Korhatár előtti ellátás melletti vállalkozás

Kedves Fórumozók!
A világos nick nevű fórumozó társunk ötlete alapján megnyitom ezt a topic-ot.
Itt szerintem egyben lehetne látni az információt azok számára, akik a korábbi nyugdíj melletti kiegészítő tevékenységként működtetett vállalkozásuk fenntartása mellett dolgoznának, miközben a korhatár előtti ellátást folyósítják számukra. Tekintettel arra, hogy az ellátás már nem nyugdíj, ezért többeket is érint ennek a hatása.

Ahogy az én értelmezésemben van:
aki alkalmazottként dolgozik, annak tiszta ügy.

• Ő is dolgozhat az éves keretösszeg határig az ellátás szüneteltetése nélkül
• a járulék fizetés a keresményére szerintem ugyanannyi, mint a főfoglalkozású aktív munkavállalóké
• szja fizetési kötelezettsége a keresménye után van

aki korábban vállakozó volt

• ő az ellátás mellett folytathatja a tevékenységet, de mivel ez már nem nyugdíj, így nem kiegészítő tevékenységként,
• a járulékfizetési kötelezettsége az én értelmezésemben (nem vagyok járatos ebben a témában) ugyanannyi, mint a fő vállalkozók esetében
• ugyanez vonatkozik a megváltozott munkaképességű vállalkozókra is (ebben a témában sem mélyedtem el)

ITT lehet informálódni:

Saját jogú nyugdíjasok: kell-e ezután járulékot fizetni?
http://privatbankar.hu/…zetni-243734

Ez lehet az egérút a korhatár alatti nyugdíjas vállalkozóknak
http://penzcentrum.hu/…1031037.html?…

Belerokkannak! Csapás a nyugdíjas vállalkozókra
http://naplo-online.hu/…_vallalkozok#…

Járulékfizetési kötelezettség I.
http://www.tbellatasok.abbcenter.com/?…

Adó és járulék változások 2012.január 01-től
http://akonyvelo.blog.hu/…anuar_01_tol

Köszönöm Veci, hogy megnyitottad ezt a fórumot.
Kíváncsian várom a tapasztalatokat, bár nálam csak augusztusban lesz aktuális a téma, akkor töltöm be az 59. évemet, s leszek várhatóan korhatár előtti ellátott. Mellette természetesen továbbra is vállalkozó maradok, mert a lehető legkevesebb összegre számítok ellátásként.
Ugye a minimálbér után ennyi jár.

Ettől függetlenül máris lenne egy újabb kérdésem ahhoz, aki ért hozzá:
ha az előbb említettek szerint fogok dolgozni /ellátás + vállalkozás/, s majd 2013-ban elérem a nők 40 éveséhez a jogosultságot, oda át lehet kérvényezni magam?

Köszönettel: Hmv.

TÁJÉKOZTATÓ az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, nyugellátásban vagy egyéb ellátásban részesülő munkavállalók részére
http://www.onyf.hu/?…

?????????????????????????????????????????????

A korengedményes nyugdíjat a 2011. évi CLXVII. törvény 2011. december
31-ével megszűntette, azzal, hogy onnantól korhatár előtti ellátásra
jogosultnak a korábban ilyen ellátásban részesülők. A korhatár előtti
ellátásban részesülők a Tbj vonatkozásában nem minősülnek saját jogú
nyugdíjasnak (míg az Szja törvény vonatkozásában továbbra is adómentes
nyugdíj jogcímen a korhatár előtti ellátás).

Ugyanakkor a korhatár előtti ellátás a törvény alapján megszűnik, ha a
jogosult a saját kft-jében biztosítási jogviszonyt létesít. A
részleteket lásd alább. (Ez a rendelkezés csak azokra vonatkozik, akikre
2010-2011. években kötöttek korengedményes nyugdíjra megállapodást -
akire 2009-ben vagy előtte, arra nem. )

Ez azt jelenti, hogy a korábban korengedményes nyugdíjas semmilyen
formában nem láthatja el az ügyvezetést a saját cégében. Pontosabban
lehet, de akkor elveszíti a korhatár előtti ellátásra jogosultságát.

