MT 193/P köcsönzés esetén - Rossz a törvény?


the big cat # 2004.01.29. 19:31

És ez nem választási lehetőség? Akinek nem kellenek a jogai az ne sírjon értük.

A legkönnyebb azt mondani, hogy oh, a körülmények kényszaríttek ebbe a helyzetbe, mindenki más hibás, de főleg a jogászok, az biztos...

Szasza # 2004.01.29. 17:07

Milyen választási lehetőségre gondolsz?
Szerinted annak, akinek 2001 aug 1-jén elétették az új törvény miatt a módosított munkaszerződését volt választási lehetősége? Vagy aláírja, vagy másnap már munkanélküli.

Nem a munkavállaló dönti el, hogy hova kölcsönözzék, hanem a kölcsönadó cég. Igazából ennek a törvénynek akkor volna értelme, ha volna egy maximális időtartam, ameddig a kölcsönzés tarthatna. Nem pedig határozatlan ideig, amit sokan csinálnak.

Ha már a feltételek szóba kerültek: mindenki olyan feltételek szerint szeretne dolgozni, mint bárki más. Nem úgy, hogy határozatlan időre odaadnak valamilyen cégnek és semmilyen olyan joggal nem élhetsz, amivel bármilyen más szintén határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállaló élhet.

Üdv

Szasza

the big cat # 2004.01.29. 15:27

Ez nem joghézag. Joghézagok egyébként sincsennek.

Nem feltétlenül lesz diszkriminatív ez a szabályozás. Hiszen létezik a választási lehetőség, hogy a feltételek ismeretében miylne munkát vállalok.

De meg lehet próbálni az alkotmánybíróságot na meg az ember paralmenti képviselőjét.

Szasza # 2004.01.29. 13:09

Üdv The big cat!

A kérdés alkotmányos kérdéseket is felvet. Ez a fajta diszkrimináció egyszerűen felháborító, annak az ismeretében, hogy merre halad az ország. ( Esélyegyenlőség, életen át való tanulás és még sorolhatnám.)
Szerinted mit lehet ez ellen tenni? Ez így ebben a formában nem maradhat. Sajnos gombamód szaporodnak ezek a kölcsönző cégek és a munkavállalók egyre inkább kiszolgáltatottá válnak, válhatnak ennek a joghézagnak. Főleg annak ismeretében kínos, mert maga az MT is tiltja a megkülönböztetést....

Üdv

Szasza

the big cat # 2004.01.29. 12:30

A tisztelt bíróságot nem érdekelte, mert nem érdekelhette. A tisztelt bíróság csak alkalmazza a jogot, de nm alkothatja.

Megint a jogalkalmazót teszik felelőssé egy politikusok által elkövetett hibáért. vagy lehet, hogy szándékos volt a dolog.

Ez a probléma nem jogi, hanem politikai.

Szasza # 2004.01.28. 13:43

Sziasztok!

Mindenkinek szeretnék egy fontos infóval szolgálni. A témában említett tanulmányi szabadság a Fővárosi Munkaügy Bíróság másodfokú ítélete alapján nem jár a kölcsön munkaerőben foglalkoztatottak részére. Teljes mértékben hátrányos megkülönböztetésről van szó ebben az esetben, mert a törvény úgy rossz, ahogy van. Nem veszi figyelembe azt, hogy a kölcsönzés rövid távú munkaviszonyra vonatkozik, viszont vannak olyan nem is kis cégek, amelyek határozatlan időre kötnek kölcsönzéses munkaviszonyt a munkavállalóval. (Jelen esteben is ez történt, természetesen ezt a Tisztelt Bíróságot nem érdekelte.) Sajnos itt egy óriási jogi hézag van, amit a nagy multik ki is használnak, nehogy biztosítani kelljen munkáltatói jogokat. Ez van. Irány az Únió. Várom az észrevétleleket a témában.

Szasza

Szasza (törölt felhasználó) # 2003.06.11. 14:38

Sokkal nagyobb cégek is ilyen módon alkalmaznak munkavállalókat, most sorolhatnám a neveket, de félek......

the big cat # 2003.06.10. 17:05

A szabályozás előtt még nagyobb pályán folyt ügy. a szabályozás célja, azt gondolom valamiféle keretek megalkotása volt, hogy ne szabad rablás legyen. A nagy magyar építőipari cégek, és néhány főleg alacsony képzettségű munakerőt foglalakoztató multi, valamint a varrodások ugyanis nagyban űzi/űzte a modern rabszolgatartást.

Gondolom első lépésként csak iylen kevéssé szigorú szabályozást lehetett bevezetni, mert különben ezek a könnyen mozgó befektetések egyből húztak volna innen el, és még ez a munka sem lett volna.

