Táppénz

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

„berke 2020.07.11. 15:40

Szép napot!

Kérdésem a táppénz kapcsán az alábbi lenne: ki mehetek-e dolgozni egy hónapot külföldre ha a mostani munkáltatóm nem enged ki- illetmény nélküli szabadságba nem ment bele- , ha táppénzre megyek? 30 napot krónikus betegséggel ki tud írni az orvos- tisztába vagyok vele, hogy nem jogtiszta a dolog-.
Tudomására jut ez a TB-nek, illetve a munkáltatónak és milyen vonzatai vannak?

Köszönettel: berke

”

Az egyik lehetséges vonzata:

XXXIX. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉST KÁROSÍTÓ BŰNCSELEKMÉNYEK

Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés

395. § (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaéléssel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.

Szép napot!

Kérdésem a táppénz kapcsán az alábbi lenne: ki mehetek-e dolgozni egy hónapot külföldre ha a mostani munkáltatóm nem enged ki- illetmény nélküli szabadságba nem ment bele- , ha táppénzre megyek? 30 napot krónikus betegséggel ki tud írni az orvos- tisztába vagyok vele, hogy nem jogtiszta a dolog-.
Tudomására jut ez a TB-nek, illetve a munkáltatónak és milyen vonzatai vannak?

Köszönettel: berke

Nem, de a munkaviszont azzonnali hatállyal megszüntetheti. Bár ez neked nagyjából mindegy.

Üdvözlöm!
A kérdésem a következő lenne:

• Ha próbaidő alatt elmegyek táppénzre, a táppénz ideje alatt a munkáltatóm felmondhat nekem?

Értem, köszönöm szépen, így evidens.

„drbjozsef 2020.06.15. 11:50

cincinnatus,

Mi a helyzet az Ebtv. 68.§-ával ilyen esetben?

„68.§(1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.”

A vétkes kaphat baleseti táppénzt a saját sérülésére, de azt utána meg kell térítenie?
”

Nem, a fentiek 3. személy által okozott sérülés/halál esetén alkalmazandók.

A hivatkozott szakasz (2) bekezdése szerint a felelősség megállapítására a Ptk. szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

6:519. § [A felelősség általános szabálya]
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

Mivel a Ptk. a másnak szót használja, ebből következik, hogy a fentieket csak 3. személy által okozott sérülés esetén lehet alkalmazni.

(1. személy/fél a biztosított. 2. személy/fél az egészségbiztosító, 3. személy/fél a sérülést/halált okozó.

Egyebekben:

A gyakorlatban ezt a szakaszt az alábbiakra találták ki, illetve alkalmazzák:

Ha Pista bácsi egy fárasztó nap után (pl. fizetésnap) betér a 426. számú hangulatjavító intézménybe („Kis Mozdony” fantázianevű korcsma hivatal) és ott felhörpint néhány kupicával, majd matt részegen hazamegy, ahol Mari néni „Te mocskos állat, már megint elittad a fizetésed” szavak kíséretében nyújtófával ütlegelni kezdi a négykézláb mászó férjét, amelynek során eltöri az öreg több bordáját, az egészségbiztosító Mari nénivel ezen szakasz alapján megtérítteti Pista bácsi összes egészségügyi költségét az egy csepp jódtól, a kötszeren, gyógyszertámogatáson és a táppénzen át a műtéti költségig.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a fenti korcsma hivatalban két szelíd tekintetű, józan életű állampolgár pár fröccs elfogyasztása után egymásnak esik és a vita hevében az egyik, a szomszéd asztalon található törött sörösüveggel vitapartnerének bal combját felsérti, amely vérezni kezd, hozzá mentőt hívnak, kórházba szállítják, ahol ellátják, éjszakára befektetik és csak a reggeli tea, mackósajt és egy szelet kenyér elfogyasztása után engedik haza, azaz az egészségbiztosító jogi osztálya, ezen szakasz alapján az ivócimborával megtérítteti Pista bácsi összes egészségügyi költségét az egy csepp jódtól, a kötszeren, gyógyszertámogatáson és a táppénzen át a mackósajtig.