Kedves mozilla, mintha nekem válaszoltad volna, egy korábban, a férjemmel kapcsolatban feltett kérdésemre...Hát, nem esett jól!
(Már csak a kérdőjeles sormintát nem értem. Lehet, hogy mégis van megoldás?)
Ha valakinek van ötlete, javaslata, nagyon hálás lennék!Ki hogyan oldja meg ezt a problémát? És 2 év mulva, amikor már betölti a korhatárt és igazi nyugdíjas lesz, hgyan folytathatja tovább a Kft-t?
Szebb napokat mindenkinek! Éva

Csíz53!

Nem értem én sem................korhatár előtt? Az én férjem előrehozott öregségis. Egy munkajogász korengedményesnek titulálta. Akkor gáz van.

Úgy látom, ismét kezdjük elkeverni és összemosni a meghatározásokat, és ebben természetesen "segítenek" a munkajogászok, könyvelők és még ki tudja ki mindenki.

Szokjuk meg: aki tavaly még korhatár előtti nyugdíjas volt, az január elsejétől korhatár előtti ellátott lett a reá irányadó nyugdíjkorhatára betöltéséig, bármilyen néven is volt korábban nyugdíjas (tehát mindegy hogy korkedvezményes, korengedményes, szolgálati, egyéb típusok)
Ez alól egyetlen kivétel van: a nők 40 éves változata, amely továbbra is nyugdíj maradt.

Az pedig, hogy ki, hol és miként dolgozhat, az lényegében nem változott (vagyis dolgozhat a járadéka mellett amig a munkával szerzett járulékalapot képező jövedelme el nem éri a minimálbér 18-szorosát).
Csupán egyetlen fontos változás van: a fizetendő járulék mértéke változott meg (mégpedig rendesen!!), ugyanis nincs felmentés egyetlen járuléktípus megfizetése alól sem, ez csak a ténylegesen nyugdíjasnak tekintettek esetében érvényesíthető.

• érdemes visszaolvasni.

Kedves világos, világos, hogy a rendeleteket kell olvasni, de bocsánat, az én szakterületetem nem az adózás volt, és kellő képpen nem értem a mostani szabályozásokat.
Egy kérdést viszont világosan megfogalmaztál: mindenki dolgozhat a nyugdíj, ill. a korhatár előtti ellátás mellett (a min. bér 18x-ig), de a járulékfizetések nem azonosak, a nyugdíjas, és az őt foglalkoztató cég kevesebb járulékot fizet.
Jól értem?
Ezt eddig is így gondoltam, de az ördög a részletekben bújik meg: férjemmel közös tulajdonú Kft-nk van, ő az ügyvezető, és az egyetled dolgozó volt 2011. novemberig, amikor is nyugdíjba ment (a határozat megérkezése folyamatban van.
Én közalkalmazottként 2012. jan.1-től indítottam el a 40 évessel a nyugdíjazásomat.
A mi esetünkben ő januártól ellátott, én nyugdíjas vagyok.
Hogy működjön tovább a Kft, hogy a legkevesebb adót és járulékot kelljen fizetni?

Ahány könyvelő, annyi válasz...
Nagyon hálás lennék, ha valaki segítene!
Szép hétvégét mindenkinek!
Éva

Csíz53
http://www.onyf.hu/index.php?…

„I. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-a szerint mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban állnak, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

A rendelkezés szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér - minimálbér - összegének tizennyolcszorosát, 2012-ben 93.000 forint x 18 = 1.674.000 forint), a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.”

Olvasd el ezt a cikket:
http://privatbankar.hu/…zetni-243734

Kedves Veci, ezt is köszönöm, bár nem lettem előrébb...

