további szakképesítés

Tisztelt Olvasók!

Kérdésem az lenne, hogy gazdasági dolgozóként alkalmaznak a 1992. évi XXXIII.tv. szerint.
Jelenleg F-be vagyok sorolva és kapok szakképzési szorzót is (54 mérlegképes könyvelő)szakképzettség miatt.
A törvény változott 326/2013 (VIII.30) mely szerint a gazdasági dolgozó kaphat egyetemi (H)bért.
A munkáltatóm elismeri a tanári egyetemi végzettségemet, de vitatja, hogy a 54 mérlegképes könyvelő szakra nem jár a 7 %-os szakképzési szorzó.
Hogyan lehetne meggyőzni, mivel lehetne érvelni, hogy jár a szakképzési szorzó a további szakképesítésemre?
Köszönettel Baloghné kerekmese@freemail.hu

"OKJ szám 1-2 száma a szakma szintjét határozza meg.
21 alapszintű szakképesítés A fizetési osztály
31 középszintű szakképesítés B fizetési osztály
33 középszintű szakképesítés B fizetési osztály
51 középszintű szakképesítés C fizetési osztály
52 középszintű szakképesítés D fizetési osztály
54 emelt szintű szakképesítés E fizetési osztály
55 felsőfokú szakképesítés E fizetési osztály"
általános iskola A fizetési osztály
érettségi vizsga C fizetési osztály
szakközépiskolai érettségi -képesítő vizsga D fizetési osztály
(kb. 8-10 éve már nem lehet érettségi -képesítő vizsgát tenni, szakközépiskola is ugyanazt az érettségi bizonyítványt adja, mint a gimnázium)
kjt.
„66. § (1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.
(2) Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye

1. egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,
2. kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.
(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett

1. egy további szakképesítés esetén legalább 7%,
2. kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

(4) Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.
(5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők:

1. alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;
2. közép képzettségi szint a „B”, „C” és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;
3. felső képzettségi szint az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség.”

A 120 órás tanfolyamok nem adnak új szakképzettséget.
A kjt-ben megtalálható, hogy mire jár a szakmai szorzó. Mire vagy kíváncsi? A kinevezéseken minden megtalálható.

Tisztelt Uram/Hölgyem!
Általános iskolában dolgozom. Kérdésem, a további szakképesítések címszó alatt a 120 órás tanfolyamok, továbbképzések beszámítanak-e, honnan lehet tudni, hogy felső-, vagy középfokú végzettséget ad-e? Szakszervezeti titkár, vagy közalkalmazotti tanács elnöke jogosult-e a személyi anyagba betekinteni, hogy az a jogszabályoknak megfelel-e?
Köszönöm előre válaszát!