Hasonlóképpen, ha az állattartó a kutyáját közterületen szájkosár nélkül sétáltatja és az megharap egy járókelőt, az egészségbiztosító ezen szakasz alapján megtérítteti a sérült összes egészségügyi költségét.

Ha valaki nem söpri el a háza előtt a havat és ott valaki megcsúszik, eltöri a lábát az egészségbiztosító ezen szakasz alapján megtérítteti a sérült összes egészségügyi költségét.

(Természetesen értsd jól, itt is lehet bizonyítani, hogy a másik fél úgy járt el, ahogy az adott körülmények között elvárható. Reggel elseperte a havat, a járdát felszórta homokkal, majd elment dolgozni, újra havazott és a sérült ezen a havon csúszott meg…stb.)

„drbjozsef 2020.06.15. 11:50

cincinnatus,

Mi a helyzet az Ebtv. 68.§-ával ilyen esetben?

„68.§(1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.”

A vétkes kaphat baleseti táppénzt a saját sérülésére, de azt utána meg kell térítenie?
”

Nem, a fentiek 3. személy által okozott sérülés/halál esetén alkalmazandók.

A hivatkozott szakasz (2) bekezdése szerint a felelősség megállapítására a Ptk. szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

6:519. § [A felelősség általános szabálya]
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

Mivel a Ptk. a másnak szót használja, ebből következik, hogy a fentieket csak 3. személy által okozott sérülés esetén lehet alkalmazni.

(1. személy/fél a biztosított. 2. személy/fél az egészségbiztosító, 3. személy/fél a sérülést/halált okozó.

Egyebekben:

A gyakorlatban ezt a szakaszt az alábbiakra találták ki, illetve alkalmazzák:

Ha Pista bácsi egy fárasztó nap után (pl. fizetésnap) betér a 426. számú hangulatjavító intézménybe („Kis Mozdony” fantázianevű korcsma hivatal) és ott felhörpint néhány kupicával, majd matt részegen hazamegy, ahol Mari néni „Te mocskos állat, már megint elittad a fizetésed” szavak kíséretében nyújtófával ütlegelni kezdi a négykézláb mászó férjét, amelynek során eltöri az öreg több bordáját, az egészségbiztosító Mari nénivel ezen szakasz alapján megtérítteti Pista bácsi összes egészségügyi költségét az egy csepp jódtól, a kötszeren, gyógyszertámogatáson és a táppénzen át a műtéti költségig.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha a fenti korcsma hivatalban két szelíd tekintetű, józan életű állampolgár pár fröccs elfogyasztása után egymásnak esik és a vita hevében az egyik, a szomszéd asztalon található törött sörösüveggel vitapartnerének bal combját felsérti, amely vérezni kezd, hozzá mentőt hívnak, kórházba szállítják, ahol ellátják, éjszakára befektetik és csak reggeli tea, mackósajt és egy szelet kenyér elfogyasztása hazaengedik, azaz az egészségbiztosító, ezen szakasz alapján az ivócimborával megtérítteti Pista bácsi összes egészségügyi költségét az egy csepp jódtól, a kötszeren, gyógyszertámogatáson és a táppénzen át a mackósajtig.

Hasonlóképpen, ha az állattartó a kutyáját közterületen szájkosár nélkül sétáltatja és az megharap egy járókelőt, az egészségbiztosító ezen szakasz alapján megtérítteti a sérült összes egészségügyi költségét.

Ha valaki nem söpri el a háza előtt a havat és ott valaki megcsúszik, eltöri a lábát az egészségbiztosító ezen szakasz alapján megtérítteti a sérült összes egészségügyi költségét.

