszűnik a munkahelyem?
Válaszát előre is köszönöm!

T. Kérdező!

De, kaphatja a GYED-et, ugyanis az, akinek a jogviszonya a csed alatt szűnik meg jogosult lehet GYED ellátásra.

Ezt azonban a munkáltatón keresztül igényelnie kell.

Az Ebtv. lehetővé teszi azt, hogy a GYED ellátást a CSED igénylésével együtt terjessze elő a munkáltató. Ezt a szabályt kiterjesztőleg értelmezve lehetősége van arra, hogy még a CSED folyósítása, illetve a cég megszűnése előtt megigényelje a GYED ellátást.

Ebtv. 42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult

  1. a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,
  2. az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtható a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is.

ReinholczKarmen # e-mail 2020.08.03. 19:00

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg CSED-EN nemsokrára GYED-EN lévő kismama vagyok 4 hónapos gyerkőccel.
4 évet dolgoztam a cégemnél mielőtt eljöttem szülni.
Most nagyon úgy áll a helyzet hogy bezárja a kapuit végleg.
Kérdésem az mi lesz velem? Teljesen megszűnik az ellátás, nem fogok GYEDet kapni ha megszűnik a munkahelyem?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel

LilaTeve # e-mail 2020.07.30. 15:14

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYED-en lévő kismama vagyok, gyermekem rövidesen betölti a második életévét, így aktuálissá vált a munkahelyemre való visszatérésem. Visszatérési szándékomat a munkáltatómnak írásban jeleztem, azonban nem várnak vissza a régi helyemre, képzettségemnek megfelelő más posztot felajánlani nem tudnak, egyébként sem fogadnám el.
14 év munkaviszony után igényt tartanék 4 havi végkielégítésre és 41 nap szabadságmegváltásra is, de költséghatékonysági okokra hivatkozva nem akarnak fizetni. A munkáltató arra hivatkozik, hogy a gyermek 3 éves koráig felmondani nem tud, akkor sem, ha lemondok minden védettségemről, ami a jelenlegi GYEDes, majd GYESes jogviszonyomból fakad. Tehát nem vennének vissza, közös megegyezéssel tudnának csak „elengedni”, amiről én hallani sem szeretnék.
Jogos e az igényem a végkielégítésre és a szabadságmegváltásra?
Vállalhatok -e állást más munkáltatónál úgy, hogyha ez a vita elhúzódik és egyelőre nem sikerül megegyeznünk a felmondásomat illetően?

ledike111 # e-mail 2020.07.28. 10:00

Kedves Jogifórum!
Tanácsra lenne szüksègem. Kislányommal jelenleg gyeden vagyok, szeptemberben tölti a 2 èvet, bölcsődès lesz. Munkahelyem már most közölte nem tud foglalkoztatni.
Mikor elmentem szülèsi szabadsàgra, a gyermek 3 èves koràig szól a fizetès nèlküli szabadsàg engedèly, amit alàírtunk. Kérhetem, hogy a cèg mondjon fel nekem szeptemberben, ès az 1 havi vègkielègítès, ami jár, azt megkapjam?
Vagy mondhatja azt a cèg, hogy a gyerek 3 èves koràig igènyeltem a fizetès nèlküli szabit, várjam ki, akkor kaphatok vègkielègítèst, vagy mondjak fel èn...? (Ha kivàratjàk a 3 èvet, akkor elmehetek màshova 8 órában, tehàt 2 párhuzamos 8 órás jogviszonyom lehet?)
8 ève vagyok ott, de 2 gyerek miatt csak 4 èvem van fizetès nêlküli szabikat leszàmítva, így 1 hónap jàr. Tènyleg annyi a bűnöm, hogy szültem 2 gyereket.
Közös megegyezéssel nulla forinttal alàírattak tavaly gyesről visszatèrni kìvánó kolleganőmmel, szóval a közös megegyezès, hogy megàllapodjunk egy összegben, szerintem nem jöhet szóba.
Mi lenne a legjobb megoldás?
Köszönöm!

monoszkop #   2020.07.27. 10:15

Eszter665 2020.07.26. 13:30
Tisztelt Cîm!
Állapotos vagyok,2021 január 15-re vagyok kiírva.Jelenlegi munkahelyemen 2019.marcius óta dolgozom.
Idén március közepétől június 30-ig fizetés nélküli szabadságon voltam.
Július 1-től újra munkába álltam.
Kérdésem a következő: mi lesz a táppénz,illetve a csend alapja?
Mivel főszabály szerint a szülés időpontjától három hónapot visszaszámolnak, az október 15-e.
Innen keresik a 180 napot vagy a 120 nappt.
De esetemben a munkaviszony folyamatossága a fizetés nélküli szabadság miatt megszakadt.
Ebben az esetben mi lesz az alapja a táppénznek,csed-nek?
Válaszát előre is köszönöm!!!!
Üdv Eszter

Kedves Eszter!