Megtennéd, hogy nem rendeletet idézel, hanem egy mondatban a saját szavaiddal válaszolnűl a kérdésemre:
"Hogy működjön tovább a Kft, hogy a legkevesebb adót és járulékot kelljen fizetni?" Én, mint nyugdíjas legyek az ügyvezető, és dolgozzam a Kft-ben, vagy a férjem, mint korhatár előtti ellátott, továbbra is maradjon az ügyvezető, és vigye tovább a céget? Hogy járunk jobban?

Köszönöm a segítségeteket!
Szép estét kívánok mindenkinek!
Éva

Kedves Csíz53!
Félek hogy a kérdése mi szerint "Hogy működjön tovább a Kft, hogy a legkevesebb adót és járulékot kelljen fizetni?" egy sajátos dillemára emlékeztet (a szűzlány esete a gondolattal, hogy nagyon szeretne is valamit megtenni, de szeretne továbbra is szűz maradni...)
sajnos ez most (sem) oldható meg, azt hiszem.

Ha ebben a játékban nem kalkulálunk az egyebekkel (költségelészámolás, stb), akkor röviden:
1.) Ha a nyugdíjas lesz az ügyvezető és a korhatár előtti az alkalmazott, akkor a nyugdíjas esete a járadékfizetés szempontjából kedvezőbb, az alkalmazott után (tulajdonkáppen miként is van alkalmazva???) meg ki kell fizetnie bére után a cégnek minden járulékot ( úgy kb. 27 %-ot) és az alkalmazott fizet még 16 % szja-t (a kifizetés felső határa persze a szokott: 18-szor a minimálbér, utána vagy a járadékról, vagy a fizetésről kell lemindani.)

2.) A fordított esetben a járadékos ügyvezető keményen kifizet minden járulékot a bére után (27%, 8,5%, 10% és 16 % szja) és figyel hogy ne lépje túl a minimálbér 18-szorosát az év végéig, a nyugdíjas alkalmazott után viszont a cég csak a 8,5% járulékot és majd persze még az szja-t kell lerónia.

Attól tartok azonban, hogy valahogy végül mindkét úton nagyjából azonos lesz az összességében befitendő sarc mértéke és a kivehető összeg sem lesz pazarul nagy.
Persze erre csak az adószakértő tud majd pontos választ adni, nyilván kellő díjazás ellenében, "csak úgy" adott tanácsok többnyire semmire sem jók (saját tapasztalat).
Ha valaki tud több okosságot, és hajlandó megosztani velünk, kérjük jelentkezzen

Kedves világos, ez most világos!- köszönöm, hogy lefordította...
Bár azt nem gondoltam, hogy mind a ketten dolgozzunk a Kft-ben, - ezért volt a kérdés, hogy melyikünk? - a férjem is csak azért szeretné megtartani, mert nem akarunk mindent "felégetni", ha nem is keres vele sokat, de időtöltésnek jó és hasznos, ez a hobbija is. Fordítóiroda, ki is adhatja a munkát, de "elülni" nem szeretne...
És akkor ugye ott a lehetőség, hogy ha eléri a korhatárt, mint igazi nyugdíjas, már folytathatja.
Ebből az aspektusból mi a véleménye?
Köszönöm, hogy megosztja velem gondolatát!
Éva

Kedves Csíz53!
Szerintem mindenféleképpen kedvezőbb rátok nézve, ha az öregségi nyugdíjas dolgozik a kft-ben, mint alkalmazott. Ő legyen az ügyvezető is. (valószínű, hogy a társasági szerződéseteket módosítani lell!). Az öregségi nyugdíjasnak, vagyis Neked, csak a megállapított munkabére után kell a járulékokat megfizetnie, nem feltétlen a minimálbér után. Dolgozhat az a nyugdíjas részmunkaidőben, persze ez függ a forgalmotoktól is, hogy mennyire vagytok ellátva munkával.
Tehát az ügyvezetői munkát végezzed díjtalan, mint alkalmazott pedig dolgozzál részmunkaidőben, ezzel arányos bérért.
Másik megoldás: Te vagy az ügyvezető díjtalan, a férjeddel pedig megbízási szerződést kötsz, hogy a fordításért soronként X Ft-ot fizetsz. Ebben az esetben csak a megbízásidíj járulékait kell kifizetnetek.
Remélem tudtam segíteni. Zsuzsa

Kedves hars52, nagyon köszönöm a pontos és egyértelmű válaszod!
Hasonlóan gondoltuk mi is, de kellett a megerősítés.
Szép estét kívánok mindenkinek!
Éva

Kedves Segítők !