(Természetesen értsd jól, itt is lehet bizonyítani, hogy a másik fél úgy járt el, ahogy az adott körülmények között elvárható. Reggel elseperte a havat, a járdát felszórta homokkal, majd elment dolgozni, újra havazott és a sérült ezen a havon csúszott meg…stb.)

cincinnatus,

Mi a helyzet az Ebtv. 68.§-ával ilyen esetben?

„68.§(1) Aki az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, egészségkárosodásáért vagy haláláért felelős - kivéve a 67. §-ban meghatározott esetet -, köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megállapítható.”

A vétkes kaphat baleseti táppénzt a saját sérülésére, de azt utána meg kell térítenie?

„kisbaba83 2020.06.12. 19:09
Jó napot!
Szeretnék segítséget kérni:április 4-én munkából hazafelé tartva autómmal balesetet szenvedtem(én voltam a hibás).Azóta és jelenleg is táppénzen vagyok.A balesetből kifolyólag volt egy térdműtétem.A munkáltatómtól azt az infót kaptam hogy az ügyem a jogi osztályukon van,mert még nem döntötték el hogy uti balesetnek számolják el vagy sem merthogy én okoztam a balesetet.Kérdésem az lenne hogy ez valóban jogos e,a táppénz kifizetés is nagyon nehézkesen megy.
Én el tudom indítani az oep felé az ügyemet uti balesetnek elszámoltatva és milyen papírok kellenek hozzá?
A munkáltatómtól semmilyen információt és segítséget nem kapok.
Köszönöm a segítséget.
”

T„. Kérdező!

• A baleset társadalombiztosítási szempontból történő üzemi balesetté történő nyilvánítása főszabály szerint nem függ attól, hogy a balesetet ki okozta. (Kivéve, ha azt szándékosan okozták.)
• A balset üzemiségének az elbírálása nem a munkáltató jogi osztályának, hanem az államnak (egészségbiztosító/tb kifizetőhely) a feladata.
• Igen, panasszal fordulhat a kormányhivatal TB főosztályához.

Részletesebben itt olvashat az úti, üzemi baleset kivizsgálásának szabályairól:

http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Az itteni minták/linkek közül válassza ki a Teendők úti, üzemi baleset esetén elnevezésüt.

”

Jó napot!
Szeretnék segítséget kérni:április 4-én munkából hazafelé tartva autómmal balesetet szenvedtem(én voltam a hibás).Azóta és jelenleg is táppénzen vagyok.A balesetből kifolyólag volt egy térdműtétem.A munkáltatómtól azt az infót kaptam hogy az ügyem a jogi osztályukon van,mert még nem döntötték el hogy uti balesetnek számolják el vagy sem merthogy én okoztam a balesetet.Kérdésem az lenne hogy ez valóban jogos e,a táppénz kifizetés is nagyon nehézkesen megy.
Én el tudom indítani az oep felé az ügyemet uti balesetnek elszámoltatva és milyen papírok kellenek hozzá?
A munkáltatómtól semmilyen információt és segítséget nem kapok.
Köszönöm a segítséget.

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

„Leináddd 2020.06.07. 10:46
Üdv,
Szeretnék távpénzzel kapcsolatban segítséget kérni.
A terhes feleségem Április 1. óta veszélyeztetett terhesként táppénzen van eltelt 2 hónap és az óta se kapott egy forintot se.
Beszéltünk a nyilvántartási osztállyal 3 hete, és hiányolták a pecsétet és a házi orvos aláírását,
ami a vírus helyzet miatt hozott rendelet szerint nem kellet, de mégis kérték a hiánypótlást.
Pótoltuk ezt az összes papíron rajta a pecsét és a szignó. Elküldtük a feleségem főnökének.
Állítólag tovább küldte a könyvelőnek, amit kétlünk, mert az óta ugye eltelt három hét, hívásra, üzenetre pedig nem válaszol pénz pedig az óta se érkezett….
Ismét felhívtuk a nyilvántartási osztályt és közölték, hogy egy darab májusi táppénzes papír van bent náluk.
Első kérdésem az, hogy milyen jogi lépeseket tudnánk mi tenni a főnők és a könyvelője felé, hogy végre haladjon a dolog.
A második kérdésem pedig az, hogy nekik milyen jogi kötelezettségük van ez iránt?
Előre is köszönöm a segítséget
Üdv:
K.Dániel