Ezt írja:De esetemben a munkaviszony folyamatossága a fizetés nélküli szabadság miatt megszakadt.

Válasz: Az ellátás összegének megállapításakor nincs nagy jelentősége. Erre az időre nincs bére, ezért ezt az időszakot a jövedelem keresése során kihagyják. (Pl. Mintha ebben az időben tb. ellátásban részesült volna.)

Egyebekben a főszabály szerint kell eljárni, azaz 2021.01.15-én induló csed-nél 2020.10.31-től visszafelé 2020.01.01-ig keresik a 180 bérezett napot.

(Táppénz igényjogosultság szempontjából, azaz hogy hány napra jogosult majd táppénzre viszont nagy jelentősége van a megszakításnak, erre viszont nem kérdezett rá.)

Ebtv. 39/A. § (1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó-előleg (a továbbiakban: adóelőleg) megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

Vhr. 28. § (5) A fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül.

Az Ebtv. 39/A. § (1) bekezdésének, 42. § (4b) bekezdésének, 42/D. § (6) bekezdésének és 48. § (8) bekezdésének alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.

Eszter665 # e-mail 2020.07.26. 13:30

Tisztelt Cîm!
Állapotos vagyok,2021 január 15-re vagyok kiírva.Jelenlegi munkahelyemen 2019.marcius óta dolgozom.
Idén március közepétől június 30-ig fizetés nélküli szabadságon voltam.
Július 1-től újra munkába álltam.
Kérdésem a következő: mi lesz a táppénz,illetve a csend alapja?
Mivel főszabály szerint a szülés időpontjától három hónapot visszaszámolnak, az október 15-e.
Innen keresik a 180 napot vagy a 120 nappt.
De esetemben a munkaviszony folyamatossága a fizetés nélküli szabadság miatt megszakadt.
Ebben az esetben mi lesz az alapja a táppénznek,csed-nek?
Válaszát előre is köszönöm!!!!
Üdv Eszter

Ramston # e-mail 2020.07.23. 17:08

Kipróbálhatja a kriptovaluta mezőben való működést is a következővel https://www.ratingfx.com/instaforex felület. Rugalmas munkaidőt kínálnak, otthonról vagy bármely más helyről távolról is dolgozhat.

Jusztasz #   2020.07.20. 13:49

A 0-168. napig akár az anya, akár az apa igénybe veheti a GYES-t, de aki igénybe veszi, az nem dolgozhat ez időszak alatt.

euthymia # e-mail 2020.07.20. 13:48

Tisztelt Szakerto!

Ferjem augusztus 1-tol igenyelne Gyed extrat.
Viszont akkortol lenne bejelentve az uj munkahelyen is.
Elotte 3 honapig maximalis munkanelkuli segelyt kapott.Ezt megelozoen folyamatos munkaviszonya volt nem volt 30 nap megszakitasa.
Az lenne a kerdesem hogy ilyen esetben hogy szamoljunk?
Az uj munkahelyet nezik? Esetleg erdemes ott eltoleni egy honapot az igenyles elott?
Vagy a 120-180 napot nezik? Sajnos nem ertem ugye a munkanelkuli is csak 90 nap.

Valaszat elore is koszonom!
Tisztelettel: Timea

nasdfil # e-mail 2020.07.20. 11:43

Tisztelt Szakértő!
Nagyon köszönöm a gyors és részletes választ.
Már csak egy dolog nem teljesen világos.
0-168. napig egyikünk sem jogosult CSED vagy GYED ellátásra, csak a 169. naptól GYEDre a férj. Ebben a kezdeti időszakban sem kérheti a feleség a GYESt ha ő nem dolgozik? (Aztán 1,5 év GYED a férjnek, majd újabb 1 év GYES a feleségnek.) Vagy ilyenkor az első pár hónapra nem jár semmi?
Válaszát előre is köszönöm!