Eddig "saját jogú öregségi nyugdíjat" kaptam, emellett Kkt-ben dolgoztam. Havonként 5100 Ft-ot kellett fizetnem. Most átminősítették az ellátásomat előrehozott ellátássá. Szeretném megkérdezni, hogy melyik hónaptól kell fizetnem a több mint 50 000 Ft-ot?
Az értesítést csak januárban küldték ki, de már akkorra is érvényes?

Köszönettel: dugoczy

kedves dugoczy # e-mail 2012.02.06. 19:28

A rossz hír, hogy a törvény ami ezt az egészet átrendezte január elsejétől hatályos....
Ezt azt jelenti, hogy aki január elsején vállalkozó volt, annak a csak januárban bejelentett vállalkozás szüneteltetése esetén is a január hónapra be kell fizetni a kivetett 57375 Ft sarcot...
Próbálkozni persze lehet, de szerintem ez lesz a fő csapás iránya az ellenörzés során .. kicsi költség, nagy bevétel és nem kell pereskedni mint a "nagyokkal", a gondolkodás egyszerű, nem??

Kedves Világos!
Sajnos egyszerű és szomorú. Köszönöm a válaszod.
Annyi dolog megváltozott körülöttem, hogy csak nehezen tudok eligazodni. Visszaminősítettek, itt ez a vállalkozás, ha kilépek az is pénzbe fog kerülni, elveszik az utazásit, bérletet, stb. stb. Tudom nem vagyok egyedül.
Üdvözlet : Dugoczy

Kedves Világos!
Szeretném azért megkérdezni, hogy mégis nem lenne-e valamilyen fellebbezési lehetőség?
Köszönettel: Dugoczy

Kedves dugoczy!
A fellebbezés lehetősége mindig adott, és amennyire rémlik az adók és járulékok esetében "tárgyánál fogva költségmentes" (ez a törvényi meghatározás). Szerintem mindenképpen megérné felkeresni az adóhivatal ügyfélszolgálatát, hogy a hivatalos álláspont szerint mik a lehetőségek, például lehet-e méltányossági alapon valamiféle kedvezményt vagy mérséklést kérni ... sajnálom, de jobb ötletem nincsen.
üdv: világos

Kedves világos és Veci,

1953.novemberi születésű nő lévén, 2012 novembertől, 59.betöltött életév és 40 év szolgálati idő alapján igénybe kívánom venni a korhatár előtti ellátást.(a nőknek 40 év jogosultsági idővel járó kedvezményt nem tudom igénybe venni ) Jelenleg a saját Bt-men belül beltag vagyok. A fiam a kültag,aki rendes főfoglalkozású alkalmazott egy cégnél. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben nem volt bevétel a vállalkozásomban, reménykedve az újabb üzleti lehetőségben, fog szorítva, de megfizettem a járulékokat és terheket. Nem akartam bezárni a céget, mert nem akartam felégetni egy esetleges lehetőséget. Így utólag nézve másra nem is volt jó csak mint a szolgálati idő gyűjtésére. Drága pénzen! Regisztrált munkanélküli nem voltam. Továbbá azt gondoltam, hogy ha már előrehozott nyugdíjas leszek, akkor könnyebb lesz. Eredetileg az volt a terv, hogy a korhatár előtti ellátás kérvényezése előtt helyet cserélek a BT-ben a fiammal. Aztán már, mint korhatár előtti nyugdíjas, kiegészítő tevékenységet végezhetek. De az új rendelkezések értelmében ez nem lehetséges. Mit javasolsz? Maradjon végleg a fiam a beltag és én a kültag? És mennyi kötelező járulékot kellene így fizetnem? Kell-e a társasági szerződésben rögzíteni, hogy közreműködő vagy munkavégzésre nem kötelezett kültag vagyok? Alkalmazott csak esetenként (megbízással?) akkortól legyek, - akár részmunkaidős is,- ha csak van üzlet/bevétel? Ha van üzlet/bevétel, akkor bejelentem magam, ha meg ismét nincs üzlet/bevétel, akkor kilépek?
Vagy volna más megoldás is?
Köszönöm