”

T. Kérdező!

A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, a MÁK honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a járási hivatalnak továbbítani. (Vhr. 38. § )
Amennyiben ezen kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, úgy panasszal fordulhat az egészségbiztosítóhoz.

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt talál:

http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„Babó60 2020.06.05. 18:24
Tisztelt Szakértő!
Kérdésem a következő lenne:lányom jelenleg gyed-en van 5 hónapos gyermekével,előtte diplomázott és dolgozott is,megvolt a táppénz és a gyed-re jogosultsága is. Jelenleg a második gyermek vállalásán gondolkodnak,de felmerültek anyagi aggályok,az "időzítéssel"kapcsolatban.
Ha a 2.gyermekkel való terhesség az 1.gyermek harmadik évében "jönne össze",azaz amikor az 1.gyermekre már csak a gyes járna,és munkahelyére (vegyszerek miatt )nem mehetne vissza,akkor az a helyzet fordulna elő,hogy egy kisgyermek után járó gyes összegét kapná,és az új várandósság nem számítana? Mert ez elég csekély összeget jelentene pont egy 2éves pici és egy új várandósság egyszerre való fennállása esetén.
Mi ebben az esetben az irányadó szabály az ellátásokra vonatkozóan?
Köszönettel várom válaszát.
”

T. Kérdező!

Az, amit Ön is leírt. A szülés napjáig a nagyobbik gyermekre kapja a GYES-t, majd azt követően a nagyobbikra a GYES-t és a kisebbikre a CSED-et.

Üdv,
Szeretnék távpénzzel kapcsolatban segítséget kérni.
A terhes feleségem Április 1. óta veszélyeztetett terhesként táppénzen van eltelt 2 hónap és az óta se kapott egy forintot se.
Beszéltünk a nyilvántartási osztállyal 3 hete, és hiányolták a pecsétet és a házi orvos aláírását,
ami a vírus helyzet miatt hozott rendelet szerint nem kellet, de mégis kérték a hiánypótlást.
Pótoltuk ezt az összes papíron rajta a pecsét és a szignó. Elküldtük a feleségem főnökének.
Állítólag tovább küldte a könyvelőnek, amit kétlünk, mert az óta ugye eltelt három hét, hívásra, üzenetre pedig nem válaszol pénz pedig az óta se érkezett….
Ismét felhívtuk a nyilvántartási osztályt és közölték, hogy egy darab májusi táppénzes papír van bent náluk.
Első kérdésem az, hogy milyen jogi lépeseket tudnánk mi tenni a főnők és a könyvelője felé, hogy végre haladjon a dolog.
A második kérdésem pedig az, hogy nekik milyen jogi kötelezettségük van ez iránt?
Előre is köszönöm a segítséget
Üdv:
K.Dániel

Nonina11 2020.06.02. 23:06

„Kedves Fórumozok!

Érdeklődni szeretnék, hogy a táppénzből mit vonnak le?
Jelenlegi munkahelyemen br.175.000a bérem, de átlag 185.000ft-ot kapok nettoban, a különböző pótlékoknak és a családi adókedvezménynek köszönhetően.
Most terhes vagyok megint, tudom,hogy a doki táppénzre fog íratni (több okból is), de hiába kerestem a google most nem a barátom. Mennyi lesz a táppénzem?
Tudom nagycsaládosként már tudhatnám, de mégse. Sokminden változik és ráadásul 5évvel ezelőtt a terhesség 36. hetéig dolgoztam.