Jusztasz #   2020.07.20. 07:44

nasdfil 2020.07.19. 22:12
Tisztelt Szakértő!
Nemsokára érkezik az első babánk, és utánaolvasás után sem világos teljesen minden a születési támogatásokkal kapcsolatban.
Házasok vagyunk, és egy lakcímen leszünk mind bejelentve mindhárman a babával.
Nálunk a feleségnek nem volt jogviszonya az elmúlt 2 évben, és a terv szerint ő marad otthon a gyermekkel. A TBnek a majdnem 8000 Ft-ot rendszeresen fizeti. A férjnek több mint 3 év folyamatos jogviszonya van.
Ha jól értem akkor a CSED-et ebban az esetben nem tudjuk igénybe venni.

JÓL ÉRTI, NEM TUDJÁK.

A GYED-et a férj tudja igénybe venni, ha nincs CSED akkor a 169 naptól a betöltött 2. évig. És emellett dolgozhat is, így ő tudja igénybe venni az összes adókedvezményt.

Azt nem értem, hogy a GYES hogy működik emellett.
Ez végig jár születéstől 3 évig, vagy csak amikor nincs GYED, azaz az első fél évben és a harmadikban?
Utóbbi esetben minden váltásnál le kell papírozni mindent a munkáltatónál és a kormányablaknál is?

A GYES-t a szülés napjától a gyermek három éves koráig kaphatja az, akinek nincs jogviszonya és csed, gyed ellátásokra nem jogosult. Ha bármelyik szülő ezeke az ellátásokra jogosult és igénybe is veszi, úgy a GYES csak ezek lejártát követően, a gyermek kétéves korától a gyermek 3 éves koráig folyósítható.

Igen, minden új ellátást igényelni (papírozni) kell.

Ki veheti igénybe? Csak ugyanaz, aki a GYED-et, azaz a férj, vagy mindegy?
A szülők választása alapján bármelyik.

Ha a férj tudja csak felvenni, akkor lehet mellette dolgozni? (Valahol azt olvastam, hogy az első fél évben nem.)

Igen, a GYES mellett a gyermek féléves korától lehet dolgozni.

Ha a feleség tudja felvenni, akkor a GYES mellett kell fizetni a TBt ezen időszak alatt?

Nem, akkor nem kell, a Tbj. 16. § értelmében ez időszak alatt mentesül az EÜ-i járulékfizetési kötelezettség alól.

Válaszát előre is köszönöm!

nasdfil # e-mail 2020.07.19. 22:12

Tisztelt Szakértő!
Nemsokára érkezik az első babánk, és utánaolvasás után sem világos teljesen minden a születési támogatásokkal kapcsolatban.
Házasok vagyunk, és egy lakcímen leszünk mind bejelentve mindhárman a babával.
Nálunk a feleségnek nem volt jogviszonya az elmúlt 2 évben, és a terv szerint ő marad otthon a gyermekkel. A TBnek a majdnem 8000 Ft-ot rendszeresen fizeti. A férjnek több mint 3 év folyamatos jogviszonya van.
Ha jól értem akkor a CSED-et ebban az esetben nem tudjuk igénybe venni.
A GYED-et a férj tudja igénybe venni, ha nincs CSED akkor a 169 naptól a betöltött 2. évig. És emellett dolgozhat is, így ő tudja igénybe venni az összes adókedvezményt.
Azt nem értem, hogy a GYES hogy működik emellett.
Ez végig jár születéstől 3 évig, vagy csak amikor nincs GYED, azaz az első fél évben és a harmadikban? Utóbbi esetben minden váltásnál le kell papírozni mindent a munkáltatónál és a kormányablaknál is?
Ki veheti igénybe? Csak ugyanaz, aki a GYED-et, azaz a férj, vagy mindegy?
Ha a férj tudja csak felvenni, akkor lehet mellette dolgozni? (Valahol azt olvastam, hogy az első fél évben nem.)
Ha a feleség tudja felvenni, akkor a GYES mellett kell fizetni a TBt ezen időszak alatt?
Válaszát előre is köszönöm!

monoszkop #   2020.07.17. 11:04

G„.Lettike 2020.07.13. 18:25
Tisztelt Szakértő!
CSED/GYED témában kérném segítségét.
Korábban külföldön dolgoztunk a férjemmel (Franciaországban voltunk biztosítva évekig), tavaly augusztusban jöttünk haza. Itthon ez év februárjában kezdtem el dolgozni, így majd' félév maradt ki a két munkaviszony között. Novemberre várjuk az első kisbabánkat. Első kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben jogosult vagyok-e CSED-re/GYED-re, mivel belföldön nincs meg novemberig 365 biztosított napom 2 éven belül, viszont az EU-n belül igen (tehát számít-e, hogy hány nap maradt ki közben biztosítás nélkül?)?
A második kérdésem, hogy amennyiben jogosult vagyok rá, milyen dokumentumokra lesz pontosan szükségem a korábbi külföldi munkaviszonyból származó biztosítottság igazolásához; illetve azokat itthon tudom kikérni valamilyen hivatalon keresztül, vagy pedig személyesen nekem kell a francia államhoz fordulnom ez ügyben?
Válaszát előre is köszönöm!