Béres-Deák Attila # 2003.06.10. 16:04

Holnap lesz munkajogból szigóm. Én is elgondolkodtam, hogy mi a bánatnak kellett ezt a munkaerő kölcsönzést bele venni a magyar munkajogba.Egyik oldalról olyan büszkék a munkajogászok, hogy milyen európai szintű munkajogunk van a másik oldalon meg ott van ez a modern rabszolgaságot legalizáló 'munkaerő kölcsönzés'. Szerintem ez nem más, mint képzetlen munkaerő ide-oda dobálása a jog által szentesítve. Nem rég értesültem arról, hogy egészen nagy pályán folyik ez az 'üzem'.


attika

the big cat # 2003.06.06. 14:17

Az a helyzet, hogy nem tudom, ki és milyen alapon értelmezi úgy, hogy nem jár a tanulmányi szabadság, de:

  1. A bérbeadó nem a 'másik' munkáltató, hanem ő a munkáltató, de vannak olyan esetek, amikor a munkálatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönzés esetén a bérbevevő gyakorolja.
  2. A törvény közvetlen értelmezése tényleg lehet az, hogy ez nem illeti meg amunkavállalót, csakhogy ez indokolatlan hátrányos megkülönböztetés lenne, ezért véleményem szerint itt nyilvánvalóan a csodálatos (általában Rite minősítéssel végzett) kodifikátoraink munkáját csodálhatjuk meg, és az én értelmezésem a helytálló, valószínűleg ez lett volna egy egy gondolkodni tudó jogszabályalkotó szándéka.
Szasza (törölt felhasználó) # 2003.06.06. 12:31

Még mindig nem értem a logikát ebben a törvényben! Aki ilyen körülmények között dolgozik, az nem élhet olyan tanulmányi jogokkal, mint bármely más munkavállaló? The big cat értelmezése viszont nagyon is logikus, hiszen a kölcsönbeadó a másik mukáltató ebben az esetben, akinek ezt a szabadidőt biztosítani kellene. Jobb helyeken (bizonyos EU tagországokban) tiltja a törvény a munkaerő-kölcsönzést.

Szasza (törölt felhasználó) # 2003.06.05. 13:32

Sajnos úgy néz ki, hogy nem jár a tanulmányi szabadság a kölcsönzött munkaerő részére. Ezzel bújnak ki a multik a szabadidő biztosítása alól. Ez a törvény egyértelműen diszkriminálja a kölcsön-munkaerőben foglalkoztatottakat! Ebből is látszik, hogy mennyire a munkavállalók érdekeit védi ez a törvény! Itt tart 2003-ban ma Magyarország!

Szasza (törölt felhasználó) # 2003.06.03. 14:46

Köszönöm a válaszod!

the big cat # 2003.06.03. 14:38

Szerintem jár. Mégpedig a kölcsönbeadónak kell biztosítani.

Szasza (törölt felhasználó) # 2003.06.03. 13:15

Köszönöm a válaszodat! Szerinted jár a szabadidő, vagy sem kölcsönzés esetén?

the big cat # 2003.06.03. 13:03

Az Mt. 115. §-nak valóban nincs köze a tanulmányi szerződéshez, de ettől függetlenül nem értem, miért ne mondhatná ki a törvény, hogy munkaerőkölcsönzés esetén ez nem alkalmazható.

Valójában logikus is, hogy nem alkalmazható, hiszen egy nem kölcsözött munkavállalónál ez fizetés nélküli szabadidőt jelent, míg ha ezt a szabadidőt a kölcsönzőre terhelnék, akkor ő bizony szolgáltatási díjat fizetne érte.

Véleményem szerint ez a szakasz azt mondja ki, hogy a kölcsönbevevő nem köteles ilyen szabadidőt biztosítani, de a kölcsönbeadó munkáltatóra természetesen vonatkozik ez a szakasz. Ez egyszerűen annyit jelent amunkavállaló számára, hogy a költcsönbeadó azokra  anpokra, amiket neki biztosítania kell nem fog szolgáltatási díjat számlázni.

Szasza (törölt felhasználó) # 2003.06.03. 12:36

Azt hittem, hogy több embert érdekel ez a téma. Főleg annak ismeretében, hogy a munkaerő-kölcsönzés kezd egyre inkább kedvelt foglalkoztatási formává válni. Tehát továbbra is várom a véleményeket!

Szasza (törölt felhasználó) # 2003.05.21. 12:04

Még mindig várom a véleményeteket a témában.

Szasza (törölt felhasználó) # 2003.05.14. 14:42

Megnéztem a törvény indoklását és ott az szerepel, hogy a tanulmányi szerződés rész nem alkalmazható kölcsönzés esetén. Mi a véleményetek?

Szasza (törölt felhasználó) # 2003.05.07. 11:56

Kedves Mindenki!

Hogyan kell értelmezni ebben az esteben az MT 115§-át? Mint ismeretes a Munka Törvénykönyvében rendszertani hiba végett került a tanulmányi szerződés részbe az MT 115§. Az MT 193/P kölcsönzés esetén ezt a jogot megvonja a munkavállalótól. Miért diszkriminálja a kölcsön-munkaerőben dolgozókat ez a tavaly elfogadott jogharmonizációs törvény? Én még arra gondoltam, hogy a jogalkotók a kölcsönzés miatt nem vették bele a tanulmányi szerződés részt, mivel ebben az esetben nehéz lenne eldönteni, hogy kivel is köthető tanulmányi szerződés (köcsönadóval, vagy kölcsönvevővel). Az MT 193/P§-a alkotásakor nem vették figyelembe azt, hogy az MT 115§ alanyi jogon jár a munkavállalónak! Várom az észrevételeket!