Kedves Meryl!

Egy picit sok a kérdés és ráadásul, mivel korhatár előtti csak novemberben lenne esedékes, így aztán túl sok a ha is.....

Azt gondolom, hogy amíg a korhatár előtti nem aktuális, addig szinte mindegy, ki a kültag és ki a beltag, a sarcot mindenképpen be kell fizetni. A tagsági viszony változása a társasági szerződés módosításával jár, és ez újabb költség. Ha nincs bevétel, akkor meggondolandó hogy a szolgálati idő gyűjtése érdekében (nem tudom éppen hol tart ebben, de tudni kell, hogy csak a kerek évek számítanak) egyáltalán érdemes-e fizetni havi 57ezer forintot, vagy egyszerűbb szüneteltetést jelenteni, amennyiben lehet.
Itt most az a kérdés, hogy milyen változások lehet a pl. a nyugdíjtörvényben is (úgy nyár felé előszedik, gondolom), és lehet hogy a kérdés ezzel eleve eldől .
Azt meg hogy hogyan érdemes alkalmazni dologban egy jó könyvelő jobb tanácsot adhat, érdemes megpróbálni ezt az utat is.
Szerintem most leginkább figyelni kell, mert ott tartunk, mint tavaly ilyenkor, hogy terveztünk valamit és egész más lett belőlünk.

Ismét mondanám, Veci és Hárs véleménye fontos lesz ebben is, várjuk meg azt is.

üdv: világos
(aki korhatár előtti és éppen adószámos magánszemély, de még alakulhat ez is)

Kedves Segítők!

Nem dolgozó vállalkozó járuléka...

Korhatár előtti ellátásban részesülök. Egy BT egyedüli beltagja vagyok, de nem működöm közre személyesen, egyáltalán nem dolgozom, a cégnek nincs munkája.
Kell-e valamilyen járulékot, egyebet fizetnem?
Ha igen, mit és mennyit?

Köszönettel:
Kovács Dávid

Kedves Hozzáértők!
Én sajnos elsiettem a nyugdíjazást. Miután nem lettem újra polgármester 2010. októberében éltem a kedvezméynes nyugdíj lehetőségével (holott lett volna lehetőségem tovább alkalmazottként dolgozni.) Most ez a nyugdíj korhatár előtti ellátássá változott,és sajnos hiányzik 5 hónap és 15 nap a 40 évhez. (Ja , nő vagyok....)
18 éve óraadóként tanítok a felsőoktatásban, van egy BT-m, ezen belül tudok számlázni. Januártól fizetem az összes szükséges járulékot, mert másként ugye nem működne a dolog.
A kérdésem az, hogy ezzel megszerzem-e a 40 évből hiányzó időt. Ha igen, akkor csak 365 nap után? Ha nem, akkor mit kellene tennem, hogy megszerezzem?
Nagyon köszönöm.
Gévus

Kovács Dávid

a kérdés, hogy milyen minőségben vállalkozik... ez ugye nem derül a kérdésből.
Tegyük fel, hogy a mai napi megítélés szerint egyéni vállalkozónak minősül ..... ekkor sajnos a havi kötelező sarc a már sokszor említett 57.400Ft (ez kerekitett, de szinte mindegy).

Ha más a "jogállás", akkor jó lenne pontosítani...