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Csed/Gyed esetében nincs jelentősége a megszakítás hosszának.

Igen, az EU-s jogviszonyt be kell számítani.
Az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az U1-es (korábban az E 301-es nyomtatványt használták) szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatalok, munkaügyi központok) ad ki, ahol az igénylő korábban biztosított volt, tehát dolgozott.

Vagy Ön szerzi be a francia biztosítótól, vagy kéri az ellátás igénylésekor, hogy a kormányhivatal szerezze be. (Utóbbi időigényes...)

vaczkor... #   2020.07.08. 15:55

Nóra007 2020.07.08. 15:46

Korábbi válasza értelmezésében szeretnék segítséget kérni, Ön ezt írta:

"Az ellátást pedig mindig az aktuális jogviszonyában elért keresetből számolják akkor is, ha a szülés előtt egy nappal, ha egy hónappal, vagy ha 2, 3, 4, 5, 6, 7 stb. hónappal korábban áll munkába."

Milyen esetekre vonatkoznak azok a leírások, miszerint a CSED, GYED jogosultság napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától vissza számított 180 / 120 nap jövedelme alapján számolják a CSED-et, GYED-et?

Köszönöm ismét a segítséget!

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai képezik, és amelynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

A MÁK 2019/1. számú tájékoztatója szerint (5. oldal) a 2019.01.01-től hatályos pontosítás (Vhr. 31. § (1) szerint a jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült.

Más a helyzet a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak esetében. Náluk a kifizetett jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra tekintettel a jövedelem kifizetésre került. (Vhr. 31. § (1a)

(Ha pl. a megbízó 2019. júliusban 600.000 forint összegű jövedelmet fizet ki a 2019.01.01-2019.06.30. időszakra, amely jövedelem a 2019. júliusi bevallásban szerepel –az új szabály alapján– azt nem 2019. júliusra, hanem a 2019.01.01-2019.06.30. időszakra kell figyelembe venni.
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

  1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
  2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél a számítási időszakban legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.
Fontos, hogy a 3/A és 3/B esetén a számítási időszakban elért , azaz a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé a jogviszony kezdetéig, de legfeljebb a megelőző év január elsejéig elért keresetet (tényleges jövedelmet) kell érteni.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

  • csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

    alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott. Vhr. 28. § (5) bek.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

Nóra007 # e-mail 2020.07.08. 15:46

Korábbi válasza értelmezésében szeretnék segítséget kérni, Ön ezt írta:

"Az ellátást pedig mindig az aktuális jogviszonyában elért keresetből számolják akkor is, ha a szülés előtt egy nappal, ha egy hónappal, vagy ha 2, 3, 4, 5, 6, 7 stb. hónappal korábban áll munkába."

Milyen esetekre vonatkoznak azok a leírások, miszerint a CSED, GYED jogosultság napját megelőző harmadik hónap utolsó napjától vissza számított 180 / 120 nap jövedelme alapján számolják a CSED-et, GYED-et?

Köszönöm ismét a segítséget!

vaczkor... #   2020.07.08. 13:41

VBSZ 2020.07.07. 17:03
Üdvözlöm.
Tavaly májusban megszületett a kislányom, júliusban megszűnt a munkaszerződés, előtte 3 évig voltam biztosított.A kérdésem az lenne,hogy ha a kislányom 3 éves korára,már megszuletne a kisteso,milyen jellegű juttatásban részesülnék? Járna ugyanúgy a Csend,Gyed, Gyes a második babára is,vagy csak a családi pótlék?
Köszönöm szépen

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz mindkét feltétel teljesülése szükséges. Ha csak az egyik, vagy csak a másik teljesül attól a jogosultság még nem áll fenn.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.)

