old-guy
2003.12.25. 16:44
Stimmt, de nem biztos, hogy csak 2000.- Ft-ba került (lehetett értékhatár feletti is közterhekkel), de az SZJA tv. fogalmazása egyértelmű, és mindkét eset beletartozik.
Étkezési jegy
the big cat
#
2003.12.24. 10:39
Dehát itt 2000 Ft-ba került a kifizetőnek. Az adót, a nullát, megfizette. tehát bekerülési értéke 2000 Ft. Ha elidegeníti 2000-ért nem keletkezik adóköteles jövedelme.
Ha nem ez volna az SZJA tv. értelmezése, akkor lennie kellene olyan eljárási szabályoknak, amikben a természetbeni jutattásokat ellenőrzik, hogy vajon közvetlenül az használja-e fel aki kapta. Mivel ilyen ellenőrzési rendszer nincs, ezért nyilván ezt már nem is kívánta szabályozni a jogalkotó.
old-guy
#
2003.12.23. 16:07
Kedves nagymacska,
de nem a dolgozó fizetett érte 2000.- Ft-ot, hanem a munkáltatója!
Ezért szabályozza az SZJA tv. az elidegenítés esetét természetbeni juttatásra is.
Üdv.
the big cat
#
2003.12.22. 18:48
Az SZJA tv. rendezi, hogy mikor keletkezik adóköteles jövedelem.
A 2000 Ftnyi étkezési jegy 2000 Ft-ért történő elidegenítése során nem keletkezik adóköteles jövedelem. Az SZJA törvénynek nem célja, hogy szabályozzon olyan életviszonyokat, amelyek kívül esnek a hatáskörén. Az hogy valaki mit kezd a törvényesen megszerzett, adóköteles vagy adómentes jövedelmével már kívül esik a törvény hatókörén. Jól mondtad nem célja a törvénynek, de nem azért amiért te gondolod,. hanem azért, mert egyszerűen ezt nem szabályozza, mert nincs rá szükség.
Egyébként hogy jön a képbe a munkaadó? (munkáltató?)
old-guy
#
2003.12.22. 18:20
SZJA tv. 69.§.(1)-ből:
"Természetbeni juttatás a kifizető által a magánszemélynek...adott vagyoni értékből..az a rész, amelyet a magánszemély a kifizetőnek nem térít meg... Ha a természetbeni juttatásban részesülő magánszemély az íly módon szerzett vagyoni értéket elidegeníti, akkor azt az értékrészt, amely után a kifizető ... az adót megfizette,... szerzési értéknek kell tekinteni"
Tehát, ha többért adja el, mint amennyibe a kifizetőnek került (adóval, TB-vel stb), csak akkor keletkezik jövedelem, alatta nem.
Rexor
#
2003.12.22. 15:53
Elnézést konzervek alatt étkezési jegyre gondoltam. :)
Rexor
#
2003.12.22. 15:52
Azt hiszem az a probléma, hogy kicsit más oldalról közlitjük meg a kérdést. Tehát természetbeni juttatásnál nem egyszerűen arról van szó, hogy valaki átruházza ingyenesen egy ingó tulajdonjogát egy másik személyre, hanem a munkabérnél kedvezőbb adó és járulékterhekkel (étkezési jegynél teljesen adómentesen) egy munkebér jellegű juttatást ad. Namármost az SZJA törvénynek nem az a acélja, hogy a kapott konzerveket utána a munkaadó eladja a Lehel téri piacaon, hanem hogy tényleg arra használja, amire való. Igy ha eladják véleményem szerint jövedelem keletkezik,hiszen ezáltal már nem minősül többé természetbeni juttatásnak az adott dolog. De örülnék, ha valkinek még van véleménye a témáról megemlitené itt, tényleg kiváncsi lennék rá, szerintem érdekes a téma.
the big cat
#
2003.12.18. 12:12
Ezzel nem értek egyet. Az adómentesen szerzett jövedelem nem válik adókötetelessé, csak azért mert valaki azt nem úgy használja föl, ahogy azt általában szokták.
Ezen az alapon, aki a jegyet megveszi, az viszont csökkenthetné az adóját.
A cserével, adásvétellel szerzett jövedelmekről az SZJA törvény egyértelműen rendelkezik, és még véletlenül sem azt mondja, hogy az összevonandó jövedelem. Plusz véleményem szerint itt nincs is jövedelem.
Hogy világosan lássuk, itt két trazakció van: 1. A munkáért adómentes természetbeni juttatást kap.