Köszönöm a válszt/ segítséget!
”

T. Kérdező!

A táppénz adóköteles ellátás, azaz a bruttó bér alapján megállapított bruttó táppénzből kizárólag adóelőleget kell vonni, kivéve, ha a hatályos adójogszabályok/családi adókedvezmény miatt ez alól mentesül.

A táppénz mértéke 50, vagy 60%.

A táppénz ellátást ekként kell megállapítani:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai képezik, és amelynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

A MÁK 2019/1. számú tájékoztatója szerint (5. oldal) a 2019.01.01-től hatályos pontosítás (Vhr. 31. § (1) szerint a jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült.

Más a helyzet a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak esetében. Náluk a kifizetett jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra tekintettel a jövedelem kifizetésre került. (Vhr. 31. § (1a)

(Ha pl. a megbízó 2019. júliusban 600.000 forint összegű jövedelmet fizet ki a 2019.01.01-2019.06.30. időszakra, amely jövedelem a 2019. júliusi bevallásban szerepel –az új szabály alapján– azt nem 2019. júliusra, hanem a 2019.01.01-2019.06.30. időszakra kell figyelembe venni.
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…ekoztato.pdf

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél a számítási időszakban legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A számítási időszakban elért tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.
Fontos, hogy a 3/A és 3/B esetén a számítási időszakban elért , azaz a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé a jogviszony kezdetéig, de legfeljebb a megelőző év január elsejéig elért keresetet (tényleges jövedelmet) kell érteni.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu , vagy a penzbeli@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Mert Magyarország jobban teljesít, a magyar reformok (beleértve a közigazgatás és a TB reformját is) működnek. :)

(A nemzetgazdasági miniszter 28/2017. (X. 31.) NGM utasításának (MÁK SZMSZ) 46. § (2) bek. 10. értelmében a Magyar Államkincstár az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatosan tájékoztatja a biztosítottakat, valamint segítséget nyújt az igény
érvényesítéséhez, lakossági megkeresés alapján szakmai tájékoztatást nyújt.)

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Javasoljuk, hogy a jövőben lehetőleg ne különböző fórumokon, közösségi, vagy egyéb internetes oldalakon, hanem az erre a célra létrehozott, hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, jól képzett és jól fizetett társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztató közigazgatási szervnél tájékozódjon.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Kedves Fórumozok!

Érdeklődni szeretnék, hogy a táppénzből mit vonnak le?
Jelenlegi munkahelyemen br.175.000a bérem, de átlag 185.000ft-ot kapok nettoban, a különböző pótlékoknak és a családi adókedvezménynek köszönhetően.
Most terhes vagyok megint, tudom,hogy a doki táppénzre fog íratni (több okból is), de hiába kerestem a google most nem a barátom. Mennyi lesz a táppénzem?
Tudom nagycsaládosként már tudhatnám, de mégse. Sokminden változik és ráadásul 5évvel ezelőtt a terhesség 36. hetéig dolgoztam.

Köszönöm a válszt/ segítséget!

Én is halkan megjegyezném, a röntgen sem mutatta ki a törést, a beteg miért is bírálná felül az orvost?! Természetesen fájt neki, jegelte, polcolta előírás szerint. Amikor rosszul lépett, egyedül dolgozott a 24 órából az utolsó 12 órában, éjszaka.

„(Halkan jegyzem meg, hogy azt észre szokta venni az ember, amikor eltörik a lába, és nem nagyon szokott tudni már járni rajta.)”

(Még halkabban súgom, én ismerek egy ilyent, aki bizony mászkált a törött lábán. Fájt az, fájt, az igaz. - nem is 6 hét lett a gipsz)

„a sérültet terheli annak bizonyítása,”
Tehát bizonyíthatja, ha tudja. Az pedig, hogy hogyan és mennyire meggyőzően tud bizonyítani, egy másik kérdés.