Az Ön által megadott adatok alapján a második gyermekre havi rendszerességgel csak GYES (bruttó 28.500 ft.-) és családi pótlék ellátásokat kaphat.

vaczkor... #   2020.07.08. 13:36

Nóra007 2020.07.08. 12:11
Üdvözlöm!
A járványhelyzet miatt május 1-el megszűnt a munkaviszonyom, azóta fizetem magamnak a tb-t.
Várandós vagyok, szülésre 2021. március 1-re vagyok kiírva.

Szeretnék érdeklődni, hogy legkésőbb mikortól kellene munkavállalóvá válnom ahhoz, hogy új jövedelmem alapján számolják a csed-et és gyed-et (nem pedig úgy, mint munkanélkülinek)?
Köszönöm segítségét!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Látható, hogy a jogosultsághoz mindkét feltétel teljesülése szükséges. Ha csak az egyik, vagy csak a másik teljesül attól a jogosultság még nem áll fenn.

(Az álláskeresési járadékban részesülő személy biztosítottnak minősül.)

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése csak természetbeni eü-i ellátásra (orvosi ellátás) jogosít, Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet.

Kérdésére válaszolva:

  • Úgy kell munkába állnia, hogy a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.
  • Az ellátást pedig mindig az aktuális jogviszonyában elért keresetből számolják akkor is, ha a szülés előtt egy nappal, ha egy hónappal, vagy ha 2, 3, 4, 5, 6, 7 stb. hónappal korábban áll munkába.
Nóra007 # e-mail 2020.07.08. 12:11

Üdvözlöm!
A járványhelyzet miatt május 1-el megszűnt a munkaviszonyom, azóta fizetem magamnak a tb-t. Várandós vagyok, szülésre 2021. március 1-re vagyok kiírva.
Szeretnék érdeklődni, hogy legkésőbb mikortól kellene munkavállalóvá válnom ahhoz, hogy új jövedelmem alapján számolják a csed-et és gyed-et (nem pedig úgy, mint munkanélkülinek)?
Köszönöm segítségét!

VBSZ # e-mail 2020.07.07. 17:03

Üdvözlöm.
Tavaj májusban megszületett a kislányom, júliusban megszűnt a munkaszerződés, előtte 3 évig voltam biztosított.A kérdésem az lenne,hogy ha a kislányom 3 éves korára,már megszuletne a kisteso,milyen jellegű juttatásban részesülnék? Járna ugyanúgy a Csend,Gyed, Gyes a második babára is,vagy csak a családi pótlék?
Köszönöm szépen!

Jusztasz #   2020.06.29. 15:12

Rina4 2020.06.28. 19:01
Tisztelt Szakértő! De sajnos a szabim sem akarja kifizetni és még a járulékokat is ki akarja fizetettni. Ez az összeg mennyi lehet táppénzen nem voltam?!

”T. Kérdező!

(Alkalomadtán kérdezzen vissza a munkáltatóra, hogy ezen felül, esetleg az első éjszaka jogát nem szeretné?)

A munkáltató eljárása nyilvánvalóan jogsértő.

Panaszával a munkaügyi felügyelőséghez, illetve (és/vagy) munkaügyi bírósághoz fordulhat.

A munkáltatónak 2020.07.01-től a kifizetett bruttó béren (beleértve a szabadság idejére járó bért is) felül ezen bér 15.5%-át szociális hozzájárulási adó címén be kell fizetni a központi költségvetésbe.

Ez azt jelenti, hogy pl. 100.000 forint bruttó bér esetén a munkáltatónak további 15.500 forintot kell befizetnie, azaz bruttó 100.000 forint bér kifizetése a munkáltatónak ténylegesen 115.500 forintba kerül.

(100.000 forintot ad a munkavállalónak és 15.500 forintot az államnak.)

Természetesen a munkavállaló sem kapja meg a bruttó 100.000 forintot, mivel az állam tőle is levon 33,5%-ot adó és járulék címén, azaz a munkavállaló ténylegesen csak 66.500 forintot fog kézhez kapni.

A 33,5% részletezve:

15% adóelőleg
10% nyugdíjjárulék
3% pénzbeli eb. járulék
1,5% munkaerőpiaci járulék
4% természetbeni eb. járulék

További segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:

http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Rina4 # e-mail 2020.06.28. 19:01

Tisztelt Szakértő! De sajnos a szabim sem akarja kifizetni és még a járulékokat is ki akarja fizetettni. Ez az összeg mennyi lehet táppénzen nem voltam?!

bermuda háromszög #   2020.06.26. 07:58

Van olyan ellátás, mint a táppénz, vagy a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség aminél a munkáltató fizeti a táppénz harmadát.
Lehet hogy volt ilyened, + az elmúlt 4,5 év alatt felgyűlt szabadságod is ki fogja fizetni, miközben egy napot sem dolgoztál.
Van olyan cég amelynek ez nagy teher.
Felmondanod nem kell, és kifizetned sem.