2. Ezt az adómentes természetbeni juttatást elidegeníti.
Mindkét tranzakció adókötelezettségére egyértelmű szabályokat ad a törvény.
A 2. tranzakció nem adózhat az első alapján.
A te okfejtésedet követve, ha mondjuk egy hentes természetbenui juttatásként karácsonykor kap 20 kiló húst, és azt eladja, akkor a munkáltatója visszakpná a természetbeni adóját, neki pedig összevont jövedelemként kéne leadózni a a hús árát. De ez enm így van, mert a hús eladása, ingó eladása, amnek adója, ha az meghaladja a 40000 ft-ot 20%.
Rexor
#
2003.12.18. 11:09
Azért keletkezik jövedelme, mert a természetbeni juttatás lényege, hogy nem pénzben, hanem valami más formában juttatnak vagyoni értéket egy munkavállalónak, amit meghatározott célra lehet fordítani (nyilvánvaló ebben az esetben étkezésre). Az igy juttatott vagyoni érték után adózni kellene a munkaadónak, ugyanakkor a törvény azt mondja az étkezési jegyre, hogy bizonyos értékhatárig adómentes. Amennyiben a dolgozó ezt elidegeniti, pénzben kifejezett jövedelme keletkezik, tehát úgymond "becseréli" a természetbeni juttatást pénzre. Ha pedig pénzben kifejezett a jövedelem, utána az általános szabályok szerint adózni kell.
the big cat
#
2003.12.18. 10:35
Adózni akkor kell, ha jövedelme keletkezik belőle.
Jövedelm meg ingóság vagy értékpary átruházásából akkor keletkezik, ha (egyszerűsítve a dolgot) többért adja el a dolgot, mint amennyiért szerezte.
Itt nem látom be, miért volna többlet? Munkája ellenértékeként szerezte, és adómentesen.
Rexor
#
2003.12.18. 08:58
Azért nem teljesen mindegy, hogy a többségi tulajdonos mint magánszemély, vagy mint a cég képviselője vásárolja meg az értékpapirt. EGyik esetben a cég mint jogi személy a másik "fél", mig a másik esetben xy mint magánszemély. Bár úgy vélem teljesen közömbös ez a tényállás szempontjából, ha az étkezési jegyet kapó elidegeniti ezeket a jegyeket, teljesen mindegy hogy kinek, jövedelme keletkezik belőle, tehát adózni kell utána. Bár én sem nagyon látom át ennek az értelmét..
the big cat
#
2003.12.17. 19:05
Ha a vásárló bármiylen módon kapcsolható a munkáltatóhoz, véleményem szerint megvalósul a színlelt szerződés tényállása.
És őszintén szólva abban sem igazán vagyok biztos, hogy ez ingóság. Lehet értékpapír is. Bár árfolyamnyereség ekkeor sincs.
Õszintén szólva nem értem mi volna a célja egy ilyen vásárlásnak. Mindenki vesz havi 2000-ért élelmiszert, tehát tök fölösleges felvásárolni a jegyeket, csak azért, hogy készpénzhez jussanak, amit egyébként élelmiszerre költenének olyan boltokban ahol ezt az utalványt elfogadják.
Madar
#
2003.12.17. 16:27
Köszi. Mit tanácsolsz: ha a vásárló magánszemély egyben a cég "elsöprő" többségi tulajdonosa, akkor legyen írásbeli szerződés az ingóság átruházásról, vagy inkább ne?
the big cat
#
2003.12.17. 14:35
Ha a munkáltató vásárolja vissza, akkor egyértelműen az adótörvény kijátszása a cél, színlelt szerződés, ezért semmis, és a munkabérrel telejsen azonos módodn adózik ez a jövedelem, de ha harmadik személy vásárolja meg, akkor nem látom be miért lenne adóköteles jövedelem. Ez szerintem ingó vagyontárgy átruházása, és az 40000 Ft-ig évente adómentes.
Rexor
#
2003.12.17. 13:25
Jogi akadálya nincs, de ebben az esetben nem lesz adómentes, hanem az ebből származó jövedelem a magánszemély összevont adóalapjának része lesz, tehát be kell fizetni utána a személyi jövedelemadót és 29 % járulékot fizetni utána.
Madar
#
2003.12.17. 12:26
Van-e jogi akadály annak, hogy a dolgozóknak juttatott étkezési jegyeket azok eladják? Kell-e adót fizetni, ha 2000 ft értékű jegyet 2000 ft-ért elad valaki?
Megvásárolhatja-e a juttató cég ezeket a jegyeket, vagy csak magánszemély, esetleg egyik sem?