Persze, az biztos, hogy sokkal jobb lenne, ha a konkrét balesetre lennének tanúi, nem csak arra, hogy már a munkaidő végén is volt valamilyen lábsérülése.
(Halkan jegyzem meg, hogy azt észre szokta venni az ember, amikor eltörik a lába, és nem nagyon szokott tudni már járni rajta.)

„evatunde 2020.05.31. 13:06

Kedves fórumozók! A testvérem egy hete (22-én) reggel lépett le a 24 órás műszakból, alig tudott hazavánszorogni, rosszul lépett munkavégzés közben, Délután a sürgősségi traumát felkereste, ott röntgen, törés nincs, jegelje, polcolja fel. Ráírták az ambuláns lapra, hogy nem emlékszik, érte-e trauma. Most 29.én kontroll, immár betegszállítóval, újabb röntgen, lábközépcsonttörés, fekvőgipsz. Felhívta a munkáltatót, hogy ez munkabaleset, de azt mondta a főnöke, úgysem lesz belőle semmi, sima táppénz. Mikor utoljára dolgozott, akkor reggel nem volt kinek jelezni, a váltótársa és a kollégája, aki kocsival vitte a buszmegállóba, tanúsítani tudják, hogy műszakváltáskor már nagyon nehezen közlekedett.Van-e esélye, hogy megkapja a munkabaleset után járó táppénzt, utólag készíttethet-e jegyzőkönyvet? Nem mindegy, hogy 6 hétig 60, vagy 100 százalékos táppénzt kap. Köszönöm a segítséget!
”

T. Kérdező!

Álláspontom szerint nincs.

1. A jogszabályban előírt jelentési kötelezettségét elmulasztotta.

Mvt.66. § (1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.

Ha a sérült neki felróható okból ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.

2.Az elsődlegesen ellátó orvosnak sem jelezte. (Az ambuláns lapon nem szerepel.)

Mindebből következően utólag, kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a baleset munkahelyen, munkavégzés közben érte.

Kedves fórumozók! A testvérem egy hete (22-én) reggel lépett le a 24 órás műszakból, alig tudott hazavánszorogni, rosszul lépett munkavégzés közben, Délután a sürgősségi traumát felkereste, ott röntgen, törés nincs, jegelje, polcolja fel. Ráírták az ambuláns lapra, hogy nem emlékszik, érte-e trauma. Most 29.én kontroll, immár betegszállítóval, újabb röntgen, lábközépcsonttörés, fekvőgipsz. Felhívta a munkáltatót, hogy ez munkabaleset, de azt mondta a főnöke, úgysem lesz belőle semmi, sima táppénz. Mikor utoljára dolgozott, akkor reggel nem volt kinek jelezni, a váltótársa és a kollégája, aki kocsival vitte a buszmegállóba, tanúsítani tudják, hogy műszakváltáskor már nagyon nehezen közlekedett.Van-e esélye, hogy megkapja a munkabaleset után járó táppénzt, utólag készíttethet-e jegyzőkönyvet? Nem mindegy, hogy 6 hétig 60, vagy 100 százalékos táppénzt kap. Köszönöm a segítséget!

Köszönöm a választ.

efi99,

Olvasd el jobban a kérdést, EZ IS volt kérdés, és az is, amit te most írsz, de sortie arra is válaszolt - csak érteni kell.

Hogy a dokinak muszáj-e legalább 3 napot kiírnia és kevesebbet nem lehet?
Számomra irreleváns, hogy régebben le lehetett igazolni max 3 napot magunknak, most meg nem, mert, amikor le lehetett, az orvos akkor sem tudhatta, hogy megtörtén-e már, így nem is tudott volna ehhez viszonyítani, ergo nyilvánvaló, hogy ez nem is lehetett soha szempont.
Vagyis akkor is és most is kiírhat(ott) akár 1 napra is.

Hanem?