Jusztasz #   2020.06.26. 07:38

Rina4 2020.06.25. 20:57
Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne hogy volt (van) munkaviszonyom majd terhes lettem megszületett a fiam, majd 2 évre rá a lányom.Kaptam csendet, gyedet amit kellett most már csak a lányomra a gyest. A munkáltatóm közölte mondják fel mert sok járadékot fizetett már utánam? A közel 4és fél év alatt.Meg ott a szabadság pénz... Majd közölte fizessem ki amit utánam fizetett járulékokat?! Egyrészt milyen járulékot fizetett utánam (nem volt kifizető hely) másrészt miért kellene kifizetnem?

T. Kérdező!

Természetesen Önnek munkaviszonyban álló alkalmazottként nem kell semmilyen járulékot megfizetnie a munkáltatója helyett és ha nem akarja a munkaviszonyát megszüntetni jogszerűen arra sem kötelezhetik, hogy Ön mondjon fel.

(A csed, gyed, gyes ideje alatt a Tbj. értelmében a munkáltatónak járulékfizetési kötelezettsége nincs.)

Rina4 # e-mail 2020.06.25. 20:57

Tisztelt Szakértő! Olyan kérdésem lenne hogy volt (van) munkaviszonyom majd terhes lettem megszületett a fiam, majd 2 évre rá a lányom.Kaptam csendet, gyedet amit kellett most már csak a lányomra a gyest. A munkáltatóm közölte mondják fel mert sok járadékot fizetett már utánam? A közel 4és fél év alatt.Meg ott a szabadság pénz... Majd közölte fizessem ki amit utánam fizetett járulékokat?! Egyrészt milyen járulékot fizetett utánam (nem volt kifizető hely) másrészt miért kellene kifizetnem?

safranek... # e-mail 2020.05.18. 10:35

Imre75 2020.05.17. 03:03
Tisztelt Szakértő!
Az lenne a kérdésem,hogy milyen lehetőség van a GYED igénybevételére részemröl amit eddig a párom vett igénybe?
Sajnos április 22.-én megyzűnt a munkaviszonyom és álláskeresési járadékot sem kapok mert a tavalyi évben kihasználtam így ott nem tudok kérelmet beadni.Az államkincstárnál azt tanácsolták,hogy a volt munkahelyem tudná ezt beadni nekem.Ott viszont azt mondják,hogy ezt már nem intézhetik visszamenőlegesen mert ebből bajuk lehet esetleg.Van még a 6 hónapos visszamenőlegesen érvényesithető rész is amit kihasználnánk mivel nekem több lenne a megállapított összeg ha minden igaz.
Sajnos nehéz helyzetbe kerültünk,hogy 0 forint bevételen van az utóbbi 3 hétben ezért keresünk valami átmeneti megoldást amíg nem találok új munkahelyet.A párom menne munkanélkülire igy mindketten biztosítottak lennénk egy időre még,ill. a 2 gyermek után járó adókedvezményt is kihasználnánk.

T. Kérdező!

Az államkincstártól helyes tájékoztatást kapott.

1. A gyed munkaviszonyhoz kötött ellátás, amelyet a munkáltatón/volt munkáltatón keresztül lehet igényelni.

2. A hatályos Ebtv. értelmében az igényt 6 hónapra visszamenőleg lehet igénybe venni.

3. Az „ezt már nem intézhetik visszamenőlegesen mert ebből bajuk lehet esetleg” mondattal nem tudok mit kezdeni. Ha és amennyiben a volt munkáltató elzárkózik az igény előterjesztésétől, úgy panaszával a kormányhivatal TB főosztályához fordulhat.

Ehhez panaszlevél mintát itt talál:

http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, a MÁK honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a járási hivatalnak továbbítani. (Vhr. 38. § )

Ebtv. 61. § (2) Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Az igényhez csatolni kell a felesége nyilatkozatát, amely szerint az Ön javára 2020.04.22-től lemond a GYED-ről, illetve az azóta neki kifizetett gyed-et visszafizeti, illetve hozzájárul ahhoz, hogy azt az Önnek 2020.04.22-től megállapított GYED ellátásból levonják (betudják).

A betudásról/levonásról bővebben itt olvashat:

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_vgleges.pdf

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu , vagy a penzbeli@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.